Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

i 1967. július 28. Péntek Hz Öntözőrendszert bombázták nz amerikaiak — 5 ezer dollár a pilóták megmentéséért Saigon Amerikai B—52-es nehézbom­bázók csütörtökön hajnalban is­mét a Dél-Vietnam északi részét borító őserdőket bombázták, hogy megpróbálják felszámolni a partizánok dzsungel-támasz­pontjait A partizánok Saigontól 45 kilométerre aknákkal árasz­tották el a kormány csapa tok ál­tal ellenőrzött egyik városkát, valamint a Dong Ha amerikai támaszpontot. Az amerikai légierő szerdán négy és féfl millió röpcédulát szórt le, 5000 dollárt ajánlva fel mindenkinek, aki elősegíti az Észak-Vietnamban lelőtt ameri­kai gépek pilótáinak menekülé­sét. Nemrég még csak mintegy 1700 dollárt ajánlottak fel — szemmel láthatóan eredményte­lenül. A VNA hírügynökség jelenté­se szerint július 7. és 10. között a demilitarizált övezettől észak­ra fekvő La Nga gátat az ame­rikaiak 1600 bombával és 400 tüzérségi lövedékkel árasztották el. A támadás része az észak­vietnami öntözőrendszer ellen indított amerikai offenzívának. Csökkentek a harcok Detroitban — 37 halálos áldozata van az utcai ütközeteknek Detroit Csütörtökre virradóra valame­lyest csökkentek a harcok Det­roitban. A város keleti részén helyreállt a nyugalom. A „had­műveletek” most már a nyugati negyedre korlátozódnak. Harckocsik, páncélautók zár­tak körül egy körülbelül egy négyzetmérföldnyi területet, ahol még javában lövöldöznek. A négy napja tartó utcai üt­közetekben 37-en haltak meg. Közülük csak hatan fehérek, a többiek négerek. A sebesültek száma jóval ezer fölött van, a letartóztatottaké kétezer-ötszázra tehető. A kár meghaladja az egymilliárd dollárt és ötezernél több ember hajléktalanná vált. A felgöngyölítésben kétezer rohamosztagos ejtőernyős katona vesz részt. Házról házra nyomul­nak előre harckocsik fedezete mellett. A letartóztatott négerek új­ságíróknak elmondották, a rend­őrök úgy bántak velük, mint az állatokkal. Börtönük koncentrá­ciós táborhoz volt hasonló. Az Egyesült Államok más pontjain folytatódtak a zavargá­sok, bár csak kisebb mértékben. New Yorkban néhány száz né­ger fiatal vonult fel Manhattan szívében és bezúzta a kirakato­kat. A rendőrök szétoszlatták a tüntetőket, tizenhatot letartóz­tattak. (MTI) , De Saulié balti1 végződött kanadai útidról Párizs csütörtökön megjelent francia lapok erősen bírálják- s várható bel- és külpolitikai kihatásában aggodalommal kommentálják De Gaulle tábornok balul végződött kanadai látogatását. Az Aurore pletykarovata sze­rint az egyik legtekintélyesebb gaulleista képviselő, Lucien Neuwirth is elképedését nyilvání­totta a nemzetgyűlés folyosóján a történtekről és azt kérdezte: — Mit szólnánk ahhoz, ha Kie­singer kancellár Elzászban ezt je­lentené ki: Elzászi és lotharin- giai testvéreim! Ismerem problé­máitokat! Éljen a szabad Elzász- I Lotharingia!” A kormányt támogató Figaro vezércikkírója szerint mindenki nyugtalansággal kérdi: Mit akart mindezzel a tábornok? Francia- ország és Kanada kapcsolatai megromlottak, keserűség, csaló­dás és harag támadt az at­lanti szövetségeseknél. Kérdés, hogy ennek a súlyos diplomáciai kudarcnak a következményei nem fognak-e kihatni az ország belpo­litikai életére is. Egyébként az elnök csütörtökön visszaérkezett Párizsba. A Fejér megyei Bauxitbányák — Kincsesbánya — felvesz 18 — 41) év közötti korú dolgozókat föld alatti munkára. A bérezés formája Vájároknál és csapat- csilléseknél teljesítménybér, szállító csil­léseknél a munkakönyvi bejegyzéstől füg­gően időbér. A vállalat térítés ellenében szállást, az üzemi étkezdében 9,30 fo­rintért napi háromszori étkezést biztosít. A felvételhez lelet szükséges. Felvétel esetén a vállalathoz az utazás költségét megtérítjük. Megközelíthető Székesfehérvárról vasúton és autóbuszon. 47800 Újabb incidensek Hogkongban Szerda éjjel újból kirobbantak a véres tüntetések az angol ko­ronagyarmaton. A csütörtökre virradó hajnalig vagy nyolc bomba robbant a város külön­böző részeiben. A karhatalom könnygázbombákat, botokat és riasztó fegyvereket használt, amikor a tüntetők autóbuszokat, gépkocsikat és taxikat gyújtot­tak fel. Egy tüntetőt szerdán éjjel a rendőrök agyonlőttek. A rendőrség tájékoztatása sze­rint vagy egy fél tucat még fel nem robbant bombát szedtek össze, amelyeket az utcákon he­lyeztek el a tüntetők. (MTI) A szocialista országok segítsége Szíriának A szocialista országok jelentős támogatást nyújtanak az arab or­szágoknak, köztük Szíriának. A Szíriái Latakia kikötőjébe folya­matosan érkeznek a kereskedelmi hajók a szocialista országokból. A szovjet, a jugoszláv, a bolgár, a csehszlovák és a lengyel ten­gerészek a szíriaiakkal együtt rakják ki a hajókról azokat az adományokat, amelyeket a szoci­alista országok küldenek az izra­eli agresszió áldozatainak. II kairói sajtó az új költségvetésről Kairó A kairói sajtó méltatja azt a fegyelmet, amellyel az EAK lakossága az új költségvetést és az áremelkedéseket fogad­ta. Az A1 Ahram „építés és vé­delem” című vezércikke rá­mutat arra. hogy a költségve­tést módosítani kellett, mert elmaradtak az Szuezi-csatoma devizabevételei, kiesett a Sinai félsziget olajkútjainak és bá­nyáinak termelése, csökkent az idegenforgalom. Két út állt az ország előtt: vagy a bevé­telek csökkenésének arányá­ban csökkenteni a beruházá­sokat, ami megállítaná a fej­lődést, vagy pedig csökkente­ni a kiadásokat, az áldozat- vállalás szellemében növelni az állami bevételeket, s így folytatni a gazdasági építő­munkát. Az EAK a második utat választotta: azt az utat, amelyen egyik kezében építő­szerszámot, másik kezében fegyvert fogva halad előre. A Gumhurija rámutat az új adók progresszív jellegére: példád ' t kiemeli, hogy a ha­vi 25 fontot keresők nemzet- biztonsági adója csak 12 piasz- ter, de a 400 fontot keresők a nemzetbiztonsági adór» már 22 és más adókra 105 fontot fizetnek. A lapok címsoraikban jelen­tik, hogy az úi költségvetés idején nem fagyasztják be a béreket és nem tiltják meg a fizetésemeléseket. A lapok közük, hogy a be- ielentett áremelkedéseken kí­vül több más olyan drágulást is elhatároztak, amelyet nem ismertettek, a csupán nagy vonalakat felvázoló minisz­teri nyilatkozatban. Így a pénzügyminisztérium közölte, hogy kétszeresére emelkedtek a postadíj tételek is. A kenyér nem drágult meg, mert az állam évi 41 millió fonttal támogatja a kenyér árát. (MTI) 50 éves n novj G •• Öten a SZií 2*51 Százezer magyar vöröska­tona harcolt Szovjet-Orosz- országban a forradalom ■ győzelméért. A neves és is­meretlen harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hogy bemutassuk olvasóközönsé­günknek. Gyerekfejjel sorozták be kato­nának az Osztrák—Magyar Mo­narchia hadseregébe. Számára azonban az első világháború ha­marosan véget ért. Garasin Ru­dolf úgy esett orósz fogságba 1915 októberében, hogy szinte még a puskáját sem süthette el. Há­rom hadifogolytábort is megjárt, amikor Ljubin városába került. Itt egy nyomdatulajdonoshoz helyezték ki munkára. Az orosz mester megszerette munkását, s Garasin hamarosan szabadon járt-kelt a városban. Lassacskán orosz munkásokkal is barátságot kötött, akik arról beszéltek, nincs messze az idő, amikor a munká­sok és parasztok veszik kezükbe Oroszország sorsának irányítását. S amikor 1917 novemberében megalakult a forradalom fegyve­res csapata, a Vörösgárda, Gara- sin — negyvened magával — je­lentkezett a hadifoglyok közül. Ütközetekben, harcokban vett részt. Bátorságával hamar kitűnt, s huszonegynéhány éves fejjel, 1918 januárjában már a Vörös­gárda internacionalista részlegé­nek parancsnoka volt. Ekkor vet­ték fel a pártba. Áprilisban Moszk­vába utazott, ahol összehívták a szovjethatalom mellett álló hadi­foglyok összoroszországi kong­resszusát. Nem volt minden kaland híján a moszkvai utazás, Garasin több­ször is életveszélyben forgott. Vé­gül is egészségben lépett be a Drezda-szálló kapuján. Ott szé­kelt a párt magyar szekciója. Az orosz katonaruhát, kozákos kucs­mát, hosszú kardot viselő magyar internacionalista benyitott az egyik szobába. Legszívesebben máris visszafordult volna, mert látta, hogy fontos, heves vitát za­vart meg. Egy férfi kissé türel­metlenül, orószul kérdezte tőle, mit óhajt? Garasin elmondotta, hogy magyar hadifogoly, a Vörös­gárda zászlóaljparancsnoka, aki a kongresszusra jött. Az érdeklődő bemutatkozott; Kézfogás Leninnel — Kun Béla vagyok! Bemutatkozott a másik kettő, Szamuely Tibor és Jancsik Fe­renc is. Maguk közé ültették, s érdeklődtek, miként harcolnak a magyar forradalmárok arrafelé, ahonnan Garasin jött. A hadifo­goly-kongresszuson az orosz bol­sevik párt mellett működő ma­gyar csoport nevében Kun Béla szólalt fel. Arról szólt, hogy mi a feladatuk a hadifoglyoknak hazájukba való visszatérésük után. — Láttátok az orosz forradal­mat — mondta —, a forradalom megmutatta mindannyiótoknak, hogy a proletariátus megmentése saját kezében van. Ne ijesszenek meg benneteket sem a főispánok, sem a rendőrfőnökök, csendőrök és rendőrök. Mondjátok el testvé­reiteknek, hogy mi történt itt, mondjátok el, hogy csak a forra­dalom menthet meg minket... Garasin elvtárs a többiekkel együtt éltette a magyarországi forradalmat, amelynek szervezé­sére Kun Béla és a hadifogoly­kongresszus magyar résztvevőd közül sokan nemsokára útnak is indultak. Garasin elvtársat azon­ban Szovjet-Oroszországban ma­rasztalta a forradalmi kötelesség. Egyike volt annak a százezer magyar harcosnak, akik az em­beriség történetének első prole- tárforradalmát védelmezték. A frissen szervezett Vörös Hadse­reg soraiban harcolt Jaroszlav- ban, az eszer-felkelés ellen. A nemzetközi dandár lovaszászló­aljának törzsét vezette. Két évig küzdöttek Ukrajnában, huszár­sapkájukról vörös ördögöknek be­cézték őket. Kergette Mahnót, Petrljurát, később Gyenyikin el­len védte a szovjet államot. Az­tán 1921-ben a(. Altáj vidékére küldték gabonáért, mert Moszk­va és Leningrad éhezett. Az orosz forradalom katonája­ként is megmaradt magyarnak. Magyarországon ekkor tombolt a fehérterror, a Magyar Tanácsköz­társaság egykori vezetőinek élete veszélyben forgott. A bolsevik párt Központi Bizottsága és a Kommunista Internacior'ilé el­nöksége Garasin Rudolfot bízta meg a magyar politikai emigrán­sok ügyeinek intézésével. A szov­jet állam részéről Csicserin kül­ügyi népbiztos tárgyalt Horthyék­kal. Tiszteket adtak minden kommunistáért. A költségeket a magyar kormány dollárban kérte. Emiatt a csere közben a pénzügyi népbiztos kijelentette: nem tud több pénzt adni. Garasin Lenin­hez fordult beadványával. ■ Az írást személyesen vitte fel a Kremlbe, s átadta Lenin elvtárs titkárnőjének. Egyszer csak nyílt az ajtó — s a magyar forradalmár megpillantotta Lenint, aki meg­kérdezte : — Lovaskatona elvtárs, me­lyik csapattesthez tartozik? Lenin barátságossága és köz­vetlensége úrrá lett Garasin elv­társ megilletődöttségén. Elmond­ta, hogy az internacionalista hadsereg magyar katonája. Vla­gyimir Iljics hozzálépett, s a vál­lára tette a kezét: — Derék gyerekek maguk! — mondta. Aztán az iránt érdeklődött, hogy mi járatban van a Kreml­ben. A titkárnő átadta a kér­vényt, amelynek tartalmával Le­nin azonnal megismerkedett. Az­tán bevitte a magyar kommunis­tát a dolgozószobájába, s a leg­apróbb részletekig terjedően ki­kérdezte a magyar elvtársak sor­sáról. Ezután felhívta telefonon a pénzügyi népbiztosságot, érvelt és vitatkozott, s aztán közölt^: — Megkapják a pénzt, amire szükségük van! Búcsúzóul melegen megrázta Garasin Rudolf kezét. A szovjethatalom megszilár­dítása után tanult Garasin: ha­marosan vegyészmérnök lett. A második világháború idején is­mét fegyvert fogott. Azután a magyar hadifoglyokat tanította az antifasiszta iskolán. Eredménye­sen működött: számos tanítványa jelentkezett önként partizánnak, a nácik, a magyar fasiszták elleni harcra. Éppen három évtizedes távoliét után, 1945 februárjában tért vissza Magyarországra. Ma 72 esztendős, nyugdíjban van, de nem tétlen. A nyomdászszakszer­vezetben és a Partizán Szövetség­ben dolgozik. Nemrégiben jelen­tek meg rendkívül érdekes em­lékiratai. Megismerhetjük belőle Garasin Rudolf életútját. Egy a százezerből, egy magyar interna­cionalista, aki az orosz forrada­lomért fegyvert fogott. Pintér István

Next

/
Oldalképek
Tartalom