Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
W67. Július 21. 3 Péntek A tervezettnél többet költenek felszerelésre a szeghalmi járás szövetkezetei A szeghalmi járás 24 termelő- szövetkezete közül tizenötben tartottak félévi felmérést a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói. Az összesített adatokból az tűnik ki, hogy a tizenöt szövetkezet ez évre 248,8 millió forint bevételt tervezett. Ehelyett azonban csak 235 millió várható a nagyarányú belvízkár, a termést csökkentő hirtelen jött nyári forróság és más okok miatt. Az állattartás alig 200 ezer forint kiesést mutat, viszont a növénytermelés 16 millió forint körülit. A legnagyobb kiesést, 7,3 millió a vésztői Aranykalász, továbbá 4,1 millió forint az okányi Alkotmány Tsz-ben mutatkozik. Ennek ellenére előreláthatólag több mint 70 millió forint jövedelem jut az említett tizenöt termelőszövetkezet gazdáinak. Emellett a tervezett 1,8 millió helyett 2,1 milliót fordítanak szociális és kulturális célokra. Megnövelték ebben a tizenöt szövetkezetben a vásárlásra szánt összegeket is. Vagyis a tervezett 79,8 millió helyett 84 millió forintot költenek a felszerelések bővítésére, korszerűsítésére. Vásárlási cím alatt a dévavá- nyai Lenin Tsz-ben 9,6, az okányi Alkotmányban 8,4, a bucsai Új Barázda Tsz-ben pedig 8,8 millió forint szerepel. Kongresszusi élménybeszámoló a Kötöttárugyárban Csaknem száz fiatal gyűlt össze a Kötöttárugyár 1-es és 2-es KISZ-alapszervezetének összevont taggyűlésére, ahol Richweisz Ferenc, a békéscsabai KlSZ-bizott- ság titkára számolt be kongresz- szusi élményeiről. A városi titkár ismertette a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi beszámolóját, majd részletesen beszélt Kádár elvtárs felszólalásáról. Elmondta, hogy Békés megye fővárosi testvérszervezete, a VI. kerületi fiatalok képviselői milyen meleg barátsággal fogadták megyénk küldötteit. Sok érdekes látnivalóban volt részük a KISZ- kongresszuson részt vevő viharsarki fiataloknak — a kongresszus sok-sok maradandó emléke, élménye mellett — megtekintették az Operaház műszaki berendezését, s érdekes filmet néztek végig a balatoni autósztráda építéséről. A kötöttárugyári lányok (terméAz ugrai ugrás Tulajdonképpen egy féléves jubileum vitt Biharugrára. Most hat hónapja, hogy Árva István, a községi általános igazgatója beosztást cserélt. Elment tsz-elnök- nek. Mondták is neki: felnőtt létére, hogyan csinálhat ilyen köny- nyelműséget? Miért cseréli fel az abszolút biztos beosztást az abszolút bizonytalannal? Hogy miért választotta a biztos mellett a bizonytalant, annak egyszerű a magyarázata. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz-t évek óta Békés megye egyik leggyengébb termelőszövetkezeteként ismerik. Az állam évről évre több millió forint dotációval „injekciózta” Biharugrát, abban a reményben, hogy az itteniek egyszer majd csak megemberelik magukat és... De hát az és utáni helyzet nem következett be. legalábbis 1967. január 15-ig változatlan volt minden. Még az idő is mintha megállt volna Ugra felett. Volt egyszer egy irodalmi ankét a faluban. Szabó Pál Kossuth- díjas írót is meghívták. Pali bácsi szétnézett a házak táján. Sok oldalról jól összehozott háztáji emléke itt még é) és hat. S ez a múlt nem is annyira a felszabadulás előtti időre nyúlik vissza, hanem az azutáni évekre, a nehéz esztendőkre, amikor azt a keveset, ami Ugrán termett valójában szétlopkodták az emberek. Nem véletlen tehát, hogy az itteni férfiak között a következő szólásmondás járja: aki Harsányban — a szomszéd községben — kibír egy évet, akit Ugrán nem lopnak meg, s akit Zsadányban nem szednek le a lábáról, az a világon mindenütt megállja a helyét. Biharugra hétköznapjainak atmoszféráját tehát egy különös valami feszítette. S ezt a különös valamit a szövetkezet létrehozása után közgyűlési határozattal törvényesítették. A gyakorlatban ez úgy alakul, hogy kapálás idején egy lófogatot naponta 40—45 forintért kölcsönöztek a tsz-ből. Aki ügyes volt, három-négy hold kukoricát is megkapázott, s a 40—45 forint lefizetése mellett gazdatársain 350 —400 forintot is keresett. A lovakat agyonhajszolták. Nem volt aki gondjukat viselje. Tavaly gazdaságokat talált. A szövetkezet i ilyentájban egy deres ló összemagtárja, szérűskertje ugyanakkor üres volt. A közösen művelt területet a gyom verte fel. Este azután ki is buggyant belőle: szorgalmas, dolgos emberek az ugraiak, csak az a hibájuk, hogy egy kicsit lopósak. Lehet, hogy ez a meghatározás akkor sem volt helyes. Lehet, hogy Szabó Pál nem arra gondolt, hogy itt az egész falu csencsel. Mert azért szetesen a kisebbségben levő fiúk j szép számmal vannak és élnek is) érdeklődéssel hallgatták Rich- j weisz elvtárs beszámolóját. Ugrán becsületes, dolgos, szorgalmas emberek is. Csak hát, a múlt Javult a külterületi áruellátás — Kevés a hüsi és a szódavíz - Nem tartják be a rendelkezéseket - Zárt ajtók Csabacsűdön Feljegyzés egy brigád munkájának tapasztalatairól Az elmúlt napokban egy brigád vizsgálta az fmsz- boltjainak áruellátását. A brigádban részt vettek az SZMT munkásellátási bizottságának, a megyei tanács kereskedelmi osztályának és az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek képviselői. Cél volt: megismerni a külterületi lakosság ellátását biztosító üzletek, üzemi konyhák felkészülését a nagy nyári munkákra. A vizsgálat során érintettük a Békési Fmsz 19-es, 39-es vegyesboltját, a Hidasháti Állami Gazdaság üzemi konyháját, vegyesboltját a mezőberényi szikvízüzemet, a csárdaszállási tizenhármas számú vegyesboltot, a Hidasháti Állami Gazdaság I. kerületi üzemi konyháját, vegyesboltját, a Szarvasi Fmsz 10-es számú vegyesboltját, a 11-es számú italboltot, a Nagyszénási Fmsz 8-as számú vegyes- és italboltját, szikvíz- üzemét, az orosházi járásban pedig Fehér Lajos és Hankó Pál vegyesboltját. A feljegyzésekből ködünk néhány szemelvényt. Áruellátás Az alapvető élelmiszerekből a kereskedelem biztosította a rendszeres ellátást. Kenyér, szalonna, só, cukor, paprika, sósborszesz, citrom, dohány, cigaretta úgyszólván minden üzletben megtalálható. Azonban még sincs minden rendben. Amikor legnagyobb szükség lenne szódavízre, hűsítő italokra, abból kapnak legkevesebbet. A Csárdaszállási Fmsz 13-as vegyesboltja hetenként kétszer kap csak szikvizet és egyéb hűsítő italokat. Itt kell megállapítani azt is, hogy ez a bolt igen elhanyagolt, piszkos, rendetlen. Az árusított kenyér minősége nem megfelelő, és egyben súlyhiány is tapasztalható. (Például a két kilogrammos kenyér 180—185 dekagrammot nyomott.) A Szarvasi Fmsz 10-es számú vegyesboltjában üdítő ital, szí kvíz, egyáltalán nincs. Okát keresve arra a megállapításra jutottunk, hogy sem Szarvas, sem Nagyszénás körzetéhez nem tartozik, ilyen tekintetben. Találkozott a brigád többek között más furcsaságokkal is. Csabacsűdön a Szarvasi Fmsz 2-es számú boltjánál zárt ajtót talált. Az ajtón cédula: „Bementem Szarvasra, leltáregyeztetésre, holnap reggel lesz nyitva”. Megjegyezzük, hogy a másik bolt egy, másfél kilométerre van tőle. így a lakosság vagy gyalogol, vagy bosszankodik. Mit lehet lenni? Általános tapasztalat, hogy kevés a szódavíz, a hűsítő ital, ebben a nagy kánikulában. Több törődésre, jobb elosztásra, jobb terítésre lenne szükség sörből, hűsiből, szódavízből. Ezek hiányáért a felelősök minden bizonnyal felelősséget éreznek. Ehhez tartozik a mozgóárusítások helyzete is. A vizsgálat során a békési, orosházi, szarvasi járás területén egyetlen mozgóárussal sem találkoztunk. Véleményünk szerint ezen a téren nagyobb volt a propaganda, mint a valós munka. Helyeseljük a nagyszénási szikvízüzem kezdeményezését, ugyanis ők közvetlen kapcsolatot tartanak a tsz-ekkel, és kérésükre szállítják a szikvizet és a hűsítőt. Ezt a módszert a többi helyeken is alkalmazni kellene. Üzemi konyhák A brigád másik célja volt az állami gazdasági üzemi konyhák munkájának vizsgálata. Találkozott a brigád nagyon szép konyhákkal, változatos étrenddel, tiszta, kulturált üzemi éttermekkel. Viszont akadtak elhanyagolt, piszkos, rossz abroszokkal terített asztalok is. Nem soroljuk fel a helyeket, szóban ott helyben elmondtuk észrevételeinket. Azt viszont nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a rendelkezés ellenére a napi húsadag éppúgy 15 deka, mint korábban volt. Jóllehet, hogy a nagy nyári munkák idején a felemelt húsadag kiadása kötelező. Igaz, nem nagy összeg az az 5,—5,50 forint, amit a dolgozók fizetnek az ebédért, de úgy véljük, az előírás, az előírás! Az is igaz, hogy nem sok szabálytalansággal találkozott a brigád, azonban nagyon is elítélendő a konyhai dolgozók nyújtott műszakja. A meglátogatott gazdaságokban kevés létszámmal, napi 11—12 órát is dolgoznak a konyhán. A bérfizetésük viszont ezzel nincs arányban. Étkezési térítést is ugyanannyit fizetnek, mint a más területen dolgozók. összegezve: Kiragadott esetek ezek a brigád feljegyzéseiből. Tennivaló viszont van bőven. Helyes lenne, ha a MEDOSZ alaposabb vizsgálat alá venné a szükséges rendelkezések betartását az állami gazdaságokban. Másrészt: az fmsz ne csak hirdetné a mozgóárusítást, de meg is oldaná azt a hiányos hűsítő italok ellátásával együtt. Rocskár János esett a falu főutcáján. Rudakkal emelgették négylábra, azután a kocsit a ló után tolták egészen a tsz istállójáig. Ez jellemezte Biharugrát. Ezért volt tehát abszolút bizonytalan a Felszabadult Föld Tsz sorsa. Azok az emberek, akik valamilyen vezető beosztást töltöttek be, már szinte restellték a falura terebélyesedett szövetkezeti tehetetlenséget. Végül is tavaly ősszel, a párt szeghalmi járási bizottságának kezdeményezésére, a falu kommunistái megvizsgálták a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és meghatározták a további tennivalókat. Mindenekelőtt a szövetkezet vezetését erős kezekbe szerették volna adni. Akkor azt mondta Kovács Lajos, a járási pártbizottság titkára, hogy az elnöki posztra olyan ugrai embert jelöljenek, akiben bízik az egész falu, aki a mánál távolabb lát, vagyis a gazdasági felemelkedéshez elfogadható programot képes összeállítani. Így esett a kommunisták választása az Ugróra felesége révén származott Árva Istvánra, az általános iskola igazgatójára. Annak idején mindenki támogatta s arra szavazott, hogy legyen ő az elnök. És Árvái István, az iskolaigazgató, a párt járási bizottságának tagja, eleget tett a falu akaratának. Az utóbbi hat hónapban Biharugrán öt esztendő gazdaságfejlesztő munkáját pótolták. A Felszabadult Föld Tsz keserű múltja, a több millió forint mérleghiánnyal együtt, lassan már csak emlék. A tsz fogatai közül az idén már egyet sem kellett emelgetni. Sőt, ember legyen a talpán, aki a gyeplőt kezébe meri venni. A lovak jó kondícióba vannak, s hajtószáron viszik a kocsit Eltűntek a madzaggyeplők, a kopott hámok. Helyettük luk- réciázott szerszámok feszülnek a lovakon. A kiscsikók nyakába csengő került. Az első két kaszálásból annyi szénát takarítottak be — 25 százalékos alapon —, amennyi a jövő újig fedezi a szükségletet. De hátra van még két kaszálás. A tehenészetben bevezették a normarendszert, a teljesítménybért, ezért májusban már annyi tejet fejtek, mint tavaly négy hónap alatt összesen, A tehenészek nem győzték a munkát. Hajnalban és késő este titokban, feleségeiket is m-gukkal vitték, hogy segítsenek a fejősnél, mert sok a tej. És amikor megkérdezték tőlük, hogy asszonyaik miért csak sötétben dolgoznak, akkor szégyenkezve mondták: nem akarják, hogy a falu megtudja... Ha a falusi asszonyok Budapesten vagy máshol éttermekben takaríthatnak, mosogathatnak mindenféle szégyenpír nélkül, akkor saját falujukban, saját szövetkezetükben miért kell szégyenkezniük a munkában — vágtak vissza a szövetkezet vezetői. S azóta egyik fejőgulyás sem restelli, hogy a felesége segít a 2—3 ezer forintos havi jövedelem megszerzésében. Hatodik hónapja, hogy Biharugrán az évek óta gyengélkedő Felszabadult Föld Tsz a gazdasági erősödés útján halad. Árvái István tsz-elnököt valamennyi biharugrai , ember támogatja a falu felemelkedéséért folytatott szervező munkájában. A termelési terv féléves felülvizsgálásakor megállapíthatták, hogy a tavalyi hárommillió forintos mérleghiány megszűnt. Bevételeik és kiadásaik egyenlegben állnak. A gazdálkodás eredményességéből a párt járási bizottságán olyan következtetést vontak le, hogy a biharugrai termelőszövetkezet a vezetés cseréje óta jó úton halad. A t^z-el- nök igényessége kedvezően hatott a szövetkezet egészére. A jövedelem garantálása, havi folyósítása kiváló eszköznek bizonyult a munkafegyelem megszilárdításában. Talán ezzel magyarázható, hogy az idén már nem volt munkaerőproblémájuk. Akik eddig a háztáji kerítésén kukucskáltak kifelé a jól fizető munka után, most azok is tavasz óta a határban dolgoznak, nem válogatnak a feladatok között. Mindent megcsinálnak, amire őket a vezetőség kéri. A szövetkezetnek, a munkának, a falunak maguk szereztek becsületet az ugraiak. Egy kicsit presztízs ügyet csináltak abból, hogy Ugrán is legyen erős és jól jövedelmező szövetkezet. Az ehhez vezető úton első lépéseik jól sikerültek. Ha a jövőben úgy dolgoznak, mint eddig, akkor Biharugrának nem lesz szüksége többé dotációra, állami „injekcióra”, mert megélnek a maguk erejéből, a maguk lábán, a tsz-ben is ugyanúgy, sőt talán jobban, mint egyéni gazda korukban. Dupsi Károly Eredményes fél év nlán Vésztőn kihelyezett részleget létesít a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz A Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz az első féléves termelési tervét 124,8 százalékra teljesítette. 1966 első félévében a termelési érték 6 millió 700 ezer, az idén 10 millió 170 ezer forint volt. a létszám 16 százalékos növekedése mellett. Az önköltség 7,6 százalékkal csökkent. Exportra 330 ezer forint értékben férfikabát készült, belföldre férfi, fiú télikabátok, nőd kartonruhák, habszivacs kosztümök, pamut és szintetikus szálas pulóverek. A második félévben a terv — értékben — hasonló az elsőhöz. A szövetkezet árucserére vállalta 15 ezer női kartonruha elkészítését december 10-ig, a dolgozók azonban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére felajánlást te'.tek, hogy október 31-re a teljes mennyiséget átadják. A szövetkezet tervezi, hogy 1968-ban Vésztőn kihelyezett részleget létesít. Ennek megvalósításáig bedolgozókat foglalkoztat majd. Az az elgondolás, hogy az állandó részleg kialakítása után háromszor 4 órás műszakot szerveznek. A belkereskedelem növekvő igényeinek kielégítésére a ktsz üzembővítést tervez Békéscsabán. Ennek megvalósítása után jelentős létszámemelésre is sor kerül.
