Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

Í987. július 2i. 4 Péntek Holnap kezdődnek a Szegedi Ünnepi Hetek Fürdőzík a friss beton Erkellel nyitnak kilencedszer is — Nemcsak a legnagyobb, hanem a legkorszerűbb — Városnegyed a föld alatt — Suttogok — Fellép a Mojszejev-együttes E hét végén, szombaton este, a Szegedi Szabadtéri Játékok immár kilencedszer kezdődnek klasszikus zeneköltőnk, Erkel Fe­renc dallamaival. A csillagos boltozatú színház az idén a Hu­nyadi László-val nyit, majd va­sárnap Shakespeare Hamlet­iével folytatódik a program. Csak hajnalban csendesedik.., E napokban a téren a szó szo­ros értelmében szünet nélkül folynak a próbák, az előkészü­letek. Itt nincs nappal vagy éj­szaka, legfeljebb a hajnali órák­ban csöndesedik el egy kissé a tér. De alig kel fel a nap, már ott találja a műszakiakat — a színpadi ácsok, festők, villany- szerelők valóságos kis hadsere­gét —, aztán délután megjelen­nek a statiszták, a táncosok: kezdődnek a próbák, amelyek este már a színészek, opera­énekesek részvételével az elő­adások hangulatát vetítik előre. Amikor jóval éjfél után fárad­tan hallgat el a mikrofonon irá­nyító rendezői hang, még akkor sincs vége a próbáknak, mert a világosítók, a szcenikusok ilyen­kor is folytatják a felkészülést, a különféle színpadi képek mi­nél tökéletesebb beállítását. A technikai felkészülés idén még a tavalyinál is impozán- sabb. Joggal mondja dr. Tari Já­nos, a szabadtéri játékok igaz­gatója, hogy az idei esztendő kiemelkedő állomás a játékok történetében. Mostantól kezdve, ugyanis nemcsak az ország leg­nagyobb, hanem a legkorszerűbb színháza működik itt. A fényorgona Tavaly ősz óta folyt a munka, hogy a föld felett és a föld alatt kiépítsék, berendezzék, fel­szereljék az alig két hete át­adott új, nagyméretű színpadi komplexumot. A korábbi fából épült színpad helyére új, nagy­méretű vasbeton színpad épült, ami egyben a tér szépségét, monumentalitását is fokozza. A nézőtér felőli színpa­di nyílást 29 méter szélesre bő­vítették. Űj világítótornyok épültek fel, kicserélték és ki­egészítették a világító-berende­zést, s a régi 76 reflektor he­lyet ma már 176 működik. Az egyik új világítótoronyban ka­pott helyett a különlegességnek számító fényorgona. Ez a fény- szabályozó asztal az orgonáéhoz hasonló billentyűk százaival a legkülönfélébb fényhatások, fényerősségek, beállítására szol­gál. „Agya” a föld alatt talál­ható: ott van a memóriaközpont, rögzíti a fényorgonán beállított, kívánt megvilágosítást és a szük­séges időben működésbe hozza. A föld alatt egyébként való­ságos kis városnegyed húzódik. A fő folyosóból 25 kisebb-na- gyobb terem nyílik: öltözők, hangosítószobák, műszaki beren­dezések helyiségei, itt vonul a kábelhálózat, itt vonul az új transzformátorállomás, de még büfé, fürdő, fodrászterem is he­lyet kapott itt. Ezzel a nagyará^ nyú korszerűsítéssel függ össze a hangosítás tökéletesítése is. Már eddig is híres volt a szegedi szabadtéri a háromezer kis „sut­togó” hangszóróval elért kitűnő hanghatásokról. A hangosítás most azzal tökéletesedett, hogy a néző valóban ibból az irány­ból hallja a hangszórón a han­got, ahonnan az a színpadon el­hangzik. Út a tánchoz Mindez a páratlan műszaki ap­parátus, természetesen a játékok elsődleges célját, a művészi szín­vonalat szolgálja. Az új keretek új művészi tartalmat is hoznak. A játékok legrégibb rendezője, Mikó András, a budapesti Ope­raház főrendezője, aki már ötöd­ször visszi színre Szegeden a Hunyadi László-t, most új fel­fogásban mutatja be a közönség­ElkezdődÖtt az adatfeldolgozás — Augusztusban egyeztetés a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Néhány héttel ezelőtt arról tá­jékoztattuk lapunk olvasóit, hogy a Tisza II., a kiskörei víz­lépcső építésével kapcsolatban mintaöntöző-üzemmé jelölték ki a békéscsabai Szabadság Ter­melőszövetkezetet. Ebben a gaz­daságban próbálják ki azokat a fejlett öntözési módszereket, eszközöket, melyekkel a tiszai vizet hasznosítják Békés megyé­ben. A békéscsabai Szabad­ság Termelőszövetkezet gazdál­kodását a jövőben gyorsított ütemben úgy fejlesztik, hogy egy-két éven belül alkalmas le­hessen arra, hogy a mintagaz­daság szerepét betölthesse. Eb­ben a munkában hathatós segít­séget kapnak a Budapesti Ag­rártudományi Egyetemtől, amely vállalta, hogy a szövetkezet gaz­dálkodásának továbbfejlesztésé­hez szakmai tanácsot nyújt. Köz- gazdasági eszközökkel meghal á- rozzák a fejlesztés irányát és ütemét. A korábbi évek zár­számadásának eredményét és a termelésben elért jelenlegi pozí­ciókat a napokban összegezte az egyetemtől kiküldött csoport a szövetkezet vezetőségével. Meg­állapodtak abban, hogy legké­sőbb augusztusban az összegyűj­tött adatok alapján egyeztetik elképzeléseiket a közös gazdaság vezetőivel. Fabulya György, a békéscsa­bai Szabadság Tsz elnöke a tu­dományos tapasztalatcsere után elmondotta, hogy megtisztelve érzik magukat, mivel több száz mezőgazdasági üzem közül a Ti- szavidéki Fejlesztési Iroda őket választotta, és találta legmegfe­lelőbbnek a mintaüzem külde­tésének teljesítésére. nek nagy nemzeti operánkat. A díszletek is korszerűbb, maibb színházi felfogást tükröznek. A címszerepet az idén Szőnyi Fe­renc, Gara nádort Nagy Sán­dor, Szilágyi Erzsébetet Déry Gabriella, Máriát Ágai Karola, az Állami Operaház művészei éneklik. V. Lászlót Szabó Mik­lós Érdemes Művész, Ciliéi Ul- rikot Gyímesi Kálmán, szegedi operaénekes tolmácsolásában hallhatjuk. Kiemelkedő művészi élményt ígér a Hamlet bemutatója is. A címszerepben Gábor Miklóst, a főbb szerepekben Bessenyei Fe­rencet, Vass Évát, Tolnai Klá­rit, Avar Istvánt, Ajtay Andort, Lőte Attilát láthatjuk. Ugyancsak júliusban érkezik Szegedre a világhírű Mojszejev- együttes is, amely jelenleg a Német Demokratikus Köztársa­ságban vendégszerepei. „Űt a tánchoz” című összeállításáért nyerte el legutóbb az együttes vezetője, Igor Mojszejev a Le- nin-díjat. Most ezt a műsort lát­hatjuk Szegeden a sajátos elő­adásmódjáról, összeforottságáról híres száztagú együttestől. A mű­sor táncképekben és tematikus táncszámokban mutatja be az ember viszonyát a tánchoz, a tánc ősi öröméhez, gazdag kife- jezőnyelvóhez. Don Carlos és a Cigánybáró Mojszejevéket egyébként július 25, 27, 28, 30-án láthatja a 7 ezer néző befogadására alkalmas „színház” közönsége, a Hunyadi László július 22-én, augusztus másodikán és ötödikén kerül színre, a Hamlet pedig július 23, 26 és 29-én. Az idei Szegedi Sza­badtéri Játékok második felében két különösen jelentősnek ígér­kező produkció lesz: augusztus 6, 12, 15, 19-én Johann Strauss muzsikájával A cigánybáró, az osztrák Willi Boskovszky vezény­letével, Palcsó Sándorral a cím­szerepben. Ezt követően augusz­tus 13, 16 és 20-án Verdi zenéje hangzik fel: a Don Carlos-t Va- szy Viktor vezényli, Szinetár Miklós rendezi (ugyancsak ő ren­dezi a Cigánybáró-t is.) Az olasz nyelvű operaelőadáson II. Fülö- pöt Raffaele Arié, a milánói Scala tagja, Ebolit Gyurgyevka Csakarevics, a belgrádi opera szó­listája, Posa márkit Nicolae Her- lea és a címszerepet Ion Buzea, a bukaresti opera szólistái ének­lik. A szombaton felharsanó sza­badtéri fanfárok idén is nagy művészi eseménysorozat kezde­tét jelzik, amelyekhez gazdagon társulnak a Szegedi Ünnepi He­tek számos más, ugyancsak je­lentős kulturális eseményei. hökös Zoltán A Gyulai Cementipari Vállalat 2-es számú telepén locsolják a frissen készített betonlapokat. Az itt dolgozók a nehéz munka- körülmények ellenére is szép teljesítményt érnek el. Naponta többek közt a betoncsövekből 22 darabot, kerítéspallóból 130— 140-et, járdapallóból pedig mintegy 310-et öntenek. Fotó: —n <■■00000000000000000000000000000(30000000000000000 Békési tánczenékar az országos négy legjobb között Korábba^ már hírt adtunk ar­ról, hogy á Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége az idén is megren­dezi a fogyasztási szövetkezetek népi és tánczenekarainak országos versenyét. Ennek kezdeti lépése volt az említett zenekarok me­gyei selejtezője, ahol a Magyar Rádió népi és tánczenei osztályai­nak szakemberei zsűriztek. Me­gyénkből a sarkadi népi zenekart és a békési tánczenekart java­solták az országos elődöntőbe. Július 13-án Mezőtúron került sor az országos verseny elődöntő­jére, ahol 16 együttes lépett a bí­ráló bizottság elé. A sarkadi népi zenekar — bár nem került be a legjobb négy közé — jó közepes helyen végzett. Másnap került sor Kisújszálláson a szövetkezetek tánczenekarainak vetélkedőjére. Az országos verseny elődöntőjén tizennégy együttes csillogtatta meg tudását. Bár a mezőny na­gyon szoros volt, azonban a bé­kési fogyasztási szövetkezet étter­mének Kiss Ferenc vezette tánc­zenekara kiválóra vizsgázott. A Magyar Rádió szakemberei mél­tónak találták az országos verse­nyen való fellépésre, mint a négy legjobb tánczenekar egyikét. Etika és etikett A TISZÁNTÜLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT FIZIKAI MUNKÁRA 16—18 ÉV KÖZÖTTI FIATALKORÚAKAT, teljes munkaidővel, SEGÉDMUNKÁSOKAT, CSŐ-ÉS GÄZVEZE- TÉK-SZERELÖKET, ÍVHEGESZTŐKET AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ, békéscsabai munkahellyel. Jelentkezés folyó hó 24-én, Békéscsaba, fogadó állomás. Kétegyházi út, gáz- 47760 — Csak szódát ihatsz, Gézukám, jcsak szódát! Dr. Romhányi Gézát akkor érte utói a felesége hangja, amikor ép­pen megragadta a zöldszilvánival tele palack hosszú nyakát. — Ugyan, édesem, még azt fogja hinni az a szegény rántott hal, hogy a kutyus falta fel, ha csak vizet iszom rá. — Majd ihatsz, drágám, Terusék- nál, amit akarsz. Tudod, hogy ne­kik ígértük a szombatot és a va­sárnapot. — Én, édesem, nem ígértem sen­kinek semmit, és nincs is kedvem és nem is megyek sehova! — emelkedett fel a hangja s olyan tekintetet vetett feleségére, mint a minap, amikor az azt javasolta, hogy cseréljék el a három évvel ezelőtt vásárolt Simcat valami vo­nalasabb kocsira. — Mi ütött megint beléd, drá­gám? Mielőtt idehoztál ebbe a hol nagyon sáros, hol nagyon po­ros isten háta mögötti faluba, megígérted, hogy a szombat dél­utánokat és a vasárnapokat a vá­rosban töltjük rokonainknál és barátai nknáL — Én csak rád hagytam, éde­sem, mert nem akartam újra el­magyarázni, hogy miért falun és miért nem a városon van egy állatorvosnak a helye. Mire a mondat végéig ért, ak­korára kibontotta a palackot és egyből felhajtotta a gyors mozdu­lattal teleöntött poharat. — Minősíthetetlenül viselkedsz velem! — sivalkodta az asszony. — Vedd tudomásul, hogy elme­gyek egyedül. — Kérlek, legalább végre kipi­henhetem magam. — Szóval, csak a kényelmed, a lustaságod miatt nem akarsz ve­lem jönni? — Ez se nem lustaság, se nem kényelem, hanem egyszerűen fá­radtság, meg aztán nem hagyha­tom itt sorozatban minden szom­bat-vasárnapra a körzet közös és háztáji állományát. — Jópofa vagy. Te nem hagy­hatod itt, de Fehér doktor itt­hagyhatja. — Eléggé ilkollegális velem együtt azzal a szegény Fábríval szemben. Ilyenkor egyedül őt rán­gatják, ha távollétünkben előadja magát valami. Sokáig tartott a szócsata és — Romhányiné győzött. Beletukmált férjébe a pohár bor után két bög­re feketekávét és aztán elrobog­tak. • Az öreg Fábri kissé kapatosán állt fel zárórakor az asztal mel­lől, ahol mint a tél folyamán min­den szombaton, most is a kora délutántól ultizott. Egyébként mértéktartó ember, máskor négy kisförccsnél nem fogyaszt el töb­bet. De most felpiszkálták. — Mi az, öreg cimbora, nem mersz rekontrázni? Talán te vet­ted a doktor úr fiad autóját és nincs pénzed? Aztán megautózta- tott-e már? Avagy szégyelli, hogy egyszerű tsz-paraszt az apja? Nem válaszolt, mert nem tudott mit válaszolni. Valóban adott pénzt a fiának a lakás berendezé­séhez és az autóvásárláshoz is, hogy ne legyen kisebbségi érzése a már megelőzött kollégáival szemben. Nem sajnálja tőle, ez­után is segíti, ha szüksége lesz rá. Az viszont nagyon bántja, hogy vasárnapot vasárnap, ünne­pet ünnep követ hónapokon át, de a fia nem nyitja rá az ajtót. Levelet is csak nagy ritkán ír, azt is csak rövid szűkszavúsággal. Szó­val ezt a bánatát öntözte most ultizás közben a szokottnál bő­vebben. Amíg hazafelé ballagott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom