Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
1967. július 21. 2 Péntek A newarkí halottak — Használjátok a lőfegyverei- ban, ha történetesen fehérek teket, azért viselitek! Richard Hughes, New Jersey állam kormányzója erre szólította fel rádióbeszédében a New Yorktól Egy sebesült néger a mentőkocsiban. mindössze 25 kilométernyire levő Newark város rendőrségét. Felhívása nem maradt hatástalan. A rendőrök nemcsak viselték, de használták is lőfegyvereiket. Mint ahogy évek óta rendszeresen használják ezeken az úgynevezett ,.hosszú, forró nyarakon” (Faulk- nef, a nemrég elhunyt Nobel-díjas mozgolódnak, akár a négerek jogaiért, akár az esztelen vietnami háború ellen tüntetve. Szinte épp olyan gátlás nélkül vadul és brutálisan használják a lőfegyvereket, miként a légi bombákat, s gépágyúkat vagy a napalmot a vietnami nép ellen. Ilyenformán nem csoda, hogy amerikai progresszív körökben — amint ezt a New Statesman című londoni polgári hetilap egyik legutóbbi száma írja — „kék fasizmusnak” nevezik az USA-beli rendőrterrort, az Egyesült Államok rendőrségének sötétkék egyenruhájára utalva. Huszonhárom halottja van már eddig a Newark városában történt faji összetűzéseknek, de könnyen meglehet, hogy mire a sorokat nyomtatásban olvassák, tovább emelkedik a halottak száma. Az amerikai rendőrök és nemzeti gárdisták a kormányzói felhívás nélkül és előtt is használták lőfegyvereiket. Az incidens úgy kezdődött, hogy letartóztattak és durván bántalmaztak egy színesbőrű taxisofőrt Newarkban. A csaknem félmillió lakost számláló város négernegyedében békésen vonultak fel a tüntetők, némán tiltakozva az erőszakos cselekedet ellen. E békés felvonulásra még erőszakosabb eszközökkel válaszolt a rendőrség. Ennek első „eredménye”: nyolc vérbefagyott holttest és sebesültek tömege. New Jersey kormányzója katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánította Newarkot. Johnson elnök pedig háromezer nemzeti gárdistát küldött a városba. E közben még hevesebbé váltak a tüntetések, a verekedések, a letartóztatások és a lövöldözések. A megkülönböztető bánásmód és a munkanélküliség ellen indultak harcba Newark négerei. A hatóságok feleletképpen gumibo- tozásal és lövöldözéssel válaszoltak. Szabadságszerető, függetlenségükért és egyenjogúságukért küzdő színesbőrűekre lövöldöznek Megmotozzák a letartóztatott tüntetőket. nagy amerikai író kifejezése), amikor évről évre különösen magasra csap az amerikai néger függetlenségi mozgalom lángja. Használják persze tavasszal, ősszel és télen is, ha a négerek történetesen éppen akkor mozgolódnak erőteljesebben jogaik védelmében. Sőt, a lőfegyverek egyenruhás tulajdonosait az sem zavarja különösebben fegyvereik használatáa szélsőséges amerikai politika irányítói hazájuk határaitól tízezer mérföldnyire Vietnamban, s lényegében ugyanezt teszik hazájuk határain belül, Newarkban is. A dolgok összefüggenek. Ezért ítéli el oly összefüggően és egyöntetűen ugyanennek a poltikának mindkét vetületét a nemzetközi közvélemény. Barabás Tamás Vörösgárdisták éhségsztrájkja Tokió Vörösgárdisták szerdán éhség- sztrájkba kezdtek, amelyet — mint bejelentették — mindaddig folytatnak, amíg Liu Sao-csi elnököt nem távolítják el a pekingi kormánynegyedből. A hírt az Asahi Simbun pekingi tudósítója jelentette, s egyben arról is tájékoztat, hogy a pekingi építészeti akadémia vörösgárdista egysége is követelte Liu Sao-csi menesztését az elnöki székből. Ez az egység indította meg a heves támadást az elnök ellen. Az éhségsztrájkot tartó fiatalok állítólag elégedetlenek Liu Sao-csi legutóbbi önbírálatával. A CTK pekingi tudósítójának jelentése szerint a kínai főváros Csüng Nan Hai kerületének (itt lakik Mao Ce-tung és több más vezető személyiség) nyugati kapuja előtt csütörtökön nagygyűlés volt, amelynek résztvevői megfogadták, hogy „kiebrudalják onnan Liu Sao-csit és végleg leszámolnak vele”. A hírügynökségek megállapítják, hogy ez a nagygyűlés volt eddig a leghevesebb tüntetés Liu Sao-csi ellen. (MTI) Tíz nap a Tűz országában 3. Vendégségben Zina Azizbekovánál Vendégségbe megyünk Zina Azizbekovához, a történelemtudományok doktorához, az Azerbajdzsán Állami Múzeum igazgatójához, — aki a 26 bakui komiszszár egyikének, M. Azizbekovnak az unokája. Elöljáróban el kell mesélnem, hogy a kétdiplomás, forradalmár nagyapa az illegalitás éveiben szervezte a kommunista mozgalmat, jelentős szerepe volt az illegális nyomda létrehozásában, de mindenekelőtt tollal, az írott szó fegyverével harcolt népe felszabadulásáért. Becsengetünk. Kopognak vendéglátónk léptei, — és ragyogó fiatalasszony nyit ajtót. Nem más ő, mint Zina Azizbekova magas tudományos rangot viselő történelemtudós, akinek 18 nagyobb tudományos műve forog már közkézen, nem beszélve a 14 brosúráról és a 72 tudományos cikkről. És mindezen túl egy sor társadalmi funkció ellátására is jut ideje, energiája, no meg arra is, hogy feleség és édesanya legyen. Pedig Zina nagyanyja, fiatal lány korában még fátylat viselt. Igaz, nem sokáig, mert felvilágosult forradalmár férje hamar levettette vele, de a többoldalú kiszolgáltatottságot. elnyomást kifejező fátyoltól csak a forradalom szabadította meg az azerbajdzsán nőket. Kedves vendéglátónk finom török kávéval kínál minket, — a presszó kávé itt nem terjedt el, — s a sok más mellett arra is kíváncsi, mennyire féltékenyek a magyar férfiak? Nem nagy meggyőződéssel bizonygatom, hogy általában nem túlságosan féltékenyek, mire Zinocska ismerős mozdulattal megveregeti a mackó férj, Azer Szarabszkij térdét. — Látod, látod... — Megértem Azer Szarabszkijt — aki maga is figyelemre méltó egyéniség, édesapja nevéhez fűződik az azerbajdzsán opera megalapítása — ha kicsit féltékeny. Felesége jellegzetes szépsége egyenes arányban áll tudományos képzettségével. No és ezután megtudjuk, hogy az azerbajdzsán férfiak mondhatni nemzeti sajátossága a féltékenység, elvégre a Tűz országának a fiai és hétköznapi nyelven: vagy na- gvon szeretnek, vagy sehogy, — közénút nincs. Különben a Szarabszkij család nagvon boldog estéiéhe csönnen- tünk bele, mert Azer Szarabszkjj- nak a vendégiárásunkat merelöző naoon jelent meg „Az azerbajdzsán opera és operettek története” című könyve. Zinocska pedig délután kapta az értesítést, hogy elhagyta a nvomdát a tízéves munkát reitő „Lenin a Szovjet Kelet barátja” című kétkötetes műve. Háziasszonvunk szavai szerint erre inni kell 1 Htunk is. (Folyt'’fiuk.) Viktor Zoltánná E Minisztertanács ütése (Folytatás az 1. oldalról.) I A kormány felemelte a mező- gazdasági termékek állami fel- j vásárlási árát. Az új árak 1968- ban lépnek életbe, de a sertésért már október 1-től a magasabb árat fizetik. A Minisztertanács meghatározta a mezőgazdasági termékek 1963-ban életbe lépő állami fel- vásárlási árát. A kormány határozatának megfelelően a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árszínvonala 1968-ban 8 százalékkal emelkedik. Ez jobb feltételeket teremt a mezőgazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mező- gazdasági termelés további fejlesztéséhez. A felemelt árszínvonal elősegíti a termelőszövetkezetbein a belterjes fejlesztés finanszírozását, a tagok számára pedig a termelés emelkedésével párhuzamosan növekvő jövedelmet biztosít A növekvő anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságokban folytatott termelést is fokozottabban ösztönzi. Az új állami felvásárlási árak meghatározásánál figyelembe vették a termelési költségekben bekövetkező változásokat, valamint a népgazdaság szükségleteit és az exportban elérhető árakat is. Az állattenyésztési termékek ára nagyobb mértékben emelkeútján valósul meg, ezenkívül madik, mint a növényi termékeké. gasabb lesz néhány termék nagyEz azt célozza, hogy javuljon a üzemi felára is. A fontosabb mehús-, különösen pedig a sertészőgazdasági termékek felvásárhús ellátás. lási átlagára — a jelenlegi átvéA felvásárlása árak emelése teli helyre számítva — a követáltalában az alapárak emelése kezők szerint változik: Áremelés forintban egységenként Termék mennyiségi alapárban nagyüzemi egység felárban Búza a 30,— — Rozs a 25,— — Sörárpa q 40,— — Takarmányárpa q 60,— — Kukorica q 80,— — N apraf orgó q 100,— — Cukorrépa q 5,50 — Fűszerpaprika q 80,— — Hízott sertés kg 2,— 1,— Vágómarha kg 1.— 1,— Tej lt 0,20 — A felsorolt mezőgazdasági tértározata alapján az. Országos mékek új, felemelt állami felváAnyag- és Árhivatal elnöke és a sárlási ára nem vonja maga után az alapvető élelmiszerek fogyasztói árának emelését, mert a régi és az új felvásárlási árak különbözeiét az állami költségvetésből fedezik. Nem drágul például a kenyér, a liszt, a sertéshús, a zsír, a marhahús, a tej, a tejtermék, a cukor. A mezőgazdasági termékek konkrét — minőségi és egyéb ismérvek szerint differenciált — felvásárlási árait a kormány hamezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1967. július 31-ig nyilvánosságra hozza. Az új állami felvásárlási árak a termények körében az 1968. évi új termésre, az állatok és állati termékek körében 1968. január 1-én lépnek életbe. Kivételt jelent a hízott sertés, amelyért a felvásárló vállalatok már 1967. október 1-től az új árat fizetik. (MTI) Nyilatkozatok és üzenetek arab államfők találkozói után Kairó | A kairói és a moszkvai tanácskozásokról adott nyilatkozatot hazautazása előtt az Ahramnak Bu- medien algériai elnök. Elmondotta, hogy teljes megegyezés jött létre az izraeli agresszió következményeinek felszámolása érdekében hozandó intézkedéseket illetően, „de most nem a szavak, hanem a tettek ideje jött el — fűzte hozzá. — Tettekre van szükség. A szovjet vezetők egyetértenek velünk, hogy nincs más alternatíva az agresszív erők visszavonására”: Aref iraki államfő az Akhbar- nak nyilatkozott elutazása előtt. Kijelentette, hogy az arabok most még nem fedhetik fel kártyáikat, de kétségtelen tény, hogy az arab államok és a szocialista államok vállvetve működnek az izraeli agresszió nyomainak eltüntetésében. Mahgub szudáni miniszterelnök közölte, hogy a közeljövőben elá- látogat több arab országba a csúcsértekezlet előkészítése érdekében. Bumedien elutazásakor üzenetet intézett Nasszer elnökhöz. Az üzenet kijelenti: „Meg vagyunk győződve az arab nemzet győzelméről a területének felszabadításáért vívott harcban”. Azhari szudáni elnök a nemzethez intézett rádióüzenetében bejelentette, hogy az arab külügyminiszterek két héten belül összeülnek Khartoumban. Azhari javasolta, hogy az arab országok vonják ki az amerikai és angol bankokból pénz-letétjeiket és alapítsanak arab fejlesztési bankot. Ez nagy csapást mérne az angol fontra. Kifejtette, hogy az arab olajembargó az angol—amerikai imperialisták elleni harc eszköze és ezt fenn kell tartani mindaddig, amíg az agresszió következményeit fel nem számolták. Azhari kijelentette, hogy a kairói tanácskozáson részt vett országok sose ülnek le tárgyalni Izraellel az ag- resszor által támasztott feltételek alapján. Azhari Líbiába küldte Elhindi pénzügyminisztert a királyhoz intézett üzenetével. Az üzenet Líbia hozzájárulását kéri az arabok erőfeszítéseihez és részvételét a khartoumi külügyminiszteri értekezleten. Szudán hasonló lépést tesz más arab országoknál is. (MTI)
