Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

W67. július 1. 2 Szombat Az EAK tiltakozik Jeruzsálem annektálása ellen Kairo Az EAK közvéleménye és saj- tójai, az Arab Liga, az egyházak egész sor képviselője tiltakozik Jeruzsálem izraeli annektálása ellen. Az Arab Liga főtitkársága a tagállamokhoz, a liga külföldi képviseleteihez és az ENSZ-hez intézett távirataiban rámutat az izraeli expanzionista tervek ve­szélyére és hangsúlyozza, hogy Tel Aviv kihívást intézett az isz­lám világ, az arab nemzet, a ke­reszténység és a világszervezet ellen, amikor rátette kezét Jeru­zsálem arab városrészére. Szajed Nofal, az Arab Liga fő­titkárhelyettese kijelentette: az arab nemzet nem bocsátja meg az Egyesült Államoknak az izra­eli agresszió támogatását, amely­nek egyik eredménye most a szent város bekebelezése. VI. Kyrillos, Alexandria és Af­rika pápája, kopt egyházfő, fel­hívta Canterbury érsekét és a brit egyházak tanácsát, vessék latba befolyásukat Jeruzsálem és a palesztínai nép védelme érde­kében. A kopt egyházfő üzenetet intézett Afrika és Ázsia egyház­főihez is, tiltakozva az ellen, hogy_a kereszténység jeruzsálemi zarándokhelyeit az izraeli agresz- szorok megszállják. Az, Ahram rámutat arra, hogy Újabb szovjet hajét bombázták Haipbonsnál Moszkva A szovjet kormány erélyesen tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál amiatt, hogy az amerikai légierő bombát dobott — a Mihail Frunze szovjet ke­reskedelmi hajóra Haiphong ki­kötőjében. A jegyzék, amelyet ma adtak át az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetségének, rámutat, hogy június 29-én • a szovjet ke­reskedelmi hajóra repeszbombát dobtak, amely felrobbant és kárt okozott a hajóban. A szovjet kormány jegyzékben figyelmezteti az Egyesült Álla­mok kormányát, hogy az ame­rikai légierő kalóztámadásainak veszedelmes következményeiért neki kell viselnie a felelősséget. (MTI) ács és kőműves ipari tanulókat beiskolázunk Otthonelhelyezést és teljes eUátást, valamint ÖSZTÖNDÍJAT biztosítunk. Jelentkezés levélben vagy személyesen: ÉM 34. SZÁMÚ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Budapest, XI., Dombóvári út 19. (megközelíthető: a 4-es, 47-es villamossal). 4227 Izrael urai Hitler és Mussolini útjára léptek, és sorsuk is az lesz, mint a fasiszta diktátoroké. Az arab lapok beszámolnak ar­ról, hogy az arab országok dele­gátusai valószínűleg a Biztonsági Tanács összehívását kérik Jeru­zsálem arab szektorának bekebe­lezése miatt. A Progress Egyptien hosszan idézi Fock Jenő magyar Közlemény Koszigin kubai látogatásáról Havannában az alábbi hivata­los közleményt adták ki Koszigin szovjet kormányfő kubai látoga­tásáról: A kubai forradalmi kormány meghívására Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke New Yorkból az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakáról hazatérőben, k0r™^ft-?yÍlafckt°Za-fft’ I néhány napra megállt Kubában. aZ aza er° Koszigin és Fidel Castro, a ku- j Kubában. Szinte az egész fővá­gal eszmecserét folytassanak a feleket kölcsönösen érdeklő kér­désekről. Június 30-án Koszigin repülő­gépen Moszkvába indult. Havanna népe pénteken szívé­lyes búcsút vett Alekszej Koszi­gin szovjet kormányfőtől, aki a kubai forradalmi kormány meg­hívására tett baráti 'látogatást lap kiemeli a magyar miniszter- elnök következő szavait: „A mi álláspontunk az, hogy az erőszak­bai forradalmi kormány minisz­terelnöke között megbeszélések kai elragadott valamennyi terű- j folytak baráti, elvtársi légkör­letet vissza kell adni jogos tu- ■ ben. E megbeszélések lehetőséget lajdonosának”. (MTI) | nyújtottak, hogy teljes nyíltság­Ä szovjet akadémikus-küldöttség pénteki programja A hazánkban tartózkodó szov- j vett Nemes Dezső, az MSZMP jet akadémikus-küldöttség veze- ' Politikai Bizottságának tagja, tője, M. V. Keldis akadémikus, aj M. N. Zsavoronkov akadémikus szovjet tudományos akadémia pénteken dr. Korach Mór akadé- elnöke pénteken délelőtt a Me- mikus kíséretében meglátogatta a chanikai Mérőműszerek Gyárába Veszprémi Vegyipari Egyetemet, látogatott. N. K. Kocsetkov pro- amelynek 1962 óta díszdoktora, fesszor ugyanebben az időben a A szovjet akadémikus délután Reanal Finomvegyszer Gyárat felkereste az akadémia műszaki kereste fel, majd együtt elláto­ros lakossága felsorakozott az út mentén, ahol Koszigin és a kísé­retében levő kubai vezetők gép­kocsikaravánja elhaladt. A ku­baiak ovációval üdvözölték Alek­szej Koszigint, aki a szovjet és kubai zászlókkal feldíszített Jósé Marti- repülőtérre hajtatott. A kubai főváros nemzetközi repülőterén a zenekar eljátszot­ta a szovjet és a kubai himnuszt, majd Koszigin, Fidel Castro és Osvaldo Dorticos ellépett a dísz­század sorfala előtt. Koszigin és Fidel Castro baráti öleléssel búcsúzott egymástól. (MTI) gattak a Nemzeti Galériába, és a Parlament nevezetességeivel is­merkedtek. P. N. Fedoszejev akadémikus a Párttörténeti Intézetbe látoga­tott, ahol a vendéget Vas Hen­rik, az intézet igazgatója üdvözöl­Podgornii elutazott Szíriába . Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­kémiai kutató intézetének veszp- uniQ Legfelsőbb Tanácsa Elnök­rémi részlegét, ahol dr. Polinszky ségének elnöke pénteken repülő- Károly művelődésügyi minisz- gépen Szíria fővárosába, Damasz- terhelyettes köszöntötte. kuszba utazott. N. G. Bászov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Nó- bel-díjas tagja pénteken vissza­te. A baráti beszélgetésen részt j utazott Moszkvába. (MTI) Több mini félszáz falu szenvedett súlyos n- és viharkárt Baranyában A Mecsektől és a Zselicségtől délre elterülő síkságon, valamint a Dráva völgyében megkezdték a Péter-Pál napi ítéletidő követ­kezményeinek felmérését. Húsz termelőszövetkezet és hat állami gazdaság — összesen több mint félszáz falu — határában pusz­tított a jég és a vihar. Legsúlyo­sabb a helyzet a szigetvári járás­ban, ahol mintegy húszezer hold- nyi vetésterületet tarolt le a jég­verés. Ebből tízezer hold búza és árpa, hatezer hold pedig ku­korica. Az ítéletidő során fellé­pett szélvihar tetézte a károkat. Sok épület megrongálódott: paj­ták és górék dőltek össze, istál­lók és ólak teteje, tűzfala sza­kadt be. A szomszédos pécsi já­rásban a szentlőrinci Úttörő Tsz szenvedett legtöbbet az ítéletidő­től. Itt 30—40 percig esett a jég, köztük dió nagyságú darabok, s több mint kétezer holdnyi bú­zát, árpát, kukoricát és cukorré­pát tarolt le. Pécsett a híres sző- lősikerteket érte a jégverés és helyenként szinte egészen meg­fosztotta termésüktől a szőlőtőké­ket. A vihar sújtotta területeken pénteken teljes erővel folytatták a helyreállítási munkát. Péntek délutánig a mintegy negyvenezer villany nélkül maradt fogyasztó­ból már mindössze 30—40 ma­radt és a távbeszélő összeköttetés is helyreádlt. Bár sok helyen csak ideiglenesen. Kivétel Szentlőrincz község helyi telefonhálózata. Itt az oszlopok és vezetékek súlyos kára miatt legalább kétheti mun­kára lesz szükség. A Pécsi Posta- igazgatóság területén körülbelül 10 kilométer hosszú vezetéket kell pótolni. A vasúti közlekedés már tel­jesen zavarmentes. A vihar dúlta Szentlőrincre tízezer cserepet várnak, hogy a jégverte, szél zúz­ta háztetőket mielőbb kijavíthas­sák. (MTI) Hisszük, hogy a népek békevágya teljesül Plakátok jelentek meg, ame­lyek hírül adják, hogy 1967. jú­lius 6-tól 9-ig Stockholmban összeül a békeharcosok Nem­zetközi Konferenciája Vietna­mért. Még néhány nap van hát­ra a konferencia kezdéséig, de máris megmozdult megyénk la­kossága, hogy kifejezze tiltako­zását a háború ellen. Szerkesz­tőségünkhöz máris érkeznek le­velek másolatai, «amelyeknek eredetijét a stockholmi nemzet­közi konferenciához küldték el. így többek között a nagykama- rásiak ezt írják: „Hazánk sok községei között a mi községünk is nagy érdeklődést tanúsít a konferencia iránt. Tudatában van annak, hogy az emberiség számára a béke az életet jelenti. A közegben lezajlott békegyű­lések alkalmával a lakosság többsége aláírásával is nyilvá­nította békeakaratát, szolidari­tását a vietnami néppel. Hisz- szük, hogy a népek békevágya teljesülni fog, és ennek remé­nyében kívánunk a konferenci­ának eredményes munkát.” A levelet aláírták a párt, a tanács és a Hazafias Népfront helyi vezetői. A szolidaritást kifejező leve­lek sokasága arról is beszél, hogy a két világháború szenve­déseit átélt nép nem a háború­ban lát kiutat, hanem a nagy­szerű nemzeti programjának békés megvalósításában. 1 II Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének határozata az izraeli agresszióról Belffrád A Jugoszláv Dolgozók Szocia­lista Szövetségének Országos Bi­zottsága Belgrádban tartott két­napos ülésén elfogadott határo­zat hangsúlyozza: Jugoszlávia né­pei a múltban maguk is agresz- szió áldozatává váltak és ezért a leghatározottabban elítélik az iz­raeli kalandot. A határozat sze­rint az agressziónak az a célja, hogy az arab népekre idegen uralmat kényszerítsen, ha nem sikerül felszámolni az izraeli ag­resszió következményeit, akkor a válság elkerülhetetlenül tovább húzódik, ez pedig a világbéke szempontjából beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. (MTI) DOBOZI IMRE: w (Regény) 35. — Mindjárt gondoltam — for­dítja Deső, nem egészen csúfo­lódás nélkül —, minálunk csupa fasisztával volt dolgunk, mire ideértünk, csupa kommunistával találkozunk: ezt majd a parancs­nokságon meséljétek el, a ti ba­jotok, ha hazudtok. A parancsnokságon? Tehát odavisznek bennünket. Na. az mégiscsak más... Lentről a pincéből lármásan követelnek valamit, de nincs türelmük a csappal vesződni, belőnek a hor­dóba, szaladnak aztán minden­féle edénnyel, felfogni a kiszö­kő bort. — Apámnak se olcsó mulat­ság ez a változás — mondja keserűen Géza. Isznak. Ráérnek. Valaki éne­kelni kezd odalent. Telt, orgo­náié basszushang árad fel pincéből öblös'T, mic de nincs k.-dvi benne, majd — Hőre — Gyötrii nekik — ml közt károml szer szemközt lehetnék velük fegyveresen, azt se bánnám, ha ott döglenék. Sorki azonban, bár erősen iz­zad a kényelmetlen állásban, másként vélekedik. — Most már ne dögledez- zünk, hadnagy úr tisztelettel, ha eddig megmaradtunk. Hoznak egy kancsó bort az altisztnek. Beleszagol, beledug­ja nyelvét. Iszik, aztán lekapja embereit, micsoda disznóság, a vendégekről nem gondoskodnak. Ráül az asztalra, lábát lógázza, a kancsóból lötyög a bor kife­lé, indulatosan iskoláz bennün­ket. — Nem érdemli tek a levegőt, ganék — fordítja Deső kellet­len fahangon, mintha unalmas üzleti tárgyaláson tolmácskod- na. Oroszországot, tetek. Semmit, például nincs z embernek. vidéknek. A ■parton. Nem mikor utol­megszagol­tam. Le kéne lőni mindnyája­tokat. Meg is tenném, bizony­isten, de nem szabad. A pa­rancsban benne van a huma­nista bánásmód. Bort adatok, igyatok! Én vagyok a gazda! Különben se bántanálak, átko­zott szerencsétek van. Az orosz ember, rohadnátok meg egytől egyig, csupa lélek. Az orosz lé­lek ... eh, mit értetek ti eb­ből, barmok ... Mellét veri, elered a könnye. Innunk kell. Lavórban hozzák a bort, két kézzel fogjuk vi­gyázva, így is kicsurog: mintha eresz alatt álltunk volna, merő lucsök vagyunk. Az altiszt le­csapja kancsóját, dülöngélve nevet. — Igyatok! Aki ivott, fel a kezeket! Szürkül, mire kitárnolygunk a présházból. Üres a gyomrunk, csak a bor kotyog benne. A ka­tonák énekelnek, háromféle nó­tát egyszerre, kinek mi jut eszébe. Az altiszt rájuk kiált, de ezeknek már kiabálhat reg­gelig. Az ajtót tárva hagyják, Géza hasztalan szeretné bezár­ni, elpenderítik onnan, nyava­lyás burzsuj, de nagyon félted a vackodat. Vagy kétszáz lépés után az altiszt megszámlálja csapatát, vissza kell fordul­nunk, egy ember hiányzik. Az ászokfa alól cibálják ki, elázott, vinni kell. Szidják, hogy nehéz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom