Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
1967. június 1. 4 Csütörtök * Lenin: Állam és forradalom, díszkiadásban — Arcképek a magyar szocialista irodalomból — Bartók összegyűjtött írásai — Monográfia Aranyról és Kodályról — * Uj sorozat: A Mínerva-zsebkönyv Mint már az elmúlt esztendőben, az idei könyvhéten is elsősorban összegező igépyű, szintetikus és monografikus alkotásokat láthatunk a tudományos és ismeretterjesztő kiadványok között. Így mindenekelőtt a Helikon Kiadó vállalkozásáról kell számot adnunk: a kiadó díszkiadásban jelenteti meg Lenin: Állam és forradalom című alapvető államelméleti művét, melyben a szocialista forradalom vezére a kapitalizmus, megdöntéséért vívott harc során elsőnek dolgozta ki a proletárforradalom és a proletárdiktatúra programját. Ideológiai gazdagodást jelent a Kossuth Kiadónál megjelenő Arcképek a magyar szocialista irodalomból című tanulmánykötet is, amely egy sor egyéni íróportré felvázolásával XX. századi irodalmunk egyik legfontosabb vonulatáról ad részletes képet. A gyűjteményből a magyar szocialista irodalom áramlatának bemutatásán túl áttekintést nyerhetünk a XX. századi irodalmunk egész folyamatára, fejlődésének újabb jellegzetességeire és problémáira is. A kötet a marxista irodalomtörténeti kutatás legfrissebb eredményeit felhasználva, magas elvi színvonalon, ugyanakkor népszerű előadásban rajzol hiteles képet szocialista irodalmunk olyan kimagasló egyéniségeiről, mint József Attila, Radnóti Miklós, Balázs Béla, Bar- ta Sándor, Gábor Andor, Gergely Sándor, Illés Béla, Karikás Frigyes, Komjáth Aladár, Salamon Ernő, Zalka Máté és mások. Emellett bemutat olyan jelentős kommunista irodalompolitikusokat is, mint például Fábry Zoltán, Gaál Gábor és Révai József. Az Illés László szerkesztette kötet legfőbb értéke, hogy gondosan elemzett tények alapján berajzolja a magyar irodalom térképébe azt az 1919-ben kibontakozó és az ellenforradalmi rendszerben is továbbfejlődő kommunista írói áramlatot, amely a felszabadulás és a szocialista néphatalom megteremtésének legfőbb irodalmi előkészítője volt. A mű egyszersmind jelentős állomása a legújabb magyar irodalom szintézisét előkészítő, széles körben folyó tudományos munkának. Világnézeti műveltségünk fontos, időszerű problémakörét elemzik Mód Aladár: Sors és felelősség címmel megjelenő tanulmányai, vitacikkei. A Magvető Kiadó Elvek és utak című sorozatában közreadott kötetben a szerző az osztályharc és nemzeti összefogás dialektikáját, a szocialista nemzeti egység létrejöttének történelmi útját vizsgálja széles körű marxista analízis alapján. Régi adósságot törleszt a Zenemű Kiadó Bartók Béla: Összegyűjtött írásai I. kötetének majdnem ezeroldalas publikálásával. A Szöllősy András szerkesztésében megjelenő nagyszabású kiadvány Bartók összes zenetudományi, s ezen belül népzenével foglalkozó írását tartalmazza; benne szó mos olyan Bartók-cikk kerül közlésre, amely eddig magyarul nem jelent meg, sőt olyanok is napvilágot látnak, melyeknek eddig még idegen nyelvű szövegük sem volt idehaza ismeretes. A tanulmánygyűjteményt széles körű jegyzetanyag és bibliográfia egészíti kt a Bar- tók-írások eddigi megjelenésének teljes adattárával. Zenei közműveltségünk fejlődéséhez szintén értékes hozzájárulás Eősze László Kodály Zoltánról írott kismonográfiája is. Az első magyar Kodály-életrajz és részletes pályakép a Gondolat Kis Zenei Könyvtár-sorozatában lát napvilágot. Űj kötettel gyarapszik a Bölöni György életműsorozat: Képek között címmel jelenik meg párizsi képzőművészeti írásainak és a hazai „Nyolcak” törekvéseit támogató, propagáló cikkeinek gyűjteménye. A tanulmánykötet fontos dokumentumanyagokat tesz hozzáférhetővé, mind a polgári radikalizmus művészetelméletéről, mind a születő szocialista képzőművészet esztétikai alapelveiről. Ugyancsak új kötettel egészül ki az Akadémiai Kiadó Művészeti Lexikon című sorozata, melynek ezúttal harmadik kötete jelenik meg Zádor Anna és Genthon István szerkesztésében, több ezer címszóval, számos illusztrációval és színes kc~melléklettel. Az irodalomesztétikai és irodalomtörténeti tanulmánykötetek közül bizonyosan érdeklődésre tarthat számot Keresztúry Dezső: S mi vagyok én... című monográfiája Arany Jánosról. Ez az első nagyszabású, átfogó pályakép és műelemzés, mely a legújabb eredmények alapján rajzol hiteles és korszerű képet a Toldi és a balladák klasszikus szerzőjéről. Ugyancsak nagyszabású vállalkozás Fitz Józsefnek A magyar- országi nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története a reformáció korában című könyve, mely a mohácsi vésztől a XVI. század végéig dolgozza fel a magyar nyelvű könyvműveltség fejlődéstörténetét. Figyelmet érdemlőek továbbá a természettudományi kiadványok is. A földgömb hősei címmel Petur László tollából jelenik meg a Minerva könyvtár című új zsebkönyvsorozat induló kötete, mely a nagy felfedezők tevékenységét eleveníti fel: a Technika—67 című kiadvány pedig az ipari, műszaki kutatás világszínvonalának legfrissebb eredményeiről tájékoztatja az olvasót. A szépirodalom és a tudomány, a kalandregény és az orvostörténeti dokumentum erényeit egyesíti magában Molnár Gábor új kötete, A dzsungel doktora, mely Vitai Brazil, a kígyóméreg-ellenszérum felfedezőjének kalandos életét mutatja be sok érdekes, egzotikus színnel, fordulatokban gazdagon. Végül: még két könyvheti érdekesség. Az egyik Máté György, a Népszabadság hasábjairól jól ismert szatirikus író Ki lehet bírni című új szatírakötete, mely egy Csutak Máté nevű védtelen kisember kalandjait, a mai „hétköznapok hősének” hányattatásait meséli el sok humorral, a társadalmi visszásságokat gúnyoló ötletes komikummal. A kötethez Mészáros András rajzolt vidám illusztrációkat. S ugyancsak a könyvhét sajátos érdekességének ígérkezik a Kozmosz-sorozatban megjelenő Pokoljárás a világűr- bán, mely a tudományos, fantasztikus irodalom iránt idehaza is megnövekedett érdeklődést elégíti ki. A kötet tizennégy, változatos témájú történetet ölel fel a világűr bátor meghódítóiról, távoli bolygókra való eljutás képzeletszülte, csodálatos kalandjairól, mindarról, ami ma még hihetetlennek tűnik, holnap azonban esetleg már magától értetődő valóság. Szabónál — Maga se lehet régóta a szakmában. A Stem karikatúrája UJ KORSZAK A FOGÁSZATBAN A legutóbbi fogászati héten hazánk fogorvosai új korszak megnyitását sürgették a fogászatban. Bár napjainkig is sokat tettek a fogak betegségeinek megelőzése érdekében, de évről évre több a fogorvos, szaporodnak a fogorvosi rendelők. A lakosság minden rétegére kiterjedő fogászati ellátás új helyzetet alakít ki, de a fogászatban alapvető változást csak akkor lehet elérni, ha eredményesen vesszük fel a harcot a fogak két legveszélyesebb ellensége, a fogszú és a fogínysorvadás ellen. Alattomos ellenség, a fogszú Fogszú vagy fogkariesz alatt a fog kemény szöveteinek pusztulását és az emiatt keletkező kilyu- kadást értjük. A lyukképződés ugyan mindig kívülről, a kemény zománcon kezdődik, de a fog belső rétegében gyorsabban, szinte észrevétlenül halad a fog belseje felé. A fogszuvasodás okát csak részben ismerjük. A fogorvosok mai nézete szerint fogszuvasodás azokon a fogfelszíneken lép fel leggyakrabban, amelyek nem „öntisztulók". öntisztuláson a nyelvvel való tisztítást, kemény ételek rágására létrejövő dörzsölő hatást, a nyál és a benne levő hatóanyagok mosóhatásót értjük. Forduljunk fogorvoshoz, ha hidegre, édességre érzékennyé válik a fogunk, de panaszok nélkül is célszerű félévenként megvizsgáltatni fogainkat. A fogszú kezdetben alig látható a fog kemény zománcában, vagy a fogak között. Az érzékenység és a fájdalom is legtöbbször csak akkor jelentkezik, ha a fogállomány jelentősebb része már elpusztult. Bízzuk a fogorvos döntésére, hogy töméssel vagy más úton szabadít-e meg minket beteg fogainktól. A gyógyításnál is lényegesebb a megelőzés. Ennek talán a leghat- hatósabb eszköze, ha nem neveljük „édesszájúvá” gyermekeinket. A cukorba áztatott gumidud- lival követjük el a legelső bűnt a gyermek foga ellen. A fejlődő fogat a rendszeres cukorhatás szinte lemarja, leégeti. Később, amikor már nagyobbacska vagy éppenséggel iskoláskorú, legfeljebb a főétkezések alkalmával kapjon cukorkát, csokoládét, de az étkezések között, s főképpen este, a fogmosás után, a lefekvést követően igen káros az édesség fogyasztása. A gyermek fejlődéséhez elegendő az a cukormeny- nyiség, amit az ételekben kap. A cukorka és a csokoládé kerülése mellett a kiadós és bőséges rágás a fogak legjobb védelmezője. Ne kényeztessük el tehát a gyermekeket már eleve azzal, hogy a kemény kenyérhéjat levágjuk, hogy az ennivalót áttörve, paszírozva készítjük el. Inkább adjunk rendszeresen megtisztított nyers sárgarépát, karalábét, kemény húsú gyümölcsöt, hogy a rágást gyakorolja. Újabban alapos vizsgálatok igazolták, hogy az alma nemcsak az egészséges élethez nélkülözhetetlen C-vitamint tartalmazza, de egyúttal fogtisztítószerként is hat. Ezek mellett természetesen a főétkezések után erős szájöblítést, de leginkább a reggeli, esti fogmosást elengedhetetlen követelménynek kell tekinteni. A fogínysorvadás i a fogak másik fő ellensége A fogíny, a foggyökér körüli rugalmas rostokkal az állkapocs csontos medrével együtt képezi a fogágyat. Ez rögzíti a sok mozgásnak kitett fogazatot. A rugalmas mozgást elsősorban a fogíny és a gyökér körüli rostok biztosítják. Ennek megbetegedése sajnos, előbb-utóbb a fog elvesztésével jár. A fogínymegbetegedést rendszerint az íny és a fog határán fellépő pirosodás jelzi, felette az íny enyhe dörzsölésre vérezhet. Előrehaladottabb esetben a fogíny élénkpiros, duzzadt és a legcsekélyebb érintésre is vérzik. A fogak nyakán ilyenkor rendszerint puha lepedőket találunk és ez alatt fogkő rejtőzik. Még előrehaladottabb állapotban a fog nyaka és a fogíny között üres tasakok képződnek. A bennük rekedt ételmaradékokban viharos gyorsasággal szaporodnak a baktériumok, gennyes váladékot termelnek, ami kellemetlen, bűzös szájszagot eredményez. Ezt követően a fogak meglazulnak, lötyögnek és végül kihullanak. Előfordulhat azonban, hogy közvetlenül gyulladásos tünetekkel indul meg az ínysorvadás és ezzel együtt az állkapocs fog körüli csontos részének sorvadása. A fogínysorvadás létrejötte sem teljesen tisztázott. A C-vitaminhiány, egyes anyagcserebetegségek, a fogápolás hiánya és az ehhez társuló fogkő biztosan elősegítik a fogínygyulladást csakúgy, mint a kiadós rágás hiánya. A fogínysorvadás miatt létrejövő íogvesztés nemcsak súlyos kozmetikai hátrány, hanem megnehezíti az emésztést is. A hiányos rágás, különösen idős embereknél — még kellő mennyiségű táplálék fogyasztása esetén is — vitamin- és tápanyaghiányhoz vezethet. A megelőzés előnyösebb A fogínygyulladást gyógyítani kell! A fogorvosok a meglazult fogaka't rögzíthetik, a gennyes tasakokat feltárhatják és a fogínyt kezelik. A fogkövet a fognyakról eltávolítják és a hiányzó fogakat műfoggal pótolják. Mint minden betegségnél, úgy a fogínysorvadásnál is a megelőzés előnyösebb, mint a gyógyítás. A fogínygyulladás-megelőzés — ugyanúgy, mint a fogszú-megelő- zésnél — kemény húsú gyümölcsök, nyersen fogyasztható zöldségfélék rágásából és- rendszeres fogápolásból áll. Különleges jelentőséget tulajdonítanak ezek mellett a megfelelően végzett fogínymasszázsnak. Ahhoz, hogy valóban új korszak kezdődjék fogászatunkban, különösen faluhelyen van még szükség meggyőző szóra, hogy megértsék, csak a rendszeres fogápolás és fogorvosi ellenőrzés hozhat fiatalnál, öregnél új korszakot a fogászatban. Konferencia a Békés megyei szakszervezeti könyvtárosok részére Békéscsabán a Férfifehérne- műgyár kultúrtermében június 9-én egész napos konferenciát tartanak a Békés megyei szak- szervezeti könyvtárosok részére. A szokásos évi konferencián délelőtt 9 órakor Lipták Pál SZMT-titkár mond megnyitót, majd Megyénk szakszervezeti könyvtáraiban végzett munka értékelése és a jövő feladati címmel Bányai Béla, az SZMT kulturális, agitációs és propagandavezetője tart előadást. Korreferátumot tartanak: Or- dódy Mária, az OMK csoportvezetője és Pelejtei Tibor, a KMK munkatársa. Délután 2 órától folytatódnak a hozzászólások, majd az összefoglaló után a megye legjobb szakszervezeti könyvtárosainak jutalmakat ad- nak át.
