Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

1967. június 24. 3 Szombat Több hasznú rendelet Jó néhány esztendővel ezelőtt bizony nemegyszer és nem is kevesen még rossz szemmel néz­ték, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben különféle ipari tevékenységet, szolgálta­tást igyekeztek meghonosítaná. Lehet, hogy akikoriban itt-ott még helyénvaló volt az effajta vélekedés, mindenekelőtt a fő cél: a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése, he­lyes arányának kialakítása és a nagyüzemi termelés megalapo­zása miatt. Am az élet sehol sem állt meg, amit az is bizo­nyít, hogy a termelőszövetkeze­tek zöme azóta már jelen tős gépparkkal, munkaeszközökkel rendelkezik. A gépesítés fejlő­désével, a terjedő kemizálással és a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával ugyanakkor a szövetkezeti gaz­dák rendszeres foglalkoztatása már mind több gondot jelent. Azért is, mert a belterjes gaz­dálkodást sem lehet mindenütt máról holnapra megvalósítani. Ugyanis kevés hozzá csak a jó akarat, a szakértelem. Pénz is kell hozzá, gyakran nem is ke­vés. Nem véletlen hát, hogy az olyan szövetkezetekben — ahol sokféle gond szorította a veze­tőket — régóta próbálkoztak a segédüzemek, melléküzemágak és a • kiegészítő tevékenység szervezésével. És erre nemcsak a munkaalkalmak megteremté­se ösztönözte a szövetkezeti ve­zetőket, nagyon sokszor azok­nak a növekvő igényeknek — szolgáltatás, feldolgozás, tartó­sítás, szállítás, építőanyagterme-, lés és helyi zöldség-gyümölcs- ellátás —a kielégítése is, ame­lyeket sok helyütt a tsz-ekre, az állami gazdaságokra a legcél­szerűbb rábízni. Ezért is üdvözölhetjük a Mi­nisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott kormányrendeletet, amely a mezőgazdasági nagy­egy pillanatra. Mohón rántja szeméhez a távcsövet, mi min­den tud benne lenni egyetlen kurta mozdulatban, ez a Fésűs Járó erre a percre vár ördög tudja mióta, mekkora gyötrő iz­galommal, de nem lát semmit, elkeseredetten nyújtja vissza a látcsövet, hej, de messze van­nak még, hej, de nagyon mesz- sze. De már a majortól nyugatra is ott vannak az oroszok, a ka- tyusa Sárgáét felől kezd orgo­náim, ezt ügyesen kitalálták, a mobil kilövő szerkezetet, mire tüzérségünk bemérné őket, már rég odébb hurcolkodtak. Elfogy a szavunk, mindenki hallgat, ránk terül a szorongás, mint egy át­ázott, nehéz köpönyeg. Tarba sem hátrafelé kémlel a szilfa mögül, hanem előre, a frontot bámulja csüggedten. Olyan a front, mint a szélben hullámzó nád, behajlik, visszarúg, a ha­tárvadászok most ugrálnak le a gépkocsikról, micsoda apró, ri­adtan futkározó bogarak messzi­ről, de ez a szerencse, nehezebb eltalálni őket. Egyetlen ívű, laza félkaréjba fejlődnek, jobb szár­nyukon a németek nyílegyenes léniája nyomul előre, hihetetlen, ezek most is rendet tudnak tar­tani. Most, mondja Deső, Fé­sűs Járónak nyújtva a távcsö­vet, most már láthatod őket. A latcső kézről kézre vándorol. A üzemek gazdasági tevékenysé­gének kiszélesítéséről intézke­dik. A rendelet megalkotása sok — eddig éppen csak megtűrt — ipari jellegű tevékenységet és szolgáltatást is törvényesít. Ezt mindenekelőtt az tette lehető­vé, hogy az elmúlt esztendők­ben az állami és szövetkezeti gazdaságok termelőeszközei lé­nyegesen fejlődtek, s immár nemcsak lehetővé, hanem szük­ségszerűvé is válik az üzemi te­vékenység ésszerű kiszélesítése. Amint a rendelet is kimondja, azért, mert: Ez segíti a lakos­ság igényeinek jobb kielégítését, új munkaalkalmaikat teremt a falusi dolgozok számára, vagyis kedvező a mezőgazdasági üze­mek és egyben az egész nép­gazdaság szempontjából. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy a rendelet szellemében a mezőgazdasági nagyüzemeknek a jövőben nagyobb szerepük lesz a helyi ellátásban is. Vagyis lehetővé teszik számuk­ra, hogy ne csak a piacokon, hanem a városi bolthálózat ke­retében is árusíthassanak. Ügy véljük, kell és kívánatos ez az új versenytárs az állami és földművesszövetkezeti kereske­delemnek, mert hiszen mindez az igények jobb kielégítését, a lakosság jobb és változatosabb ellátását szolgálja. Az új gazdaságirányítási rendszer nem önmagáért szüle­tik és valósul meg, hanem min­denekelőtt az emberekért, a népért. Ennek pedig egyik újabb előfutára a Miniszterta­nács ülésén elfogadott és a mezőgazdasággal kapcsolatos e több hasznú rendelet is, ame­lyet minden bizonnyal örömmel üdvözöljek az állami és szövet­kezeti nagyüzemekben, hiszen régóta vártak ilyen kormány- rendeletre. (Podina) bittai erdőszél mögül orosz harc­kocsik dugják ki orrukat, mász­nak, mint a teknősbékák, egy, kettő, tíz, tizenöt, az ördögbe, egész páncélos ezred, hirtelen megiramodnak, legyezőfprmán szétterülve, mögöttük apró sze­mű, sűrű láncba nyúlik a gya­logság. Innen fentről parádés a lát­vány, és hát rengeteg pusztító anyagot kell elpufogtatni, mire egy semmi kis emberkét elta­lálnak, az első háború minden egyes hullájára állítólag tízezer lövés esett. Úristen! Ez telibe kapta a mieinket. Egy pillanat­ra széliében lángra lobban a barna mező. A látcsövet hamar, ne bámészkodjatok, micsoda füst és mennyi el taposott, moz­dulatlan bogár a földön! Állja­tok fel, na, kezdjétek már, ez nem lehet... Hát nincsenek fel­derítőink? Ki volt az a barom, aki egyenest a katyusák torká­ba kergette a határvadászokat? Gallai kikapja kezemből a lát­csövet. Káromkodik. Ronda munka, mondja mogorván, nem sokan maradtak, azok meg már kotródnak is visszafelé. Deső leül egy kerékvető kőre, öreg az arca, rágyújt, de nem szívja a cigarettát, füstölög csak a kezében. — Ez most már így lesz! — mondja — beterítik a földet, a nyugati határig. (Folytatjuk) A vállalaton belüli önálló elszámolás H legutóbbi évek gazdaságpo- ** litikai irányelvei a gazda­ságosságra való törekvést helyez­ték a vállalati tevékenység hom­lokterébe. E törekvés a gazdaság- irányítási reform megvalósulása során az eddigieknél is fontosabb szerepet nyer. Az iparvállalatok most, az új gazdasági mechanizmusra történő felkészülés jegyében kutatják, elemzik azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyek az említett célkitűzés megvalósítását előse­gíthetik. Az egyik ilyen leghaté­konyabb eszköz a vállalaton belü­li önálló gazdasági elszámolás rendszere. Az önálló gazdasági elszámolás tulajdonképpen a feladatok, a felelősség, a hatáskör és az anya­gi érdekeltség elhatárolása ter­melőegységenként. Ezt olyként kell megvalósítani, hogy egy-egy termelőüzem, műhely tevékeny­ségének eredményessége mérhető legyen, másrészt, hogy a felada­tokban foglalt célok megvalósítá­sát a dolgozók tevékenységükkel közvetlenül befolyásolni tudják. A vállalaton belüli önálló gaz­dasági elszámoltatás rendszere lé­nyegében nem újkeletű. Az ed­digi évek során elsősorban a sta­bil profilú zártkörű termelési egységekben dolgozó vállalatok alkalmazták sikeresen és ered­ményesen. Sok vállalatnál viszont pusztán az új módszertől való idegenkedés szorította háttérbe e fontos gazdálkodási funkciót. Is­mét más üzemeknél az anyagi ösztönzés elhanyagolása vagy a megfelelő normák, normatívák hi­ánya okozta az önálló elszámo­lásra irányuló törekvés ered­ménytelenségé Hersze, a vállalaton belüli ön­* álló gazdálkodási rend opti­mális szintű kialakításában egy- egy üzemben sok-sok sajátos ne­hézséget, problémát kell áthidalni. Lássunk erre két szemléletes pél­dát. Két olyan vállalatét, amely­nek termelési struktúrája merő­ben eltér egymástól. A Csepeli Vas- és Fémművek Épület átalaliílások a szarvasi Táncsics Tsz-ben A, nagy óbb gazdasági önállósági felelősségteljesebb munkát követel a szarvasi Táncsics Tsz vezetőitől. Mindenekelőtt olyan üzemágak . kifejlesztésére törekszenek, me- | lyek aránylag rövid idő alatt je­lentős haszonnal térítik vissza a befektetést. Ennek az elgondolás- j nak teljes egészében megfelel a hajdani lótenyésztés épületeinek átalakítása hízómarha-istállónak, I illetve keltetőállomásnak. A régi csikóistállóból a tsz házi-brigád­ja 120—130 férőhelyes hízómarha­istállót alakít ki, a lóistállóból pedig keltetőt csinálnak. Liba- és pulykatörzs tartására, keltetésére rendezkednek be, s ezért vásárol­nak három, egyenként 10 ezer to­jás keltetésére alkalmas Gergely- féle baromfikeltető-gépet. A nagytestű baromfiak tartá­sára, tenyésztésére egy-két év­vel ezelőtt vállalkoztak. Azóta létrehozták a kétezres libatörzset. Ebben az évben több ezer puly­kát nevelnek. Ezek közül majd őszre válogatják ki a továbbte- nyésztésre alkalmas egyedeket. A liba és a pulyka szaporulatából — a saját szükségleten felüli részt — elsősorban a tagoknak j és a Szarvas környéki termelő- szövetkezeteknek adják el. | r Egyedi Gépgyárának négy fő ter­melő üzeme horizontálisan he­lyezkedik el egymás mellett. Mind a négy üzem — egymás te­vékenységétől függetlenül — késztermékeket gyárt. Az önálló műhelyelszámolás rendszerét e koncepció figyelembevételével, úgynevezett pontszámos rendszer keretében alakították ki, amely — egyelőre kísérleti jelleggel — már a differenciált nyereségré­szesedés megállapításának alap­jául is szolgál. A pontrendszerben az önköltségi, termelési terv tel­jesítése, az exportteljesítés, a ter­melékenység és más fontos gaz­dasági mutatók mérése, összeha­sonlítása kapott helyet. A gazda­ságossági szemléletre jellemző, hogy az alapfeladat-komplexum 100 százalékos teljesítése esetén üzemenként elérhető száz pont­ból 75 pont (!) az önköltségi terv teljesítésére esik. Ez a pontszá­mos rendszer feltehetően igen jó és pontos összehasonlítási alapot nyújt az egyes üzemek tevékeny­sége eredményességének értéke­léséhez. 11 erőben más — sok vonatko­™ zásban lényegesen nehe­zebb — a helyzet a Békéscsabai Kötöttárugyárban, ahol a terme­lési technológia — amíg a nyers fonalból konfekcionált készter­mék lesz — három vertikális sza­kaszra oszlik (fonalelőkészítés, kelmegyártás, konfekcionálás). A három szakaszon belül is azon­ban kilenc fő termelőüzemrész helyezkedik el, amelyeknek te­vékenysége nem független egy­mástól, ellenkezőleg: láncolatsze- rűen egymáshoz kapcsolódó. Ilyen alaphelyzetben természetesen a sorrendben későbbi megmunkálás sok tekintetben a megelőzőnek a függvénye. Másrészt, e műhelyek technológiai tevékenysége, mun­kaerő-, bér-, normaóra-igénye, gépi berendezése, költségfelhasz­nálása más és más, egymással össze sem hasonlítható. A vállalat gazdasági vezetése mégis arra törekedett, hogy meg­bízható, közvetetten össze is ha­sonlítható platformot teremtsen a fő termelőüzemek tevékenysé­gének mérésére. Több éves ta­pasztalati adatok alapján alakí­tották ki éhhez a megfelelő nor­mákat, normatívákat, flexibilis mérőszámokat, s az önálló mű­helyelszámolás keretében az érté­kelések az alábbi fő csoportokra tagozódnak: 1. termelési tervek teljesítése; 2. gépi berendezések munka­rendi időalapjának kihasz­nálása ; 3. munkaügyi tervek teljesí­tése; 4. minőség alakulása; 5. rezsiköltségek alakulása. Az első csoportban a naturális mennyiségi termelés és a felhasz­nált normaórák alakulását, to­vábbá a programteljesítést és a tervszerűséget vizsgálják. Az utóbbinak például a vertikumok tevékenységének egymásba kap­csolódása szempontjából van el­sőrendű fontossága. A második csoportban elsősor­ban az állóórák okonkénti meg­oszlását veszik górcső alá, de fi­gyelemmel kísérik azt is, hogy az elméleti munkarendi időalap­ból megfelelő időt biztosítsanak az elengedhetetlenül szükséges TMK-munkák elvégzésére. A harmadik csoportban — egyebek között — a létszámala­kulást, a hiányzások okonkénti összetételét, az improduktív te­vékenység részarányát, a norma­óra alapon mért termelékenysé­get, a bérek alakulását és a bal­eseti statisztikát veszik elemzés alá. A minőségalakulást a készter­mékeknél ugyancsak okonkénti megoszlásban figyelik. Ennek alapján pontosan kimutatható, hogy a leminősített osztályos áru melyik üzemrész hibájából kelet­kezett. Végül a közvetett költségek ala­kulását finomított, rugalmas mu­tatószámok alapján értékeli. Va­lamennyi termelési mutató vo­natkozásában a bázis- és terv- szemléletet egyaránt érvényesítik. A havonként kézbe adott önálló műhelyelszámolás negyedéves összesítésben is elkészül s ez a fő termelőüzemek versenyének értékeléséhez is alapot ad. Az ön­álló műhelyelszámolás taglalásá­hoz igazodó versenypontokban el­ért eredményeket — a vállalati eredményre gyakorolt hatásuk szerint — súlyozzák s ennek alapján állapítják meg a műhe­lyeknek a versenyben elért ér­demi sorrendjét. H kötöttárugyárban alkalma- zott önálló műhelyelszámo­lási rendszer már az eddigi évek­ben is jelentősen hozzájárult a vállalati gazdálkodás hatékony javításához. E rendszer további finomítása pedig nyilvánvalóan alkalmas lesz ama gazdaságossági feladatok optimális teljesítésének elősegítésére, amelyeket a gaz­daságirányítási reform megvaló­sulása gyárunk dolgozó kollektí­vájától szükségszerűen megköve­tel. Kazár Mátyás ÉRTESÍTJÜK a mezőgazdasági üzemeket, Állami gazdasagokat, TERMELŐSZÖVETKEZETEKET, gépjavító Állomásokat, HOGY VÁLLALATUNK ALKATRÉSZOSZTÁLYA (BÉKÉSCSABA, SZERDAHELYI ÜT) AZ ARATÁS- CSÉPLÉS, BEGYŰJTÉSI MUNKÁK ZAVARTA­LAN BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN JÜNIUS 26-TÖL AUGUSZTUS 20-IG munkanapokon 7 órától 19 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 7 árától 13 óráig ügyeleti szolgálatot tart. Az ügyeleti szolgálat alatt csak gépállást meg­szüntető alkatrészt és műszaki árut szolgálunk ki. BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÄLLALAT (AGROKER, BÉKÉSCSABA) 47471

Next

/
Oldalképek
Tartalom