Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
1967. június 24. 3 Szombat Több hasznú rendelet Jó néhány esztendővel ezelőtt bizony nemegyszer és nem is kevesen még rossz szemmel nézték, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben különféle ipari tevékenységet, szolgáltatást igyekeztek meghonosítaná. Lehet, hogy akikoriban itt-ott még helyénvaló volt az effajta vélekedés, mindenekelőtt a fő cél: a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése, helyes arányának kialakítása és a nagyüzemi termelés megalapozása miatt. Am az élet sehol sem állt meg, amit az is bizonyít, hogy a termelőszövetkezetek zöme azóta már jelen tős gépparkkal, munkaeszközökkel rendelkezik. A gépesítés fejlődésével, a terjedő kemizálással és a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával ugyanakkor a szövetkezeti gazdák rendszeres foglalkoztatása már mind több gondot jelent. Azért is, mert a belterjes gazdálkodást sem lehet mindenütt máról holnapra megvalósítani. Ugyanis kevés hozzá csak a jó akarat, a szakértelem. Pénz is kell hozzá, gyakran nem is kevés. Nem véletlen hát, hogy az olyan szövetkezetekben — ahol sokféle gond szorította a vezetőket — régóta próbálkoztak a segédüzemek, melléküzemágak és a • kiegészítő tevékenység szervezésével. És erre nemcsak a munkaalkalmak megteremtése ösztönözte a szövetkezeti vezetőket, nagyon sokszor azoknak a növekvő igényeknek — szolgáltatás, feldolgozás, tartósítás, szállítás, építőanyagterme-, lés és helyi zöldség-gyümölcs- ellátás —a kielégítése is, amelyeket sok helyütt a tsz-ekre, az állami gazdaságokra a legcélszerűbb rábízni. Ezért is üdvözölhetjük a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott kormányrendeletet, amely a mezőgazdasági nagyegy pillanatra. Mohón rántja szeméhez a távcsövet, mi minden tud benne lenni egyetlen kurta mozdulatban, ez a Fésűs Járó erre a percre vár ördög tudja mióta, mekkora gyötrő izgalommal, de nem lát semmit, elkeseredetten nyújtja vissza a látcsövet, hej, de messze vannak még, hej, de nagyon mesz- sze. De már a majortól nyugatra is ott vannak az oroszok, a ka- tyusa Sárgáét felől kezd orgonáim, ezt ügyesen kitalálták, a mobil kilövő szerkezetet, mire tüzérségünk bemérné őket, már rég odébb hurcolkodtak. Elfogy a szavunk, mindenki hallgat, ránk terül a szorongás, mint egy átázott, nehéz köpönyeg. Tarba sem hátrafelé kémlel a szilfa mögül, hanem előre, a frontot bámulja csüggedten. Olyan a front, mint a szélben hullámzó nád, behajlik, visszarúg, a határvadászok most ugrálnak le a gépkocsikról, micsoda apró, riadtan futkározó bogarak messziről, de ez a szerencse, nehezebb eltalálni őket. Egyetlen ívű, laza félkaréjba fejlődnek, jobb szárnyukon a németek nyílegyenes léniája nyomul előre, hihetetlen, ezek most is rendet tudnak tartani. Most, mondja Deső, Fésűs Járónak nyújtva a távcsövet, most már láthatod őket. A latcső kézről kézre vándorol. A üzemek gazdasági tevékenységének kiszélesítéséről intézkedik. A rendelet megalkotása sok — eddig éppen csak megtűrt — ipari jellegű tevékenységet és szolgáltatást is törvényesít. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy az elmúlt esztendőkben az állami és szövetkezeti gazdaságok termelőeszközei lényegesen fejlődtek, s immár nemcsak lehetővé, hanem szükségszerűvé is válik az üzemi tevékenység ésszerű kiszélesítése. Amint a rendelet is kimondja, azért, mert: Ez segíti a lakosság igényeinek jobb kielégítését, új munkaalkalmaikat teremt a falusi dolgozok számára, vagyis kedvező a mezőgazdasági üzemek és egyben az egész népgazdaság szempontjából. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy a rendelet szellemében a mezőgazdasági nagyüzemeknek a jövőben nagyobb szerepük lesz a helyi ellátásban is. Vagyis lehetővé teszik számukra, hogy ne csak a piacokon, hanem a városi bolthálózat keretében is árusíthassanak. Ügy véljük, kell és kívánatos ez az új versenytárs az állami és földművesszövetkezeti kereskedelemnek, mert hiszen mindez az igények jobb kielégítését, a lakosság jobb és változatosabb ellátását szolgálja. Az új gazdaságirányítási rendszer nem önmagáért születik és valósul meg, hanem mindenekelőtt az emberekért, a népért. Ennek pedig egyik újabb előfutára a Minisztertanács ülésén elfogadott és a mezőgazdasággal kapcsolatos e több hasznú rendelet is, amelyet minden bizonnyal örömmel üdvözöljek az állami és szövetkezeti nagyüzemekben, hiszen régóta vártak ilyen kormány- rendeletre. (Podina) bittai erdőszél mögül orosz harckocsik dugják ki orrukat, másznak, mint a teknősbékák, egy, kettő, tíz, tizenöt, az ördögbe, egész páncélos ezred, hirtelen megiramodnak, legyezőfprmán szétterülve, mögöttük apró szemű, sűrű láncba nyúlik a gyalogság. Innen fentről parádés a látvány, és hát rengeteg pusztító anyagot kell elpufogtatni, mire egy semmi kis emberkét eltalálnak, az első háború minden egyes hullájára állítólag tízezer lövés esett. Úristen! Ez telibe kapta a mieinket. Egy pillanatra széliében lángra lobban a barna mező. A látcsövet hamar, ne bámészkodjatok, micsoda füst és mennyi el taposott, mozdulatlan bogár a földön! Álljatok fel, na, kezdjétek már, ez nem lehet... Hát nincsenek felderítőink? Ki volt az a barom, aki egyenest a katyusák torkába kergette a határvadászokat? Gallai kikapja kezemből a látcsövet. Káromkodik. Ronda munka, mondja mogorván, nem sokan maradtak, azok meg már kotródnak is visszafelé. Deső leül egy kerékvető kőre, öreg az arca, rágyújt, de nem szívja a cigarettát, füstölög csak a kezében. — Ez most már így lesz! — mondja — beterítik a földet, a nyugati határig. (Folytatjuk) A vállalaton belüli önálló elszámolás H legutóbbi évek gazdaságpo- ** litikai irányelvei a gazdaságosságra való törekvést helyezték a vállalati tevékenység homlokterébe. E törekvés a gazdaság- irányítási reform megvalósulása során az eddigieknél is fontosabb szerepet nyer. Az iparvállalatok most, az új gazdasági mechanizmusra történő felkészülés jegyében kutatják, elemzik azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyek az említett célkitűzés megvalósítását elősegíthetik. Az egyik ilyen leghatékonyabb eszköz a vállalaton belüli önálló gazdasági elszámolás rendszere. Az önálló gazdasági elszámolás tulajdonképpen a feladatok, a felelősség, a hatáskör és az anyagi érdekeltség elhatárolása termelőegységenként. Ezt olyként kell megvalósítani, hogy egy-egy termelőüzem, műhely tevékenységének eredményessége mérhető legyen, másrészt, hogy a feladatokban foglalt célok megvalósítását a dolgozók tevékenységükkel közvetlenül befolyásolni tudják. A vállalaton belüli önálló gazdasági elszámoltatás rendszere lényegében nem újkeletű. Az eddigi évek során elsősorban a stabil profilú zártkörű termelési egységekben dolgozó vállalatok alkalmazták sikeresen és eredményesen. Sok vállalatnál viszont pusztán az új módszertől való idegenkedés szorította háttérbe e fontos gazdálkodási funkciót. Ismét más üzemeknél az anyagi ösztönzés elhanyagolása vagy a megfelelő normák, normatívák hiánya okozta az önálló elszámolásra irányuló törekvés eredménytelenségé Hersze, a vállalaton belüli ön* álló gazdálkodási rend optimális szintű kialakításában egy- egy üzemben sok-sok sajátos nehézséget, problémát kell áthidalni. Lássunk erre két szemléletes példát. Két olyan vállalatét, amelynek termelési struktúrája merőben eltér egymástól. A Csepeli Vas- és Fémművek Épület átalaliílások a szarvasi Táncsics Tsz-ben A, nagy óbb gazdasági önállósági felelősségteljesebb munkát követel a szarvasi Táncsics Tsz vezetőitől. Mindenekelőtt olyan üzemágak . kifejlesztésére törekszenek, me- | lyek aránylag rövid idő alatt jelentős haszonnal térítik vissza a befektetést. Ennek az elgondolás- j nak teljes egészében megfelel a hajdani lótenyésztés épületeinek átalakítása hízómarha-istállónak, I illetve keltetőállomásnak. A régi csikóistállóból a tsz házi-brigádja 120—130 férőhelyes hízómarhaistállót alakít ki, a lóistállóból pedig keltetőt csinálnak. Liba- és pulykatörzs tartására, keltetésére rendezkednek be, s ezért vásárolnak három, egyenként 10 ezer tojás keltetésére alkalmas Gergely- féle baromfikeltető-gépet. A nagytestű baromfiak tartására, tenyésztésére egy-két évvel ezelőtt vállalkoztak. Azóta létrehozták a kétezres libatörzset. Ebben az évben több ezer pulykát nevelnek. Ezek közül majd őszre válogatják ki a továbbte- nyésztésre alkalmas egyedeket. A liba és a pulyka szaporulatából — a saját szükségleten felüli részt — elsősorban a tagoknak j és a Szarvas környéki termelő- szövetkezeteknek adják el. | r Egyedi Gépgyárának négy fő termelő üzeme horizontálisan helyezkedik el egymás mellett. Mind a négy üzem — egymás tevékenységétől függetlenül — késztermékeket gyárt. Az önálló műhelyelszámolás rendszerét e koncepció figyelembevételével, úgynevezett pontszámos rendszer keretében alakították ki, amely — egyelőre kísérleti jelleggel — már a differenciált nyereségrészesedés megállapításának alapjául is szolgál. A pontrendszerben az önköltségi, termelési terv teljesítése, az exportteljesítés, a termelékenység és más fontos gazdasági mutatók mérése, összehasonlítása kapott helyet. A gazdaságossági szemléletre jellemző, hogy az alapfeladat-komplexum 100 százalékos teljesítése esetén üzemenként elérhető száz pontból 75 pont (!) az önköltségi terv teljesítésére esik. Ez a pontszámos rendszer feltehetően igen jó és pontos összehasonlítási alapot nyújt az egyes üzemek tevékenysége eredményességének értékeléséhez. 11 erőben más — sok vonatko™ zásban lényegesen nehezebb — a helyzet a Békéscsabai Kötöttárugyárban, ahol a termelési technológia — amíg a nyers fonalból konfekcionált késztermék lesz — három vertikális szakaszra oszlik (fonalelőkészítés, kelmegyártás, konfekcionálás). A három szakaszon belül is azonban kilenc fő termelőüzemrész helyezkedik el, amelyeknek tevékenysége nem független egymástól, ellenkezőleg: láncolatsze- rűen egymáshoz kapcsolódó. Ilyen alaphelyzetben természetesen a sorrendben későbbi megmunkálás sok tekintetben a megelőzőnek a függvénye. Másrészt, e műhelyek technológiai tevékenysége, munkaerő-, bér-, normaóra-igénye, gépi berendezése, költségfelhasználása más és más, egymással össze sem hasonlítható. A vállalat gazdasági vezetése mégis arra törekedett, hogy megbízható, közvetetten össze is hasonlítható platformot teremtsen a fő termelőüzemek tevékenységének mérésére. Több éves tapasztalati adatok alapján alakították ki éhhez a megfelelő normákat, normatívákat, flexibilis mérőszámokat, s az önálló műhelyelszámolás keretében az értékelések az alábbi fő csoportokra tagozódnak: 1. termelési tervek teljesítése; 2. gépi berendezések munkarendi időalapjának kihasználása ; 3. munkaügyi tervek teljesítése; 4. minőség alakulása; 5. rezsiköltségek alakulása. Az első csoportban a naturális mennyiségi termelés és a felhasznált normaórák alakulását, továbbá a programteljesítést és a tervszerűséget vizsgálják. Az utóbbinak például a vertikumok tevékenységének egymásba kapcsolódása szempontjából van elsőrendű fontossága. A második csoportban elsősorban az állóórák okonkénti megoszlását veszik górcső alá, de figyelemmel kísérik azt is, hogy az elméleti munkarendi időalapból megfelelő időt biztosítsanak az elengedhetetlenül szükséges TMK-munkák elvégzésére. A harmadik csoportban — egyebek között — a létszámalakulást, a hiányzások okonkénti összetételét, az improduktív tevékenység részarányát, a normaóra alapon mért termelékenységet, a bérek alakulását és a baleseti statisztikát veszik elemzés alá. A minőségalakulást a késztermékeknél ugyancsak okonkénti megoszlásban figyelik. Ennek alapján pontosan kimutatható, hogy a leminősített osztályos áru melyik üzemrész hibájából keletkezett. Végül a közvetett költségek alakulását finomított, rugalmas mutatószámok alapján értékeli. Valamennyi termelési mutató vonatkozásában a bázis- és terv- szemléletet egyaránt érvényesítik. A havonként kézbe adott önálló műhelyelszámolás negyedéves összesítésben is elkészül s ez a fő termelőüzemek versenyének értékeléséhez is alapot ad. Az önálló műhelyelszámolás taglalásához igazodó versenypontokban elért eredményeket — a vállalati eredményre gyakorolt hatásuk szerint — súlyozzák s ennek alapján állapítják meg a műhelyeknek a versenyben elért érdemi sorrendjét. H kötöttárugyárban alkalma- zott önálló műhelyelszámolási rendszer már az eddigi években is jelentősen hozzájárult a vállalati gazdálkodás hatékony javításához. E rendszer további finomítása pedig nyilvánvalóan alkalmas lesz ama gazdaságossági feladatok optimális teljesítésének elősegítésére, amelyeket a gazdaságirányítási reform megvalósulása gyárunk dolgozó kollektívájától szükségszerűen megkövetel. Kazár Mátyás ÉRTESÍTJÜK a mezőgazdasági üzemeket, Állami gazdasagokat, TERMELŐSZÖVETKEZETEKET, gépjavító Állomásokat, HOGY VÁLLALATUNK ALKATRÉSZOSZTÁLYA (BÉKÉSCSABA, SZERDAHELYI ÜT) AZ ARATÁS- CSÉPLÉS, BEGYŰJTÉSI MUNKÁK ZAVARTALAN BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN JÜNIUS 26-TÖL AUGUSZTUS 20-IG munkanapokon 7 órától 19 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 7 árától 13 óráig ügyeleti szolgálatot tart. Az ügyeleti szolgálat alatt csak gépállást megszüntető alkatrészt és műszaki árut szolgálunk ki. BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÄLLALAT (AGROKER, BÉKÉSCSABA) 47471
