Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
1867. május 14. Vasárnap Mesterségek devalválódása...? Jegyzetek a szakmunkásképzésről Kétségbeesett szülő kereste fel a békéscsabai szakmunkástanuló- intézet igazgatóját. Elmondta: fia jó tanuló, 4,5-ös átlagosztályzattal végezte el az általános iskolát. Már végigjárták az összes szakközépiskolát a megyében, de a gyerek mindenütt lemaradt a felvételről. „Más megoldás nincs, kénytelen voltam ide jönni. Szegény gyerek, hát érdemes volt ezért tanulnia?" „Ügy vigyázz, ha nem tanulsz rendesen, inasnak adlak — aztán megnézheted magad!” Ilyesféle szöveggel riasiztgatták hajdanán a rakoncátlankodó, vagy lusta „jobb házból való” gyermekeiket a gondos szülők. A fenyegetés nem volt alaptalan. Az inasók sorsát nem lehetett gyöngyéletnek nevezni. A munkaidő napi 10—14 órára nyúlt, jobbára söprögetést, vízhordást, a mester háza körüli vagy a segédurakat kiszolgáló alantasabb munkát jelentette. Közben alig-alig akadt lehetőség, hogy a kisinas a mesterség fortélyaiból is ellessen valamit. Az 1922-es törvény a pofonokat — a testi fenyítést — is szentesítette. A felszabadulás óta a rossz emlékű tanonciskolákat magas színvonalú, intézményes szakmunkásképzés váltotta fel. Napjainkban mind égetőbb szükség van tanult,, széles látókörű, a korszerű termelésben Otthonos szakmunkásokra. Bontakozó készségeik (a régi viszonyok helyett) egy olyan társadalom légkörében érlelődnek mesterségbeli tudássá, ahol a munkát helyezték a köz legmagasabb piedesztáljára. íía És itt következik a nehezen érthető, a múltnak máig kísértő gondolkodásával magyarázható törés. Tavaly az általános iskolákból a szakmunkástanuló-intézetbe került diákok 78,2 százaléka (országos átlagban) közepes vagy ennél gyengébb, elégséges tanulmá- nyi'előmenetelű volt. A Békéscsabai 611-es Szamunkástanuló Intézetben az idén eddig felvett több mint 200 fiú és lány közül egyetlen egy a jeles rendű és 15ő a középes eredményű tanuló. (Valószínű, hogy csupán azért nem kettes átlagú a tanulók zöme, mert az intézet vezetői — nagyon helyesen. — a felvételeknél nem elégedték meg a minimális tanulmányi előmenetellel.) A Központi, Statisztikai Hivatal adatai szerint az értelmiségi szülők gyermékeiket 69 százalékban Tsz-heruházások az állattenyésztés fejlesztésére A megyeszékhelyen négy termelőszövetkezet több mint 18 ezer holdon gazdálkodik. A főbb növények termésátlagai országos viszonylatban is ki- emelkedöek, az állattenyésztés fejlesztését azonban nehezítette a takarmányhiány, az elmúlt években megtizedelte az állományt a betegség, de sok gondot okoztak a korszerűtlen épületek is. Az utóbbi két évben jelentős beruházásokkal igyekeztek előbbrelépni Békéscsaba termelőszövetkezetei az állattenyésztés magasabb színvonalra emelésében. Így például 40 ezer férőhelyes baromfikombinát, négy, 103 férőhelyes tehénistálló, több borjúnevelő és takarmány keverő létesítmény épült. szellemi vagy legalábbis adminisztratív munkára irányítják Csupán 31 százalékuk választ szakmát, illetve fizikai foglalkozást. A mintegy 70 szakmában 3000 mezőigazdasági és ipari szakember képzéséről gondoskodó megyei 611-es intézet igazgatója mondta el, hogy egy évtizeddel ezelőtt, amikor ebbe az iskolába kérte magát, a neves budapesti tudományegyetemen — ahol tanári képesítését szerezte — őszintén sajnálkoztak felette. Ügy gondolom, nem szükséges tovább bizonygatni, hogy a kol- rábban idézett fenyegetés „ha nem tanulsz jól, szakmára adlak” a mai családfők szájából is gyakorta elhangzik. Vajon mi ennek az oka a ml viszonyaink között, 1967-ben? „Megyénkben különösen a mezőgazdaság, vár sok fiatal dolgos kezet. De az ipari szakmák is keresik a fizikai munkásnak alkalmas fiatalt. A szülőktől, fiataloktól azt kérjük, hogy ne idegenkedjenek a fizikai munkától. Hiszen nálunk igen megbecsült a munkásemiber.” A Békés megyei pályaválasztási tájékoztató füzetből idéztük ezeket a sorokat. Az igazság az, hogy a szülök igyekeznek alaposan élni a művelődésre, a tanulásra lehetőséget adó állampolgári jogokkal. A családok többsége abban a helyzetben van, hogy nemcsak akarja, de tudja is gyermekét taníttatni. „Többre vidd az életben, mint én!" Ez a szülői szeretetem alapuló meggondolás sokszor tévutakra vezeti a legjobbat akaró anyáikat és apákat, s többnyire tájékozatlanságon alapszik. Népgazdasági á tlagban a munkakörök 75 százalékában fizikai munkára van szükség és csak 25 százalék igényli a szellemi foglalkozást. Ugyanakkor a szellemi munkakörök bizonyos fokú tech- í nizálódása, más részről a fizikai munka elmélétigény essége olyan új jelenségek, melyeket a közvélemény ma még nem ismert fel. Hiszen a szakmunkástanulók (ellentétben a régi kisipari jellegű tanoncképzéssel) sokoldalú képesítésben részesülnek. Nemcsak a szakma manuális készségeit sajátítják el, a fizikai munka műveleteit, hanem jelentős elméleti ismeretekét is szereznek. Egyrészt a műszaki tudományoknak a mesterséghez tartozó elemeit, másrészt a középfokú általános műveltség alapjait. Vannak divatos szakmák (rádióműszerész, szobafestő), melyek a „fusizási” lehetőségeknek köszönhetik népszerűségüket. Ugyanakkor az idén például Békéscsabán kevés jelentkező akadt víz-, gáz-, központifűtés-szerelőnek, holott jó kereseti lehetőségű mesterségek. Vagy mit szóljunk arról a szülőről, jaki nem, akarta köszörűsnek taníttatni a fiát, mert fogalma sem volt miről van szó, a vasipari szakmát összetévesztette holmi vándarköszörűsséggel. Igaz, ma még sokban nehezebb helyzetben vannak az ipari tanulók középiskolás diáktársaiknál. Sokszor 40—50 kilométerről utaznak az iskolába, a hét négy napján pedig hajnalban kelnek, s kint dolgoznak az üzemekben, gazdaságokban. Néhány üzemben napi, a termelés békaperspektívájából kiindulva a vezetők csak a nézik natanulók gazdaságosságát, Fűrészelnek, esztergapadon gyolnak, ha nem' segédmunkát végeznek a tanulók, mert így (munkabér nélkül) elősegítik a közvetlen tervteljesítést. Hogysa- jált, jól használható szakembereik gondos képzéséről mondanak le az ilyen magatartással? Ezt nem veszik észre, legfeljebb a 35—40' százalékban kihasznált gépkapacitások árulkodnak arról, hogy hiányzik a gép mellé a megfelelően kvalifikált szakember. A megyei szakmunkástanuló intézetbe a most következő oktatási évben — néhány szakmában — bevezetik az emeltszintű képzést. A tanulók az eddiginél bővebb és sokrétűbb elméleti oktatást kapnak, s a szaikmunkás- vizsga után — különbözeti vizsga nélkül — folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskolák harmadik osztályában. Az emberek gondolkodásában' lerakódott ma- radiságot nem könnyű feloldani, s változó életünk rohamosan fejlődő követelményeihez is sokszor nehéz az iskolai képzést hozzáigazítani. Az emeltszintű szakmunkás- képzés mindenesetre egy lépés a fizikai és a szellemi képesítést nyújtó oktatás között feszülő ellentétek felszámolásához. Vajda János Számos fontos intézkedést várunk a SZÚ VOSZ VI. kongresszusától Nagy Mihály tsz-elnök nyilatkozata A SZÖVOSZ VI. kongresszusán Békés megye küldöttei között ott lesz majd Nagy Mihály mezőgazdasági mérnök, a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet 4200 holdas gazdaságát irányitó elnöke is. Milyen gondolatok közreadásával akarják segíteni a kongresz- szus sikerét — kérdezték tőle elutazása előtt — Ügy vélem — adta a választ Nagy elvtárs —, hogy a megye 32 kongresszusi küldöttének véleményét tolmácsolom, amikor mindenekelőtt a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek eddiginél fokozottabb kapcsolatát teszem itt szóvá. Ugyanis az utóbbi években az országos szerveknél is igen sok szó esett a különböző társulások létrehozásáról, többek között a baromfi-, a nyúl-, a méhésztársulások megszervezéséről, működtetéséről. Véleményem szerint azonban bizonyos értelemben a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek külön-külön akarták megoldani e társulások szervezését. A társulások sikeres vagy kevésbé sikeres működése alapvetően befolyásolja a felvásárlás, a helyi áruellátás és az exportkötelezettségek megoldását AZ Ü.j termelőszövetkezeti törvény megalkotói fontosságának megfelelően helyére tették a termelőszövetkezeti társulások szerepét Kívánatos, hogy a SZÖVOSZ VI. kongresszusa is hasonlóan juttassa kifejezésre a háztáji gazdaságok termelésszerOrosháza legnagyobb kisipari szövetkezete lesz a vasipari ktsz « Jelentős beruházások realizálódnak az év végére Az Orosházi Vasipari Szö- vezetkezetnél a múlt években nagyarányú beruházási program kezdődött. Ennek során elkészült egy emeletráépítés, befejezés előtt áll a precíziós öntöde kialakítása, s nemrég vette kezdetét az utcafronton húzódó, a már meglevő műhelyrész folytatásának tekinthető újabb kétszintes csarnok építése. Ez utóbbi költségeit a gyorsan megtérülő beruházások kategóriájából finanszírozzák, mivel a felépülő műhelyben kétszeresére növekszik a csőszegecsgyártás, ami importmegtakaritást jelent. Az új csarnok elkészültével az eddigi 2,5 millió forintról ötmillió forintra növekszik a termelés, teljes mértékben kielégíthetők lesznek a hazai igények. A tervek szerint az év végére befejeződik a beruházás, amelynek megvalósulásával a vasipari ktsz a város legnagyobb volumenű kisipari termelőszövetkezete lesz. vezésének társulásos úton történő elősegítését, s e két szövetkezeti szerv egyetemleges együttműködését. Ezt úgy képzelem el, hogy a termelőszövetkezetek vezetői adjanak konkrét segítséget a háztáji gazdaságok termelésének szervezéséhez.1 A kisállattenyésztéssel fogalkozó társulások számára adjanak földterületet a termelőszövetkezetek, ahol a társulás tagjai megtermelhetik az állatállományuk részére szükséges takarmányféleséget Helyesnek tartanám ugyanakkor, ha a földművesszövetkezetek az eddigieknél fokozottabb mértékben kérnék a segítséget termelőszövetkezeti vezetőinktől a felvásárlás gyakorlati lebonyolításához is. Annál is inkább lehetséges ez, mivel a különböző társulásokba tömörült emberek jelentős; része egyben a termelőszövetkezetek tagjai is. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezetek vezetői megfelelően tudnának hatni tagjaikra a felvásárlás mennyiségi és minőségi növelése tekintetében. — VÉLEMÉNYEM . szerint örömmel fogadnánk egy olyan megoldást is — folytatta Nagy elvtárs —, ha a kongresszus elfogadná azt a javaslatot, hogy Budapesten legyen a megyei MÉK központoknak egy olyan standjuk, ahová közvetlenül szállíthatnák a felvásárolt árut. A nagykereskedelmi vállalat ugyanis számos esetben sok bosszúságot oko2 a termelőszövetkezeteknek. Ez abból következik, hogy mire az áru a termelőszövetkezetektől a nagykereskedelmi vállalat telepére megérkezik, az idő hosszadalmassága miatt sok esetben nagy mennyiséget minősítenek, le. Az értékesítő központok budapesti standjának létrehozásával jelentősen meggyorsulna az áruk fővárosba juttatása, ..ami., kettős előnnyel járna. Egyrészt a termelőszövetkezetek felszáUított. áruiból kevesebbet minősítenének le, másrészt javulna a főváros friss áruval történő ellátása. Ugyanakkor tartósabb áruféleségekből, mint például sárgarépa és gyökérféleségből lehetőség nyílna nagyobb mennyiség tárolására is, — Ezekkel és még néhány más gondolattal szeretnénk hozzájárulni a SZÖVOSZ VI. kongresz- szusához, amely tanácskozás fontos határozatok megalkotására lesz hivatva — fejezte be válasz adását- Nagy Mihály elvtárs. > Balkus Imre a gyapjú pulóver A íava-ezí üTvathTrh"Tat ókors nr. ?Yyen gyapjúpulóverek aratták a legnagyobb sikert. MTI fotó — Kácsor László felv.
