Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
Világ proletárjol, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NEPUJSA 1961. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Ara 60 filier XXII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Jelenté» a földekről A talajok nedvessége még mindig gátolja a tavaszi munkákat A túlzottan csapadékos tavaszi i időjárás gátolja megyeszerte az őszről elmaradt szántást, de a késő tavaszi növények, köztük a kukorica, a napraforgó és a rizs vetését is. Az ősszel elvetett gabonák ápolását, fejtrágyázását és vegyszeres gyomirtását sem tudták a talaj nedvessége miatt befejezni megyénk termelőszövetkezetei. A tavaly ilyenkorinál ugyan 2000 holddal több őszi gabonára szórtak fejtrágyát, de a megtérített 159 363 hold őszi vetés az előirányzottnak csak 81 százalékát teszi ki. A gabonák tavaszi fejtrágyázásában egyébként Orosháza termelőszövetkezetei vezetnek 106 százalékkal. Békéscsaba város, a békési járás és a szarvasi járás termelőszövetkezetei 90—91 százalékban tettek eleget gabonafejtrágyázási előirányzatuknak. Az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása még a fejtrágyázásnál is jobban lemaradt A gabonavetések fejlettsége általában jobb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt, s most már szinte véglegesnek tekinthető az az 57 761 hold, amit eddig meg tudtak permetezni. Ez azonban á gabona vetésterületének mindössze 34 százalékát teszi ki. Nem kedvezett az idő a kukoricaföldek vetés előtti vegyszerezésére sem, mindössze 4283 holdat, az előirányzott földterület 13 százalékát tudták Hungazinnal, Dikonirttal és kombinált gyomirtó vegyszerrel ! megpermetezni. Az előirányzott kukoricának eddig 45 százalékát vetették el. A megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett jelentések összesítése aligha vált ki bizakodást az árutermeltető vállalatok és üzemek dolgozóiban. A borsónak 99, a cukorrépának 96, a napraforgónak 46, a rizsnek pedig 22 százalékát tudták elvetni eddig megyénk termelőszövetkezetei. Vízállásra, a talaj túlzott átnedvesedésére panaszkodnak a mezőkovácsházi, az orosházi és a békési járás termelőszövetkezeteinek jó részében is, azokon a helyeken, ahol legfeljebb tíz évenként gátolja belvíz a tavaszi munkákat Ennek tudható be, hogy tavaszi árpából 97, zabból 71, új lucernából 85, vörös heréből a tervezett terület 90 százalékát tudták elvetni, illetve betelepíteni. Megyénk termelőszövetkezeteiben az őszről szántatlanul maradt földek okozzák a legnagyobb gondot. Az elmúlt hét végéig mindössze 50 520 holdat tudtak felszántani, az őszről elmaradt terület 52 százalékát. A viszonylag ritka alkalommal belvizes mezőkovácsházi járásban 78 százaléknál, a szarvasi járásiban pedig 83 százaléknál tartanak a tavaszi szántással, a többi járásban viszont alig 50 százalékon felül Szovjet asszonyok megyénk anyák napi ünnepségein A megyei nőtanács meghívására háromtagú szovjet nődelegáció érkezik szombatön Békéscsabára, hogy részt vegyen az anyák napi ünnepségeken. A szovjet édesanyák szombaton Békésre látogatnak, ahol megtekintik a kosárfonó üzemet, beszélgetnek az ott dolgozó édesanyákkal munkájukról, életkörülményeikről, majd az Egyetértés Termelőszövetkezet vendégei lesznek. Vasárnap Békéscsabán találkoznak a nőtanács vezetőivel, valamint részt vesznek a téglagyárban megrendezésre kerülő nagyszabású ünnepségen, ahol többek között a 6. számú általános iskola úttörői műsorral köszöntik az édesanyákat. Hétfőn Szarvasra látogatnak, megtekintik az arborétumot, találkoznak a városi nőtanács aktíváival, majd délután Békésszent- andráson a szőnyegszövő asszonyai látják őket vendégül. Forradalmi idők érméiből kiállítás Kevermesen április 29-én, 30- án és május 1-én a helytörténeti szakkör és a „Vörös Zászló Hőseinek Útján” mozgalom úttörői Pelle Ferenc tanulmányi felügyelő tanár irányításával a forradalmi időszak pénzérméiből kiállítást rendeztek. Az úttörőpajtások elhatározták, hogy tanáraik irányításával összegyűjtik a község történetének és hagyományainak emlékeit, dokumentumait, és ebből újabb kiállítást, illetve állandó jellegű helyi múzeumot létesítenek. A jelenlegi kiállításon bemutatásra került II. Rákóczi Ferenc életére és munkásságára vonatkozó anyag, illetve az 1848-as szabadságharcból és a dicső 1919-es Tanácsköztársaság idejéből fennmaradt dokumentumok. K. G. Megkezdődött a szakszervezetek XXL kongresszusa Szerdán ttz Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra, ezenkívül öt nemzetközi szervezet, a Szakszervezeti Világszövetség, az Össz-Afrikai Szakszervezeti Szövetség, a Latin- Amerikai Egységkongresszus, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. Gáspár Sándor elvlárs beszéde Gáspár Sándor bevezetőiben a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, a társadalom osztályszerkezetéiben végbement változásokat vázolta, referátuma ezután három kérdéscsoport beható elemzésére tért ki: L A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában: A szakszervezetek részt vették a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és annak céljával egyetértenek. A reform alapelvei széles körben ismertté váltak és a dolgozók között növekvő egyetértést váltottak ki. Mivél azonban a részletek kidolgozása még folyamatban van, nem mindenki számára világos minden összefüggés. A referátum a továbbiakban — a szakszervezetek szemszögéből — áttekintést adott a reform céljairól, legfőbb vonásairól, utalt arra, hogy a reform: eszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására. — A gazdasági reform a dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyabb beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább növeli a szakszervezetek felelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. — A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jogköre valóban új helyzetet teremt. Minden részletre kiterjedő központi utasítások alapján vállalatot vezetni más volt, mint a jövőben lesz, amikor a vállalat saját maga készíti el terveit és szervezi meg a végrehajtást. A megnövekedett önállóság fokozza mind a gazdasági vezető, mind a kollektíva felelősségét. A gazdasági vezetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat tevékenysége nem lehet eredményes, ha nem támaszkodnak a dolgozókra. A különböző fejlesztési módozatok eltérő kockázatnak és különböznek a várható jövedelmet illetően is. Hogy melyiket kívánja a vállalat alkalmazni, azt a jövőben a kollektívával együttesen meg kell vitatni, mert a döntés előnyét vagy hátrányát a dolgozók összessége viseli. Amilyen mértékben a dolgozók megismerik a feladatokat és lá- kérik a véleményüket, olyan mértékben éreznek felelősséget meg- valósí tásukért. A dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában változatLanul nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. A vállalati önállóságnak érvényesülnie kell a verseny irányításálban, céljaink megjelölésében; értékelésében is. Az a tény, hogy a vállalati és közvetlen munkahelyi célok minden dolgozó számára világos feladatot jelölnek meg, megnöveli a gazdálkodás hatásosságát. Ehhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik a kollektíva és az egyén anyagi érdekeltsége is. A tudati és érdekeltségi tényezők így egy időben hatnak serkentőleg minden dolgozóra. A verseny így közvetlenül központi előírások korlátái nélkül szolgálja az eredményes vállalati tevékenységet. Ha a kollektívák és az egyén jutalmazása megbecsülése az elért eredménynyel áll arányban, még inkább egybeesik majd a „jó munkás” és a jól kereső munkás” fogalma. A dolgozók szemléletének megváltoztatása a közgazdasági gondolkodás fejlesztését is igényli. Annak megértését, hogy a jövedelmező gazdálkodás ma mér nélkülözhetetlen. Ezzel tömegméretekben segítjük annak megérté-; sét is, hogy az egyéni érdekek jobb kielégítése csak az össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvényre; juttatásával lehetséges. így telje-* sedik ki a lenini jelszó: a szak- szervezetek a vezetés, a gazdálkodás iskolái. A reform megvalósítása sorsa» erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet, hogy minden dolgozó érezze: rajta is múlik nagy céljaink megvalósítása és módja van közreműködni a vállalat jelenének és jövőjének formálásában, irányí(Foly tatás a 2. oldalon) Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozáson részt vevő vendégeket, Bozsán Endre felvétele
