Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

0 a megyei pártbizottság és a megye! tanács laPj 1967. MÁJUS 6., SZOMBAT Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 105. SZÄM * Eredményes évkezdés Néhány nappal ezelőtt köszön­töttük a munka ünnepét. A szín­pompás felvonulás, a tavaszi seregszemle élménye még élén­ken él bennünk. A sorokban azok az emberek haladtak: ipari munkások, tsz-gazdák, közleke­dési és kereskedelmi dolgozók, értelmiségiek, akik a szürke hét­köznapokon az alkotó munká­ban a legtöbbet teszik. S ezt nem kisebb elismerések fémjel­zik, mint a frissen elnyert Mi­nisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlók, Élüzem, Kiváló Vállalat és szövetkezeti címek. Szép számmal jutott belőle a megyébe. Igaz, ezeket még a múlt évi fáradozás eredményez­te. De vajon, így lesz-e jövőre is? Erre aligha tudna most még bárki is válaszolni. Annyi azon­ban biztos, hogy a jogos és megérdemelt elismerések ková­csa mindenkor a munka. Még­pedig nem az akármilyen mun­ka, hanem az olyan, amely esz­tendőről esztendőre jobb minő­ségű, termelékenyebb és gazda­ságosabb a megelőzőnél. Ezzel el is érkeztünk tulajdonképpeni mondandónkhoz. Vagyis ah­hoz, hogyan sikerült az idei év­kezdés a megye iparában, mi­lyen eredményeket és tapaszta­latokat lelhetünk fel az erről készült első negyedévi statiszti­kai jelentésben. A legmeglepőbb — s egyben jóleső — mindenek­előtt az, hogy az idei év első három hónapjában a megye szo­cialista ipara 42 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az állami iparban az egy év előttihez ké­pest 48, a szövetkezeti iparban 23 százalékos volt a termelés növekedése. S mindez azért biz­tató a következő hónapokra, az idei esztendő várható eredmé­nyességére, mivel korábban az első negyedévi termelés általá­ban el-elmaradozott a kívánal­maktól. Szinte mindig kísértett és hatott az évkezdés több-keve­sebb gondja, anyagellátási za­vara, ami azután megnehezítet­te a további negyedévek tervei­nek teljesítését. Most meg az állami ipar a fontosabb cik­kekből — a kőolaj kivételével — jóval többet termelt, mint 1966 első negyedévében. Biztatóan fejlődött a munka termelékenysége is, amely vég­ső soron a termelés növelé­sének legfontosabb forrása volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a szocialista ipar ter­melésnövekedésének 82 százalé­ka a tex-melékenység emelkedé­séből származott.« Ez az arány már csak azért is figyelemre méltó, mivel a gazdaságos ter­melés, a vállalati jövedelmező­ség aligha képzelhető el a mun­ka termelékenységének megfe­lelő ütemű növekedése nélkül. Márpedig a jövő évtől kezdve, de már az idén is, a vállalati gazdálkodás elsődleges mércé­je az elért nyereség, amely ter­mészetesen sok tényező kedve­ző alakulásától függ, mint pél­dául a termelékenységtől, a mű­szaki fejlesztéstől, a gyártási technológia tökéletesítésétől, a piaci igények rugalmas kielégí­tésétől. Jól sikerült az évkezdés az építőiparban is. Ez azért érde­mel különös figyelmet, mivel a rossz indulás, a tervlemaradás eddig szinte minden évben érez­tette kedvezőtlen hatását. Az idén már itt is változott a hely­zet, mert a megye szocialista építőiparának termelése az első negyedévben 5,5 százalékkal meghaladta az egy év előttit. S ami szintén nem elhanyagol­ható, hogy a vállalati építőipar termelésnövekedése teljes egé­szében, a szövetkezeti építőiparé pedig mintegy 50 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. .Természetesen meg­van a magyarázata annak, hogy az utóbbi három esztendő közül miért éppen az idén volt a legkedvezőbb az építőipari munkák kezdése. Ezt elsősorban az tette lehetővé, Jjiogy szinte teljesen megszűnt az anyaghi­ány. Mindez pedig azt eredmé­nyezte, hogy a termelés és a termelékenység színvonala is jóval magasabb lett, mint ko­rábban. Törvényszerű ez, hiszen, ha van anyag, akkor egyre keve­sebb az anyagra várakozás és a kényszerű átcsoportosítás miatt a munkából kiesett idő. A jó és folyamatos anyagellátás ugyanis nemcsak a munkafegyelem megszilárdításának egyik leg­célravezetőbb módja, hanem pszichikailag is ’ jó ösztönző a termelés ütemének meggyorsí­tására. S ez a jótékony hatás nemcsak a vállalati és munkahe­lyi vezetőket hajtja és szorítja elevenebb munkára, hanem a munkásokat is. Az első negyedév azonban másfajta tapasztalatokat és ta­nulságokat is tartalmaz. Olya­nokat, amelyeket hasznos még most, az év elején megszívlelni, számolni velük. Az egyik' ilyen, nem kívánatos jelenség, hogy a készárukészletek növekedése mellett esetenként az anyagkész­letből is előadódott szükségtelen felhalmozás, ami anyagilag sújtja az érdekelt vállalatokat. Ezen felül a hitelgazdálkodást szintén érzékenyen befolyásolja. Az sem megnyugtató, hogy az ipari termelésben és értékesí­tésben olykor akadnak még ne­gatív jelenségek. Előfordul, hogy az igények és az elfogadott rendelések nem mindig állnak arányban egymással. Ennek az­tán az a következménye, hogy valamilyen keresett termékből, mint például satuból, ciroksep­rűből termelésszervezési hi­ányosságok, illetve anyaghiány miatt a keresettnél kevesebbet képesek készíteni. Szaporítja a gondot továbbá, hogy a terme­lés növekedésével az értékesítés nem tudott mindig lépést tarta­ni. Mindezek ellenére megálla­pítható, hogy sikeres volt az év­kezdés. Ha a megye iparában ehhez hasonló lesz a folytatás, s ha a még szorongató gondokat sikerül felszámolni, akkor meg­felelő 5 esz a felkészülés az új gazdaságirányítási rendszer al­kalmazására. És mindez arra is jó garancia, hogy jövőre leg­alább annyi, ha nem több, ki­tüntetett vállalatunk legyen, mint amennyi az idén volt. Podina Péter Folytatta munkáját a szakszervezetek XXL kongresszusa Pénteken reggel folytatta munkáját a Ma­gyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa. Taps köszöntötte az elnökség tagjait, köztük Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát, a Politikai Bizottság tagját, Losoiiczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, valamint Biszku Bélát, a Központi Bizottság titkárát és Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát, a Politikai Bizottság tagjait. Ezután Somoskői Gábor, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkára, a szakszervezetek feladatairól szólva hangsúlyozta: — A vezető szervek — minden szinten — a jogszabályok kidol­gozásaikor határozottan törekedje­nek arra, hogy az új irányítási rendszerben a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a vállala­tok, üzemek, gazdasági egységek hatásköre, önállósága. A bizalmi­ak, a műhely- és szakszervezeti bizottságok csak akkor dolgozhat­nak eredményesen, ha a gazdasági vezetőknek is valóságos döntési joguk, hatáskörük van. Az alap­szervi vezetőségek a központi ha­tározatok alkalmazásában és vég­rehajtásában messzemenően ve­gyék figyelembe a helyi körül­ményeket. Fordítsanak megkülön­böztetett figyelmet a dolgozók élet- és munkakörülményeivel, kapcsolatos problémák feltárásá­ra, dolgozzanak ki javaslatokat, kezdeményezzenek intézkedése­ket, annál is inkább, mert a köz­ponti szabályozás szerepe lénye­gesen csökken majd. Munkaterü­letükön védjék és erősítsék rend­szerünket, s ugyan akkor felelje­nek meg a dolgozók, a szakszer­vezeti tagok reális igényeinek, kí­vánságainak. — A szakszervezeti és gazdasá­gi vezetők akkor dolgoznak jól, ha együttes erőfeszítéseket tesz­nek a közös célok eléréséért. Ugyanakkor érvényesíteni kell azt a követelményt is, hogy a szak- szervezeti szervek minden fonto­sabb kérdést a dolgozók szem­pontjából, oldaláról mérlegelje­nek, s ennek megfelelően foglal­janak állást. Ez az eddiginél na­gyobb politikai bátorságot igé­nyel. Sajátos feladatuknak meg­felelően élniük lehet és kell is a szakszervezetek vétójogával, ha a törvények megsértésével, a kol­lektív szerződés be nem tartásá­val találkoznak. Somoskői Gábor a továbbiak­ban elmondta: a Munka Törvény- könyvének készítése közben az­zal is foglalkoznak, hogy a szak- szervezeteknek joguk legyen vé­leményt nyilvánítani egy-egy gazdasági vezető kinevezésével, megerősítésével vagy leváltásá­val kapcsolatban. KOVÁCS ISTVÁN, a MEDOSZ főtitkára sokoldalúan elemezte a mezőgazdasági dolgozók szalkszer- vezéti mozgalmát. A közös gon­dokról az elmúlt hónapokban, a szaikszervezeti választások idején, több mint 35 ezer mezőgazdasági dolgozó mondta el véleményét. Sok javaslat, észrevétel hangzott el például az élet- és a munkakö­rülmények javításáról, a szociális, a kulturális helyzettel kapcsolat­ban. Kitért a szakszervezetek ide­ológiai nevelő munkájának fon­Tapssal üdvözölték a küldöttek Kotuasz Ni- coszt, a Görög Demokratikus Szakszervezeti Mozgalom képviselőjét is, aki pénteken érkezett meg a kongresszusra. Gyöngyösi István, a jelölőbizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a bizottság munka járói. Közölte, hogy elkészült a bizottság előzetes javaslata a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak 173, és a számvizsgáló bizottság 19 tagjára. A kongresszus szünetében Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke olasz szakszervezeti küldöttekkel beszélget. MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele toSságára is, hangsúlyozta, hogy a szocialista emberformálásnak is szolgálnia kell a gazdasági fel­adatok megértését, a termelő- munka hatékonyságának fokozá­sát. GERTLER VIKTOR Kossuth- díjas filmrendező, a Művészeti Szakszervezetek küldötte a mű­vészeteknek a dolgozók tudatfor­málásában, kulturális felemelke­désében betöltött és betöltendő hivatásáról beszélt. Szólt a művésztársadalom egyes rétegeiben felmerülő aggodalom­ról, amely szerint a most kialaku­ló helyes közgazdasági szemlélet (Folytatás a 2. oldalon) Anyák napi ünnepségek, ankétok, gyermekek köszöntése, úttörőavatás, majálisok, vetélkedők a májusi programban A május első vasárnapja az édesanyáké, az utolsó rendszerint a gyermekeké. Mindkét ünnepre szerte a megyében már hetekkel előtte készülnek felnőttek és gye­rekek egyaránt. Vasárnap me­gyénk városaiban és községeiben, valamint több munkahelyen is ünnepségeket rendeznek az édes­anyák tiszteletére, köszöntésére. Az iskolák úttörői kedves mű­sorral lepik meg és virággal kö­szöntik az édesanyákat. Az ünnepségsorozat ezzel nem ér véget, hiszen a megyei nőta­nács az elkövetkező hetekben ép­pen az édesanyák megbecsülését, az anyaság iránti tisztelet kifeje­zését tükröző összejöveteleket, ankétokat szervez megyénkben. Ezeken az Anyai hivatás megbe­csülése címmel előadásokat tar­tanak. A járási székhelyeken védőnők, községi nőtitkárok és termelőszövetkezeti nőbizottságök vezetői részére tájékoztatókat tartanak, melyeken a gyermek- gondozási segélyről és az ezzel kapcsolatos felvilágosító tevé­kenységről lesz szó. Ezenkívül a TIT és a nőtanács öt-hat előadás­ból álló sorozatokat szervez, me­lyeken az édesanyák helyzete, vé­delme, jogai és egyéb ehhez ha­sonló témák szerepelnek. A nemzetközi gyermeknap má­jus 28-án lesz az idén. Erre szin­tén nagy a készülődés megyénk­ben. Több helyen összekötik az úttörő- és kisdobosavatással és egész napos programot terveznek. A békési járás valamennyi köz­ségében lesz ilyen ünnepség. Me­gyénk több úttörőcsapata kiállítá­sokat szervez az úttörőszakkörök munkájából. A szülők társadalmi felajánlásokat tettek már eddig is és ezeket a nőtanácsok, vala­mint a szülői munkaközösségek tavább szervezik. Ennek nyomán jó néhány helyen játszóterek, parkok létesítését, szépítését vál­lalták, valamint kirándulásokat és úttörőtáborozásokat szervez­nek. Különösen nagy gonddal ál­lítják össze az állami gyermek- otthonok lakói, valamint a kihe­lyezett állami gondozott gyerme­kek ünnepi programját. Ezenkí­vül csaknem minden községben szerveznek majálisokat és vidám vetélkedőket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom