Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-26 / 122. szám
1M7. május 26. 5 Péntek Tranzisztoros „zenei könyvtár” Szeghalmon Mára készült el a szeghalmi járási könyvtár új „zenés” részlegének technikai berendezése. A békéscsabai és a gyulai könyvtárakéhoz hasonlóan, a látogatók itt is fülhallgatóval figyelhetik a könyvtárostól kért zeneművek előadásait. A berendezés, mélyet — Zsdlák Mihály tervei alapján — a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz készített, modernebb megoldású az eddigieknél. Teljesein tranzisztorokkal működik, korszerű „hangkeverő” erősítővel van ellátva, s a zenedarabokat 12 pár fülhallgatóval egyszerre vagy két nagy teljesítményű oszlophangszóró segítségével akusztikailag jól méretezve lehet hallgatni. A zenei könyvtárban főiként klasszikus zeneszámdk, szimfonikus zene, operák és operettek, ezenkívül pedig a „köny- nyebb műfaj” különböző darabjai találhatók. Nehéz feladatok előtt állunk, de bizakodással tekintünk a jövőbe Műszaki tanácskozás a Kner Nyomdában Az osztályvezetők és csoport- vezetők tájékoztatására a minap műszaki tanácskozást tartott a Kner Nyomda vállalatvezetősége Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson Botyánszky Pál igazgató előadása alapján megvitatták az első negyedév eredményeit és hibáit. A beszámoló megállapította, hogy 1967 első negyedévében a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyított gyengébb vállalati eredmény oka többek között a munkafegyelem hiányossága, a helytelen programozás, a festékpazarlás, a zsebből való vezetés, s az, hogy a gyomai részlegnél a könyvkötészet eddigi gépesítése nem járt termelékenység-emelkedéssel. A főfeladatok között legfontosabbnak a mennyiség növelését és a minőség további javítását, az ütemes termelést jelölte meg. A beruházásokról szólva elmondotta, hogy Gyomán az építkezés jól halad, s a színes tájékoztató nyomdarészleg átadása 1968 első negyedévében várható. — Nehéz feladatok előtt állunk — mondotta végezetül —, de bizakodással tekintünk a jövőbe. Südy István termelési osztály- vezető, üzemrészenként ismertette osztálya eredményeit és hibáit. Külön kiemelte a Kulich Gyula Ifjúsági Szocialista Brigád munkáját, mely nemcsak üzemi, hanem városi szinten is első lett a szocialista brigádok versenyében. A termelési osztály új prograNégy hónap = egy év? Asszonyokkal, termelőszövetkezeti nődolgozókkal folytattunk őszinte eszmecserét a munkájukról, megbecsülésükről, helyzetükről. Elmondták tapasztalataikat és véleményüket. Bátran nyilatkoztak azokról a gondokról is, melyek foglalkoztatják őket. — Nem vagyunk gépellenesek és csak örülni lehet annak — mondotta az egyik asszony —, hogy a mezőgazdaságban egyre több gép könnyíti meg a munkánkat. Az aratásról, a gabona betakarításáról, mint az egyik legnehezebb munkáról, már úgyszólván nem is beszélhetünk. Az is jó, hogy a legnehezebb derékfájdító munkát, a répaszedést is gépesítik, s egyre több kukoricakom- bájnt láthatunk a földeken, de ez éppen a mi munkánkat csökkenti. Mondjuk meg őszintén: örülünk is meg nem is. örülünk, mert könnyebb lesz a munkánk, de lassan ott tartunk, hogy négy-öt hónap alatt kell ledolgoznunk az évet. A többire már nem jut munka. Ez persze nemcsak a mi tsz-ünkben tapasztalható, hanem máshol is. Jó lenne azon gondolkodni, hogyan lehetne több munkalehetőséget biztosítani a szövetkezetekben dolgozó nőknek. Ezzel sokan egyetértettek. Elhangzottak javaslatok is. Volt, aki a baromfitenyésztés kiszélesítését javasolta, mert az egész évben munkát ad. Más a szamócatelepítés mellett kardoskodott, mondván: sok embert foglalkoztathatnak ott, és kül- és belföldi piacon egyaránt keresett cikk. Ismét mások a konzervgyári előkészítő telep létrehozását szorgalmazták. Az ötletek egy része a legtöbb tsz-ben megoldható, vagy már meg is oldották. Állandó munkát viszont csak a baromfitenyésztés, illetve az állattenyésztés ad. Ezt viszont nem lehet mértéktelenül fejleszteni, annyira, hogy minden asszony és lány ott dolgozhasson, és a növénytermesztésben is szükség van a nőkre. A gond tulajdonképpen az, hogy olyan űrt kell kitölteni, ami a növényápolás, betakarítás között, valamint a késő őszi és téli hónapokban mutatkozik. Ilyen lehetőségeket kutatva beszélgettünk a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőivel. — A nők helyzete nálunk is hasonló más tsz-ekéhez. Ez várható is volt, hiszen egyre jobban gépesítünk. És az egészséges fejlődés következményeként mutatkozik. Segíteni viszont lehet, csak meg kell keresni a módját — mondotta Csilik Imre, a tsz elnöke. — Mi már régebben gondolkoztunk ezen. Főleg az egyedülálló nőknél és fiatal lányoknál mutatkozik ilyen igény. És mivel nemcsak a mi gondunk, így falusi viszonylatban próbáltuk megbeszélni mit tehetünk. Volt, aki a szőnyegszövést javasolta. Ennek nem is lenne semmi akadálya, hiszen a szőnyegszövő háziipari szövetkezet szívesen venne fel bedolgozókat, azonban ez egész évi lekötöttséget jelent. Nekünk viszont szükségünk van a nők munkájára, különösen a növényápolás és betakarítás idején. így hát ezt elvetettük. Viszont találtunk más megoldást. A 400 holdas gyümölcsösünk egy-két éven belül teljesen termőre fordul. A gyümölcs tárolására egy 200 vagonos raktár építését tervezzük. Ha ez készen lesz, itt 40—50 nőt tudunk foglalkoztatni a téli hónapokban, alapjában véve könnyebb munkában: válogatás, csomagolás stb. — Ez egyben megoldaná a terhes nők foglalkoztatását is — kapcsolódik a beszélgetésbe B. Tóth Ferenc párttitkár — hiszen a gyermekgondozási segélyről szóló rendelet életbe lépésével erre is kell gondolnunk. Persze, ez csak részmegoldás — bár nálunk a tsz tagságának mindössze 24—25 százaléka nő —, éppen ezért más munkalehetőség megteremtését is tervezzük. Ez hamarább valósul meg, mint a tároló. Mivel a gyümölcsös nemcsak tárolásra alkalmas termést ad, hanem olyat is amit ajánlatos mielőbb feldolgozni, ezért tervezzük egy szárítóüzem működtetését, amit jövőre akarunk létrehozni. Erre alkalmas épületünk is van, csak a gépeket kell beszerezni. Itt szintén jó néhány asszony és lány kaphat munkát. — Nem szólva arról, hogy nemcsak a nők járnak jól, hanem a gazdaság is — veszi át a szót ismét az elnök. — Egyrészt a szállításra és tárolásra alkalmatlan gyümölcsöt — almát, szilvát — megaszalva értékesíthetjük, másrészt vöröshagymát is száríthatunk, s így nem kell Nyíregyházára vagy Kecskemétre vinni. Ez jelentős fuvarköltségmegtakarítást is eredményezhet. Ha e két tervünket megvalósítjuk, akkor gyakorlatilag megoldjuk a nők állandó foglalkoztatását. Ilyen és ehhez hasonló ötletek, tervek születnek más szövetkezetekben is, sőt tapasztalatot szerezhetünk az ország különböző részein, hiszen ez nemcsak megyei, hanem országos probléma. A Nők Lapjában például nemrég olvashattuk, hogy a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezetben a téli hónapokban csigatésztát készítenek a lányok és asszonyok. A szövetkezet pedig már hírnevet szerzett a „hajdúsági csigával”. A tésztakészítés Békés megyében Is hagyományos. Miért ne lehetne ilyen, úgynevezett kisüzemet létrehozni valamelyik szövetkezetünkben. E néhány példa is bizonyítja, lehet megoldást találni, és a tizekben dolgozó nőknek az elkövetkező években nem kell majd „...négy hónap alatt az egész évet ledolgozniuk”. Kasnyik Judit JÓ BEFEKTETÉS! NEVELJEN MINÉL TÖBB baromfit! Hízott libára, hízott kacsára, pulykára, csirkéire előnyös fel tétel mellett köt szerződést a földmű vess zove tkezet. MAGAS ÁTVÉTELI ÁR! A liba után 15 kg, pulyka után 5 kg takarmányjuttatás, állami áron előleg! x A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT keres vidéki szerelési területeire (Kazincbarcika, Tisza- szederkény, Balatonfűzfő) lakatos, hegesztő, csőszerelő és kovács szakmunkásokat Az órabéren kívül minden munkahelyen a külszolgálatra vonatkozó juttatásokat biztosítunk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT Budapest, VI., Paulay Ede u. 52., személyzeti osztály. 4768 mozási rendszer bevezetésével, jobb szervezéssel igyekszik a termelékenységet emelni. Fazekas Tamás anyag- és áruforgalmi osztályvezető fontosnak tartja a partnerek jó megválasztását. Bejelentette, hogy a hűtőipar, a gyógyszeripar és az édesipar termelésének emelkedése miatt várható — s erre a Kner Nyomdának fel kell készülnie — a megrendelők megnövekedett igényeinek kielégítése. Petőcz Károly, a gyomai részleg vezetője szerint a szép könyvek műhelyének az egyik legtöbb gondot a rosszul előkészített kéziratok okozzák. Ezért új kéziratelőkészítési rendszerrel akarnak a második negyedév végére eredményükön javítani. Malatyinszky József műszaki osztályvezető az új Rotas- peed-gépekről szólt, amelyek a Kner Nyomdában is újak a termelőegységek nagyságában, tevékenységében és problémáiban is. Ennek kihatásaira fokozottan kellene fipvelni, hogy az ne borítsa fel az üzem rendjét. Hajnal Károly üzemgazdasági osztályvezető véleménye szerint a tervkészítés munkája ezután fokozott feladatot ró nemcsak a terv-, hanem valamennyi osztály számára. Sándor István szb-titkár elmondotta, hogy a szakszervezeti bizottság együtt dolgozik a vállalat- vezetéssel minden fontos kérdésben. Az adódó gondokat vitában tisztázzák. — Célunk — mondotta —, hogy ezt az üzemet fejlesszük és minél kulturáltabb munkakörülményeket teremtsünk. Háromszéki Pál műszaki vezető válaszolt a felszólalóknak, majd válaszában kijelentette: vélemé- ni'e szerint a számviteli rendszert reálisabbá kell tenni, mert az új gazdasági mechanizmusban olyan információkra van szükség, amelyeknek számadatai reálisan tükrözik az üzem termelési eredményeit. Ezért javasolta, hogy át kell térni az új kalkulációra és vállalni a vele kapcsolatos kockázatot. Cs. P.-né. Amivel a vevő nem érthet egyet A pesti üzletek rákbetegsége, az úgynevezett göngyöleg visszaváltásának, illetve vissza nem vételének módszere átragad a békéscsabai kiskereskedelmi üzletekre is. Lassan egy bolt kivételével már teljesen megváltoztatták a korábbi munkarendet. Meghatározzák, hogy a göngyöleget milyen napokon váltják be, holott ugyanazt az árut — ami a göngyölegbe van csomagolva — a nyitvatartás teljes időszakában árusítják. A vevő megérti és egyet is ért azzal, hogy a szombati csúcs- forgalomban ne a göngyöleggel, hanem a vevő gyors kiszolgálásával foglalkozzanak. Azzal azonban semmi esetre sem érthet egyet, hogy az üzleteket specializálják bizonyos göngyölegek visszavételére. A Szabadság téri csemegében szerdán például csak söröspalackot fogadtak vissza. A Szent István téri állami csemegében pedig csak akkor veszik át a visszahozott üveget, ha ugyanazt az árut vásárolja a vevő, vagyis ha cseréről van szó. A mentség: Tatarozunk! A kedves vevőnek így hát csak a bosszankodás marad, mert talpalhat egy harmadik üzletbe, történetesen a Tanács- köztársaság útjára. Ez a bolt a csatornázás miatt el van zárva a külvilágtól, azért mégis visszaveszi, beváltja a göngyöleget. És amikor ilyen tortúra után megszabadul a vásárló a városon végigcipelt üvegektől, megkönnyebbül. Elismeréssel adózik az egyik bolt kollektívájának, a másikról és a harmadikró pedig véleményt alkot. Lehetséges, azt is meggondolja, hogy legközelebb a három üzlet közül a „hivatalokba” nem megy vásárolni. —sik. A PÉNZTÁRGÉP Már megbocsássanak, de egy kis kétkedéssel fogadtam mindig a jövő század technikai eredményeire tett jóslásokat. Jó, jó, tudom, hogy az emberi elme sok-sok ravasz masinát, szerkezetet fundált már ki. Azt is tudom, hogy a fejlődésben nincs megállás, de azért mindent nem hiszek el. Ma már valóság a robotember, az elektronikus agy és sok más igen hasznos és haszontalan, raffinált szerkezet, de azt mégis sokáig nem hittem el, hogy a gépek valamikor is gondolkodni fognak. Most már elhiszem, sőt, ha nem kételkednek szavahihetőségemben — állítom is. (Persze, ha kétkednek is állítom.) A pénztárgépről, pontosabban egy pénztárgépről van szó. Megtévesztésig hasonlít egy élettelen, szervetlen anyagból eszkábált típus pénztárgéphez. Ez csak látszat azonban. | Ez a gép különleges- . ség. — Ez a gép gon dolkodik. Mit, gon | dolkodik? Ez a pép j egy pszichológus. A veséjébe lát a vásárlóknak. — A komolyabb, haragos vagy garasos vásárlóknak pontosan számol. A bohém, vidám, jámbor, becsületes kinézésű embereket azonban — ha nem figyel oda — megvágja. Különösen kedveli e téren a gyerekeket. Engem a középső kategóriába sorolt. Jóformán rám se nézett, amikor megismerkedtünk, s mivel hallottam már korábban fenti tulajdonságáról, egy kicsit met is sértődtem, de amikor hazamentem, örömmel állapítottam meg, hogy már az első alkalommal kettő-hetvennel becsapott. Tehát engem is a szerény és becsületesek kasztjába sorolt, akik nem emelnek szót ilyen bagatell apróságért, őszintén mondom, hizelgett a dolog, hiszen a családban már mindenkit ért hasonló kitüntetés addig, csak engem nem. Legközelebb próbára akartam tenni. Bevásárlás után összehúzott szemöldökkel, fenyegetően közeledtem felé. Érzékelni akartam, hogy engem a múltkor félreismert, én tulajdonképpen egy izgága, kötekedő ember vagyok. — Nem tudtam becsapni. Csupán annyit értem el, hogy csak két forinttal számolt többet a beste, ravasz gépe. Többet nem is próbálkoztam, örültem, hogy kiválasztott vagyok, akiről lesír a becsületesség, bárhogy is igyekszik takarni. Az utóbbi időben azonban mélységes csalódás ért. Ugyanis az az undok Tódor, akinek közismerten sok sötét ügye volt (most is hetente kétszer van náluk lencse. amikor másnak csirkére is alig telik), elmondta, hogy őt is becsapta a pénztárgép egy forint hetvennel. Nahát?! — Nem hittem volna, hogy egy pénztárgép nemcsak gondolkodni tud, hanem alakoskodni is. Vagy nem a gépben, hanem bennünk van a hiba, emberek? Dobra Sándor Békéscsaba Lenin út 7.
