Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-26 / 122. szám
6 Péntefe 1967. május 26. TUDOMÁNY - TECHNIKA A babonától elperelt villámhárító A villámhárító a mai ember számára megszokott, hétköznapi eszköz. De talán csak az iskolás gyermekek tartják számon, hogy ez az egyszerű szerkezet a XVIII. század egyik legjelentősebb tudományos felfedezése volt és új korszakot nyitott a település-történetben, mert elejét vette a villámcsapás okozta tűzvésznek, amelynek városok estek áldozatul. Bármilyen nagy jótétemény is volt Benjamin Franklin találmánya, a maga idejében sok értetlenséggel, sőt ellenállással is találkozott. Ezt példázza az a 185 év előtti per, amely Francia- országban zajlott le az „ördög képviselője” és egy falu babonás lakossága között. Benjamin Franklin — aki nemcsak nagy tudós volt, hanem az észak-amerikaiak szabadságharcának egyik vezéralakja is —. 1781-ben Franciaországba utazott, hogy fegyveres segítséget kérjen. Huzamosabb ott-tartózkodása alatt bemutatta legújabb felfedezését, a villámhárítót. Elmagyarázta, hogy felszerelésével kiküszöbölhetik a természet okozta tűzvészeket. Miután többszöri kísérlet után megbizonyosodtak a villámhárító sikeres működéséről, az egyik földbirtokos fel is szereltette a póznákat. A falu lakossága mindaddig közömbös maradt a földesúr háza tetején ékeskedő villámhárítóval szemben, amíg az nem jutott szerephez. Ám, amikor égiháború támadt és az összes környező házakba becsapott a villám csak a földesúréba nem — kitört a földi háborúság. A falu papja — ÚszórekorcSok aki addig is rossz szemmel figyelte a templomba alig járó uraság haladóbb eszméit — azonnal terjeszteni kezdte, hogy a villámhárító „ördögi találmány”. Aki pedig a villámcsapás, vagyis az isteni akarat ellen védekezik, az elkárhozótt lélek. Magyarázata szerint a környező házakba azért vágott bele a villám, mert azokon bosszulja meg, hogy megtűrték az „ördögi találmányt”. A tudományhoz nem sokat ko- nyító lakosoknál a babonás ostobaság termékeny talajra hullt, elhitték. A helybeli törvényszékhez fordultak, követelve, hogy hivatalból szereltessék le a földesúr villámhárítóit. A peres eljárásban a tudományos álláspontot, vagy akkor az „ördögi találmányt” érdekes személy védte: Robespierre, a nagy francia forradalom későbbi vezére, aki akkor még csak vidéki ügyvédként működött. A helybeli bírák — akik egy szót sem értettek az elektromosság mibenlétéből — úgy ítélkeztek, hogy az a középkorba illett volna. Kimondták, hogy a föld- birtokosnak le kell szereltetnie a villámhárítókat. Robespierre azonban megfellebbezte az ítéletet. Mint emlékirataiból tudjuk, a párizsi bírák nagy elismeréssel adóztak a fiatal jogász tudományos felkészültségének. A majdani nagy forradalmár ésszerű okfejtéssel bizonyította be a villámhárító tudományos és társadalmi jelentőségét és 1782-ben a párizsi Legfelsőbb Tanács előtt meg is nyerte a babonával szemben folytatott pert. Ny. Á. Légpárnás járművel Néhány éve, a légpárnás járművek (sajátosságuk, hogy süntett levegőt sajtolnak „testük” alá és ezen a „légpárnán” siklanak) megjelenésekor először arra gondoltak: megtalálták az ideális járművet, mely minden terepen (és ugyanakkor vízfelszín felett is) korlátlanul alkalmazható. A szovjet kísérletek nagy szerepet játszottak abban, hogy megmutatkozzék: a légpárnás járművek mindenekelőtt részben vagy egészben vízzel borított területek fölötti közlekedésre alkalmasak, jól beválnak például vékony vízréteg felett, mocsaras területek terv bemutatására is sor került. Növelni akarják mindenekelőtt a légpárnás hajók terhelhetőségét: a tervek szerint 400 tonnás hajók építése is szerepel. A nagyobb sebesség a forgalmat lebonyolító légpárnás hajók számára a fordulók számának növelését teszi lehetővé, ezáltal jobban kifizetődik a jármű, költségei hamarabb megtérülnek. Ami az alkalmazási lehetőségeket illeti, igen bőséges listát lehetne összeállítani. A Szovjetunió északi részén a mocsaras, lápos területek feletti teher- és utas- szállítás egyik legideálisabb feletti közlekedésben, ugyanakkor viszont létjogosultságuk erősen vitatható a homokos buckákkal tarkított terepszakaszokon. eszközévé válhat a légpárnás jármű. A légpárnás hajókkal szerzett tapasztalatokat más közlekedési ágazatok is hasznosíthatják. ElGázfurbinák hajtják majd ezt a 660 utas és több jármű befogadására tervezett légpárnás hajót. (MTI-fotó) a halak világában A szakemberek véleménye meglehetősen eltér arról, hogy melyik tengeri állatot tekinthetjük a leggyorsabbnak. Vodjanickij szovjet professzor, a Déltengeri Biológiai Intézet igazgatója, a következőket írta egyik cikkében: „...a gyorsabb járatú tengeralattjáró óránként 50 —60 kilométeres sebességgel halad, a tonhal 90, a kardhal pedig az óránkénti 130 kilométert is eléri”. A neves szovjet kutató tehát a kardhalat tekinti a leggyorsabb tengeri állatnak. A szovjet óceánkutatók filmfelvevők segítségével igyekeztek kideríteni, egyes halfajok úszási | sebességét: a dévérkeszeg eseté-1 ben óránként 3,5 km-t, a csapósügérnél 4,5 km-t, egy 20 centi- méteres pisztrángnál pedig 8 km/óra maximális sebességet I .mértek. A nagy csukák úszási sebessége elérte a 10 km/órát. A kis testű halak azonban a nagyobb sebességet csak másodpercekig tudják „tartani”. A szovjet kutatók megfigyelései szerint a halak ■ itűnő manőverképességgel is .ndelkeznek. Sebességüket „hely- . d” érik el, nincs szükségük „ne- „iíütásra”. Előfordult, hogy a kardhal csónakot döfött át, de még a hajók rézlemezzel borított tölgyfaoldalát is átszúrta. Megtörtént, hogy a kardhalak egészen a szemük vonaláig befúródtak a faburkolatba. Ez természetesen kizárólag nagy úszási sebesség mellett lehetso- . ges. A kardhalnak tulajdonított „r.ozmikus” sebesség mellett a halszerű, de az emlősökhöz tartozó delfinek 37—46 km órára be- ! csült sebessége nem tűnik rekordnak. Nagyon befolyásolja a légpárnás hajók „járóképességét” a hullámmagasság. A légpárnának a meredek hullámok nem „kedveznek”. Érdekes tapasztalatokat szereztek egyébként azzal a légpárnás hajóval, melyet a Duna felső szakaszán próbáltak ki. A 4—5 személy szállítására alkalmas típus 110 kilométeres óránkénti sebességgel haladhat (ez a folyami személyszállításban még a rakéta-hordszárnyas hajókkal elért értékeket is felülmúlja), azonban a 60 cm-nél magasabb hullámok már veszélyeztetik biztos haladását. 1966 nyarán Angliában kiállí- , tűst rendeztek légpárnás hajók- 1 bob Számos érdekes gyakorlati képzelések vannak például 300— 450 kilométer sebességgel haladó, különleges (úgynevezett lineáris) villamos motorral hajtott vasúti szerelvényekről, melyek sajátos pályatestük felett éppen olyan légpárnán haladnak, mint amilyenen a hajók. A légpárnás hajók új területek, közlekedési útvonalak meghódításának lehetőségét nyitják meg az ember számára. Skandinávia partvidékein komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a jégveszélyes vizeken légpárnás hajókat rendszeresítenek majd. A jéghegy, jégtábla legalattomosabb, s legveszélyesebb része ugyanis éppen az, amely a víz alatt húzódik és meglékeli a ha- jótestet Velejéig romlott Mulatságos bűnügyi komédia sok megszokott és néhány meghökkentő fordulattal. (Bemutatja a füzesgyarmati November 7. mozi május 26-án.) MÁJUS 26. Békési Bástya: A betörő. Békéscsabai Brigád: Harlekin és szerelmese. Békéscsabai Szabadság: Fény a sötétben. Békéscsabai Terv: A legszebb. Gyulai Erkel: Kedves Brigitte. Gyulai Petőfi: Tízezer nap. Mezőkovácsházi Vörös Október: Alibi a vizen. Orosházi Béke: Méhkirálynő. Orosházi Partizán: A főnök inkognitóban. Sarkadi Petőfi: Veszélyben az alagút. Szarvasi Táncsics: Lenni vagy nem lenni. Szeghalmi Ady: Szegény gazdagok, műsora Május 26-án, péntekien este 7 óraikor Békéscsabán: TÓTÉK (Katona-bérlet) Május 26-án, pénteken este 8 órakor Gyománi OKÉ, MISTER KOVÁCS A Magyar TV műsora május 26-An, pénteken 8.05 Iskola-tv. 9.00 A képizőművésizet története. 9.30 A tv politikai tanfolyama. 10.20 Hőstenor. Magyarul beszélő nyugatnémet tv-film. ll.io Iskola-tv. 16.20 Tanulmányi kirándulás. 19.00 Pedagógusok fóruma. A román tv műsora péntek 17.00 Legkisebbeknek: ABC. — Miért? 17.15 Iskolásoknak román, balladák. 17.50 Hirdetések. 17.56 Pontos időjelzés. 18.00 A tv esti híradója. 18.22 Jelentés a közúti közlekedésiről. 16.30 Zenei stúdió: Húros hangszerek. 19.00 A hét. 19.45 Előzetes a jövő hét műsorából. 20.00 Reflektor. 20.15 Film: „Alvorada”. (Repülés Brazíliába.) 21.35 Panoráma. 21.50 A tv éjszakai híradója. 22.00 Műsorzárás. B jugoszláv tv műsora PÉNTEK 17.310 Adás gyermekeknek. 18.15 ,,Jön ő, a Scotland Yardból” — sorozatfilm. 19.05 Panoráma. 20.37 FiImomnibusz — Marcello Mastroianni. 21.37 Komolyzene. (Állandó adások: 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) A rádió műsora MÁJUS 27-ÉN, SZOMBATON Kossuth rádió: 8.22 Lányok, asszonyok. 8.42 Zenekari muzsika. 9.20 Mario Lanza énekel. 10.10 Üj operaleme- zeinkiből. 10.35 Orvosi tanácsok. 10.40 Arthur Schnabel zongorázik. 11.15 Szép magyar novella*. 11.34 Lemezek közt válogatva. 12.15 Operettrészietek. 13.03 Levél tudós szomszédomhoz. Csehov vidám elbeszélése. 13.18 Katonadalok. 13.45 Néhány perc tudomány. 13.50 Hirdetőoszlop. 14.05 Mi történt a héten a nagyvilágban? 14.20 Victoria de Los Angeles énekel. 15.J.5 Komjáthy György tánczeneműsora. 16.00 Hét vége. 17.35 Török Erzsébet énekel. 18.35 Zongoraverseny. 19.25 A csodabogár. Ko- médai 3 felvonásban. Irta: Kállai István. 21.30 Nótacsokor. 22.30 Tánczene. Petőfi rádió: 10.00 A hét könnyű- és tánczenei műsoraiból. 1,1.50 Világlapok közgazdasági rovataiból. 12.00 Kathleen Ferrier énekel. 12.50 A po- litikaá irodalom legújabb könyveiről. 13.00 Filmdalok. 13.14 Orvosi tanácsok. 13.19 Két kantáta. 14.08 Mezei csokor. 14.28 Petőfi útján. Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.05 Dal játékrészletek. 16.25 Közvetítés az Ascher-emlékver- senyről. 17.00 Hangverseny a stúdióban. 17.35 A gyógyszerkutatásró'l. 17.50 Garai Imre táncdalaiból. 19.03 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 20.00 Közvetítés a Smetana-teremből. 20.55 A művelődéspolitikai rovat vendége. 22.15 Könnyűzene. 22.25 A művelődéspolitikai rovat műsora. 22.35 Josef Metternich énekel. Halálos közlekedési baleset Kondoros és Békéscsaba között Motoi’kérék párral elütötte május 24-én a Kondoros és Békéscsaba közötti útszakaszon Borgulya Pál, Kondoros, Tanya 297 szám alatti lakos a 61 éves Lad- nyik Jánost, aki szintén kondorosi. Ladnyik János kerékpárral az úttest szélén tartózkodott, amikor a baleset történt. Sérüléseibe a helyszínen belehalt. Borgulya Pál ellen a rendőrség előzetes letartóztatás mellett eljárást indított.
