Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

V 1#67. május Szombat Négyezer szakember a vásárnyitás {-misében A Budapesti Nemzetközi Vásár — népszerű­ségében, jelentőségében — tovább gazdagodott. Erről árulkodik az is, hogy három országgal gyarapodott a résztvevők száma. Idén állít ki először a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, Kamerun és a Malgas Köztársaság. A meg­nyitás előtti napon a tetőpontra hágott a lázas készülődés, a legtöbb pavilonban még éjszaka is dolgoztak, teherhordó járművek áradata, kira­katrendezők, dekoratőrök, kereskedelmi és mű­szaki szakemberek „hajráztak”, hogy minden készen legyen az ünnepélyes megnyitásra, a látogatók fogadására, összesen negyven szakma mintegy négyezer munkása és szakembere ké­szítette elő a 35 országból származó ipari ter­mékek nemzetközi parádéját. Ünnepi könyvhétre készülnek Szarvason Megyénk városaiban, falvaiban talán egyetlen ünnepi könyvhétre nem készültek még olyan nagy körültekintéssel, izgalommal, mint most. Ezt tapasztaltuk többek között Szarvason, ahol igen sok az irodalom- és versbarát. A TIT, a Hazafias Népfront, a KISZ és más szerv aktívái a legnagyobb egyetértésben készítették el a programot s hetekkel előbb számos rendezvény a könyvhét sikerét igyekezett megalapozni. A Költészet Napja alkalmából neves költőK és versmondó művészek jártak a városban. Száz és száz diák, felnőtt hallgatta érdeklődéssel a régi és mai magyar verseket, ismerkedett a költőkkel, művészekkel. A versek „szerelmesei” adták az ötletet évekkel ezelőtt, hogy a ballagók egy-egy verseskötetet kapjanak a nagy alka­lomra. Ma már elképzelhetetlen a ballagás ver­seskötet nélkül Szarvason. Az idei ballagási ünnepségekre például mintegy 400 verseskötetet vásároltak. — a — Segít a várostudomány A társaság tagjai 68 város és ISO szakember — Magyarország: 3300 település és ISOOO külterületi lakott hely Űj idők új tudománya az urba­nisztika, s új társadalmi szerve­zete a Magja Urbanisztikai Tár­saság. Tagja a hivatalos szerveze­teken: több intézményen, 68 ma­gyar városon felül 150 szakember. Építészek, demográfusok, geográ­fusok, geológusok, parképítők, zöldövezettervezők, kultúrmérnö­kök, közgazdászok, filozófusok, szocialógusok, meteorológusok, higiénikusok, a városi közlekedés szakemberei, s mindenekelőtt: vá­rospolitikusok. E modern, a lakosság közvetlen érdekeit szolgáló gyakorlati tudó- I mány elsősorban a városi ember j települési körülményeivel foglal­kozik. Célja a reálisabb városi élet megteremtése, a jövő váro­sainak helyes építése és. a régiek korszerűvé fejlesztése. Főváros — falusi burokban Az urbanisztika problémái vi­lágszerte időszerűek. Okkal, hi­szen jelenleg a Föld Lakosainak több mint egyharmada városok­ban lakik. A Föld összlakossá­gának 13,1, Európa lakosságának 21 százaléka 1000 lakosnál nagyobb városokban éL Hetven város la­kossága a millió, néhány metro­polisé a tízmillió felett van. Ma­gyarország városhálózata eléggé aránytalan. 3300 településből és 15 éves fiatalokat építőipari földmunka- gépész szakmára beiskolázunk Tanulmányi idő 3 év. Ezen idő alatt elsajátítják az építőipari gépeik, motorok szerelését, javítását, keze­lését (kotró, dózer, gméderr, szkré- per, stb.). Szükséges képesítés yin. általános és legalább 3-as ered­mény. Jelentkezhetnek olyan fia­talok, akik 1967 évben betöltik a 15. életévüket és Duna-Tlsza közi, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Pest, Báes, Csongrád, Békés me­gyei lakosok. Jelentkezés helye levélben vagy személyesen: Mü. M. 106. Iparita- nuló-Intézet, Debrecen, Szabadság u, 25/a., vagy Földmunkát Gépe­sítő Vállalat Budapest, V., Vigyázó F. u. 3. Munkaügyi osztály. 4246 15 ezer külterületi lakott helyé­ből 45-nek a lakossága meghalad­ja a 20 ezret és mindössze öté a százezret. Ugyanakkor hazánkban a lakosság 42,5 százaléka városla­kó. Az utóbbi száz év alatt a vá­rosi lakosság megkétszereződött, viszont hivatalosan csak 68 tele­pülés város. Emellett az ország városi lakosságának mindössze a fele budapesti. S egy negatívum: a vidéki városokban élőknek mindössze 45 százaléka élvezheti a közműves vízellátást, 30 száza­léka a csatornázást. A legnagyobb magyar város Budapest. Itt készül az ország ipari termelésének nagy része. Jelentős ellentmondás: a válóban mestropolishoz • illő nagyvárosi magot tekintélyes falusi burok veszi körül. Ezért a népesség el­oszlása egyenlőtlen. Az egy négy­zetkilométerre jutó lakosok száma 680-tól 57 400-ig terjed. Hazánk­ban a városlakók az elmúlt 16 esztendőben 28,5 százalékkal gya­rapodtak, míg az összlakosság csak 1,6 százalékkal. Részleteseb­ben: 1960—65 között a vidéki vá­rosokban a lakások száma 16 százalékkal, a lakosságé 12 szá­zalékkal emelkedett. A legsűrűbb: Párizs Magyarországon immáron kö­zel tíz esztendeje tervszerűen el­kezdődött az új ipari városok fejlesztése, elsősorban az eddig elmaradott déli és keleti területe­ken. Az elkövetkezendő egy-két évtizedes időszakban a fejlődés még inkább a vidéki városokba összpontosul. összehasonlításul kiragadva: Nagy-Britanniában a lakosság 80 százaléka városlakó. Harminc év alatt a Szovjetunió városi lakossága megkétszerező­dött Hazánkban, míg a növekedés az ipari városokban 1945 óta át lagosan elérte a 40 százalékot, a mezőgazdasági települések fejlő­dése elmaradt. Egyébként a vilá­gon a legzsúfoltabb város Párizs, négyzetkilométerenként 32 ezer Lakossal, követi Tokió 16 ezer, New York 13 ezer és London 10 300 lakossal négyzetkilométe­renként. S a budapesti adat: négyzetkilométerenként 3683... Urbánus életforma ! Sok, elsősorban budapestieket izgató probléma mellett említést érdemel — a többi között — a szabolcs-szatmári helyzet felmé- rése. A megye 25 jelentősebb I koncepciója elkészült. Bessenyei Ferenc a Bánk bán-ban Miszlay István főrendező az idei Gyulai Vár játékokról veztük. Emellett azonban Calde­ron: Huncut kísértet című vígjá­tékát is bemutatjuk hat elő­adáson. Ennek bemutatója kü­lönben július 22-én lesz. A Hun­cut kísértet-ben, amelyet Both Béla Érdemes Művész, a Nemzeti Színház igazgatója rendez, szin­tén neves vendégművészek kap­nak szerepet. A többi között a Thália Színházból Polonyi Gyön­gyi, a Nemzeti Színházból őze Lajos és Szersén Gyula játsszák a főbb szerepeket és a Jókai Szín­ház művészei. Itt megemlítem még, hogy a díszleteket Csányi Árpád, a Nemzeti Színház művé­sze tervezi. Tárgyaltak Tapolca holnapjá­ról is. Ez új város lélekszáma 1949-től 1961-ig 26,5 százalékkal növekedett. A város idegenfor­galmi vonzóereje: a Tavasbar­lang, a Malomtó. A város alatti, mintegy nyolc-tíz méter mély barlangrendszert még nem tárták fel teljesen. Véleményt mondtak az urba­nisztikai szakértők a Dunaúj vá­ros tizenötéves fejlődéséről szóló százoldalas kiadványról és a Ka­posvár tízéves tervét publikáló kötetről is. Napirenden van Csongrád, Tatabánya, Dunakeszi, Törökbálint, Solymár, Budakeszi telekpolitikája, terjeszkedése. Szóba kerülnek az 1966-ban város­sá nyilvánított Mezőtúr, Gödöllő, Szarvas és Tiszaszederkény prob­lémái. Áprilisban a Magyar Urbanisz­tikai Társaság budapesti klubjá­ban a városrendezési tervek táv­latáról, a városszociológia kérdé­seiről rendeztek vitaestet. Má­jusban dr. Erdei Ferefic, a Haza­fias Népfront főtitkára és dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes tartottak előadást. Az 1967-es tervekben szerepel — egyebek mellett — a fővárosban és na­gyobb vidéki központokban nemzetközi városrendezési napok szervezése, tapasztalatcsere-ankét az úgynevezett üdülő jellegű váro­sok — például Eger, Gyula, Tata, Kőszeg — vezetőinek részvételé­vel. S komoly eseménynek ígér­kezik a II. országos városépítési tanácskozás is. Budapesti delegá­tusokat is meghívtak a milliós lakosnál több polgárú metropoli­sok augusztusi torontói világkon­ferenciájára. A jövő városa már formálódik. Nem vitás, ezer s egy a megol­dandó feladat, hazánkban és vi­lágszerte egyaránt. Fokozódik a közlekedés zsúfoltsága, az utak túlterheltek, kevés a parkolóhely. Javításra vár a napbesugárzást csökkentő, füst.ködöket okozó szennyezett levegő. A növekvő vízszükséglet is óriási gond. Ide geket rombol a zaj, lármával jár a szórakozás is, harsog a rádió, a televízió... Azonban a város, mi­ként lakója — élő szervezet. Fejlődik és alkalmas ottona lesz a század emberének. A városi és falusi települések között a kü­lönbség eltűnőben van hazánkban is. S a következő nemzedék bizo­nyosan megéri a vágyva vágyott fejlődést, s hátrányok nélkül él­vezheti a civilizáció, az urbánus életforma minden előnyt. László Miklós Miszlay István Jászai-díjast, a Békés megyei Jókai Színház fő­rendezőjét, a Gyulai Várjátékok művészeti vezetőjét kértük meg, nyilatkozzon lapunknak a Gyulai Várjátékok idei programjáról, s arról, hol tartanak az előkészü­letekben. , — Immáron negyedik éve kerül sor a Várjátékok megrendezésé­re. Ezeknek jellegét nem csupán a romantikus környezet, hanem műsorpolitikánk jellege is meg­szabja. Szeretnénk, hogy az is jellemzője legyen: minden évben egy magyar történelmi drámát, s egy klasszikus vígjátékot vi­gyünk színre. Az idén július 1-én Katona József Bánk bán-jával kezdünk. — Legnagyobb történelmi drá­mánkban kik kapnak jelentő­sebb szerepeket? — A címszerepet Bessenyei Fe­renc, a Nemzeti Színház Kossuth- díjas Kiváló Művésze alakítja. Béres Ilona Melinda szerepében lép színre. A többi szerepekre is ismert, jónevű színészeket sike­rült kapnunk. Iványi József Pécs­ről, Horváth Sándor Szolnokról, Simor Ottó Debrecenből vállalt szerepet a Bánk bán-ban, s ter­mészetesen a Jókai Színház veze­tő színészei: Stefanik Irén Jászai- díjas, Szoboszlay Sándor, Pákoz- dy János szintén a közönség elé lép Gyulán. — Hány előadást terveznek a Bánk bán-ból? — Azzal kezdeném, hogy ez­előtt négy évvel az Hemani-ból tíz, a Dózsá-ból tizennégy, a Béldi Pál-ból tíz előadást láthatott a közönség. Majd szintén tavaly, a Béldi mellett a Néma, leventé-ből négy előadást tartottunk. Az idén a Bánk bán-t tíz előadásra ter­— Mikor kezdik meg a próbá­kat? — Teljesen kiforrt előadással akarunk a közönség elé lépni, ép­pen ezért a Bánk bán próbáit már május végén megkezdjük. Meg kell említenem befejezésül, hogy a Gyulai Várjátékok minél eredményesebb szervezéséhez társadalmi vezetőség alakult, amelyben országos és megyei ve­zetők tevékenykednek. Az ő mun­kájuk eredményeként már most, az idei várjátékok idején értesül a közönség a jövő évi műsorról is: június közepén ül össze a társadalmi vezetőség és pontosan kidolgozza az 1968-as évi ünnepi Várjátékok programját és műso­rát. Hadd említsem itt meg, hogy a Bánk bán és a Huncut kisértet bemutatója között, július 13-án, az Országos Filharmónia hang­versenyt rendez. Szeretném re­mélni, hogy a minél sikeresebb szereplés érdekében az idén már megszűnnek a vendégművészek szállásolásd gondjai is — fejezte be tájékoztatását Miszlay István. * T. F. Hagyományos gyermeknapi ünnepség Békéscsabán A békéscsabai városi nötanács az üzemek közreműködésével, va­lamint az úttörőszövetséggel kar­öltve minden évben megrendezi a hagyományos gyermeknapi ün­nepségeket. Az idén különösen kedves meglepetésben lesz részük a Férfifehérneműgyárban dolgo­zók gyermekeinek. Az üzem szakszervezeti bizottsága május 27-én különautóbusszat városné­zésre visz mintegy 300 gyermeket. Ezenkívül kakaós uzsonnával lát­ja vendégül őket és szórakoztatá­sukról vidám bábjátékkal gon­doskodik. II Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyáregysége agrártudomány-egyetemi—főiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdászt felvesz körzetfeleiősi munkakörbe. Fizetés és egyéb juttatások megegyezés alapján. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi irodáján, Orosháza, Október 6. utca 8. szám. 70900 Iliin FIGYELEM! Gyulán május 21-én, a salakpályán, országos junior bajnoki s«* ssk-meter verseny lesz, délután 14 órakor 132744

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom