Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
IM 7. május 20. 3 Szombat Jelentés a mezőgazdasági munkákról Miből mcnm/it talált a földben a májusi esői Nagyon várták már megyeszer- te az aranyat érő májusi esőt, s ha egy kicsit késve is, de megjött. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya által május 18-án kiadott jelentés szerint több növény magjának egy részét bizony a zsákban és nem a földben találta a kiadós eső. Általában szépen fejlettek az őszi vetésű gabonák megyénk termelőszövetkezeteiben. A jó termésért „drukkolok” sokaságának leginkább az tűnik szembe, hogy elég gyomosak helyenként a búzatáblák. Ez ikonban nem annyira a termelőszövetkezeteken, mint a belvízen és az időjáráson múlott, amely megakadályozta a vegyszeres gyomirtást. A tervezett vetésterületnek csak 64 százalékát tudták megpermetezni a. szövetkezetek addigra, amíg kár- I okozás nélkül dolgozhattak a vegyszerező gépek a korábbi éveknél gyorsabban fejlődő gabonákban. A magas talajvíz, s főleg az alacsonyabb fekvésű földeken összegyűlt csurgalék miatt az őszről elmaradt szántásnak csak 77 százalékát tudták befejezni a termelőszövetkezetek. Részben ezzel magyarázható, hogy a tervezett napraforgónak 74, a kukoricának pedig 83 százaléka került a földbe. Ehhez az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy szövetkezeteink zöme gyenge csírázóképességű napraforgómagot kapott, ezért néhány táblát újra kellett vetni. A mezőkovácsházi járás szövetkezetei egyébként 4 százalékkal több napraforgót vetettek a tervezettnél. A kukoricavetéssel legjobban a szeghalmi járásban haladtak el, ahol már csak egy százalék és a szarvasi járásban, ahol 7 százalék hiányzott a hét közepén a teljes befejezésig. A jobb vetőgumóellátás, s a megnövekedett hozzáértés következtében kedvet kaptak megyénk termelőszövetkezetei a burgonya- termeléshez. A gyulai és szarvasi járásban, továbbá Békéscsabán, Gyulán és Orosházán a tervezettnél 1—8 százalékkal többet vetettek az előirányzottnál. A beültetett 6569 hold burgonyából eddig 842 holdat részesítettek vegyszeres gyomirtásban. Ugyanakkor megpermeteztek gyomirtószerrel 7412 hold kukoricaföldet is. Végezetül csak annyit, hegy megyénk szövetkezetei 2326 hold rizst vetettek el eddig, a tervezett terület 99 százalékát. Napirenden: Az ár- és belvíz sújtotta Gyulavári, politikai és gazdasági helyzete Tavaly árvízkatasztrófa sújtotta Gyulavári község külterületének több mint 80 százalékát. Az előállt rendkívüli helyzet minél előbbi rendezésére és a jövőbeni esetleges újabb ár- és belvíz elhárítása érdekében a tennivalókról hozott határozatot 1966. május 5-én a gyulai járási pártbizottság. Most csütörtökön. kibővített járási párt-végrehajtóbizottsági ülésen került megvitatásra a határozat végrehajtása. Meghívottként részt vett a megbeszélésen a gyulavári tanács elnöke, a község párt titkára és a termelőszövetkezet elnöke. A község gazdasági helyzetét, politikai hangulatát és a rendkívüli helyzet elhárítására tett intézkedéseket a tájékoztató jelentés részletesen bemutatta. Ennek alapján a vita nagyon sokrétű volt és tízen mondták el véleményüket. A felszólalók szinte egyöntetűen elismerték, hogy a község párt-, állami és gazdasági vezetői rendkívüli erőfeszítéseket tettek a helyzet normalizálására. A lakosság túlnyomó többsége a legnehezebb időben is bizalommal várta az intézkedéseket — melyek nem maradtak el —, és közben öntevékenyen is nagyon sokat tett nemcsak a saját, hanem a közös vagyon megóvása érdekében. Az árvíz elvonulása után a helyi vezetés módot és lehetőséget talált, hogy a lakosság a tsz-tagság részére kereseti lehetőséget biztosítson. Az 1966. május 5-i járási pártbizottsági határozat alapján gyors intézkedés történt, a kenyérfejadag, a vetőmag, valamint a takarmány biztosítására. Megkezdődött a belvízlevezető-rendszer kiépítése. A feladatokat és a segítségadás mértékét magyarázták a község kommunistái és egyúttal többségük élenjárt a munkában is. A gyors politikai iránymutatás és az állam anyagi segítségadása nyomán sikerült a tsz-nek biztosítania a legfontosabb szükségle< A kétsopronyi RÁKÓCZI MTSZ szakképzett és hálózati villanyszerelőt keres felvételre. Jelentkezni a tsz központjában. 132824 tek kielégítését. Szemléltetőn bizonyítja ezt az a tény, hogy az egy számosállatra eső hozam a szövetkezetben 10 439 forint, míg a járás átlaga 10 ezer 245 forint volt. Az egy katasztrális holdra eső termelési hozam pedig járási átlagban 3567, míg a tsz-ben 2337 forint. Tudományos segítséget is kaptak a Szegedi Dél-magyarországi Mezőgazdasági Kutató Intézet részéről, akik elkészítették talajtani vizsgálat alapján a közös gazdaság ötéves távlati fejlesztési tervét. Az eredményeket valóban szükséges és helyes elismerni, azonban a vita igen alaposan feltárta a meglevő súlyos nehézségeket és a fejlődést gátló hibákat is. Megállapították, hogy a párt- határozat végrehajtása gazdasági, de főleg politikai vonatkozásban nem valósult meg teljesen. A tavalyi és az idei tavaszi esőzések újabb belvizeket okoztak és ez évben már nyolcmillió forintra rúg a terméskiesés. Ez viszont újból állami anyagi segítségadást követel, hogy a betervezett 60 százalékos pénzelőleget a tsz-tagság munkája után biztosítani tudják. Továbbra is fennáll a párthatározat azon pontja, hogy sürgős rendezésre vár a belvízlevezető- csatomarendszer teljes kiépítése. Egyelőre azonban a kisebb építkezés mellett csak az elképzelések vannak meg. Sajnos, dugába dőlt a járási KISZ-bizottságnak az az elképzelése, hogy 300—400 fiatal építőtáborozásával segítette volna a csatornázási munkát. Ezt a feladatot pedig vagy KlSZ-fiatalok- kal vagy másokkal, de rövid időn belül szükséges lesz végrehajtani. Ugyanakkor felmerült a termő- terület jelentős részén a műve- lésiág-változtatás szükségessége. Az állattenyésztés növelése érdekében a búza és kukorica helyett műrétet volna helyes kialakítani, vörösherét, szójababot, rizst termeszteni, illetve halastavat építeni és fűzfát, nyárfát telepíteni. Mindez adva van a szegedi tudományos tervben is, aminek legalább 80 százaléka gyorsan realizálható. A határozat gazdasági jellegű elgondolásainak végrehajtásában mutatkoznak akadozások, hullámzások. Ugyanez érvényes a politikai munkára is. A feladatok megtárgyalása a község vezető szerveiben következetesen megtörténik. Azonban a pártalap- szervezetekben, a pártcsoportokban, illetve a szövetkezet különböző testületéiben a tennivalók megvitatása már nem ilyen következetes. Ennek tudható be az, hogy vannak párttagok, akik néha nem megengedhető formában nyilvánítanak véleményt, mindent bírálnak, de keveset tesznek vagy javasolnak a helyzet további rendezésére. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy elismerését fejezi ki Gyulavári vezetőinek és lakosságának a párthatározat végrehajtása terén kifejtett erőfeszítéseiért. Ugyanakkor a meglevő nagy problémák megoldása érdekében feltétlenül szükségesnek tartja javítani a végrehajtás ellenőrzését és folytatni a lakossággal, a tsz- tagsággal történő őszinte beszélgetést. (Pankotai) Ne közlekedjen kerékpáron világítási felszerelés nélkül! Használatát a KRESZ kötelezően előírja! 3767 Qá trd a l) a trk o(ók Átforrósítja a falat a 220 fokra hevített aszfalt Leginkább a kora reggeli és a délutáni órákban jelennek meg Békéscsaba egyik vagy másik utcájában az aszfaltozok. Megfigyeltük, hogy nem a hatalmas olvasztókazánt vontató D—4K traktor pöfögésére hajolnak ki az ablakon az utca lakói, hanem arra. hogy a lakás fala átveszi a járdára terített, 220 fokra hevített aszfalt hőjének egy részét. Egyetlen kazánhoz alakítóit aszfaltozcibrigádot a Békéscsabai Kertészeti Vállalat 1960 szeptember elején. Akkor az egyedüli hozzáértő ember Ádány Sándor volt a gép mellett. Azóta tíz ember szerzett mellette ismeretet és sok gyakorlatot. Most már három kazán olvasztja napent.* az aszfaltot a város utcáinak járdáira, nem egy esetben pedig utak burkolásához is. Havonta 600 tonna aszfalt olvasztásának, elterítésének nagy hőségét szenvedi el Zelenyánszki Mihály, Milecz János, Varga Károly, Vantara András, Szilágyi Mihály, Berecz- ki Imre és a többiek. Verejtékező munkájuk nyomán csökken a gid- res-gödrös téglajárda és szaporodik a sima aszfaltfelületű. A brigád Ádány Sándor művezető irányításával gyakran dolgozott már Szarvason, Bánkúton, Tótkomlóson és más távolabbi községekben is. Gőzölve, sisteregve ömlik a forró aszfalt a talicskába. Feszíti az izmokat a 120 kilónyi súlyú teher eltolása és kiborí tása. Sok verejtéket csal ki a forró aszfalt elterítése. Fotó: Demeny
