Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. MÁJUS 20., SZOMBAT Ára 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk hozzájárulás az európai béke és biztonság erősítéséhez Magyar—NDK barátsági nagygyűlés A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége pénteken délután magyar— NDK barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlés részvevői hosszan tartó 'tapssal köszöntötték a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, továbbá a közélet több ismert személyisége. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Walter Ulbricht, Willi Stoph, az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetői, Erich Honecker, dr. Heinrich Hamann, Hans Rietz, Oskar Fischer, dr. Herbert Plaschke, a küldöttség tagjai. Részt vett a gyűlésen Lotte Ulbricht, valamint Losonczi Pálné és Fock Jenővé is. A himnuszok elhangzása után dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután nagy taps közben Kádár János lépett a mikrofonhoz. Kádár János hesséde — Német barátaink mostani magyarországi látogatása különleges fontosságú és valóban történelmi mérföldkő államaink, népeink kapcsolatában — mondotta bevezetőben Kádár János. — Kezdeményezésünk, közös elhatározásunk alapján a tegnapi napon megkötöttük a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződését. A szerződés aláírásával jó feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy továbbfejlesszük barátságunkat, szövetségi viszonyunkat. Szerződésünk megfelel a két szocialista ország népei érdekeinek és jól szolgálja nemzetköri síkon a társadalmi haladás, a szocializmus, a népek barátságának, együttműködésének, imperialistaellenes harcának, a béke védelmének ügyét. Joggal mondhatjuk, hogy barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk megkötésével országaink szuverenitásának, népeink szocialista jövőjének új biztosítékát és a nemzetközi életnek egy új, pozitív és hatékony tényezőjét hoztuk létre. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! A magyar nép történelme során állandóan, közvetlenül és súlyosan szenvedett a német imperializmustól, különösen a második világháború időszakában a Hitler-fasizmustól. Ebben szerepet játszott Magyarország akkori urainak, a Horthy-fasisztáknak bűnös, kalandor politikája is. Érthető, hogy a magyar nép — céljainak és létérdekeinek megfelelően — szembefordult és harcol ma is a német imperializmus, mi- litarizmus, revansizmus Nyugat- Németországban még eleven erőként létező veszélye ellen és természetes az is, hogy ebben a harcban népünk legjobb szövetségese a Német Demokratikus Köztársaság. Mi a Német Demokratikus Köztársaságot nemcsak a magyar nép szövetségesének tekintjük, hanem egyben az egész német nép jobb jövendője letéteményesének is. Azt tartjuk, hogy a most megkötött barátsági szerződésünk nemcsak a két állam, hanem a magyar nép és az egész német nép közös érdekeit, jövendő barátságát, jó együttműködését szolgálja és alapozza meg. Manapság már barátnak és nem barátnak egyaránt reális tényként kell számításba vennie, hogy a szuverén Német Demokratikus Köztársaság olyan európai hatalom. amely az európai biztonság egyik legfontosabb tényezője. Határait, függetlenségét a világ szocialista erői is garantálják. A német munkás—paraszt államnak — a bonni elszigetelési törekvések ellenére — ma már 35 országban van állami képviselete és a nemzetközi szerződések százait írta alá. Kádár elvtárs ezután részletesen szólt arról a hatalmas fejlődésről, melyet a Német Demokratikus Köztársaság belső helyzete érzékeltet. A Német Demokratikus Köztársaság jelenleg magasan fejlett I iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkezik, ipari bruttó termelését tekintve pedig Európában a Szovjetunió, Nyugat-Né- metország, Anglia és Franciaország mögött az ötödik helyet foglalja el — mondotta többek között — majd így folytatta: — Az országaink közötti kapcsolatok jelentősen fejlődtek gaz- gazdasági, kulturális és tudományos téren. Ma már a Szovjetunió után a Német Demokratikus Köztársaság foglalja el a második helyet Magyarország külkereskedelmében. Az elmúlt év folyamán 11, ez évben 13 százalékkal növekszik országaink külkereskedelmi forgalma. A fejlődés ütemét figyelembe véve minden alap megvan arra, hogy 1970-re elérjük azt a 60 százalékos emelkedést, amelyet az 1964-es szinthez viszonyítva közösen tűztünk ki célul. Gazdasági kapcsolatainkban különösen fontos szerepet játszik az ipari kooperáció és szakosítás. Elégedettek vagyunk kulturális kapcsolataink fejlődésével is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a rövidesen aláírásra kerülő új kulturális egyezmény biztosítani fogja a kölcsönösen kívánt nagyarányú továbbfejlődést. A fejlődő párt-, állami és gazdasági kapcsolatok mellett örvendetes, hogy egyre gyakoribbak a magyar és a német emberek közötti közvetlen találkozások. Űj szerződésünk megfelel a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság csaknem két évtizedes és állandóan bővülő együttműködésének, új távlatokat és lendületet nyújt országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további kibontakoztatásához és elmélyítéséhez. Mind a Magyar Népköztársaság, mind a Német Demokratikus Köztársaság — a Varsói Szerződés tagállamainak múlt év júliusi bukaresti nyilatkozatával, az európai kommunista és munkáspártok ez év áprilisi Karlovy Va- ry-i tanácskozásának állásfoglalásaival összhangban — elsődleges feladatának tekinti az európai béke és biztonság megszilárdítását. Világos, hogy ez a cél csak a második világháború után kialakult realitások elismerése alapján, s a kapcsolatok valamennyi európai állam között történő normalizálása útján közelíthető meg. Ezzel összhangban a leghatározottabban szembeszegülünk minden re- vansista törekvéssel, mely a jelenlegi európai határok megváltoztatását célozza. Változatlan meggyőződéssel hangsúlyozzuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság állami létének tiszteletben tartása nélkül nem lehet megteremteni az európai béke és biztonság szilárd rendszerét. Tisztelt Elv-társak! Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk nem irányul senlki ellen. Célja az, hogy elmélyítse együttműködésünket és kifejezze közös eltökéltségünket, hogy szükség esetén kölcsönösen segítséget nyújtunk egymásnak az államaink biztonságát sértő bármely külső beavatkozási kísérlettel szemben. Szerződésünk elősegíti a biztonság megszilárdítását Európában és ezáltal hozzájárul a függő kérdések békés rendezése feltételeinek javításához. Az európai biztonság rendszerének megteremtése földrészünk valamennyi népének alapvető érdeke. E térség szocialista országainak ilyen jellegű kezdeményezései — ezt tények bizonyítják — megértéssel és rokonszenwel találkoznak a más társadalmi rendszerben élő európai népeknél is. Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben az európai légkör enyhülését az imperialista célokat szolgáló északatlanti szövetség, azon belül az amerikai imperia-1 lizmus Európa jelentős részét megszállva tartó katonai erői és az általuk támogatott Német Szövetségi Köztársaság politikája akadályozza. Az amerikai imperializmus minden földrészen, a világ csendőrének sötét szerepére vállalkozva, nemcsak a német térségben, hanem egész Európában a legreakciósabb erőkre támaszkodik, a népek biztonságát, szabadságát, jogait fenyegeti. Nem titok, hogy a Görögországban nemrégen puccsot végrehajtó és terroruralmat bevezető katonai erők is a NATO rendszerében nevelkedtek, NATO-fegyverzet- tel és támogatással léptek fej és tartják ma is magukat. Az imperialisták, akik nagy előszeretettel szónokolnak világszerte a demokráciáról, többpártrendszerről, szólásszabadságról, emberi jogokról, most a görög- országi katonai puccsal azt bizonyították, hogy minden sötét eszköz jó nekik a haladó erőkkel szemben, ugyanakkor önmagukról is újabb szegénységi bizonyítványt állítottak ki. Az általuk „demokratikusnak” nevezett Német Szövetségi Köztársaságban már sok éve betiltották a kommunista pártot és üldözik még a békemozgalom polgári híveit is. Most, egy választás kilátásaitól megriadva ugyanezt teszik Görögországban is — ne felejtsük el, egy újabb európai NATO-ország- ban. Ezek a kalandor módszerek szenvedést és veszélyt jelentenek a népekre, de végső fokon nem segítenek az imperializmus baján. A történelmet eddig senki és semmi nem tudta megállítani, az emberiség és a görög nép igaz- (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt az 1967. évi Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken reggel ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. A főbejárattal szemben, a főtér árbócsorára a hivatalos részt vevő, illetve egyéni kiállítókkal képviselt 34 ország nemzeti lobogóját vonták fel. Az érkező vendégeket a főtéren álló könnyűipari pavilonban dr. Bíró József külkereskedelmi mi- I niszter, Droppa Gusztáv, a Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda igazgatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója üdvözölte. A megnyitó ünnepségen megjelent Kisházi Ödön, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Apró Antal és dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kiss Árpád, dr. Korom Mihály, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné és Vályi Péter, a kormány tagjai és számos más közéleti személyiség. Ott voltak a megnyitón a BNV alkalBíró József külkereskedelmi miniszter üdvözölte az ünnepélyes megnyitó részvevőit. Bozsán Endre felvétele mából Budapestre érk szett külföldi államférfiak, továbbá a diplomáciai testület több vezetője és tagja. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított áruk — mondotta többek között — sokoldalúan bizonyítják, hogy a nemzetközi munkamegosztás szélesedése szorosan összefügg a tudomány, a technika és az ipar rohamos fejlődésével. A termelők és a felhasználók mind nehezebben tekinthetik át a piacot — ez az egyik oka annak, hogy a nemzetközi vásárok és szakkiállítások fontossága és száma növekszik. Mind többen igénylik ugyanis, hogy időről időre olyan fórumot teremtsenek, amely átfogó képet nyújt az érdeklődő szakembereknek, közönségnek a hazai és a külföldi piac fejlődéséről. Magyarországon, a Budapesti Nemzetközi Vásár az egyik fórum, ahol a népgazdaság szakemberei, műszaki és kereskedelmi életünk képviselői közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a külföldi kiállító cégekkel és megismerhetik azok termékeit. A Magyar Népköztársaság, amely az öt világrész szinte valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll, megbecsült partner. Ügy gondolom, hogy ez a nemzetközi találkozó tág . lehetőségeket kínál a kapcsolatok továbbfejlesztésére. Beszéde után a vendégek körsétára indultak a vásárvárosban.
