Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

XWT április 8. 4 Szombat A X. ALFÖLDI TÁRLAT BÉKÉSCSABÁN Jubileuminak is nevezhetnénk, hiszen a tizedik és rangban, bő­ségben az eddigi legjelentősebb. Hagyománnyá érett, köre kibő­vült, olyannyira, hogy az évente ismétlődő kiállításokon részt venni az alkotóművész rangos elismerése, melyet a négyezer forintos jutalommal együtt járó val, ilyennel jószerével csak a vendégeknél találkozhatunk. Az viszont örvendetes, hogy olyan pályakezdő, de korántsem fiatal, Békés megyében élő és alkotó művészek is helyet kaptak végre ezen a tárlaton, mint Mizó Mi­hály, Vágréti János és az új ki­fejezési törekvésekkel egyre fö­kovetai helyet — többek kö2ött — Szurcsik János Beszélgetők, kip­iák Pál A pásztor, Hézsö Ferenc Szőlőhegyek. Székelyhídi Attila Hálottsirató és Mokos József Csabai házak című képe, melyek külön-külön is jól jelzik: ho­gyan vált a tavalyi „mellékszó- kwrf’-ból egy egész tárlatot meg­határozó alaphang. A grafikai anyag eléggé hete- i rögén, itt a jutalmazott Kerti ! Károly Vietnami sorozata, Alexin j Andor Orosházi udvar című linó- j ja, és az eredeti, szarkasztikus j humoru Gácsi Mihály rézkarcai és i linói maradnak emlékezetesek. A | plasztikai anyag viszont igen I erős; Mladonyiczky Béla remek ' plakettjei, Kisfiú című gipsz­szobra. Rajki László Hansági fiú című tásaobra, Simon Ferenc Mensáros portréja kitűnőek. összefoglaló konklúzió helyett végezetül is az Alföldi Tárlat or­szágos jelentőségűvé emelkedésé­re, rangjára kell emlékeztetnünk azokat, akik már látták ezt a leg­újabbak és azokat is, akik csak ezután keresik fel a kiállítást be­mutató Munkácsy Múzeumot. Sass Ervin „Sz Szorevnoványijem za bolseje » znanyije „Versennyel a nagyobb tudá­sért!” A megye legjobb általános iskolás oroszosainak versenyén sehol sem láttam ezt a felírást, de a résztvevők magatartásából, s a versenylázból önkéntelenül ez a cím jutott eszembe. Megyénk já­rásai és városai azokat a hetedi­kes, nyolcadikos tanulókat sze­repeltették április hatodikán Bé­késcsabán, az úttörőházban, aikik a kötelező iskolai anyagon túl is komolyan foglalkoznak az orosz nyelv minél jobb elsajátításával... Nagy az izgalom a folyosón. Akik miár túlvannak a fellépé­sen, vegyes érzésekkel a követke­ző akadályt, a zsűri döntését vár­ják; akik a sorra kerülés előtti pillanatok izgalmában élnek, sarokba vonulnak, memorizálnak vagy a frissen kilépő versenyzőt fogják körül: hogy is volt... — Aztán elém tettek egy ké­pet; Moszkvát ábrázolta, aztán megkértek, beszéljek róla... Ter­mészetesen oroszul... — Izgalom­tól piros arcú kislány mondja kapkodva. A többiek körülállják, hümmögnek. Van valami kis irigységgel vegyes csodálat, mintegy felnézés arra, aki már túljutott az első akadályon; mert van!még egy másik is: a zsűri, á félelmetes zsűri! Benézek pár pillanatra: Prokop Iván a békéscsabai 1. számú isko­la nyolcadikos tanulója beszél folyékonyan oroszul, szépen haj­lik a lágy hangzású prosz szó a nyelve alatt, A zsűri feje vertiká­lis mozgást végez; s amikor a fiú Kész ülnek már az El)Ü-rc a szarvasi gimnazisták is Garabuczy Agnes: Gond. Megkezdődött a Szarvasa Vajda | nevezett i Péter Gimnázium és Mezőglazda- ! ságii Szakközépiskola 1966—67. év- i folyama Évkönyvének az összeál- | irtása. A Szovjetunió fennállásá- j nak 50. évfordulója alkalmából az eddigieknél is szín vonalasabban, tártál inasabban. szebb kiállítás­ban szeretnék elkészí teni Munkácsy Emlékplakett, és több. ] lényesebben birkózó magas összegű pénzjutalom oda- Sándor. Hárman ítélése csak tovább emel. ■ Tavaly, a kilencedik, már jel­űéit valamit, azon már készülő­dött valami — ha néha véglete­ken ás —, alakult a formai, kife­jezésben eszközök megújítására ivaló törekvés, a szuggesztív, ér­zelmi hatásokat kiváltó, líraiság, az újabb .és .minden máskori- tnál gyönyörűbb . találkozás az íemtoerrel. Ez a készülődés, formá- Uódás most, a tizediken határo­zott és a törekvést néhány eset­iben, maradéktalanul megvalósí- ftó alkotásokban realizálódik; a (tavalyi „mellékszólamból” — ahogy azt recenziójában Szilagyi i niény'oen azonos belső Miklós találóan meghatározta — tfő szólammá, determinál óvá lé­kjeit elő. Ha tavaly világosan megfogalmaz háttá Szilágyi Mik­mindössze négy képpel szerepelnek ezen a . nagy anyagot bemutató kiállítá­son, annál meglepőbb azonban, hogy mindhái-man az érdeklődés I középpontjába kerültek, bizonyít­va, hogy a megíáradás nem ép- j ! pen általános jellemző. Mizó Fa- : lusi éjszalká-ja, Vágréti Az ón há- ; zam és Szokolay Amikor a hold i kel című alkotása a tartalmi, ér- ; zelmi egyensúly, az atmoszféra- j teremtés egy-egy szép példája. A tárlat kiemelkedően legjobb alko­tásai között is mágneses vonzó- | erejű Garabuczy Agnes Gond, és Gaburek Károly Téli naplemente című kepe, mindkettőt végered- indítékok j sugallták, a harmóniakeresés, az ember és környezete tiszta szép­ségeinek felmutatása. A színek ! dekoratív hatását is eszközül ve­Az Erkel Diákü noopaken is ott. S>okolay j lesznek az intézet diákképviselői személyesen, vagy műveikkel. Be­a gimnázium irodalmi színpada az Intés az őrzőkhöz cí­mű mozaikkal, melyet dr. Gábris Józsefné és Sztrehovszky Zsuzsa tanárok állítottak össze. Az iskola tanulói az EDÜ gyakorlati jellegű pályázatain is részt vesznek. Ne­gyedikesek elkészítették az iskola üdülőjének a makettjét. Eredeti nagyságú ülőbútorokkal is szere­pelnek, bizonyítva asztalosipari felkészültségüket. —ti­ki sétái szép nyugodtan, úgy cset- tintenek, mint az ínyencek: „Ez igen...” A folyosón kis vidám csoportok alakulnak, társalognak; természe­tesen oroszul. Nagyokat derülnek, ha valaki nem tud folyamatosan beszélni, vagy rosszul ragoz egy szót... Lenin neve hangzik egy mély hangú, kinőtt kabátú fiú felől... — Mondd még egyszer... — Ljenyin proszt, kak pravda... — Van egy kis pátosz az intoná­cióban. — És mit jelent ez a mondat? — Lenin egyszerű, mint az igazság — mondja egészen ter­mészetes hangon. Igaza van... Az ötvenedik versenyző is sor­ra került, a zsűri is befejezte ta­nácskozását; bevonulnak a ver­senyzők. Légyzümmögéses csend. — A felszabadulás óta nem voltam tanúja ilyen színvonalas, szoros versenynek. Büszke vagyok rátok, köszönöm nektek és taná­raitoknak a zsűri nevében, hogy ilyen élményt adtatok nekünk. Méltó volt ez a verseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évéhez — mondta a többi között Sípos Béla megyei szakfelügyelő, s aztán kiosztotta a könyvjutalmakat. Magasra csapott a hetedikes Csiesély Erzsiké kondorosi és Tóth Jancsi békéscsabai 1. szá- : mű iskolás; a nyolcadikos Prokop | Iván békéscsabai 1. számú isko­lás és Gazsó Éva kondorosi tanu­ló öröme, amikor közölték velük: az országos versenyen ők képvi­selik a megye színeit. Mongoloid arcú szőke kislány marad le a lassan szállingózó gyermekektől, Krizsán Marika Szabadkígyósról. — Mondj nekem valami szépet oroszul... Gondolkodik kicsit: — Mü vszje za mar, za mirnüj trud... — Olyan az arca amíg be­szél, mint egy moszkvai kislá­nyé... — És mit jelent ez a mondat? — Mi mindnyájan a békéért és a békés munkáért harcolunk... Ternyák Ferenc lós, hogy „a Békés megyei miivé- szik, de szigorúan törekvéseik szék adják meg az alaphangot”, az idén már nem érezheti magát ilyen jól a recenzens, mert az el­tolódás a vendégművészek alkotá- samák irányába olyan erőteljes, mélyet nem észrevenni sajnálatos tévedés ,és szemellenzős szémlélő- tíés lenne. Bizonyos bezárkózás, formai, megjelenítési megfáradás, főként önismétlés nyom könnyen felismerhető bélyeget a megyénk- (beliek műveire. Azt, hogy lehet ebben bizonyos fokú önelégültség is, félünk ugyan kimondani, de inkább helyesebb vállalni az ódi­umot, mint elhallgatni a figyel­meztető jeleket. Hiányoljuk a többre, újabbra törekvést és ösz- sasvetve a tavalyi tárlat anyaga­í szolgálatában. (Garabuczy másik ’ képe. a „Lépcsők előtt” is ide so- j rolható.) Hangsúlyos szerepet tölt j be a kiállítás egészében Pál Gyu­la nyíregyházi festőművész, kü­lönösen a Két. ház a dombon és az Őszben című képe hozza a múlt­béli Nyírség sötétségének, sze­génységéinek üzenetét. A szürké­be, barnába hajló színvilág Pál Gyulánál jelentős tartalomhor- dozó, mégsem lezárt, nem meg­változhatatlan. Az idén Munká­csy Emlékplakettet; kapó Bíró Lajos debreceni festőművész el­sősorban Önaroképé-vel tűnik ki, oldott színekkel, lazúros techni­kával mondja el gondolatait, vi­láglátását. A tárlat értékei között A Békéscsabai Konzervgyár m 1967. évi saezonidősEakra munka vállalás céljából előszerződéseket köt a felsorolt helyiségekben és időpontokban. Békéscsaba, városi tanács épületében ápr. 10-én 8-tol. Doboz, községi tanács épületében április li-én 8 órától. Cerla, községi tanács épületében április 12-én 8 órától. Sarkad, községi tanács épületében ápr. 13-án 8 órától. Elek, községi tanács épületében április 14-én 8 órától. Kondoros, községi tanács épületében ápr. 15-én 8 órától. Gyotna, községi tan ács épületében ápr. 17-én 8 órától. Kólegyháza, községi tanács épületében ápr. 18-án 8-tól. Gyulavári, községi tanács épületében ápr. 20-án 8-tól. Mezöberény, községi tanács épületében ápr. 21-én 8-tól. Békés, járási tanács épületében április 24-én 8 órától. Csorvás, községi tanács épületében ápr. 25-én 8 órától. M ed gyesegyháza, községi tanács ép. április 26-án 8-tól. Vésztő, községi tanács épületében ápr. 27-én 8 órától. Gyula, városi tanács épületében ápr. 28-án 8 órától. ,:ja. áíIíííIÉííh! EZENKÍVÜL A GYÁR FELVÉTELI IRO­DÁJÁN MINDENNAP DÉLELŐTT LE­HET ELŐJEGYZÉS VÉGETT JELENT­KEZNI. 132024 Pontosság mindenekelőtt? . Néhány évvel ezelőtt született az a nagyon is helyes kezdemé­nyezés a Mozi üzemi Vállalatnál, hogy a filmszínházakban beve­zetik a pontos kezdést. Azaz, aki késve érkezik, csak a híradó után, a szünetben foglalhatja el a helyét. Ennek a mozilátogtók többsége szívből örült, mert et­től kezdve zavartalanul élvez­hette az előadást, s nem kelle­metlenkedtek a későn jövők. Am április 4-én a békéscsabai Brigád moziban az első előadás előtt egy furcsa eset történt, melynek mintegy 75—80 szenve­dő alanya volt. Ugyanis bár igyekeztek a mozilátogatók a kezdésre bemenni a nézőtérre, ez nem sikerült, mert az elő­adást lecsengették, és a mozi dolgozói az ajtókat lezárták az­zal a felkiáltással: pontosan kez­dünk! A kintrekedtek méltatlankod­tak és joggal. Mert vajon tehet-e arról valaki, hogy amikor a kö­zönség özönlik be az ajtón, a sor végére kerül, s már csengetésig nem éri el a bejártot? Furcsa és érthetetlen volt ez az intézkedés sokaknak. Annál is inkább, mert tapasztalatból tudjuk, hogy még a vonat és az autóbusz is meg­várja, míg minden utas felszáll — egy-két kivételtől eltekintve — és csak azután csengetnek, vagyis indítanak. A „pontosság” nem mindig erény és ebben az esetben éppen nem volt az, hiszen a kintreked­tek közül legalább 10—15-en bi­zonyították a karórájukat nézve, hogy 2—g perccel hamárább is csengettek. (Kasnyik) l I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom