Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
1967. április 1. 5 I Szombat A nagyvállalatok létrehozása szükségessé tette a szakszervezeti szervek felépítésének módosítását A megyei küldöttértekezlet utón megszűnt a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága caailéke Szeptember 26-át írtuk 1944ben, amikor az első szovjet zászlóalj Románia felől átlépte Magyarország határát, hogy megkezdje a német hordák kiűzését hazánkból. Az első község, mely felszabadult, Battonya volt Itt vezette rohamra zászlóalját Filipp Gyenyiszovics Kiva szovjet gárdakapitány. Rá és egységére emlékezünk, velük együtt pedig az egész szovjet hadseregre, amely vért és emberéletet áldozott azért, hogy a magyar népnek szabadságot hozzon. Képeink az emléket idézik, amikor húsz évvel később a gárdakapitány meglátogatta az akkori harcok színhelyét és felkereste a húsz évvel korábban megismert battonyaiakat v. t Fotó: Demény Most Is főlesik a battonyai kút vize, melyből 1944. szeptember 26-án fogyasztott először F. Gy. Kiva zászlóaljparancsnok. VS?’ '-•■y A szemek könnyesek, az emlék fájdalmas. Itt nyugszanak azok a hősök, akik elsőnek léptek a magyar földre, s vesztették életüket miértünk. Öt hónap alatt 20 ezer forint értékű könyvet vásároltak a bucsaiak Bár a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei Bizottsága a minap utolsó küldöttértekezletét tartotta, a tanácskozás mégis úgy zajlott le, mint korábban. Elvétve sem igen lehetett aggodalmat tapasztalni amiatt, hogy ezután megszűnik a textiles szakszervezet megyei bizottsága. Ezt a fejlődés, maga az élet követeli meg, hiszen időközben létrejöttek az ország*» nagy- vállalatok és így ehhez szükséges a szakszervezet szervezeti felépítését igazítani. Vagyis a jövőben feleslegessé válik a középirányi tó szerv: a megyei bizottság. Mindemellett mégis érdemes visszapillantani az elmúlt négy esztendő munkájára, amelyet az írásbeli jelentés és a szóbeli beszámoló részletesen elemzett és összefoglalt. A beszámolási időszak alatt jelentősen fejlődött a textilipari üzemek termelése, s ezzel együtt több intézkedést tettek a munkások élet- és munka- körülményeinek, egészségvédelmének- javítására. Az elmúlt négy évben a megye hat textiles üzeme közül négyben 21 millió forintot fordítottak épület-, gépi és szociális jellegű beruházásokra. Ezzel nemcsak a termelőterület bővült, hanem egészségesebb munkakörülményeket tudtak az üzemekben teremteni. Ebben az időszakban került sor a Békéscsabai Kötöttárugyár fejlesztésére, ami előreláthatóan a mostani terv időszak ban tovább folytatódik. Sok erőfeszítést tettek az üzemekben az automatizálásra, a munka könnyítésére. 1960-ban a szövőgépeknek még csak 11 százaléka volt automatizált, 1965-ben már 25 százaléka, s ugyanilyen arányra növekedett a körhurkoló gépek automatizálása is. A rostiparban is megkezdődött a nehéz fizikai munkák gépesítése, bár amint a beszámolóban és a vitában elhangzott, sok még a pótolnivaló. Olyan fárasztó és nehéz munkafolyamatok igényelik többek között a gépesítést, mint az anyagmozgatás, a kézi tilolás. S hogy mennyire megbarátkoznak a munkások az újjal, azt az is bizonyítja, hogy a Mezőhegyesi szont ugyancsak elgondolkozott, amikor az öreg Sánta Rács Lajos egy munkacsapatra való emberrel állított be az irodába. Azokkal, akikkel útközben találkozott, s akiknek sebtében elmondta, hogy milyen merénylet Ítészül a háztáji kukorica ellen. Bizony, volt köztük olyan is, akit hiába hívtak eddig a központban rendezett ismertető előadásra, KRESZ- és egyéb tanfolyamra, egyszer sem jött el. — „Nem is mondott olyan bolondot az az Ács Pista! Ráfér az ugratás ezekre az emberekre — gondolta az elnök, miközben a tiltakozásokat hallgatta. De mit mondjon nekik? Ä közgyűlés nem foglalkozott ilyen értelemben a háztájival. No de még nem késő ez. — Hát idehallgassanak az elvtársak — emelte fel a hangját. — A kukoricát most is úgy vetjük, mint eddig; sorra, ahogy érkezünk vele, vagyis az őszi szántásba is meg a tavasziba is. Aztán majd a törés előtt jelöljük ki, hogy hol lesz a háztáji. Esetleg azt még elfelejtjük, hogy tavaly, s főleg az ősszel kik nem feszegették eléggé az istrángot, de bizony, akik ebben az évben s majd az ősszel sem igyekeznek, azok a leggyengébbjéből kapják a háztáji kukoricát. — Erre nincs közgyűlési határozat — zúgták többen is. — Még nincs, de lesz rövidesen. — Ez nem demokratikus, mert beteges emberek is vannak — hangzott az ellenvetés. Kendergyárban mind sikeresebben alkalmazzák a kenderkóró áz- tatásánál üzembe helyezett darut. A megyei bizottság és a szak- szervezeti aktívák munkájának is köszönhető, hogy az elmúlt négy esztendőben jelentősen növekedett a termelés a Gyulai Harisnyagyárban, a Békéscsabai Kötöttárugyárban és a Mezőberényi Pamutszövőben. Emellett a szervezett dolgozók nevelésében, a nyugdíjasokról való gomidoskodáis- ban, a szocialista munkaverseny újabbnál újabb formádnak kezdeményezésében szintén eredményes volt a szakszervezeti aktívák munkája. A kongresszusi munkaversenyben szinte mindegyik üzem túlteljesítette éves termelési tervét, mégpedig úgy, hogy eközben a termékek minőségét is lényegesen javították, s a választék bővítésével is törekedtek a növekvő igények mind jobb kielégítésére. Amint Újhelyi Sán- domé, a megyei bizottság titkára szóbeli beszámolójában elmondotta: a textilipar szemezett dolgozói az országgyűlési és tanácstagi, valamint a szakszervezeti választásokból is kötelességtudóan kivették a részüket, s tanácskozásaikat mindenütt a felelősség hatotta át. Négy üzemben szakszervezeti tanácsot, kettőben pedig szakszervezeti bizottságot választottak. Ezt a cikk bevezetőjében említett új körülmények tették szükségessé, amit Üjhelyiné elv- társnő a következőképpen jellemezett: — A szakszervezeti munka korszerűbbé tételére szükség van módszereinek tökéletesítésére. Ezt igénylik az ipar átszervezésével létrejött* nagyvállalatok. A szer— Ügy, hogy a község lakód közül egyre többen jönnek rá arra, hpgy érdemes baromfi ten yésztés - söd foglalkozni — mondja Hro- nyec Mihály, a Kondorosd Fmsz felvásárlási üzemágvezetője. — Tavaly kezdtük a szakcsoport — Azokról is gondoskodunk. Különben is felolvastuk, m-eg aztán már többször is megmagyaráztuk, hogy az SZTK- és a nyugdíjjogosultsághoz hány ledolgozott munkanapra van szükség. Mi egyetlen kényelmeskedő embernek sem igazoljuk majd hamis beírással a jogosultságát. De azt hiszem, nem is kell. így van-e Réti Jani? Réti János összerezzent, s elpirult a neve hallatára, mint akit a tilosban kaptak. Öt már két ízben is ki akarták zárni a gyakori távolmaradás miatt. Ee pedig a legnagyobb büntetés, hiszen a zárszámadási közgyűlés most is úgy határozott, hogy új belépőt kimondottan csak a szorgalmasan dolgozó családtagokból vesznek fel. Akik kiléptek vagy akiket kizártak, maradjanak ott, ahol vannak. — Az idén másként lesz — nyögte zavartan Réti. — Mi is éppen azt akarjuk. Hát akkor meg is egyeztünk: akik nem dolgoznak rendszeresen, azok tavaszi szántásban kapják a háztájit, s lehetséges, hogy indokolt esetben még azt is lecsökkenti a közgyűlés a felére vagy a harmadára. — Ami azt illeti — dörmögte Sánta Lajos, aki rájött, hogy őrá mindez nem vonatkozhat — meg is érdemlik. Ha én 62 éves fejjel helyt tudok állni minden éjjel, akkor álljon helyt mindenki más is legalább nappal. Kukk Imre vezeti változáshoz szükséges hozzáigazítani a szakszervezeti szervek felépítését is. A jövőben megszűnnek a megyei bizottságok, hiszen — mint középszervek —nem lehetnek megfelelő partnerei a nagyvállalatok gazdasági vezetésének. Ezért vált szükségessé ezeknél a vállalatoknál a szak- szervezeti tanácsok létrehozása, amelyek egyetértési és döntési joggá1 rendelkeznek, s így méltóképpen képviselhetik az egész vállalat és a gyáregységek dolgozóinak érdekeit Az új körülményeknek megfelelő szakszervezeti munka hogyan tovább járói beszélt felszólalásában Bajor József né, a Textilipari Dolgozóik Szakszervezetének szervezési osztályvezetője is. Elmondotta, hogy a megye hat textilipari üzeme közül egyedül a Békéscsabai Kötöttárugyár önálló vállalat, a többi gyáregység. Nos, ez a helyzet szükségessé tette a szakszervezet szervezeti felépítésének módosítását. A vidéki gyáregységek küldöttei a nagyvállalati szakszervezeti tanácsban és intéző bizottságában képviselik saját üzemük dolgozóinak érdekvédelmét. A küldöttértekezleten elhangzott véleménynyilvánítások alapján megállapítható: a megye textiliparában dolgozó szakszervezeti aktívák az új szervezeti felépítés körülményei között akárcsak eddig, a jövőben is folytatják termelést segítő tevékenységüket, s jogkörüknek megfelelően őrködnek a munkások érdekvédelmén, törődnek a munka- és életkörülszervezését, akkor tizennégy tagunk volt, most kerek százról számolhatok be. Az érdeklődés egyre nagyobb, lehet, hogy hamarosan újabb tagokkal bővül a létszám. — Eredmények? — Egy tízezres keltetőgépet vásárolt a szakcsoport és a múlt év végén kezdte meg a munkát. Már az első — decemberi — keltetés elég jól sikerült, hétezer naposcsibét vettek át nevelésre a tagok. Vámosa Mátyás például kétezer- négyszáz csibét nevelt fel az első keltetésből. Kétszázat meghagyott törzsállománynak, a többit már értékesítette. A negyven százalékát az fmsz-nek adta szerződésre, a többit szabadpiacra vitte. Molnár László is már kétszer vitt naposcsibét ezer-ezer darabot. Két hét múlva különben ismét kelés lesz, a napokban végezték el a lámpázást, azt hiszem, ez lesz a három közül a legered nőén ye- sebb. Az első két esetben átlag I hétezer csibe hagyta el a gépet, most valószínű meghaladja számuk a kilencezret. Köszönhető ez j nem utolsósorban annak, hogy a I szakcsoport tenyésztojástermelé- ! se egyre eredményesebb. Já- novszky György száz, Komlovsz- ky Jánosné kétszáz, Búzás János száznyolcvan darabos tojótyúk- állómánnyal rendelkezik. Ök és a többiek szállítják a tojásokat a keltetőgép részére. — Más újság? 1— Az is akad. Hamarosan négyezer-ötszáz nyolchetes előnevelt tojóhibridet osztunk szét a szakcsoport tagjai között. Máris nagy az érdeklődés; bízunk abban, hogy ez az állománynövelés később komoly eredményekben jelentkezik. Ugyancsak sokakat érdekel az, hogy szövetkezetünk megkezdte a sovány liba szerződéskötést. Négyezer libára, illetve liba hizlalására kötünk megállapodást, —O— Október 16-án kezdődött az a könyvterjesztő, olvasótoborzó és könyvki állítások sorozatával tarkított akció, mely az „Őszi megyei könyvhetek”, és a februári „Mezőgazdasági könyvhónap” során került a község kulturális életének középpontjába. A gazdag programú eseménysorozatból nem hiányzott az úttörők háztól házig történő könyvárusítása, valamint a Műszaki Könyvklubba, a Mező- gazdasági Könyvbarátok Körébe és a Gondolat Baráti Körébe történő tagtoborzás sem. A húsz héten át tartó könyvterjesztő munka egyik kiemelkedő szervezési eredménye többek között a könyvterjesztésnek az a módja, melyet Sáska Éva és Nagy Sándor pedagógusok végeztek az általános iskola felső tagozatában. Részletfizetés bevezetésével sikerült elérniük, hogy a tanulók 85 százaléka megvásárolta a kötelező olvasmányokat. A két pedagógus könyvterjesztő munkája mellett dicséret illeti Flach Irén és Szőke Éva VII. osztályos úttörőket, akik 5 hónapon keresztül minden vasárnap délelőtt úttörő- egyenruhában, kosárral a kezükben keresték fel a község lakóit, hogy a legfrissebb szépirodalmi és mezőgazdasági műveket terjesszék az olvasni vágyók körében. összességében — a nem lebecsülendő erkölcsi siker mellett — mintegy 20 ezer forint értékű könyv talált gazdára Bucsán öt hónap alatt. Szilárd Addm ményeik rendszeres javításával. P. P. Hogyan lesz tizennégyből száz?
