Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
IN?, április 1, Szombat r$ MAD-OTTHOM ^AAÍWVWWWWWWWVWVWWWS Á szülő felelőssége A hajnali vonat egykedvűen zakatolt. Két asszony beszélgető tt: — Tegnap miért hiányoztál, Iduskám? — Sajnos, a fiam, Gabi betört egy kirakatablakot. Méghozzá az új cukrászdáét. Szombaton az ünnepélyes megnyitás ’ előtt... Azt mondják az iskolában: én vagyok érte a felelős!... Hát tehetek én róla? Reggel ötkor már a vonaton ülök. A férjem hétre megy dolgozni. A gyerek egyedül kel, reggeli után az iskolába megy, hiszen már hetedikes! — Sok baj van ezekkel a gyerekekkel — bólintott, a másik asz- szony. — De mondd, megnézed olykor a fiad táskáját és a zsebeit? — Ki ér rá erre? Az ilyesmi a tanítók dolga. Mondtam az igazgatónak: nem fizetem meg a kárt, mert a gyerek eljött otthonról. * Egy másik iskolában történt: A folyosón a nagy szünet alatt két nyolcadikos fiú összeverekedett. Az ügyeletes tanár annyit látott, hogy az. egyik gyerek üveggel fejbe vágta a másikat. Amaz ájultan rogyott össze... Az igazgató behívatta a szülőket. — Az év elején beírtuk az ellenőrzőbe: a balesetek elkerülése végett csak műanyag edényben lehet teát vagy kávét hozni az iskolába. Ezt a kedves szülők is aláírták — mutatott az igazgató a fiúk ellenőrzőjére. S most mégis üveg okozott balesetet. — Ki emlékezhet mindenre? — méltatlankodott az apa. — Ami a gyerekkel az iskolában történik, azért én nem lehetek felelős. • A két példa — eléggé súlyos példa — szerint tehát ki a felelős? A dolgozó szülőknél a felső osztályos gyermekek önállóan mennek az iskolába. Este azonban mindkét szülő otthon van! Ha nem is állandóan, de/ időnként a gyermek táskáját, zsebeit főként az apa átnézheti. Ha ezt megteszik, nemcsak a kellemetlenséget kerülik el, hanem a több. száz forintos kárt is. A tanítási órán „millió” dolgot kell elvégezni a tanárnak. Kikérdez, házi feladatot ellenőriz, új leckét magyaráz, vázlatot ír, képet, térképet szemléltet. És mindezt 45 perc alatt! Az osztályfőnöki órán komoly nevelési és társadalmi problémákkal foglalkoznak vagy az éppenséggel esedékes osztály-„ügyeket” kell megbeszélni. Nagy nevelőérték: a játék Az ember egyik legfontosabb eletmegnyilvánulása a tevékenység. A tevékenység különösen erős a gyermekkorban. Míg a felnőttnél a tevékenység az élet- fenntartás célját szolgálja és a felnőtt embernél elsősorban a munkában nyilvánul meg, addig a gyermek központi tevékenysége a játék. A gyermek a játék állal állandó kapcsolatba kerül a külvilággal, a játék által ismeri meg azt. Játék közben jön rá, hogy az ütögetett kocka hangot ad, hogy a papír elszakad, hogy a nedves homok összeáll. Építőjáték közben fedezi fel az egyensúly törvényeit. E felfedezés állandó örömforrást jelent száméiba. Az egyszer tapasztalt vagy létrehozott jelenség újabb és újabb ismétlésre készteti: egymásra állítgatja a kockát, gyúrja a homokot. Gorkij mondja: „A gyermek a játékon keresztül ismeri meg a világot, amelyben él, és amelyet felnőve megváltoztatni hivatott”. Nagy szerepe van tehát a játéknak a gyermek értelmi képességének fejlesztésében. Amikor a gyermek összeállította a gyógyszertárhoz vagy piachoz szükséges kellékeket, nemcsak képzetének jelképteremtő funkciója működik, hanem a részekből egészet összeállító, konstruáló képzete is. Vannak emellett szabályi átékok, amelyek kifejezetten ennek vagy annak az értelmi képességnek fejlesztését szolgálják. A játék által ismerkedik meg a gyermek saját erejének és mozgáskészségének lehetőségével. Például labdajáték, karikázás stb. — később számos játékos erőpróba és ügyességi próba fokozza biztonságát, önbizalmát. A játék igen nagy erkölcsi, akarati és kitartási formáló eszköz is. Egyrészt a gyermek igen komolyan veszi a játékot, vállalja a vele járó, vagy közben felmerülő nehézségek legyőzését, hosz- szasan el tud bajlódni egy-egy ház vagy híd felépítésével, miközben a felnőttek világát utánozza es beleéli magát a megfigyelt felnőttek szerepébe, átveszi azok magatartását. Hangsúlyozni kell a játék közösségformáló erejét. A gyermek a közös játékban tanulja meg az önkéntes alkalmazkodást. A közös játékban szokik 'hozzá, hogy magát a közösség együttes akaratának alárendelje, a közös játék ad módot arra is, hogy a gyermek szervezőképessége kifejlődjék, hogy megtanulja a helyes együttműködés kialakítását. Segítsük a gyermeket játszani, hogy még teljesebben átélhessék mai életünket Szántó Lajosné óvodai felügyelő Az említett szülő a számára kényelmesebb álláspontot foglalja el: az iskolában történt, semmi közöm hozzá! Egyes szülők azt szeretnék, ha gyermekük nevelését teljesen az iskolára háríthatnák át. Nagy elfoglaltságukra, fáradtságukra, utazásra és más egyébre hivatkoznak. A verekedés, kárt okozás sokszor annak a következménye, hogy nem törődnek a gyerekkel. Szombaton délután és vasárnap a legtöbb szülő együtt van gyermekével. Szülői kötelesség hét végén rendbe hozni a gyermek „Szénáját”! A közös séták, kirándulások is igen alkalmasak arra, hogy foglalkozzunk gyermekeinkkel. Az iskola oktató-nevelő munkája a nap egy részére korlátozódik. Ha a napközit is hozzávesszük, legfeljebb 9—10 órára tehető. A többit a szülői házban, annak udvarán, kertjében és sajnos, az utcán tölti. A gyermeknek az iskolában megmagyarázott anyagot — még a napközisnek is — otthon újra át kell vennie, tovább gyakorolnia... A szülőknek ily módon tehát nemcsak a gyermek viselkedésére, hanem a tanulására is gondot kell fordítania. Természetesen mindez sok gonddal, törődéssel jár, mégis meg kell tennünk, s ha a helyzet úgy kívánja, a hanyagságért, az elkövetett fegyelmezetlenségért felelősségre kell vonnunk gyermekeinket Minél előbb, annál jobb s eredményesebb!... Természetesen nem a testi fenyítésre gondolunk — „a nadrágszíj-pedagógiára’!. A szülők kezében számtalan olyan lehetőség van, amivel az iskola nem rendelkezik, mint például a gyermektől különböző kedvezmények megvonása. Az iskola vállalja a tanulók nevelésének, oktatásának rá háruló szép felelősségét, a szülői házra eső részt semmiképpen nem vállalhatja magára! Az a szülő, aki igazán szereti gyermekét, nem is kívánja ezt. Balogh Béni pedagógus A hős, aki fél Csehszlovák film, hőse a hétköznapok apró-cseprő problémáival viaskodik. Kitűnő szatíra. (Bemutatja a kunágotai Üj Barázda mozi április 1-én.) műsora Április 1-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: NÉZD MEG AZ APJÄT Bérletszünet Hősök emléke Dolgozik az idő: A sírdomb megsüpped, Elhervad a virág, De forró szívünket Semennyi sok idő Sem foghatja jégbe: Örökös tűz benne A hősök emléke. Darázs Endre Zsorka sakkozik 1945 februárjában az alagsori házmasterlakásban szorongtunk pontosan huszonnyolcán, megszámoltam. Akkor már második napja koplaltunk, mert odakint szünet nélkül dübörgőit a tüzérségi tűz, megremegett a ház a be- lövésektől, halálos veszély lett volna kimozdulni a mélyen fekvő lakásból. Ahogy besötétedett, csönd lett. Sokat ígérő csönd. Valamennyien a kinti neszekre figyeltünk. Jönniük kell végre! De hosszú ideig semmi sem történt. Két pisztolylövés csattant egészen közel. Rövid géppuskasorozat messzebb. A házmesterlakás utolsó ép üvegtáblája csörömpölve betört, megjelent két csizma és ott állt előttünk Zsorka Pavlovics Dubilin gárdafőhadnagy. Huszonnégy éves lehetett, mint akkor én is, kezében szolgálati pisztoly és nevetett. Ötven- bezárt ajtaját, hat kéz a levegőben és egy pisztoly, ezen nevetett. Aztán majdnem feldöntöttük a nagy örömtől, mi néhányon a huszonnyolcból, akik annyira vártuk. Hát megtörtént. Nem volt megható, nem volt ünnepélyes, nem volt különös, de megtörtént... — Nyemci, jeszt? Fejünket ráztuk. Hármasban végigjártuk a nagybátyámmal még vele a sötét és hideg házat. Láthatta, hogy igazat mondtunk. Német nincs! Helyet szorítottak neki az asztal mellett. Körülvettük. Mikor jönnek a többiek? Valamennyien ezt akartuk tudni. — Szicsász — legyintett Zsorka. Mennyi lehet az? Múlt az idő és a házmesternek különös ötlete támadt: hozta a sakkját. — Haraso — bólintott Dubilin gárdafőhadnagy és ahogy illik, a háta mögé dugott egy fehér meg egy fekete gyalogot, hogy a sors döntse el, ki kezdi a játszmát. Amikor a házmester mattot kapott, fellélegeztem. Itt baj már nem történhet, ha ez a fiú ilyen nyugodt. Amikor a második partit elvesztette, többször nézte az óráját, mint a táblát, összeszámít a szívem. Lehetett vagy tíz óra. amikor katonacsizmák koppantak oda- kinn. Megdöngettók a lépcsőház Aufmachen! Deutsche Wehrmacht! Gépiesen lefordítottam magamban: ..Kinyitni! Német hadsereg”. Néma csend, aztán a puskatus újabb csattogása. A nagybátyám kiáltott németül, aztán magyarul odaszólt nekem: — öltöztessétek civilbe! A barna szekrény aliáhan van egy ruhám... — Azzal kirohant. Falba vágott lyukon keresztül bújtam a szobába a ruháért... — Nem lehet lehúzni a csizmáját, bedagadt a lába! — fogadtak a házmesterlakásban. A németek pedig minden pillanatban betopponhattak ide. A gondolat magától jött, a veszély találékonyságot szül. Lenyomtam Zsorkát a keskeny pótágyra. Engedelmesen lefeküdt. — Pokrócot! Kabátot! Súlyos beteg, beszélni sem tud. — És ismét elrohantam, hogy megnézzem, hogyan tud zöld ágra vergődni a nagybátyám a németekkel. Vijjogva csapott le a közelben az első akna, aztán sorban a többi. A szovjet tüzérség ott folytatta, ahol alkonyaikor abbahagyta. A konyhánk üres volt. Percekig kellett várnom, mire nagybátyám lihegve beszaladt odakintről. — Bemeséltem nekik,. hogy inpen nincs jó kilövés. Még szerencse, hogy osztrákok: ők is unják már...! Gv' -ünk, nyugtassuk meg a főhadnagyot. Erre azonban már nem került sor. Zsorka Pavlovics Dubilin felderítő gárdafőhadnagy a keskeny, kihúzható pótágyon, egy halom pokróc, kabát és egyéb gönc alatt úgy aludt, hogy ágyút sütögethettek volna a füle mellett. Másnap délután jött meg alakulatának többi *agja. Akkor már nem az ő mentenél két-há- rom számmal kisebb, színe hagyott, szürke zakó ‘volt rajta, hanem a gárdaegyenruha... Teknős Péter ÁPRILIS 1. Békési Bástya: Betyárok. Békéscsabai Brigád: Sellő a pecsétgyűrűn L— II. Békéscsabai Szabadság: Sellő a pecsétgyűrűn I.—II. Békéscsabai Terv: Pipák. Gyulai Erkel: Utószezon. Gyulai Petőfi: Bűd ős víz. Mezőkovácsházi Vörös Október: Tom Jones. Orosházi Béke: Kaitonalányok. Orosházi Partizán: Szevasz, Vera» Sarkadi Petőfi: Egy magyar nábob és Kárpátihy Zoltán. Szeghalmi Ady: A lórii egészen más. AMagyarTelevízíó műsora április 1-én, szombaton 9.30 Szünidei matiné1. 1. Séita az eredőben. ITV — Környezetismeret. 2. Gyere velünk, csináld velünk, csináld jobban... 3. Szárnyas embereik. Közvetítés a budaörsi repülőtériről felvételről. 18.08 Híreik. 18.15 Autóbusszal az Adriáig. A Tv-híradó útifilmje. 18.30 Gong... A tv színházi krónikája. 18.55 Vörös jelek a hadak útján ... 19.15 Delta. Tudományos híradó. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Válaszolunk . . . 20.50 Nótasizó. 21.10 Tök az adú. Tv-játék. (16 éven felülieknek). 22.05 Tv-híradó — 2. kiadás. A román tv műsora SZOMBAT 17.00 Kicsiknek: Bábszínház. 17.50 Hirdetések. 17.53 Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.20 Időjárásjelentés. 18.23 Szemtől szembe. 19.00 Tele-encik- lopédia. 20.00 Nevessünk Stan és Fanon. 20.20 Filmsorozat: Angyal kalandjai. 21.10 Meghívás a bálba, ahol nagy énekesek és táncosok versenyeznek. 22.00 Telesport. 22.10 A tv éjszakai híradója. 22.20 Műsorzárás. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Csongrádon, a városi Kossuth Lajos Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 13. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 1, 51. 66, 68, 83 Az április 2-án, vasárnap a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság székházában megtartandó nyilvános havi tárgynyereménysorsoláson a 11. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI)
