Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

1967. április 4 Pénfek Két párttitkár egy családban Nők a közéletben „Az a romantikus benne, hogy mindkettő 'parttifckár. Á feleség és a fér.i is. Az egyik a sarkad! tanács pártalapszerveze- | tének élén áll, a másik a helyi j József Attila Termelőszövetkezet­sikat ösztönözte a tanulásra, buz­dította további áldozatos munká­ra, melynek eredménye, hogy mindkettőjüket, párttitkárrá vá­lasztották munkahelyükön. A férjeim és én is tudjuk, mi ben irányítja a politikai mun- j a társadalmi munka — mondja kát.- — Ezt mondták róluk Sár- j erről Erdélyiné —, így hát meg­! értjük, kádon. Hogy mi a romantikus, azt ál- j haza a szokottnál, tálában mindenki vérmérséklete | visszavonul, mert, és egyénisége szerint ítéli meg. A ha az egyik későbben ét­vágy pedig tanulni akar. Ezért még sohasem volt vita kő­málikor egy fiatal párral beszél- I zöttünk. Én is tanultam, Levele­se ttem. — Képzeld, a Ferinek milyen ötletei vannak — mondotta az asszony. — Vasárnap este volt. Otthon két szelet kenyér közé tettünk egy-egy .rántott csirke­ző úton végeztem el a közgazda- sági technikumot. Ez bizony nem volt könnyű, talán meg is hát­ráltam volna, ha a férjem nem megértő élettani. A két gferniftk nevelése, combot. Azután ünneplőbe öltöz- j család ellátása, a napi munka a lesei. A tanács vezetői a legkü­lönbözőbb dolgokban — legyen az jutalmazás, személyi ügy, bér­kérdés vagy egyéb — kikérik a véleményét, elfogadják javasla­tait. Bátor, igazságszerető asz- szonynak ismerik, aki nem fél megmondani a véleményét, még akkor sem, ha vezető beosztású- emberek bírálatáról van szó. Ezért tiszteli mindenki. Hasonlóképpen dolgoaik a férj is a termelőszövetkezetben. S a bizalom jele ugyanaz, mint a feleségénél. Iz azunos gondok, az embe­rek nevelésével kapcsolatos prob­lémák, a hosszú esti beszélgető- ; sek azonos témaköre pedig még szorosabban összefogja a kis kö­wink és kisétáltunk a Körösparte hivatalban, illetve a tenmelős'zö- j zösséget, a családot na. Leültünk a kedvenc padunkra, vetkezetben, emellett minökettő­akárcsak a szerelmesek. Az. esti fények mellett, a gesztenyefák árnyékában jóízűen falatoztunk. Az utcán autók suhantak, s len! csobogott a víz. Csodás zenei alá­festés. Hát nem romantikus?- — | áradozott a fiatalasszony Szóval, lehet romantikus ez is, az is és a pártmunka is. Er­délyi Karolyékra találó volt ez a kifejezés. A magasztos eszmék megvalósításáért vívott küzdelem­ben találtak egymásra, azóta is vállvetve egymást segítve, tá­mogatva vesznek részt a mun­kásmozgalomban. Erdélyiné még 20 éves sem volt, amikor tagja lett a pártnak, s az ifjúsági moz jük párttitkári teendőinek ellátá­sa bizony sok időt vesz el a csa­ládtól. Kevés jut az egymással í való törődésre, tanulásra és szóna- ! kozásra. Mégis mindketten évek óta vállalják ezt a pluszt. — Tudja, úgy van az, hogy se- | gitünk egymásnak mindenben. Másképp nem is lehetne. Ha pél­dául a férjemnek van. valami gondja, megbeszéli velem, taná­csot adok. Ugyanez történik for­dítva is. A beszámoló elkészítésé­től kezdve a legkisebb témáig, a legapróbb részletekig mindent meg tudunk beszélni és ez nagyon jó. Hogy mennyire, azt bizonyítja Hogy hol van ebben romanti­ka? Azt ők tudják a legjobban, liehet, hogy a közös munkásmoz­galmi emlékek, fiatalkori élmé­nyeik és a ma eseményei, egy-egy cél megvalósulásának öröme, amiért együtt küzdöttek. És mind­ez együttesen. Kasnyik Judit A tanácsválasztások során volt allcalmunk megbizonyosod- ni arról, hogy a nők — különö­sen a községekben — egyre na­gyobb szerepet kapnak a veze­tésben, a közéleti tevékenység­ben. Bár az arány még mindig nem kielégítő, ha a lakosság lét­számát tekintjük és figyelembe vesszük a két nem megoszlását, asért örvendetes tény, hogy az előző választásokkal szemben lényegesen több most a női ta­nácstagok száma. A 2893 községi tanácstag közül 546 nő. A váro­sokban 16 százalékos, a járások­ban pedig 24 százalékos a nők aránya. Kitűnik ebből az oros­házi járási tanács, ahol a 42 ta­nácstagból 11 nő. A számok megoszlása közsé­genként más és más. És vannak kiemelkedő helyek, ahol külö­nösen szép arányban választot­tak női tanácstagokat. Mindez örömmel tölti el az embert, aki egy kicsit is figyelemmel kíséri az asszonyok és lányok térhódí­tását. Ehhez hozzájárul az a megbecsülés, amit úgy az üze­mekben, mint a termelőszövet­kezetekben és más munkahelye­ken dolgozó nők egyre inkább megérdemeltek. Sokan az utóbbi években — ahogyan a munká­ban egyre több nő vesz részt — ráébredtek arra, hogy szavuk le­het és kell is, hogy legyen mind­nyájunk sorsúitok irányításában. Hozzájárult a számarány növe­léséhez az is, hogy egyre több azoknak a száma, akik a tanu­lást, saját maguk továbbképzé­sét fontosnak tartják és tovább akarnak látni a szűk kis családi körnél, hogy még többet tehes­senek mindnyájunk boldogulá­sáért. örvendetes tény az is — és egyben biztosíték az aktív köz­életi tevékenységre —, hogy sokkal több a fiatal, a munká­ban és társadalmi életben példát mutató női tanácstagunk. Az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis nem hivatalból — mert valamelyik szerv vezetője — leit egy asszony tanácstag, hanem mert már eddig is bebizonyítot­ta munkájával és a közügyek iránti érdeklődésével, hogy mél­tó a bizalomra és sokat tud, il­letve akar tenni szebb életünk kialakításáért. Ebben bízva kívánunk sok si­kert női tanácstagjainknak a közéleti tevékenységben. K. r. gálámnak szinte gyermekkora ; Erdélyiné munkája. A gyulai já- óta részese volt. Ügy is mondhat- rás 68 pártalapszervezete közül a nánk hát: belenőtt a pártmunká- j sarkadi tanácsé az egyedüli, ahol ba, akái-csak a férje. Kár lenne most vitatni, hogy nő a titkár. Ez bizony nem lebe­csülendő erdem. Immár másod­mélyikőjük érdeme a másik j szór esett rá a választás. Megbíz­élőbbre jutása. Az önérzeten esne csorba. A tény, hogy egyik a má­nak benne az emberek, a pártta­gok, s .elismerik munkáját íelet­Ápritis 9-től szovjet drámaciklus a Rádiószínházlmn Napirenden a közegészségügy Pénteken tanácskozik Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a B. Békési Járási Tanács V. április 7-i ülésén napi­renden szerepel a járás közegész­ségügyi és járványügyi helyzete. A járásban a követélményeknek megfelelő közétkeztetési üzemek nincsenek — ebből indul ki a be­számoló. A közétkeztetést részben a tesztének, s javítják a dolgozók ! munkakörül ményeit. A beszámoló szól arról, hogy a kenyéí-ellátásban Békés és Mező- berény község rendelkezik na­meg is szüntették. Bélmegyer községben az elmúlt évben kor­szerű tejgyűjtőt helyeztek üzem­be. örvendetes, hogy az élelmi­szerüzletek a községek központ­gyobb sütőüzemmel. Ezek látják jaiban megfelelőek. Viszont a rák­éi — Kétsoprony és Mezőmegyer , tárak szűkek, zsúfoltak. Ez még Április 9-én Gorkij: Jegor Buli- esov című drámájával kezdődik a Rádiószínházban az a ciklus, melynek keretében a szovjet drá­mairodalom öt évtizedes termésé­nek legjavát mutatják be. A Hagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tiszteletére összeállítót)) sorozattal a Rádió- szíriház vezetőinek az a célja, hogy egyrészt a hallgatók emlé­kezetébe idézzék a korábbi évek «nagy színházi sikereit, másrészt pedig olyan alkotásokat is bemu­tassanak. melyeket magyar szín- teádon még nem játszottak. A Rá­diószínház vezetői természetesen nem törekedhettek teljességre, mégis ügy vélik, hogy Aiegközelí- töen jó képet adnak majd a be­tamyháí, valamint az iskolák és j óvodás gyermekek közétkeztetését j a napközi otthonos konyhák iát- 1 jak el. Ftelrmszenpani üzem a mutatott müvekkel 50 év szovjet járás területén egy van, a mező­kivételével — a járás összes köz­földmű vesszőve tkezetek üzemi i ségeit kenyérrel és süteménnyel. I községék ‘ A két nagyobb sütőüzemben a fokozottabban mutatkozik meg a peremein elhelyezett éleliniszerboltoknál. Ennek meg­doilgozőknak jó munkakörülményt! „ .... biztosítottak. oldasa a foldmuvesszovetkezetek re var. A beszámoló a további részle­drámaterinéséből. A Gorkij-bemutatót követően a herényi vajgyár, ami elavult, régi épületben, rossz közegészségügyi A termelőszövetkezetektől, va-1 1-aminit a lakosságtól összegyűlt j tej felvásárláséval foglalkozó be- teiben is hasonló problémákat ál- gyűjtőhelyek egy részének köz- lit a végrehajtó bizottság elé, egészségügyi ellátotttóga kiifogá-1 amelyeknek megoldása komoly ciklus többi darabja Trenyov: ] körülmények között működik. Eé- solható, különösen Békés, Mező- erőfeszítéseket; kíván az érdekelt Ljubov Jaróvaja; Atinogenov: j kés községben egy édesipari üzem j berény, Köröstarcaa községekben, intézetektől, vállalatoktól, Kisunokám: Majakovszkij: Buffo- j dolgozik, amelyet évről évre fej- misztérium: Katajev: A kör ! négyszögesítése; Szolovjov-Vitko- vics: A csendháborító; Panova: Szállnak az évek; Lavrenyov: Le­számolás; és Visnyevszkij: Opti­mista tragédia című műve lesz. A tervek szerint a ciklus befeje­ző darabját november 7-e heté­ben sugározza a Magyar Rádió. Az egyes darabokat Varga Géza, Solymosi Ottó, Marton Frigyes, László Endre és Soós László ren­dezik. szer­Az utóbbi működését 1966. évben ; vektől. Értesítés! Közöljük üzletfeleinkkel, hogy vállalatunk központja Békéscsaba, Széchenyi u. 6 S2ám alól, Békéscsaba, VI. kér. Micsurin u. 12 szám alá költözött. BÉKÉS MEGYEI tUlTFORGILMI VM.IIUI béxéscsibi 214 Verseny és monopólium a szocialista gazdaságban Az uj gazdasági mechanizmus megteremti a vállalatok döntési és cselekvési szabadságának fel­tételeit. Ebből következik, hogy a vállalatok kapcsolatainak eddigi rendszere is megváltozik. Mi­vel nem írják elő számukra a galmas alkalmazkodását a szük­ségletekhez, a piac kívánalmai­hoz. A gazdasági verseny azonban csak akkor bontakozhat ki, fejt­heti ki pozitív hatását, ha a piac normális működését nem gátolják a termelés, a kereskedelem, a tennivalókat, a felhasználható szolgáltatások túlzott, gyakran eszközöket és általában nem je­lölik ki partnereiket sem, a vál­lalatoknak maguknak kell megke­resniük vásárlóikat, más válla­latoknak pedig a szállítóikat. En­nek következményeként nagy­mértékben megnövekszik az áru­viszonyok szerepe, jelentőssé vá­lik a piac a vállalatok közötti kapcsolatokban. Egyszóval, a ter­melés mellett előtérbe kerül a kereskedelmi tevékenység, a rea­lizálás létfontosságúvá válik és ez — párosulva az eladók és a ve­vők szabad, a saját gazdasági ér­dekeik alapján történő megvá­lasztásával — megteremti a vál­lalatok közötti gazdasági verseny kibontakoztatásának a feltétele­it. A szocialista vállalatok gazda­sági versenyétől joggal várhat­juk, hogy a vállalatokat nagyobb tel j esi Kményre, gazdálkodásuk hatékonyságának növelésére ösz­tönzi és elősegíti a termelés ru­mesterségesen létrehozott mono- polizáltsága, pontosabban a mo­nopolhelyzet nem minden esetben szükségszerű negatív menyei. A vállalatok monopolhelyzeté­nek a kialakulása a szocializmus­ban sem véletlen jelenség, ha­nem a termelőerők fejlődésének szükségszerű velejárója. A techni­ka fejlődése, a termelés méretei­nek a növekedése és gazdaságossá tétele a termelés nagyfokú kon­centrációjához vezet és ez — kü­lönösen a kisebb országokban, mint amilyen hazánk is — több­nyire együttjár a monopolhely­zet kialakulásával. Ugyanis, a viszonylag szűk fogyasztopiac miatt nem lehet, de gazdaságilag nem is ésszerű egyidejűleg több vállalatnál is koncentrálni azonos szükségletet kielégítő termelést. Gyakorlatilag monopolhelyzet alakul ki akkor is, amikor bár több vállalat is működik egy termelési ágban, ha az állam je­löli ki a termelő számára a vevőt, vagy fordítva, a vevő számára a szállítót. Ugyancsak a vállalatok monopolhelyzetét erősítette az a régi mechanizmusban általánossá vált gyakorlat, hogy a felsőbb irányítási szervek — miután nem voltak és nem is lehettek képe­sek a termelési, gazdasági folya­matok részletekbe menő irányí­tására — egyes feladatokat a nagyvállalatokra ruháztak át. En­nek következményeként gyakran megtörtént, hogy egyes vállalatok a többiekkel szemben gazdasági­lag indokolatlan előnyöket élvez- következ- • tek, kivételes . pozícióba kerül­tek. Ilyen helyzetet teremtett a profilgazda-rendszer, amelynek következményeként egyes válla­latok lényegében engedélyezhet­ték, vagy megtilthatták más vál­lalatoknak bizonyos termékek gyártását. Ezek a vállalatok ily., módon nemcsak gazdaságilag ke­rültek kivételes helyzetbe, hanem mintegy hatósági jogkört is be­töltötték. A monopolhelyzet kialakulása a szocializmusban is törvényszerű jelenség és nagy gazdasági elő­nyöket rejt magában. Azonban ma már világosan látszik, hogy a meglevő pozitívumok mellett egy sor kedvezőtlen hatással is szá­molni kell. A monopolhelyzetet élvező vállalatok elkényel üresed­hetnek, nem fordítanak elég gon­dot a műszaki fejlesztésre, elha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom