Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

1967. április 7. 5» Péntek Tantermek, művelődési ház, napközis otthon KÖfÁ-ból a gyulai járásban A gyulai járásban a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén szá­moltak be a múlt évi községfej­lesztési. tervek teljesítéséről és az ez évi tervekről. A múlt évben — bár az ilyen irányú igények még koránt sincsenek kielégítve — jelentős objektumokkal gazda­godtak az oktatási és népművelési intézmények. Eleken hozzákezd­tek egy négytantermes általános iskola építéséhez, s községfejless- tési alapból több mint 300 ezer forintot használtak fel. Az épít­kezést azonban fedezet hiánya miatt nem tudták befejezni, de ebben az évben átadják a tanu­lóknak az új iskolát. Modem,! rintos költséggel felújították a minden igényt kielégítő általános j mozikat. Kétegyházán átadták az iskolás napközi otthont építettek | új művelődési házat, amelynek házilagosan Üjkígyóson. A nap- j beruházási összege 2 millió 200 közi otthont tavaly adták át 1 ezer forint volt. Meg kell emlí- rendeltetésének; a 700 ezer forin- teni, hogy a kétegyházi község tos beruházási költségen kívül mintegy félmillió forint értékű társadalmi munkával segítettek a község lakosai. A művelődési otthonok jelentős támogatást kaptak a KÖFÁ-tól. Doboz községben például 10 ezer forintos költséggel falumúzeu­mot létesítettek a művelődési ott­honban. Eleken, Gyulaváriban, Újkígyóson összesen 310 ezer fo­Akar valamit.. Négyéves terv zártkertek felújítására A Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet négyéves fejlesztési tervet készített, amely­nek alapján 1970-ig befejeződik a zártkertek felújítása, betelepítése. Az idén 38 holdat telepítenek a gazdák, 20 holdat pedig felújíta­nak. Erre a célra 9 és fél ezer kü­lönböző fajta törzs es csemetét biz­tosít a földszöv. Nyolc holdon sző­lős terület felújítására kerül sor. melyhez mintegy 50—60 ezer sző- lőoltvány áll majd rendelkezésre. A házikertek csemete- és olt­ványszükséglete az előbbiek 25 százalékét teszi ki. A tulajdonosok egyre iníkábto felismerik a kertek jelentőségét, gazdasági hasznát. Békésen főként az alma, a körte, az őszibarack, a kajszibarack, a szilva, a meggy és a cseresznye a keresett fafajta, jó termést ad a ribizli, a földi- eper, egyes helyeken pedig a cse­mege- és a borszőlő. A községi tanács a továbbiak­ban is segítséget nyújt a zártker­tek élösövénnyel való körülzárá- sá'hoz, az utak karbantartásához. A földszöv két növényvédő házal épít, ahol a termelők megkaphat­ják a vegyszereket, a permetező- eszközöket, valamint a szaporító­anyagokat és a műtrágyát. Itt lesznek majd a temnésfélvásárió helyek is. a művelődési otthon költségeinek fedezésére mintegy félmillió fo­rint felsőbb tanácsi támogatást is kapott A KÖFÁ-ból épülő kulturális | intézmények jelentős helyet fog­lalnak el az ez évi tervben is. A többi között Gerlén filmszínházat építenek, amelyet 1968-ban adnak át rendeltetésének, Lökösházára két iskolai tanteremnek az épí­tési tervrajzát készítették el. Úgyszintén elkészült a sarkadke- resztúri művelődési ház terv­rajza is, azonban ennek felépíté­sére fedezethiány miatt csak a későbbi években kerül sor. A Szabadkígyóson épülő művelő­dési ház tervrajza is elkészült, az építkezéshez még ebben az évben hozzáfognak. Lezárult a megyei matematikai verseny első szakasza A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei KlSZ-bizott- ság a Forradalmi Ifjúsági Napok szellemében a megye középisko­lásai számára matematikai fel­adatmegoldó pályázatot hirdetett. A három fordulóiból álló verseny első szakaszának határideje ápri­lis 5-én zárult. Szak Bálint, a megyei művelő­désügyi osztály munkatársa, kö­zépiskolai főelőadó elmondotta, hogy várakozáson felüli a verseny iránti érdeklődés: az első forduló­ra 51 pályamunka érkezett be; kü­lönösen a szeghalmi járásban rea­gáltak élénken a felhívásra. A tapasztalatok azt mutatják: a ta­nulók komolyan vették a pályá­zatot, s igen sok kiválóan meg­oldott feladat található a bekül­dött munkák között Jó lenne, ha a jövőben minél többen kapcso­lódnának be, hiszen az ilyen és ehhez hasonló versenyék nagyban emelik a tanulók matematikai műveltségiének színvonalát. A versenyben még két forduló nyagolják a korszerűsítést, a mellett vásárolnak. Különben is, gyártmányfejlesztést és időnként az új gazdasági mechanizmus az­az áralakulást is kedvezőtlenül zal, hogy várhatóan csökkenti befolyásolhatják. Mellőzik az erő- vagy megszünteti az áruhiányt, feszítéseket a fogyasztók, a fel- eleve olyan helyzetet teremt, használók megnyeréséért, mivel hogy a vevőé lesz aZ előny a az eladásokat jóval előre bizto- piacon. A termelők — anyagi ér* sítani tudják. A verseny hiánya- dekéltségük kényszerítő és ösz­ban kialakul a szállítók piaca, ahol nem a fogyasztók, hanem a termelők vannak kedvezőbb helyzetben. tönző hatására — a kapacitásuk lehető legnagyobb mértékű ki­használására törekszenek. Mivel nincs előre eldöntve, hogy a fo­A monopolhelyzet hátrányos e>’asztó.vásárol, verseny in­hatásainak megszüntetését nem dúl a fizetőképes keresletért. A lehet egyszerűen adminisztratív mc>nopóliumok hátrányos hatásai­eszközökkel megoldani. Ehhez gazdasági eszközökre, a gazdasági verseny feltételeinek megterem­tésére, a verseny kifejlesztésére van szükség.' A gazdasági ver­senytől is csak akkor várhatunk pozitív hatást, ha a versenyzők egyenlő feltételekkel rajtolhatnak, ha az egyik vállalat nincs kiszol­gáltatva a másiknak, ha minden vállalat termelő- és gazdálkodó egység és nem hatóság. A gazdasági verseny hatásos fegyver a monopolizáltságból ere­dő káros tendenciák ellen. Az új nak érvényesülését gátolják meg az olyan fontos garanciák, mint a tényleges vagy lehetséges import, a megfelelő árutartalékok és nem utolsósorban az iparvállalatok közvetlen exportérdekeltsége, amely versenyre kényszeríti őket a külföldi piacokon. A gazdasági verseny és a mo­nopóliumok tehát nem egymást kizáró tényezők. Egymás mellett léteznek és egyidőben fejtik ki hatásukat. A termelés fokozódó koncentrációja a gazdasági fejlő­dés elkerülhetetlen velejárója. Az ezzel egyidőben folyó gazda­gazdasági mechanizmus pedig sági verseny pedig fontos esakö­nemcsak teret enged a verseny­nek, hanem ki is kényszeríti azt. Mivel a piacon általában nem lesznek kijelölt vevők, illetve szállítók, az eladóknak kell meg­keresni a vásárlókat, a vevők pe­dig ilyen helyzetben mérlegelni fogják az ajánlatokat és a szá­zsukra legkedvezőbb feltételek ze a vállalatok kezdeményezésre, jobb munkára ösztönzésének. A termelő- ás a kereskedelmi válla­latok közötti verseny egyben a lakosság számára is előnyös, mert a fogyasztók igényeinek színvona­lasabb, kulturáltabb kielégítésé­re serkent. Dr. Dankoxüs László kerül lebonyolításra, s a har­madik forduló után a bíráló bi- zittság összesíti a szerzett ponto­kat, s megállapítja a végső sor­rendet. Külön bírálják az I., II. osztályosok és a III., IV. osztályo­sok pályamunkáit. A két kategó­riában első, második és harmadik díjak kerülnek kiosztásra; s a nyerteséit a 200, 100. és 50 forin­tos könyvutalványokat az iskolai tanévzáró ünnepélyen vehetik majd át. Az egyik megyei értekezleten, ahol a különböző iskolákból mintegy száz nevelő jelent meg, a többi között elgondolKodtató hozzászólás hangzott el: „Egy nevelőtestületben csak akkor folyhat igazán jó oktató-nevelő munka, ha nyugodtság uralko­dik, ha alkotó légkör teremtő­dik, s ha a nevelők belső szük­ségből eredően látogatják egy­más óráit avégett, hogy gya­rapítsák gyakorlati és elméleti tudásukat, hogy hasznos mód­szereket kölcsönözhessenek egymástól. E légkör kialakítá­sára törekszem iskolámban” — mondta a felszólaló iskolaigaz­gató. „Sajnos, a mi tantestületünk­ben nincs meg ez a légkör, sőt egyelőre éppen az ellenkezője dominál. Bizony gyakran elő­fordul, hogy ha egyik-másik (főleg kezdő) nevelőnk arra kér engedélyt valamelyik kollégájá­tól, hogy lyukas órájában meg­látogathassa, pár nap alatt elterjed a híre: „Ez biztosan akar valamit”. Sőt, olyan is előfordult már, hogy a háta mö­gött súgtak-búgtak, s teljesen elszigetelték.” Igen, nálunk még sajnos, valamiféle átkos hagyatékként él az „akar valamit” szemlelet. Könnyen ráfogják nemcsak egy iskolában, hanem az élet külön­féle területein is a nyugtalan, mindig újabbat, eredményeseb­bet kutató emberre, hogy mind­ezt azért csinálja, mert be akar vágódni főnökénél, mert stréber, stb. Ráfogják, mert nem elfásul- tan, lélektelenül akarja végezni mindennapi munkáját, hanem belső hitből fakadó szenvedé­lyességgel törekszik minden percében, hogy többet és jobbat végezzen. Szomorú, hogy bizo­nyos csoportoknál nem érvé­nyesülhet az a soha el nem koptatható elv, hogy az ember igazi célja: újabb és újabb ne­mes célok kitűzése és megvaló­sítása. „Akar valamit™” — ezt a kifejezést, sajnos, pejoratív mel- lékzöngével ruházták fel azok, akik saját maguk hétköznapjait is azzal tették szürkévé és unalmassá, sőt saját maguk számára is ellenszenvessé, hogy semmi többet nem tesznek azonkívül, minthogy unottan elvégzik terhesnek érzett fel­adatukat, s keserítik életüket azzal a sárga irigységgel, amely- lyel a hétköznapi munka többet és jobbat akaróit szemlélik. Visszatérve konkrét példánk­ra, ott még egy másik sajátos­ság is közrejátszik. Az a nevelő, akinek az órájára egy másik nevelő is kíváncsi, legtöbbször nem jó néven veszi ezt a láto­gatást; egyrészt, mert valami­féle nem hivatalos ellenőrzésre gyanakszik, másrészt pedig esetleges tetten érés íze is lehet a dolognak. Csakis az terelheti helyes irányba az ilyen nemű tapasztalatcseréket, ha egy ne­velőtestületben vagy bármilyen munkahelyen a folyamatos munkában közel kerülnek egy­máshoz az emberek, s maradék­talanul bíznak egymásban. Egy­séges, jó munkaközösségek szükségesek mind az oktató-ne­velő munkában, mind az élet bármelyik területén, amelyek­nek tagjai olyan emberek, akik a köz és a saját javukra is többet akarnak tenni és tesznek is. Nem vagyunk és nem lehe­tünk a közönyösök véleményén. Tiszteljük és nagyra tartjuk azokat, akik mindig „akarnak valamit™” Ternyák Ferenc Utazzon,, SlASl-Svájcba ! A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata - Első díj: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 15. rejtvényünk: A Költészet Napiára megjelenő né- számú hite. r>3. Becézett női név. 54. hány ünnepi kiadványról emlékezünk meg rejtvényünk vízszintes 1., függő­leges 12. és 16. szármi soraiban. Vízszintes: 1. Országos hírű költők mellett tehetséges fiatalok versei is helyet kaptak ebben a kötetben. 12. „Az” ételízesítő. 13. Hegycsúcs Svájc­ban. 14. Európai ország fővárosa. 17. Idegen pénz-e? 1«. U. F. 20. Bizalma­san beszél vele (+’). 22. összefüggő fás területek (—9. 23. N. A. H. 25. Nem városiba való. 2fi. D . .., rádiócső, elektroncső két bevezetéssel. 28. Galy- lyait. 30. .... szív, levert lelkiállapot. 32. A. ö. N. 33. Áttetsző műanyag. 35. Hangköz-e? 37. Minisztertanács. 38. Romániai város. 39. Ének, dal (—’). 48. Rossz modorú, kellemetlen ember­re mondják (+’)• 42. Idegen férfinév. 44. M. L. 45. Kúszónövény. 46. Kis értékű kártyalapot-e? 47. Személyes névmás (+ó). 48. így is nevezik a ko­sarat. 49. Nem csinál ügyet belőle, el­tussolja. 50. Felerősítve lóg. SÍ. Előd (—’). 52. Beszédben elkövetett bizonyos Idegen férfinév (névelővel). 56. Kicso­dához (+Á). 56. Személyes névmás, 58. Ilyen mezőgazdasági munkás is volt. 61. Néptörzs. 62. Pohárba tölt (+’). 64. Repedés nagy jégtáblán. 66. Csehszlo­vák település. Függőleges: 1. Török — fehér. 2. Z. A. P. 3. Az egyik szülőt. 4. Pest megyei község (—’). 5. Érzéketlen. 6. Román autók nemzetközi jelzése. 7. K. O. F. 8. Re-re-ne-re-re. 9. Kínai település. 10. Olasz — köralakú, göm­bölyű (nőnemben). 11. Állok a vártán. 12. A Költészet Napjának kiadványa ez a kötet is. 15. Nem egészen szeriek. 16. Evszámmal a címében; az antoló­giában hatvanhat költő verseit jelen­teti meg a Magvető. 19. Erős hideg. 21. Kaviár. 24. Menés, előbbre jutás. 26. Ebbe a Maros menti községbe való (Románia). 2». Ünnepélyen, evés-ivás- sal egybekötött összejövetelen. 31. Egyszárnyú, elhúzható aöLakfűggöny. 34. Tolna megyei község. 36. Győri csapat. 41. Sziget az. Indiai-óceániban. 12. Lehetőséget biztosit, ... ad. 43. Be­cézett férfinév. 44. Megsajnálj. 46. A fehérjék egy kisebb csoportja. 47. Lő rá. 49. Nevén nevezett nő férje (két szó). 50. Hyen „szállás” is van. 52. Kis egység (—9. 53. Bajor Imre Mi­hály. 57. Passau alatt ömlik a Duná­ba. 59. Szlovák — igen. 00. Nyakvédő. 63. Személyes névmás. 65. Ételízesítő. Bekíi dendő: a vízszintes 1., függő­leges 12. és 16. számú sorok megfej­Kedvelt mellékfoglalkozás Mezöberényben Mind kedveltebb mellékfoglal­kozássá válik a galambtenyósz- tés Mezöberényben is. Annál is inkább, mert jó árat fizet érte a földművesszövetkezet. A te­nyésztési kedvet bizonyítja, hogy a tavalyelőtti ezer helyett az el­múlt évben 1500 vágógalambo-t vásárolt fel a földművesszövetke­zet. A galambtenyésztéshez ked­vet kaptak a mezőberényi 2. szá­mú általános iskola szakkörébe tömörült úttörők is, akik számá­ra törzsállományt biztosított a földművesszövetkezet. he n “ 4 5“ □ 6 sr* *” a™ SP 1 42 w «V z ÖT­Ts k A r ^ w~ 13 z VÖT 24 z 26 w z 2“. z 25 Ti ÜT 29 k A r -4 10 V k r ^ sr ü & k r ^ is S6 k A r 7 VT H w z j ik M W rí M II <■0 w * 42 Vi k r ^ 44 45 k A r ■7 46 z 47 HS z k A r -7 49 k A V ^ so 54 51 k r ^ 5» ik. > É E 56 57 k r n W S3 60 k r 64 5T~ 1 r63 k r ? VT 65 k A r ^ zur i: □ □ '..„1 R Rejtvényszelvény 1967. április 7. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom