Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

19«1. április 3 Péntek laniár 1-tSI módosítják az alapbírrendszert A Gazdasági Bizottság határozata A megye 330 ezer lakosának igényét igyekeznek mindjobban kielégíteni a földművesszövetkezetek Tudósítás a MÉSZÖV küldöttértekezletéről Teffnap, április 6-án kezdődött meg a MÉSZÖV kétnapos kül­döttközgyűlése Gyulán, a járási művelődési otthonban. A megye földműves szövetkezeteinek ez a hatodik olyan összejövetele, ame­lyen újra és újra számba veszik az elért eredményeket, és meg­határozzák a következő időszakokra szóló feladatokat. Az első kül­döttgyűlés még szinte csak ezrekben számolta a taglétszámot, és a részjegyalapot. A küldöttek most legalább 40-nel szorozva adhat­nak számot az eddigi fejlődésről. Ezeket a nagyszerű eredménye­ket összesítő és a további tennivalókat meghatározó küldöttgyű­lést idős Kiss Máté, a földművesszövetkezeti mozgalom veterán­ja nyitotta meg. Aztán Jemei Sándornak, a közgyűlés elnökének javaslatára az elnökségben többek között helyet foglalt Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Zalai György, a megyei párt­bizottság titkára, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Török Imre, a MÉK igazgatóságának elnöke, Kovács»János föld- mű ve sszövetkezeti nyugdíjas, Bódi Ferencné medgyesegyházi ház­tartásbeli, Komáromi Sándomé, a MÉSZÖV felügyelő bizottságá­nak tagja. A bizottságok megválasztása utón Boros Gergely, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke adott szóbeli kiegészítést az írás­beli beszámolóhoz. Á Gazdasági Bizottság jóvá­hagyta az irányelvéket, amelyek alapiján az új gazdasági mecha- itízmus bevezetésével összhangban 1968. január 1-töl módosítják az alapbér- és besorolási rendszere­ket. Mint a Munkaügyi Minisztéri­umban az MTI munkatársának el­mondották, az eddigi alapbér- rendszeren azért kell néhány mó­dosítást végrehajtani, hogy a vál­lalatok vezetőd szabadabb kezet kapjanak a helyileg legmegfele­lőbb bérarányok kialakítására, a jobb munka nagyobb anyagi elis­merésére. Január 1-től több kor­látozást feloldanak. A teljesít­ménybérben dolgozó munkások alapbérének felső határa eddiig alacsonyabb volt, mint az időbé­reteké. A jövőben ennek fenntar­tására nem lesz szükség, mert a vállalatok érdekeltsége nélkül is megakadályozza a teljesítménybé­res keresetek indokolatlan és túl­zott növekedését. Ezért a teljesít­ménybérben dolgozok alapbéré­nek felső határát az időbérezésé- vel azonos szintre emelik.' Vállalatainknál sok kiváló ké­pességű, nagy gyakorlattal ren­delkező műszaki- és gazdasági szakember dolgozik beosztottként. Munkájuk fokozott anyagi elis­merésére bizonyos bérhatáron fe­lül eddig csak akkor volt mód, ha vezetővé nevezték ki őket, ho­lott az egyébként kiváló szakem­berek nem mindig alkalmasak vezető állásra. Most lehetővé vá­lik, hogy a kiválóan dolgozók be­osztottként is elérhessék a veze­tők bérszínvonalát. Műszaki- és gazdasági tanácsadói munfcakörö­pont az 1966. évi eredmény alap­ján harmadszor nyerte el az Él- üzem címet. A forgalmi szolgálat többek között a személyvonatok menetrendszerű indítását 3,82 szá­zalékkal, a tehervonatokét 2,25 százalékkal, a tehervonatok átla­támogatja majd elképzeléseit, hiszen végeredményben hono­rálni kell, hogy ő teremtett kap­csolatot. Egyébként úgy látszik, továbbra is a Csepeli Szabadki­kötő marad az ország egyetlen „tengeri” kikötője. Az ország- gyarapítás, amelyet Horthy olyan szép sikerrel, mondhatni nagy elánnal kezdett el 1939- ben, most megtorpant. Viselni kell a háború elvesztésének kö­vetkezményeit. Nem válhat va­lóra Horthy álma, hogy olyan országban uralkodjék, amelynek tengeri kikötője van. Csengettek. Bornemissza ma- . ga nyitott ajtót. Mindenkit haza- ' eresztett, hiszen nem lett vol­na jó, ha a tárgyalásnak tanúja akad. A horvát érkezett. Szívélyesen lekezeltek, Bornemissza pedig bevezette őt a dolgozószobájába. — A kormányzó úr egy óra múlva érkezik! — közölte vele. — Addig helyezd magad kénye­lembe, kérlekszépen. A mai ne­héz időkben, eigentlich, nem árt egy kis pihenés... Régi szép időkről beszélgettek. Bornemissza kifogyhatatlan volt élményekben, melyeket harminc esztendővel előbb jugoszláviai kikötőkben szerzett. A horvát maga is K. U. K. hadseregbeli élményeivel válaszolt, azt mond­ta, hogy a monarchia hadsere­gében főhadnagy volt, még abból két létesítenek számukra havi 3509—5500 forint közötti alapbér­rel. A vállalat vezetője dönti el, hogy ebbe a munkakörbe hány dolgozót sorol be, felsőbb szervek ebbe nem szólnak bele. Az igaz­gatónak továbbra is módja lesz, hogy az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalú dolgozó al­kalmazottak részére személyi fi­zetést állapítson, meg ötezer fo­rintig, illetve a munkakörre előírt felső bérhatárnál harminc száza­lékkal magasabb összegig. Egye­düli kötöttség, hogy ez az eme­lés az alkalmazotti létszám leg­feljebb tíz százalékára terjedhet ki. Itt az a leglényegesebb válto­zás, hogy a jövőben a magasabb személyi fizetéseket is az igazga­tó, s nem a minisztérium állapít­ja meg. A felügyeleti szerv csak azoknak a vezető állásúaknak a személyi fizetését szabja meg, akiknek kinevezése is az ő hatás­körébe itartokzilk. Az említett változások termé- i szetesen nem általános béremelé­seket jelentenek, csupán arról van szó, hogy a vállalatok — ha ezt a vállalat érdekei megkövete­lik és arra anyagi lehetőségük is van — többet fizethetnek egyes dolgozóiknak vagy a dolgozók egyes csoportjainak, mint eddig. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalat az eddiginél jobban, gaz­daságosabban termeljen, nyeresé­ge fokozódjék. A nagyobb nyere­ség gz alapbéren túl jutalmak, prémiumok formájában is lehető­vé teszi a jövőben az arra leg­érdemesebb dolgozók kereseté­nek növelését. (MTI) gos terhelését 1,44 százalékkal tel­jesítette túl a tervezettnél. A bal­esetek száma 32 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. A íűtőlház a kocsijavítási tervét 106 száza­lékra teljesítette. Az Élüziem-ün- nepséget április 24-én tartják meg. az időből beszél olyan kitűnően németül. Egyébként azt állítot­ta magáról, hogy civilben ügy­véd Zágrábban, de már két esz­tendeje a partizánok szolgálatá­ban áll. Ügy fél kilenc felé, ahogyan a találkozó időpontja közeledett, Bornemissza türelmetlenkedni kezdett. Elővették a kétségek, gyötörte a bizonytalanság. Vég­tére is nem mindennapos dolog, hogy Horthy kormányzó késő este palotája hátsó ajtaján tá­vozva titokban elautózik egy vállalat egyszerű irodájába. Az­előtt, ha a kormányzó bárhová is indult, rendőrök sorfala sora­kozott fel jó előre az útvonalon. Ha moziba ment, ha fogorvos­hoz, ha a Parlamentbe, mindegy. Most pedig a kormányzónak leg­feljebb egy civil ruhás testőr és a gépkocsivezető védelmére kell hagyatkoznia. S ráadásul a né­metek által megszállt főváros­ban kell közlekednie. Óh, ilyen titokzatos útra a kormányzó az­előtt legfeljebb gáláns kaland ügyében vállalkozott. Bornem­issza hallotta azokat a pletyká­kat, amelyek a már hetvenéves kormányzóról meg egy erdélyi származású fiatal színésznőcs- kéről szóltak. Igaz, a színésznő ott vett ki lakást valahol a Vár­ban, helyesebben ott biztosított számára lakhelyet a kabinetiro­da valamelyik, a kormányzó fér­fiúi bizalmát bíró tisztviselője (Folytatjuk) Összesen 106 tagtanácskozás, takarékszövetkezeti taggyűlés és küldöttközgyűlés előzte meg a MÉSZÖV küldöttközgyűlését. Az eddigi tanácskozásokon összesen 5400-an szólaltak fel s mondták el véleményüket a földművesszö­vetkezet munkájának jó és gyen­ge oldalairól. Az elért eredmé­nyekre, a hozzászólásokra és a to­vábbi igényekre alapozta írásos beszámolóját a MÉSZÖV választ­mánya, s szóbeli kiegészítését Bo­ros Gergely elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. A beszámolóban is, a kiegé­szítőben is az elmúlt négy év fejlődésének hatalmas szá­mait találjuk. Ezeket azonban nem érezzük kér­kedésnek, hiszen a földmüvesszö- vetkezeitek növekvő forgalmának fő forrását az képezd, hogy a má­sodik ötéves terv ideje alatt je­lentősen növekedett megyénkben az ipar és a mezőgazdaság terme­lése, ennek nyomán a munkások és a parasztok keresete, jövedel­me. Egymaga a nyugdíj és a csa­ládi pátiék felemelése, s a dolgo­zó parasztságra való kiterjesztése következtében tavaly 48 millió forint többleitjövedei'amhez jutott megyénk lakossága. A többletkeresiet és jövedelem alakulását a barométer- pontossá­gával mutatja ki a földműves- szövetkezetiek sok irányú tevé­kenysége. Többek között megyénk lakosságának taka­rékbetét-állománya 825 millió forint volt az elmúlt évben, vagyis 19 százalékkal több, mint tavalyelőtt. Az egy lakosra jutó földműves- szövetkezeti bolti kiskereskedelmi I forgalom az elmúlt évben négy­ezer 496 forint volt. A tavalyelőt­tihez képest a növekedés 10,2 szá­zalékot tesz ki. Az összfcrgalmon belül az elmúlt évben élelmiszer­cikkekből 28,8 millió, ruházati cikkekből 6,1 millió, vegyesipari cikkekből pedig 89,9 millió fo­rinttal növekedett az egy évvel korábbi forgalom. Az élelmiszer- forgalom annak ellenére növeke­dett, hogy szalámiból, gyulai kolbászból, déhgyümöicsből, fű­szerpaprikából és különböző tej­termékekből nem volt megfelelő az ellátás. Ezeknek az egyensú­lyozására azonban a földműves- szövetkezetek különböző hideg- étedékkei, hallal, halkészítmény- nyei igyekeztek ellátni a lakossá­got. A ruházató cikkekből vala­melyest csökkent a forgalom, en­nek az a legfőbb magyarázata, hogy az elmúlt években szinte dugig megteltek a ruhásszekré­nyek. Ennek ellenére az elmúlt évi árleszállítások idején több mint 8,7 millió forint értékű ruházati cikket hoztak forgalomba a földmű­vesszövetkezeti boltok, s ez csaknem négymillió forint megtakarítást jelentett me­gyénk lakosságának. A vásárlók érdeklődése főleg a tartós cikkek iránt nyilvánult meg az elmúlt négy évben. Bi­zonyság rá, hogy ez alatt az idő alatt 5393 rádiót, 3695 televíziót vásároltak. Ezenkívül hétszázzal növekedett a forgalomba hozott mosógépek, s 2,9 millió forinttal a megvásárolt bútorok forgalma. E tengernyi szám mögött vá­sárlók százezrei, földművesszö- vetloezetó vezetők és bolti dolgo­zók ezrei vannak. Többségük nemcsak a forga­lom növelésén, hanem a földművesszövetkezeti mozga­lom erősítésén is fáradozott. A földművesszöveitkezetek 140 ezer főnyi tábora megduplázta, vagyis 100 forintra emelte az egy tagra jutó részjegyet, ezenkívül 1960 és 65 között több mint hat­millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A félvásárlási célkitűzések, a háztáji és kisegí­tő gazdaságok jövedelmének nö­velése céljából egymás után ala­kították a különböző társuláso­kat. Különösen megnövekedett a kettős hasznosítású, vagyis a nö­vények beporzása, és a mézterme­lés szempontjából nagyon jelen­tős méhészet. A méztermelés megduplázódott s most már eléri az évi 26 vagon termelésit, amely­nek jó része értékes exportcikk. Ugyancsak jelentős devizabevé­telhez juttatták a népgazdaságot megyénk nyúltársulásai is. Ezeken túl sok mindennel bi­zonyítható az a törekvés, arnely- lyel a földművesszövetkezetek tagjai, dolgozói, vezetői igyekez­nek kihasználni az adottságokat. Ez a megállapítás természetesen nem jelenti azt, hogy mindenütt egyformán láttak hozzá a lehető­ségek kiaknázásához. Boros elv­társ szóbeli kiegészítésében szó­vá tette, hogy több földművesszövetkezetben nem igyekeztek élni az elmúlt évben a biztosított önálló­sággal, a kereskedelmet irá­nyító szakemberek és vezetők, mert tartottak a kockázattól, de főleg a felelősségtől. Általában megelégedéssel lehet szólni a földművesszövetkezetó vendéglátásról, hiszen múlt évi forgalma a legmagasabb szintet érte el az elmúlt évben, egy szá­zalékkal magasabbat az országos átlagnál. A forgalom növekedé­sének 14,4 százalékát saját készí­tésű ételből, 15,1 százalékát pe­dig különféle saját készítményü áruból érték el. Ezt nagyban elő­segítették a különböző rendez­vények, vagyis a birkapörkölt- és disznótoros vacsorákkal egybekö­tött műsoros rendezvények, ma- gyamóta-estek. Azt, hogy min­den korszerű földművesszövetke­zeti étteremben egyenletesen nö­vekedjen a forgalom, elsősorban az gátolja, hogy nem mindenütt igyekeznek a legrótermetebb, a szakmájukat legjobban értő, sok­oldalú képzettséggel, szervező- készséggel rendelkező üzletveze­tőket kiválasztani. A földműves- szövetkezetek vendéglátói pari egységei sokkal jobban ki tudnák elé­gíteni a lakosság igényeit, ha nem hevertetnék a rendel­kezésükre álló gépi felszerelé­sek 50 százalékát, vagyis az infrasütők, virsllifőzőta, haltárolók felét. Rontja a forgal­mat az is, hogy egyes földműves- szövetkezetek nem gondoskodnak a nyári meleg idején az ital hű­téséről, a téli időszakban pedig forralt bor és tea felszolgálásá­ról. Örvendetes, hogy a földmű­vesszövetkezetek szikvíztermelése 533 héktoiiterrel. üdítőital-terme­lése pedig 3144 hektoliterrel volt nagyobb, mint egy évvel koráb­ban. A földművesszövetfcezetek sök- j oldalú tevékenysége az igények- 1 nak megfelelően ffcvaly seprű- i kötéssel, drótfonóssal és facse- j meteértékesíiéssel is bővült. Eayes í földművesszövetkezetek, többek j között a sarkadL rátértek a meg- : felelő sertéshizlalás biztosítási'.- J hoz a kocatartásra és a malac- . nevelésre. Hasonló kezdeménye- | zés született a gyulai, az endrődi | és a mezőkovácsházi földműves­szövetkezetekben is. Fontosak ezek, mert hiszen a harmadik öt­éves terv azt tűzte a földművéá- szövetkezetek legfontosabb fela­datává, hogy növeljék tovább a területü­kön élő lakosság ellátásának színvonalát, igyekezzenek vá­lasztékosabb áruval kielégíte­ni az igényeket. Ennek megfelelően a MÉSZÖV választmánya tervbe vette, hús- feldolgozó üzem létesítését, több kisebb téglaüzem működtetését, betonelem- és mozaikgyártó üzem beindítását, továbbá a különböző féldclgozótevékenység kiszélesíté­sét. Ennek megfelelően a kereske­delmi ágazatra 70 millió, a külön­böző boltegységek, szaküzletek, áruházak, vendéglátó egységek építésére, korszerűsítésére pedig 76 millió forintot irányoztak elő. A küldöttértekezleten elhang­zott felszólalásokra, javaslatokra még visszatérünk. Üzletáthelyezés ÉRTESÍTJÜK E. MEGRENDELŐINKET. HOGY NÖI-FÉRFI MERETES RÉSZLEGÜNKET BÉ­KÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA S5 SZÁM ALÓL BÉKÉSCSABA, SZABADSÁG TÉR 16—18 SZ. ALÁ HELYEZTÜK ÁT. ÜJ, REPREZENTATÍV HELYISÉGÜNKBEN MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ, KULTURÁLT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÁLLUNK A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE. KÖRÖS VIDÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ 212 HARMADSZOR ÉLÜZEM A békéscsabai vasúti csomó­számát. A kormányzó bizonyára

Next

/
Oldalképek
Tartalom