Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

1967. április 1. 4 Szombat te egyéni és közös gondok istápolója — A férjem iszik, veri a gye­rekeket és engem is. Szét bom lilt a család... Nagyon kérem;, se­gítsen! Nem 'bírom tovább! Középkorú, megtört arcú asz- szony szól ilyen esdeklő hangon a községi nőtanács titkárához, akinek faluszéli otthonában sű­rűn nyílik az ajtó. Számtalan eh­hez hasonló kéréssel fordulnak hozzá az emberek, főleg az asz- szonyok. Az édesanya, a nőtitkár Sok gondot okoz a munkaieheiő- ség hiánya. A termelőszövetkeze­tek mem tudnak mindenkit elhe­lyezni. Leginkább persze az is­kolából kikerülő fiatalok elhelye­zésével van baj. Sokszor kérik hát régi nevelőjükét, a pedagó­gust és tanácstagot: — Tanító néni, szeretnék elhe­lyezkedni, nem akarok elmenni a faluból — mondják. És Kiss Lajosné, amennyire tőle telik, né­pedig megértőén hallgatja őkel, j sít. Felkeresi a tanácsol, a föld- tanácsot ad és intézi ügyeiket. ; művesszövetkezetei, a termelő- Mint pedagógus, a gyerekek .lé- , szövetkezeteket. Két évvel ezelőtt vén ós a osaládlátögaíások során I a tsz-ekkel (karöltve több asszony­megismeri az otthonok belső éle- nak és lánynak szerezlek, munka­tét. ; lehetőséget. özvegy' Kiss Lajosné már tíz Ilyenkor tavasszal a bölcsőde éve irányítja a községi nötanács ; miatt keresik fel. Percese ez nem munkáját Kondoroson. — A legkülönbözőbb dolgokkal jönnek hozzám —mondja.— Ta­lán fel sem lehetne sorolná így hir­telen. Tudja, több oka van en­nek. Ügy gondolom részben az­ért, mert ismerik a családunkat, tősgyökeres kondorosiák va­gyunk, már a nagyapám is itt megy adj uram isten, de mindjárt. Kevés a férőhely, s így sokszor nem sikerül a gyermekeket elhe­lyezni. Most tervezik egy na­gyobb bölcsőde létesítését. Vi­szont a fiatalasszonyok közül már többen türelmetlenkedtek és kér­ték a nőtanács titkárát, hogy hat­hatósabban járjon közre ügyük­ben. A tűre! metlensóg néha rossz tanácsadó. S van, aki nem tar­tózkodik az erősebb kifejezésektől sem. De a nőtanács titkárának csendes, megnyugtató szavai le­csillapítják a háborgókat is. A kis és nagy ügyek intézésé­ben, az egyéni és közös gondok megoldásában fáradhatatlan. S bár otthonában egyedül él. soha­sem unatkozik, hiszen egész éle­tét betölti a nemes cél: segíteni másokon. Ezt pedig szívvel és odaadással teszi. Kasnyik Judit Tizennégyezer olvasó 1966-ban A szakszervezeti könyvtárak a mozgalom intézményei A napokban felkerestük Békés­csabán, az SZMT központi könyv­tárának vezetőjét, Galgóczy Jenőt s az iránt érdeklődtünk, hogy mi­ként valósítják meg a SZOT el­nökségének 5/1966. számú hatá­rozatát, mely' a szakszervezeti könyvtárak munkájának a meg­javítását szorgalmazza. — Feladatunk — mondotta — az állami könyvtárihálózattal szo­ros együttműködésben a politikai, gazdasági és művelődési lehetősé­gek fejlesztése, gazdagítása. Az SZMT központi könyvtár és a hálózatába tartozó különböző tí­pusú könyvtárak feladata most különösen arra irányul, hogy az „Tudok egy jó újságtémát... I« Meg csak a tavasz kezdetén va­gyunk, de mégis éllénikebb az utca lakott. Lehet, hogy azért is, hogy , képe. Az emberek öltözete köny- a gyermekeiket nevelem es a ! nyebb és világosabb színű. Milyen tanítás, a családlátogatások köze- jó ilyenkor sétálni a napsütötte lebb hoznak bennünket egymás- utcák forgatagában! hoz. Tanácstag Is vagyok. Másod- . Valaki megszólít: szór választottak meg. I — Siet, tanár kartács . .. ? Nem A legtöbbször nők jönnek, nők j vagyok biztos, csak gyanítom, kérnék segítséget Kiss Lajosnétól. i hogy engem kérdeztek. Egy gyulai ipari tanulók, segédmunkások s a munkásszállások lakói, valamint a bejáró dolgozók között növelje az olvasók számát. — Mindehhez tevékenységünk tárgyi feltételei nagyjából adva vannak. A megyében 176 egység tartozik könyvtárhálózatunkhoz. Egy 10 tagú könyvtárosbrigád felmérése szerint a hálózati köz­pontban mindazok a könyvek ren­delkezésre állnak, amelyek az ol­vasók szakmai képzéséhez, mű­veltségük fokozásához, kulturális szórakozásukhoz szükségeseik. Tekintettel arra, hogy a szak- szervezeti könyvtárak a munka­helyeken működnek, helyzetükből adódóan nagymértékben elősegít­hetik a műszaki ismeretterjesz­tést, újítást, ésszerűsítést, szakmai és politikai képzést, továbbkép­zést A szocialista brigádok vál­lalásaihoz is sok támogatást ad a megfelelő irodalom. A Mezőhe­gyes! Állami Gazdaságban, acsa­Utazzon­SZÁM-Svájcba A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — Első díj: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak: Sokol zsebrádió, infravörös hösugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 11. rejtvényünk: ismerősöm áll előttem, aki a kö-1 melyik nap később jött be dolgoz- töttárugyárban dolgozik. j ni. És amikor megkérdeztük, mi­— Tudok egy jó újságtéméit —! ért késett, azt felelte, hogy kidőlt újságolja 1 kunyhójának a falát javította. Az eset után a gyárból egy bizottság i bai konzervgyárban és a íérfife- bJZZUt"^ “““'draent megállapítani, milyen hérneműgyárban a könyvtáros ketkedoen. tielyzetben él Ráez Árpád. — Ha ráér. jöjjön velem és; _ Na és mit állapított meg a megtudja — mondja a barátom. bizottság? Pár perc és már a gyár udvarán _ Aírt talikl jobb, ha ő maga vagyunk, ahol ladahegyék varnak, morKjja el exportra. ■ ; Egy ki® biztatás után a szűk­— Ezek tette vannak kötött pu-1 szavh fűtő kezdte előadni, hogyan lóveivel és kesztyűvel, Angliába Zilálta őt és családját a váratlan é? Kanadába szállítjuk okét I látogatás a satkadi cigánytelepen, világosít fel nemi büszkeséggel. ; hogyan szűkölködtek, amikor két rozoga dikón kívül semmiféle bú j „Milyen jó pszichológus va­gyok”, vetekedem magamban és tor, ágynemű nem voilt és hogyan biztosra veszem, hogy az exportra változott meg ezután éleíkörülmé- váró sok szép áru miatt hívatott, j nyük. A gyári dolgozók tudomást Nem is kell kérdeznem'. így me-1 szereztek, milyen nélkülözéssel net közben előadja, hogy a »kam- küzd, gyűjteni kezdtek számára és dináv államokba is exportálnak és a5?6ta kunyhójában asztal, székek néha Ausztráliába is. j és ágynemű van. Az asztalra pe­De hova vezet? Miért az udvar! dig több és jobb ennivaló jutott, i vége felé veszi az irányt és nem j De ez még nem volt elég. Kezes- ; az irodába? Egy táskámra előtt: kedtek, hogy tudjon banki hitelt 1 megáit és azt mondja: kapni, mert el akarják költöztetni — Megérkeztünk, itt a téma . . a jelenlegi telepről és házat akar A helyiségben egy kopott ruhájú ! építeni, összesummázva ez lenne vézna ember ül egy fatönkön ésj a „jó téma” és már én is annak tartom. Mintha látnám Rácz Ár­pád hat apró gyermekét, akik több bizalommal élnek, mert hi­szen az apjuk már nem egyedül van: körül van véve együttérző emberekkel, akik becsülik szor­galmas munkájáért. Mert végeredményben az embe­rek jók. ivános Illés i gyújtást 'készít. — Bemutatom üzemiünk fűtőjét, Rácz Árpádot, aki tavaly került vállalatunkhoz. De mostanáig csak | annyit tudtunk róla, hogy Sarkad­ról .jár ;át és pontosan végzi mun­káját — És most többet tudnak róla? Történt valami véle? — Igen, az történit, hogy vaSa­elébe siet az igényeknek, össze­állítja a szükséges irodalom jegy­zékét, beszerzi a szakirodalmat és tájékoztatást nyújt a legújabb könyvekről. — Az 1986. évi adatok szerint — mondotta — megyénk szak- szervezeti köny vidraiban 14 ezer 509 beiratkozott olvasó kölcsön­zött könyvet, ami a szervezett dolgozók 18,5 százaléka. Ennek a fele nő! A kölcsönzött művek szá­ma összesen 225 ezer volt. Ezen­kívül 7 és fél ezerre tehető azok­nak a szakszervezeti dolgozóknak a száma, akik lakóhelyükön álla­mi — tanácsi — könyvtárak lá­togatói. Még egy általános me­gyei tapasztalat; az értelmiségiek, műszakiak jóval kisebb számban szerepelnek könyvtáraink olvasói közt; mint az kívánatos lenne. — Befejezésül még annyit — mondta Galgóczy Jenő könyvtár- vezető —. véleményünk szerint sokkal szélesebb körben kell el­terjednie és ismertté válnia an­nak a megállapításnak, hogy a szakszervezeti könyvtárak a moz­galom intézményei, melyek képe­sek a dolgozók szocialista neve-, lését segíteni, mégpedig annál jobban, minél több támogatásban részesülnek maguk is. Huszár Rezső Tjaatuzi Lzátitás Vízszintes: 1. Jelmondatunk első ré­sze. 112. üdülés is van ilyen. 13. Álló víz. 14. Ellenséges magatartásra biz­tat. 15. Időmérő. 16. Muzsika (—'). 18. Helyhatározó. 1». Mindig ez van. 21. Értesülés. 22. ZD. 24. Takarmánynö­vény. 26. Római 6. 27. Nem egész. 2*. Afrikában és Dél-Ázslában honos húsevő gázlomadár. 30. Régi súly­mérték. 31. Magyar Távirati Iroda. 32. Mögé ellentéte. 33. Illat (első kocka kettős betű). 34. Iparos. 35. .. .tor» bágy, Pest megyei község. 3c. .. .mint az epe. 41. Mező <+). 42. OL. 44. Volt római császár. , 46. Néma rak. 47. Angol szeszes ital. 48. Tág. 49. Ló- betegség. 51. Szállítőoszlop 53. Korhely. 55. Fekete-tengeri kikötővá­ros a Krím félszigeten. 57. Sír. 5». ,.és Mohamed az ő prófétája.” Függőleges: 1. 95 római számmal. 2. Kerti szerszám. 3. Hy en méter is van. 4. Zúdult. 5. Szolmizációs hang. 6. Keresztül. 7. Fűszer. 8. VU. 9. Szomját oltja. 10. Eszköz. 11. A kék is az (első kocka kettős betű). 17. A jelmondat második része. 19. Bátor. 20. Menyasszony. 23. Rész, részlet. 24. Feltételes kötőszó. 25. Háziállat. 26. Keringő fon. 28. Egyesület. 30. . . ki­rály, Shakespeare tragédiája (—). 87. Kimondott betű. 38. Sérülés. 39. Ener­gia. 40. Szolmizációs hang. 48. Sablon. 15. Hangszer, első kocka kettős betű (+’). 47. Sárga németül. 50. Esik. 52. RA1. 54. Ugyanaz, mint a vízszintes 10. 56. Vissza: indulatszö. 57. Helyba- fcározó. 58. Kötőszó. 56. Cipészszer­szám (t-’L Beküldendő a vízszintes l és a füg­gőleges 17. N Rejtvényszelvény 1967. április 1. 11. — Vo-olt eegy-szer eegy ré-égi la-vaasz, az-zóta seem nyi-ilnak máár a ró-ozsák — éneikelte Acs Pista a traktor mellett, mit olyan gonddal zsírozott, olajozott, tö- rölgetett, mintha kiállításra vagy múzeumba akarná vinni. — Volt bizony sok régi tavasz, j s aizért volt szép, mert akkor nem j maradt ennyi szán tani való, mint motst — hangzott csúfondárosan. Aztán csakhamar előkerült a szín mögül az is, aki ezt mondta, va­gyis Sánta Rácz Lajos, az éjjeli bakter. Hej, ä sok trágár szájú ember. Nem elég. hogy szinte tör­vényes előneveként használják sántaságát, még tisztes vagyonőri beosztásából is csúfot űznek. — Miért nem imádkozta vagy k áromikod ta el azt a sok esőfel­hőt az égről az ősszel? Akikor most nem volna szántanívaló — vetette oda Ács Pista a rangkü- löobség gőgjével. Aztán nyomo­gatta a zsírt, s ami kifordult, azt letörölte a gázolajos ruhával, hogy ne képezzen ott vastag por­fészket szántás közben. — így se volna, ha nem ké- nyelmeskedmétek és nem csuta­kolnátok annyi ideig azt a ma­sinát. Az én időmben ilyenkor már javában sorolt a répa, most még szántva sincs neki. — Nincs a fenét, ne húzzon | már fel. A répa földjét még az j ősszel felszántottuk. Ebbe kuko- 1 rica megy. — De nem háztáji, ugye, te gyerek? — Bizony, hogy az, Lajos bá­tyám. Az elnök is meg az agro- nómus is mondta: Karistoljátok csak meg, ahogy tudjátok, úgyis azok kapnak itt háztájit, akik ta­valy nem nagyon szaggattak az istrángot a szárbetakarítással, s amiatt nem lehetett szántani. — Ne járasd velem a bolond­ját, te Pista! Csakugyan így mondták? — Tudhatná mér, Lajos bátyám, hogy amit én mondok és úgy van, az igaz is. — Ajajaj.., — Mi az, talán maga se vágta le a szárrószét, hogy így sóhaj­tozik? — Nekem nem is volt részem. — Akkor meg csigavér. — Csiga vér, csigavér! De ahogy én ezeket ismerem, elébb kioszt­ják a háztájit, aztán nézik meg, hogy kiket kellett volna volta­képpen büntetni vele. — Ez már nem az én dolgom Magának úgyis másnaponként kell idejárni, aztán legfeljebb hatszori-hétszeri kapálással majd egyensúlyba hozza a tavaszi szán­tás hátrányát... — Ellensúlyoz • ám az a ma­gasban lakó úristen! Megyek az elnökhöz, aztán vagy ád nekem másutt háztájit, vagy ráuszítom a fél falut. Énrám hallgatnak ám, öcsém. Bíró is meg tanácstag is voltam az elmúlt húsz év alatt. Tekintélyem van nékem, Pista fiam! Azért is nem hiányzott még semmi ebből a majorból. Majd én megmutatom, azt a... A többit már nem hallotta Pista, mert az öreg elsietett, ahogy csak bicegős lábai bírták, s pár perc múlva már a vontató­kerekék által simára döngölt dű- lőúton karikázott a központi iro­da felé. Pista először megmo­solyogta, aztán kicsit röstellte, hogy rászedte az öreget. Később arra gondolt, hogy a valóságban úgy kellene annak lenni, hogy akiket éveken át nógatni kell ka­pálásra, trágyakihordésra, betaka­rításra, azok büntetésből tavaszi szántásban kapják a háztáji ku­koricát. Náluk, a traktorosbrigád­ban bezzeg van rend és fegyelem. Az öreg Agócs Sándor, aki egye­sek szerint gépállomásigazgató, mások szerint állami gazdasági agronómus, megint mások szerint a honvédség egyik műszaki ala­kulatánál műhelyparancsnok volt, ráncba szedte a jó népet. Csak egyszer kérdezte meg Kökény Pistától, Diósi Sanyitól meg Papp Pétertől is, hogy miért nem jöt­tél ki idejében, édes fiam? Má­sodszorra már nem engedte gép­re ülni őket. Könnyű dolga volt, mert hiszen vagy húszán várták jogosítvánnyal a zsebükben, hogy traktort kapjanak. De mit lehes­sen csinálni a gyalog-emberekkel? Nem töprengett sokáig ezen. Amint végzett a karbantartással, nekiállt a táblának. Az elnök vl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom