Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
IM?. április L 3 Szombat Kérdések és feleletek a tsz-ny ugrálj törvényről Milyen esetben korlátozzák a tsz-nyugdíj folyósítását? Azok a termelőszövetkezeti tagak, akik a termelőszövetkezetben fizikai munkát végeznek, a megállapított öregiségi és rokkantsági nyugdíjat, valamint az öregségi, munkaképtelenségi járadékot — függetlenül attól, hogy a termelőszövetkezetben végzett munkájuk eredményeként milyen jövedelemre tesznek szert — továbbra is korlátozás nélkül megkapják. Ha a termelőszövetkezeti tag nem fizikai munkát végez, az említett nyugdíjat (járadékot) addig folyósítják korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjazás utáni teljesítménye egy naptári éviben a 120 munkanapot nem haladja meg. Ha a teljesítmény a 120 munkanapot meghaladja, a nyugdíj folyósítását a 121. munkanap teljesítését követő hónap első napjától a naptári év végéig szüneteltetik Ha a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas nem tagként dolgozik, hanem munkaviszonyt létesít, a nyugdíj folyósítását arra a hónapra szüneteltetik, amelyik hónapban keresete meghaladja az 500 forintot. A kereset összegére való tekintet nélkül szünetel a nyugdíj folyósítása akkor, ha a nyugdíjasnak iparengedélye vagy hasznot hajtó jogosítványa van. Ha a termelőszövetkezeti tagnak tsz-tagsággal szerzett bizonyos számú nyugdíjévé és . ezen felül legalább 10 évi szolgálati ideje van, kérheti-e 60 éves korában öregségi nyugdíj megállapítását? Ez idő szerint férfi tsz-tag részére a 65, nő részére a 60. életévének betöltése előtt öregségi nyugdíjat megállapítani nem lehet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a szóban levő esetben férfinál 60, nőnél 55 éves korban állapítsanak meg öregségi nyugdíjat, de természetesen csak a szolgálati idők figyelembevételével. Ebben az esetben a termelőszövetkezeti tagsággal szerzett nyugdíjeveket sem a megállapításkor, sem később figyelembe venni nem lehet. Öt pere tele f ű tL A balassisták is az ünnepre készülnek —- Halló, Balassi Művelődési Otthon? — Igen. Milyen programmal készülnek a művészeti csoportok az április 4-i ünnepségekre? — Néptáncegyüttesünk Gécs Jenő művészeti előadó és Born Miklós koreográfus vezetésével már 30-án az I. Békés megyei Nemzetiségi Kulturális Napok gálaestjén felléptek Szarvason. Április 7-ig több ízben szerepelnek: április 2-án a kétegyházi művelődési otthonban, majd a kulturális napok ünnepélyes záróműsorában április 7-én este a mezőmegyeri művelődési otthonban lépnek fel. Kultúrházunk irodalmi színpada a békéscsabai kereskedelmi tanulóiskola felszabadulási ünnepségén április 4-én magyar költőik műveiből készült összeállításban emlékezik meg a felszabadító harcok dicső pillanatairól, népünk boldog építőmim- kájáról. A művelődési otthonban hogyan szórakozhatnak a törzsvendégek? — Vasárnap este a népszerű Tolnai-gitárzenekar és szólistái közreműködésével össztáncon szórakozhatnak a fiatalok, 3-án és 4-én délután pedig koktélt 'rendezünk, amelyen a Kaposvá- ri-zenekar és szólistái gondoskod- j nak a jó hangulatról. (fér—ó) jelt, hogy el lehet kezdeni az evést. — Hogy ízlik? — érdeklődött Hildegard asszony. — Asszonyom, ez pompás. Mintha azonban egy kissé erős lenne... Winkelmann örült, hogy legalább ebben ő lehet fölényben, — Remélem Sturmbannführer, egészséges a gyomra — mondta. — Én már egészen megszoktam, hogy ezek a magyarok mindent paprikával főznek. Zöldpaprikát főznek bele a húslevesbe. Azt mondják, attól lesz íze. A mi német étkeinket általában íztelennek tartják... — Pedig velünk főzték a levest, velünk fogják megenni! — mondta Skorzeny. S ezzel máris átterelődött a beszélgetés a látogatás valódi céljára. Hiszen nem azért kereste fel Otto Win- kéhnanní a gellérthegyi villájában, hogy gyönyörködjék a Vida Jenőtől és Perényi Istvántól elorzott villa berendezésében, s a vagyont érő képekben vagy megbeszélje, miként tekinti meg majd a háború után a drezdai képtárat Hildegard asz- szony unokahúgának társaságában, hanem, hogy beszámoljon Winkelmannak az eddig végzettekről, s tovább tájékozódjék a magyarországi helyzetről. Skorzeny előző este érkezett Magyarországra. Gépkocsikkal jött Kari Radl Hauptsturmfüh- m társaságában. Az éjszakát egy pilisi villáiban töltötte, ahol dr. Wolf néven ismerték. Skorzeny inkább gúnyból, mint elővigyázatosságból választotta álnevét, hiszen olyan jellegzetes alakkal, mint ő, nehéz inkog- nitót felvenni. A fényképei alapján az egész világon ismerték — miért ne ismernék hát Magyal-országon, ahol a lapok éppúgy dicsőítették, mint a Völkischer Beobachter, a Das Reich és a hitleri birodalom többi újságja? Négy napig tartott, hogy a führeri parancs után a Sturmbannführer elindult Magyarországra A Jodl által rendelkezésére bocsátott repülőgépen először Wiener Neustadtba repült, a régi katonai akadémiát kereste fel. Amennyire hidegen hagyta ennek a Bérc utcai villának a berendezése, olyan érdeklődéssel haladt a régi — még Mária Terézia idejében épült — katonai iskola folyosóin. Érdeklődéssel szemlélte a folyosóik falán a volt parancsnokokról készült festményeket, s őszinte tisztelettel üdvözölte a jelenlegi parancsnokot. Az ő segítségével választotta ki azokat az embereket, akiket a rendelkezésére bocsátott különleges zászlóalj számára alkalmasnak tartott. Összegyűjtötte őket az udvaron és rövid beszédet mondott nekik: (Folytatjuk) Igazítsuk a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyokhoz Vita a termelőszövetkezetek megyei küldöttértekezletén Lapunk tegnapi számában ismertettük a termelőszövetkezetek első megyei küldöttértekezletén elhangzott beszámolót. A vitaindító előadáshoz tizennyolcán szóltak hozzá, Köszöntötte a tanácsakikor a vásárlók jogosan bírálják a városok .zöldségellátását. Mok- rán Pál, a medgyesegyházi Haladás Tsz elnöke az iparban divatos minizálásról beszélt. Elmondotta, hogy az utóbbi időben rendezték Petries Jánosné, Tímár Pálné és Varjú Sándor, a mezoberényi termelőszövetkezetek küldöttei a felszólalásokat hallgatják. kozást dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Zalai György, a párt Békés megyei bizottságának titkára. Csaknem mindegyik felszólaló beszélt arról, hogy a párt IX. kongresszusán elhangzott referáZalai György. tűmből és vitából örömmel vették tudomásul: a népgazdaság egészében az ipar mellett említik mint fő termelési ágazatot, a mezőgazdaságot. A mezőgazda- sági termelés jelentőségének, fontosságának ilyen színvonalon való elismerése azt is jelentse, hogy a jövőben a mezőgazdaság az iparral egyenlő elbírálást kapjon a kormánytól. Nagy Mihály, a békéscsabai Május 1. Tsz elnöke említette, hogy az ipari beruházások 15—30 méteres áthidalással készülnek. Hatalmas termeket alakítanak ki, ugyanakkor a mezőgazdaságot csak keskeny, szűk épületekkel látják el. Fejes István, az orosházi Dózsa Tsz párttitkára t a könnyűipar előnyös helyzetéről beszélt. A termelőszövetkezetek nemcsalt megtermesztik a kendert, hanem még a gyári telephelyig is szállítják és bekaza- lozzák. Ugyanakkor az ipar nem kérdezi meg a mezőgazdaságot, hogy milyen gépre van szüksége. Nincs a megyében egy olyan gyártmányú magyar eke, amely alkalmas lenne a kötött föld művelésére. A fülnek bizonyos értelemben újszerűén hatott a plénum hangja. Többen bírálták az Élelmezésügyi Minisztériumot, amely a felvásárlószérvek révén csak első osztályú árut vesz át. A görbe uborka, a görbe paprika a tsz- ben marad. Ott rohad el. Ugyan— felfelé — a táp eladási árát. Ugyanakkor csökkentették a fehérjetartalmát. A felsőbb szervek bírálják a termelőszövetkezeteket, hogy miért használnak fel öt és fél, hat kiló abrakot egy kiló élősúly előállítására. Hát ezért! Valahol hiba van. Meg kellene vizsgálni, hogy ezekből a rendezésekből kinek van haszna, mert a népgazdaságnak nincs. Sokan beszéltek az önálló vállalati gazdálkodás jelentőségéről. Dr. Dimény Imre ós Zalai György a nagyobb gazdasági önállósággal járó felelősséget, a termelés lehetőségeinek mindíen eddiginél jobb kihasználását szorgalmazta. A talajerőutánpótlásban, a műtrágya- és a vegyszerfelhasználásban Békés megye hátrányos helyzetben van. Az utóbbi években nem kapták meg a tsz-ek azt a műtrágyamennyiséget, mint amennyit igényeltek. Lehetséges, most is hiány van műtrágyából. Azt is kifejtették, hogy a gazdagsági gondok közepette Békés megye szövetkezetei jól gazdálkodtak, hiszen az ország élelmiszer- ellátásához, az exporthoz jelentősen hozzájárultak. Többen foglalkoztak a szövetkezeti demokráciával, a szövetkezeti gazdák jogainak és kötelességeinek tisztázásával a szövetkezettel szemben. Mások a tsz-tör- vény fogyatékosságait bírálták. Egyesek a jelenleginél erősebb ütemben sürgették többek között a betegellátás gondjának megoldását az ipari munkásakéhoz hasonlóan. Hangoztatták: a többletköltséget a termelőszövetkezetek az ipari üzemekhez hasonlóan vállalják. Hegedűs Sándorné, a gádorosi Petőfi Tsz könyvelője a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak. a tsz-tői távol élők, úgynevezett pártoló tagság jogi helyzetével foglalkozott. Czinege Gábor, a kevermesi Lenin Tsz elnöke a földtulaidooiog rendezését tette szóvá. E feladat megoldásához hitelt sürgetett. Dimény elvtárs hozzászólásában kifejtette, hogy a füldtulaidonjog rendezése bonyolult. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy mindenekelőtt az állami tartalékföldek hasznosítását kell rendezni. A pártoló tagok földtulajdonjogának tisztázására csak egy későbbi időpontban kerülhet sor. Ebből következik, hogy a földtulajdonjoggal rendelkező szövetkezeti gazdák továbbra is élvezzék a földj áradékkal biztosított anyagi előnyt Szóba került a gyenge termelőszövetkezetek segítése is. Kovács József, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz elnöke bírálta a jelenlegi állami támogatás rendszerét. Helyesebbnek tartaná azt a gyakorlatot, ha az állami támogatás nem év végén, hanem év elején, esetleg év közben kerülne a szövetkezetekbe és minden esetben a termelésre ösztönözne! Lehóczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómus& az árszínvonalat és az árarányokat bírálta. Ezzel kapcsolatban a jövedelemelvonás adó útjáni érvényesítését kérte, ugyanis a gyümölcstermesztő gazdaságok előnyösebb helyzetben vannak a Békés megyei tsz-eknél. A megye tiermelvényei ugyanakkor legalább olyan jelentősek és fontosak, mint a gyümölcs. Valamennyi felszólaló beszélt a termelőszövetkezeti szövetségekről. Az ezzel kapcsolatos vélemény. megoszlott. Többen az egy, mások a kettő, ismét mások a három megyei tsz-szövetség létrehozása mellett beszéltek. Vizsgálták ezek előnyét, hátiénvát. Csatári Béla összefoglalójában azt mondotta, hogy a tsz-szövetség Nagy Mihály. alakítása a tsz-ek első kongresz- szusa után kerül napirendre itt a megyében is. — A megyei tanácskozás — hangoztatta dr. Dimény és Zalai elvtárs — betöltötte célját, mert a mezőgazdaság gondjait szélsőségektől mentesen, szenvedélyes hangon vitatták meg a küldöttek. Ez azt tanúsítja: megyénk parasztsága megtalálta helyét a termelőszövetkezetben és azon munkálkodik, hogy tovább erősödjön, szilárduljon a népgazdaságnak e fontos ágazata. A küldöttértekezlet határozatot hozott a kongresszusi küldöttek megválasztására. Ennek alapján a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán Békés megyei. 38 küldött képviseli. Dupsi Károly Fotó: Demény Százholdankéot 77,4 mázsa húst értékesített a békési Október 6 Tsz Nem a legjobb adottságok között, eléggé gyenge termőképességű kötött talajokon gazdálkodik a békési Október 6 Tsz. Ezért elismerésre méltó az, hogy tavaly mégis 100 holdanként 77,4 mázsa húst értékesített. A tervezett 600 hízott sertés helyett 868-at adtak el. Ráadásul a napi súlygyarapodást a tavalyelőttihez viszonyítva 10 dekával, vagyis 65 dekára javították, s 5,4 kiló ablak helyet: csak 4,5 kilót használtak fel egy kiló élő sertés előállításához. Jelentősen javult a hízott marhák súlygyarapodása is. Vagyis a tavalyelőtti 82 deka helyett tavaly már napi 98 dekát értek el, s a korábbi 3,1 kilogramm abraktakarmány helyett 2,8-et használtak fel tavaly egy ikiló hús előállításához.
