Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. Április i., szombat Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Gyógyszertári dolgozóink a forgalom növekedése ellenére is becsülettel helytállnak — Kétnapos értekezlet kezdődött a megyei gyógyszertári központban —> Háromszázharmincezer tégla — 165 tonna cement — 67 tonna mész... — Előrelátóak a gyulai járás községei — Tegnap délelőtt kezdődött meg a megyei tanács gyógyszertári központjának kétnapos gyógyszer- íárvezetői értekezlete. A múlt évet értékelő tanácskozássoroza­ton részt vesz dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a szege­di Orvostudományi Egyetem rek­torhelyettese, dr. Zalay Károly egyetemi adjunktus, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság főtitká­ra és Petrovszki István, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának osztályvezetője. A tegnap délelőtt kezdődött ér­tekezleten Südy Ernő megyei fő­gyógyszerész tartott megnyitóbe­szédet, majd dr. Palovits Gyula, a központ igazgatója, dr. Ragettli János főgyógyszerész és dr. Ür- ~mössy Attila főkönyvelő számol­tak be a gyógyszertárák múlt évi szakmai, gazdasági és politikai munkájáról. A gyógyszertári központ fő­gyógyszerésze a gyógyszerforga­lomról, a jövedelmezőség alakulá­sáról, a beruházásokról, a létszám- gazdálkodásról, a társadalmi tu­lajdon védelméről számolt be a megye gyógyszertárvezetőinek. Mint mondotta, a gyógyszerérté­kesítés tervszáma 108 millió forint volt az elmúlt évben, ezzel szem­ben iöbb mint egymillió forinttal túlteljesítették ezt. Az áruértéke­sítés az 1965-ös évhez viszonyítva 6,47 százalékkal emelkedett. A forgalom emelkedésének oka — a főgyógyszerész beszámolója szerint — részben az embergyó­gyászati szempontból a gyógyszer- rendeléseknek a drágább gyógy­szerek irányába történő eltolódá­sa, állatgyógyászati vonatkozásban pedig a növekvő igények jobb ki­elégítése. Mind a gyógyszerTcülönlegessé- gi, mind a magisztrális vények száma emelkedett 1966-höz ké­pest. Ezen' belül viszont említésre méltó, hogy a magisztrális vényék az utóbbi négy év alatt Oá száza­lékkal csökkentek. Dr. Ragettli János ezután táb­lázatot ismertetett, amely jelzi, hogy a „Szocialista egészség- iigyérf’ munkaversenyben a gyógyszertárak milyen munkát végezték. Eszerint: míg 1959-ben egy gyógyszerészre 15 040 vény jutott, addig a múlt évben ez a szám már 27 142-re emelkedett. Ez természetesen jelzi a bizonyos fokú túlterheltséget is, melyet a gyógyszertárak az asszisztensek és az asszisztensjelölték segítségével tudnak csak bizonyos mértékig csökkenteni. Szó volt a beszámolóban az el­lenőrzésekről. A megye gyógysze­részeinek munkáját dicséri, hogy sem a szakfelügyelők, sem az ide­gen szervek által vett minták nem jeleztek nem megfelelő gyógyszert. Ezen felül az utóbbi nyolc évben a minősítési minták tekintetében a kifogásolható gyógyszerek 4,55 százalékról 1,18 százalékra csökkentek. Elismerés- ív méltó az is» hogy az elmúlt évben a szakfelügyelői ellenőrzé­sek és a komplex ellenőrzések se­hol sem találtak súlyosabb szak­mai hibát. A lakosság részéről a gyógy­szertárak működésével kapcsola­tosan három ízben merült fel pa­nasz. A jogos hiba elkövetőit a központ igazgatója felelősségre vonta. Leltárhiányt az ellenőrzések hat gyógyszertárban fedtek fel 1966- ban. A központ által megtéríttetett összeg meghaladja a 12 és fél ezer forintot. A káderfejlesztéssel kapcsola­tosan a főgyógyszerész tájékozta­tást adott arról, hogy az elmúlt évben 125 fő végzett a különbö­ző tanfolyamokon és a főiskolán, valamint vezetett konferenciát és szakmai továbbképzést. A beszámoló külön foglalko­zott a beruházásokkal. Mint a fő­gyógyszerész mondotta, a munka zavartalan ellátásához a központ igyekezett korszerű munkahelyeket biztosítani és a lehetőséghez mér­ten a lakáskörülményeken is javí­tani. A beruházási keretből és a vállalatfejlesztési alapból össze­sen 1 360 OOO forintot fordítottak a gyógyszertárakra. Biharugrán szolgálati lakással gyógyszertár épült, Battonyán és Endrődőn új berendezést kaptak a gyógyszer- tárak. A beruházási keretből ka­pott a puisztaíöldvári gyógyszer­tár új berendezést és központi fű­tést, valamin t Orosházán az egyik gyógyszertár táraasztalt. Műsze­rekre és gépekre 117 OOO forintot fordítottak. Több községben, így Sarkadon, Pusztaföldváron, Szeg­halmon, Békésen, Battonyán, Me­Bókós megye adottságaiból kö­vetkezik, hogy az ipar legfonto­sabb, legnagyobb kapacitású ága az élelmiszerfeldolgozás és tar­tósítás. Mondják, hogy nálunk ez jelenti a „nehézipart”. Az utóbbi években ugrásszerű fejlődés jel­lemzi az iparágat, ami egyrészt a korszerű új üzemek létesítése, másrészt a régiek műszaki fej­lesztése eredményeként jött lét­re. A megye legnagyobb 13 élel­miszeripari vállalatának múlt évi teljes termelése például csaknem négymilliárd, szemben az 1962. évi 2,5 milliárddal. Egyidejűleg az egy főre eső termelési érték is növekedett — 380 ezerről 480 ezer forintra — annak ellenére, hogy évről évre munkaigényesebb áru­kat (a baromfifeldolgozásnál például bontott, darabolt, csoma­golt termékeket stb.) gyártottak. Exportra a békéscsabai és oros­házi baromfifeldolgozó, a Békés­csabai Konzervgyár, a hűtőház, a gyulai húsipari üzem, valamint a mezőhegyest és sarkadi cukor­A múlt évben kilenc, egyetem­ről kikerült gyógyszerésszel nö­vekedett a központ létszáma. Ez­zel szemben kilépésekkel, áthelye­zésekkel 12-vel csökkent a gyógy­szerészek száma. Ez a szám is jelzi, hogy a forgalom emelkedé­se nincs arányban a létszámmal, hiszen az a múlt évben is csök­kent. Mint az elején is említettük, vizsgázott asszisztensekkel próbál­ja a központ megoldani a nehézsé­get, akiknek száma a múlt évben 43 fővel emelkedett. Közülük 42 fejezte be eredményesen a két­éves tanfolyamot. Jelenleg me­gyénkben 171 gyógyszerész és 193 képesített asszisztens dolgozik. A fiatal gyógyszerészekkel kap­csolatosan adott tájékoztatást Ra­gettli János, és elmondotta, hogy országosan is elismerést keltett a velük Való foglalkozás. A fiatal gyógyszerészek fóruma hat alka­lommal tartott összejövetelt, ahol szakmai és politikai témákat be­széltek meg. A múlt év tavaszán tartott előadóversenyen hat fiatal számolt be kísérleti munkájának eredményéről. Közülük ketten részt vettek a Rozsnyai Mátyás országos emlékversenyen és az el­ső helyet megyénk egyik előadó­ja, Darida Erzsébet szerezte meg. A beszámolók után hozzászólá­sok következtek. Ma délelőtt a Szakszervezeték Megyei Tanácsá­nak nagytermében folytatódik a gyógyszerészek megbeszélése. Itt hallanak tájékoztatást a részve­vők a bálesetelháritásról, a gyógyszergazdálkodásról és az új gyógyszerekről. Ma délután a gyógyszertári központ legjobb dol­gozóinak kitüntetéseket és jutal­makat adnák át Varga Tibor gyárak termelnek rendszeresen. Ezekben az üzemekben az elmúlt évben a gyártmányok több mint 48 százaléka készült külföldi megrendelésre. Míg 1962-ben 380 millió, addig tavaly 950 millió volt az exporttermelés összege. A mind nagyobb mennyiségű zöldség- és gyümölcskonzervek, mélyhűtött élelmiszerek, barom­fikülönlegességek, a gyulai kol­bász és a külömbözőfajta cukor­félék gyártáséval egyidejűleg az üzemek műszaki vezetői arra is törekedtek, hogy évről évre ol­csóbban termeljenek. A költség­szint csökkentésében jó eredmé­nyeket ért el például a konzerv­gyár, amely 1963-ban 98,8 száza­lékos, tavaly pedig 85,6 százalé­kos költségszinttel dolgozott. A hűtőháznál négy százalékkal, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál egy százalékkal csök­kentették a termelésre fordított kiadásokat az utóbbi négy év alatt. A gyulai járás községei az 1967. évi építési feladatokra idejében felkészültek. Az anyagbázis igen jónak mond­ható, ezt az előrelátás és az váltotta ki, hogy a községeknek mindjobban a házilagos kivite­lezésekre kell támaszkodniuk, mivel a vállalatok és a ktsz-ek újabban kisebb építkezéseket nemigen vállalnak. Különösen Sarkadon és Újkígyóson sike­rült kialakítani szervezett házi brigádokat, a többi községek­ben — Elek, Kétegyháza, Do­boz, Mezőgyán, Kötegyán — most vannak kialakulóban; s Az Alföldi Tárlat tíz esztendeje Békés megye és a tiszántúli or­szágrész egyik legnagyobb képző­művészeti eseménye. A X. Alföldi Tárlatöt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ápr. 3-án dél­előtt 11 órakor nyitja meg dr. Kampis Antal művészettörténész. A tárlaton ezúttal is ‘sok megyén kívüli művész szerepel. Amint lapunkban már hírül adtuk, három napig tartó műszer­kiállítást rendeztek Békéscsabán. A kiállításon a RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szö­vetkezet mutatja be több termé­két. A 15 éves szövetkezet már egy évtizede exportra is gyártja a műszereket, amelyeket az öt világrész 28 országában ismer­nek és kedvelnek. A keresletre jellemző, hogy szinte évről évre bár már korábban is működtek, de nem a szervezeti és műkö­dési szabályzatnak megfelelően. Az idei építési anyagkeretből a megyei tanács vb tervosztálya a többi között a gyulai járás részére 330 ezer téglát, 165 ton­na cementet, 67 tonna meszet, 7 ezer köbméter kavicsot utalt ki. A községi tanácsoknál igen tekintélyes mennyiségű bontási anyagot is nyilvántartanak, amelyeket a községfejlesztési feladatokban építésre használ­jak fel. A tárlat megnyitását megelőző­en a Békés megyei tanács műve­lődésügyi osztálya, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Képzőmű­vészek Szövetsége Délmagyaror­szági Szervezete a megyei könyv­tárban fogadáson látja vendégül a kiállító művészeket és a meghí­vott vendégeket. növekedik a külföldi megrendez lések száma. A vegyipar rohamosan fejlő­dik, s így érthető, hogy a korsze­rű vegyipari műszerek iránt állandóan növekszik a kereslet. A RADELKIS-műszerek előnye, hogy a vegyipar valamennyi te­rületén, az orvostudományban, a mezőgazdaságban, az üzemi labo­ratóriumókban és a kutatóinté­zetekben egyaránt felhasználha­tók. Képünkön a szövetkezet egyik gyártmányát: a Polarográfot mutatjuk be. Fotó: Eszfcergály zőgyánban tatarozták az épülete­ket. Emelkedik az export, csökken az önköltség megyénk „nehéziparában”, az élelmiszeriparban Április 3-án nyílik Békéscsabán a X. Alföldi Tárlat ............................................................................................. M űszerkiállítás Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom