Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

1907. március 12. 4 Vasárnap Az egészségügyi dolgozók támogatásával dolgozott a szakszervezet Megtartotta küldöttközgyűlését az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Előrehaladásunk egyik legfonlosahb alapja a szocialista ipar továbbfejlesztése Csepregi Pál választási gyűlése az Autóközlekedési Vállalatnál Tegnap, március 11-én tartotta megyei küldöttértekezletét az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. A békéscsabai kór­ház kultúrtermében megrendezett tanácskozáson részt vett Vas- Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnóke, Cserba László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, Petrovszki István, az MSZMP Békés megyei bizottságának osz­tályvezetője, Hír Jenőné, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének osztályvezetőhelyettese, Nagy István, az SZMT ve­zető titkára, valamint a különböző állami és társadalmi szervek képviselői. A megyei küldöttértekezleten dr. Sonkoly Kálmán, a békéscsa­bai kórház igazgatóhelyettese mondott megnyitó beszédet, majd Gulyás Sándorné, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Békés megyei bizottságá­nak titkára a küldötteknek kia­dott írásos beszámolóhoz szóbeli referátumot mondott. A beszámoló a megyei bizott­ság négyéves munkájáról adott tájékoztatást a küldötteknek és a meghívott vendégeknek. — Köztudomású — hangzott a beszámoló —, hogy Békés megye egészségügyi ellátás szempontjá­ból a problémákkal küzdő, gyen­gébben ellátott megyék közé tar­tozik. Négy év alatt csupán a já­róbeteg-ellátás területén sikerült javulást elérni. Bár az • elmúlt években a körzeti orvosok száma is növekedett Békés megyében, még mindig mintegy nyolc orvosi állás betöltetlen. És annak ellené­re, hogy a területi ellátás általá­ban megfelelő, mégis javítani kell d helyzetet, mert elsősorban szak­mai és személyi okok miatt a la­kosságnak kifogásai varrnak a körzeti orvosi ellátásra. A beszámoló szerint a rendelő- intézetekben a napi rendelési órák száma a múlt év átlagában 666 volt. A gyógyintézeti ellátottság­ról a titkár elmondotta, hogy a múlt évben 10 ezer lakosra átlag­ban 29,9 kórházi ágy jutott, míg az ország vidéki átlaga 37,9 szá­zalék. Ilyen tekintetben különö­sebb javulást még az orosházi kórház 356 ágyas belépése sem eredményez. Foglalkozott a beszámoló a gyógyszerellátással, valamint az olyan fejlesztésekkel, amelyeknek a megvalósítására már megvan­nak az anyagi eszközök. Eszerint Békésen, Szeghalmon, Mezöko- vácsházán és Szarvason — átlag­ban ötmillió forintos költséggel — új rendelőintézetet hoznak lét­re. A megyei gyermekkórház kor­szerűsítésére öt és fél millió fo­rintot, a békéscsabai rendelőin­tézet bővítésére 2 millió 300 ezer forintot fordítanak. A szakszervezet megyei bizott­sága beszámolójában számot adott az orvosetikai bizottság te­vékenységéről is. Hangsúlyozta, .hogy bár a társadalmi fejlődé­sünkhöz képest az etikai helyzet nem javult megfelelő mértékbén, a változás ennek ellenére mégis jelentős. Sajnos, a legtöbb panasz a körzeti orvosokat érinti, akik­nek száma a múlt évben 17 volt. Viszont érdekes adatot sorolt el a beszámoló a rendelőintézeti orvo­sok panaszával kapcsolatosan: 1964-ben a betegek, illetve hozzá­tartozóik részéről 7, 1965-ben 4, 1966-ban már csak egy panaszt továbbítottak az etikai bizottság­hoz. Az elsőfokú fegyelmi tanács döntésednek kimutatása szerint 1964-ben egy, 1965-ben és 1966- ban egyetlen emi r>rvzbiintet/s sem Volt, ami bizonyos fokig a liberá­lis fegyelmi munkát is jelenti. Szóbeli referátumában Gulyás Sándorné elmondotta, hogy az el­/k&***/- - ­Közerkölcs Bevatlom, a címet csa- ogetónak szántam. A rutinos újságolvasó gya­nítja: ha a cím a jó er­kölcsöt emlegeti, akkor alatta valami jó kis er­kölcstelenségről tesznek (nevelő célzatú) emlí­tést. Nos, én sem olyan unalmas témára szán­dékom pazarolni a tin­tát: mint a közmorál, inkább arról írnék, amin ez a bizonyos ál­talános. illem fennakad. Ami az erkölcsöt sérti. rMondanom sem kell; elrettentés céljából.) Ve­gyünk mindjárt egy hírt a sajtóból. Olvastam, hogy bizo­nyos alföldi városban közfeltűnést keltett egy hölgy botrányos viselke­désével. A nagyvendég­lőben egyes-e gyedül je­lent meg, seritalt ren­delt fogyasztott, s a tetejébe — dohányozni kezdett. Az újságíró fel­háborodottan teszi fel a kérdést, miért nem tör­ténik intézkedés a sze­mérmetlen nőszemély azonnali kitoloncolásá­ra? Elfelejtettem emlí­teni: a tudósítást nem a Magyar Nemzetben, nem is a Szabad Földben, ha­nem egy 100 évvel ez­előtt megjelent újság­ban olvastam. Ak­koriba* mások vol­tak az illemszabá­lyok, a közerkölcs ál­talános normái. Persze, nem kell fur­csa példaként egy év­századra visszatekintem. Jól emlékszem arra az időre, amikor becsületes magyar anyák nem tar­tották illendőnek, hogy körömlakkot, ajakrúzst, miegyebet használjanak. Ez kizárólag a ro$sz hír, vagy éppen nem ‘haladó világnézetű női szemé­lyek ismertetőjegye volt. Az a korszak is eszemben van még, ami­kor a filmtörténetek­ben a szerelmesek be­csületes csókolódzás he­lyett kizárólag egymás kezét fogták, termelési jelszavakkal buzdították partnerüket, esetleg evi- kipuszit váltottak. Később már a közil­lendőség mindenféle intim helyzeteket és hi­ányos öltözeteket is el­bírt. Ma pedig? Egy va­lamirevaló film főhős­nője a családiágy-jele- netben nem visel semmi mást, mint. fásult lelké­nek nyomasztó terheit. Hadd meséljem el, hogy jártam a minap, ezzel a változékony (fejlődő) közgondolko­dással. Römizni akartam megtanítani a családban levő kiskorú gyermeke­ket, vásároltam tehát hetvenvalahány forin- j tokért két pakli kártyát. Kiosztottam a tizennégy lapot, s uram isten, mi ötlik szemembe a treff királyok és káró bubik szigorú ábrázata he­lyett? Neglizsébe öltö­zött, csábos pozitúrába helyezkedett hölgyek mosolyognak vissza a lapokról. Ha nem téve­dek, néhány évvel ez­előtt szigorúan tilos volt a szemgyönyörködtető kártyatípust belföldön forgalomba hozni. Ellen­kezett erkölcsi érzé­künkkel. A világhírű magyar játékkártyaipar kizárólag a kapitalista piac vásárlóinak lelkét mételyezte. Nem azért mondom, de azóta annyira tisztult a közgondolkodás, hogy ma már nyugodtan ha­zánk fiai kezébe adhat­juk a hölgyeket. Min­denki csak az esztétikai értéket tekinti, senki nem fog rosszra gondol­ni. Persze, az is lehet, hogy a kártya-delnők divatjamúltakká váltak. \ Mai szemmel nem elég csábosak, túl sok rajtuk a hacuka. S veszett fejsze nye­le, ami. nem kell már külföldön, exportból i visszamaradt — elkél I még a hazai piacon! —ajdar- I múlt négy esztendő alatt a szak- szervezet megyei bizottsága meg­felelő támogatást kapott a párt megyei bizottságától, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsától, vala­mint a megyei tanács egészség- ügyi osztályától. Ugyancsak szó­beli referátumában javasolta a felsőbb szerveknek, hogy a kine­vezéseknél feltétlenül hallgassák meg az etikai bizottság vélemé­nyét is. A műit év januárjában végre­hajtott bérrendezés értékelése után a megyei bizottság megelé­gedettségét fejezte ki az alapszer­vezetek munkája iránt, majd be­szédét így fejezte be: — Az írásban és szóban előter­jesztett beszámolónkon keresztül próbáltuk összegezni munkánkat, amelyhez természetesen Békés megye valamennyi egészségügyi dolgozója hozzájárult. A titkár beszámolóját vita kö­vette, majd megválasztották az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsá­gának tagjait. Varga Tibor Űj földút Örménykúton A Békéscsabáról Szarvasra vezető műutat és a S-arvasról Mezőberénybe vezető utat Ör­ménykút térségében összekö­tötték. Üj utat építettek, amely nagyban ''megkönnyíti majd az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek ter- melvényeinek szállítását. Ez­zel egyidőben úgy határozott az örménykúti Egyetértés Tsz igazgatósága, hogy a régen várt igen jelentős beruházást megkíméli a fokozott igénybe­vételtől. ! Üj földutat nyit a műút mellett, ahol olyan jár­művekkel közlekednek majd, amelyek kárt tennének az új bekötő útban. Péntek délután Békéscsabán, a 8-as AKÖV dolgozói az új iroda­házban mint vendéglátók üdvö­zölték a választási gyűlésre érke­zőket. A kultúrtermet és a fo­lyosót zsúfolásig ‘megtöltötték a környező üzemekből, a III., illet­ve az V. kerületből érkező vendé­gek és a helybeli dolgozók. A vá­lasztási gyűlésen Csepregi Pál, a megyei tanács vb elnökhelyettese, megyei tanácstagjelólt volt az előadó. Részletesen szólt a IX. párt- kongresszus által javasoltakról, melyek jelentős része már kor­mányintézkedéssé vált. Külön hangsúlyozta, hogy mezőgazdasá­gi jellegű megyénk előrehaladá­sának egyik legfontosabb alapját a szocialista ipar továbbfejleszté­se képezi. Békéscsabán az elmúlt időszakban csaknem 690 milliót fordítottak új létesítményekre és rekonstrukciós beruházásokra. Ennek eredményeként a város ipari termelése az országos átla­got meghaladó mértékben növeke­dett. Jelentős a lakásépítési program alakulása, mert állami erőből a tervezett 802 lakás he­lyett 1282 épült fel. A harmadik ötéves terv egyik legjelentősebb könnyűipari beru­házása a Kner Nyomda bővítése. Ugyanakkor a Békéscsabai Kö­töttárugyár országosan a bébiáru- gyártásra rendezkedik be, és je­lentősen nő az exporttevékenysé­ge. Folyamatban van az új for­gácsoló- és szerszámgyár építé­se, melynek befejeztével a város bázisa lesz a forgácsolásnak és szerszámgyártásnak. Felépül az új Patyolat-üzem és befejeződik az Autóközlekedési Vállalat tele­pének komplex beépítése. További komoly erőfeszítések történnek a város vízszükségleté­nek kielégítésére. A lakosság és az üzemek részére rövidesen szük­ség lesz napi 12 ezer köbméter vízre, melynek biztosítására 1970-ig befejezik a vandháti víz­nyerő 'telep feltárását. A folya­matos vízellátást egy újonnan épülő 2 ezer köbméteres víztorony biztosítja, mely egyúttal lehetővé teszi a Dózsa György úton, a Pintér István: Egérfogó SS módra _ Dokumentumregény — Ez az elv juttatta Höttlt már fiatalon sok sikerhez,, s jelentős beosztáshoz. Huszonhárom esz­tendős volt, amikor Hitler meg­szállta Ausztriát, éppen akkor szerezte meg a doktorátusát a bécsi jogi egyetemen. Rövidesen sikerült bekerülnie a bécsi Sie- herhedtsdiensthez, ahol jelenték­telen, egyházi kérdésekkel fog­lalkozó tisztvisetóVént kezdte. Kaltenibrunner SS-Obergruppen- führer, aki maga is osztrák volt, s 1943-ban Heydrich megölése után az egész biztonsági főhdva- tal,az RSHA főnöke lett, azon­nal felfigyelt a dr. Höttlben rejlő kvalitásokra. Áthelyezték a VI- os ügyosztályhoz, a külföldi hír­szerzéshez. Ott Höttl előbb az olasz ügyekkel foglalkozott, ké­sőbb aztán a balkáni ügynökök irányítását bízták rá. S amikor a Führer elhatározta Magyaror­szág megszállását, Kaltenbrun- ner megbízta Höttlt: dolgozza ki azoknak a listáját, akiket a meg­szállás napján letartóztat a Ges­tapo. Ezt a munkát az SS Sturm­bannführer játszi könnyedség­gel, magyarországi nyilas ügy­nökeinek segítségével végrehaj­totta. A letartóztatásokat maga Kaltenibrunner irányította, aki az 1944. március 19-d vasárna­pon néhány napra maga is Ma­gyarországra érkezett. S amikor távozott, Höttlt Budapesten hagyta. A Sturmbannführer hallotta, amint a ház nehéz vaskapuja be­csapódik. Az órájára pillantott — egy negyedóránál valamivel több telt el azóta, hogy Pejacse- vichcsel befejezte a telefonbe­szélgetést. Nem kétséges, a hor- vát követségi tanácsos étkezett. Követségi tanácsos? A 89-es számú ügynök. Már régen sze­repelt a gróf a Gestapo nyilván­tartásában. Már odahaza, a Pa- velics-féle fasiszta horvát állam­ban különböző szolgálatokat tett a Gestapónak abban az időben, amikor Höttl még Becsben ült és balkáni ügyekkel foglalkozott. Amikor megkezdődött Magyar- ország megszállásának előkészí­tése, éppen Höttl elhatározására és beavatkozására nevezték ki Fejacsevichet a budapesti horvát Március 8 téren és a Tanácsköz­társaság útján középmagas szin­tű házak építését. A régebbi és az újonnan épülő házakban 1970-ig 9 ezer lakást látnak el vezetékes gázzal. Még ez évben elkezdik egy 120 ágyas szálloda és az If­júsági Ház építését. Ezzel egyidő­ben bővítik a csatornarendszert és a szennyvíztelep befogadóké­pességét. A növekvő ipari szak­munkásigények kielégítésére új iparitanuló-képző iskola és kollé­gium épül. A közegészségügynek ez évben átadják az V. kerületi SZTK rendelőintézetet, és egy új tisztasági fürdőt is létesítenek. Egyúttal hozzákezdenek a városi kórház rekonstrukciójához és a megyei vérkonzerváló állomás fel­építéséhez. Befejezésül hangoztatta, hogy a megyeszékhely beruházásának né­hány kiragadott példája is bizo­nyítja a fejlődés óriási ütemét. Ez természetesen azt is jelenti, hogy amíg a második ötéves terv utolsó évében 3 milliárd 260 millió fo­rint termelési értéket állítottak elő, addig 1970-re már 4 milliárd 500 millió forint értéket kell ter­melni. A beszédet a gyűlés részvevői nagy tetszéssel fogadták. —iái. Kouály-em lékest a békéscsabai Értelmiségi Klubban Hétfőn, március 13-án este íé! 8 órakor a TIT békéscsabai Értel­miségi Klubjában a zenei szabad- egyetem előadássorózata alkalmá­ból Kodály Zoltán emlékestet ren­deznek. Az esten Ferdírandy Kond emlékezik meg a világhírű zeneszerzőről, majd Kodály mü­véből Farkas Mátyás ad elő zon­gorán. A megyei könyvtárban március 7-én megrendezett hangüemezba- rátok klubja összejövetelen is megemlékezitek Kodály Zoltánról. Itt Németh László, a színház kar­mestere méltatta emlékét. követségre. A tőle kapott értesü­léseket jól fel tudták használná az előkészületek, a listák össze­állítása során. Most Pejacsevich hazautazni készül: a követség személyzetét lecserélték. Höttl- nek nem volt már .töb’re szük­sége Pejacsévichre Budapesten, annál inkább kérte őt a Gestapo belgrádi központja. A front kö­zeledett Jugoszláviához, egyre inkább égett a talaj az ottani megszállók lába alatt, s a Ges- tapónak minden rendű és rangú ügynököt mozgósítania kellett, hogy legalább valamilyen ered­ményt elérjen az ellenállási mozgalom ellen. Az új horvát követ és tanácsosa már az előző nap, szeptember 7-én be is mu­tatkozott a kormányzónál. Peja­csevich néhány napon belül el­hagyja a magyar fővárost. Va­jon milyen ielentenivalója le­het búcsúzóul? Höttl leült az íróasztala mö­gé, hogy megfelelő pózban fo­gadja a látogatót. Alapjában vé­ve barátságos természetű ember volt, kellemes társalgó, de vigyá­zott, hogy viselkedésével is ki­hangsúlyozza a közte és part­nerei között levő viszonyt. Peja­csevich hiába gróif, hiába diplo­mat, ebben a szobában, a Schul- hoff Lajos egykori tulajdonát képező. Dísz tér 7. szám alatti házban, amelyből a megszállás után azonnal kiköltöztették a háztulajdonost, s amelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom