Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

1967. március 1. 4 Széria Hz Egészségügyi Dolgozó jubileumi pályázata Yalósításál segítő, illetve gáti® té­Tíz esztendővé) ezelőtt 1957. július 1-én jelent meg először az Egészségügyi Dolgozó, az Orvos-Egészségügyj Dolgozok Szakszervezete központi lapja mai formájában. Az évforduló alkalmából a szerkesztő bizott­ság pályázatot hirdet olyan írá­sokra, melyek 4az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulásával, az egészségügyi ellátás problémái­val, a hivatástudattal és az ál­talános műveltség gazdagításá­val foglalkoznak. A pályázat három témakörrel indul: t. MEGOLDOTTUK. (Hogyan «s milyen problémák oldódtak meg szakszervezeti tisztségviselők, szak- szervezeti bizottságok kezdeménye­zésére az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítása. érdekvédelme, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése területén. Főorvosok, igaz­gatók, gazdasági és műszaki veze­tők milyen támogatást kaptak a szakszervezettől szakmai problé­mák megoldásához, a jobb munka- feltételek megteremtéséhez. Az ügy és a megoldás módjának konkrét ismertetése.) í. HIVATÁSTUDATTAL. (Orvo­sok, egészségügyi dolgozók munka­területükkel összefüggően, tények, események tükrében elemezzék az etikai, a hivatástudatbeli követel­ményeket és a követelmények meg­A békési Járás községeinek nő- lanácsai a napokban vezetőségi üléseken beszélik meg a nemzet­közi nőnap előkészületeit, az ün­nepségek programját. Az ünnep ezúttal a választási előkészületek­kel esik egybe, ezért több helyen nagygyűléseken emlékeznek meg róla. Külön nőnapi gyűléseket tartanak Mezőberényben március 5-én a művelődési otthonban, ahol Zolnai László községi párttitkár mond beszédet. Köröstarcsán már hagyomány, hogy virággal és vi­dám műsorral köszöntik a falu nyezóket.) 3. MD5RT TETSZETT? (A pályá­zók arról írjanak, hogy valamely művészeti vagy irodalmi alkotás — regény, dráma, vers, festmény, ze­nemű, vagy akár a rádiónak, vagy a televíziónak egyik müsorszáma — miért tetszett és milyen érzéseket, gondolatokat keltett bennük. A mű ismertetése és kommentálása.) A pályamunkák beküldési határ­ideje: május 1. A pályázat eredményét az Egész­ségügyi Dolgozó 1967 júliusi számá­ban hirdetjük ki. A éikkek terjedelme: három-négy ritkán gépelt oldal (egy oldalon 2e —30 gépelt sor) lehet. A pályázato­kat jeligével ellátva három pél­dányban kell beküldeni az Egész­ségügyi Dolgozó szerkesztőségébe (Budapest, V.. Nádor utca 32.). A pályamunkákhoz zárt borítékba csatolandó a pályázó neve, foglal­kozása és munkahelyének címe. A borítékra rá kell írni a jeligét. A jeligés borítékok felbontása az el­bírálás után közjegyző előtt törté­nik. A pályázatokat az Egészségügyi Dolgozó szerkesztő bizottsága bí­rálja el és a következőképpen ju­talmazza: Témakörönként az első díj: }M0 forint, második dij: 600 forint, har­madik díj: 300 forint. A díjazott és a díjazásban ugyan nem részesített, de jól sikerült írá­sokat folyamatosan közöljük az Egészségügyi Dolgozóban. Az Egészségügyi Dolgozó szerkesztő bizottsága asszonyait és lányait. A március 5-én megrendezésre kerülő gyű­lésen Vári Imre, az általános is­kola igazgatója mond üdvözlő be- ! szedet. Békésen március 7-én ker-ül sor j egy nagyszabású ünnepségre, amelyet a Vöröskereszttel közösen rendeznek s ezúttal a véradókat; is köszöntik. Az ünnepségen Mizó Mihály, az MSZMP megyei bi-! zotteágának munkatársa mond be-1 szedet, majd a gyulai Erkel Fe-' renc Művelődési Otthon művé-j szeti együttese ad ajándékműsorl. Román néprajzi kiállítás Kéfegyházán Az új kétegyháai művelő­dési otthon társadalmi veze­tősége elhatározta, hogy az ön képző Mub tagjainak segít­ségével román néprajzi tár­gyakat gyűjtenek össze, és azokból márciusban kiállítást nyitnak. A tervek szerint el­sősorban a Kétegyháza kör­nyékén több évtizeddel ezelőtt készült népi kerámiák, külön­böző háziszőttesek, mintás ta­karók legszebb darabjait mu­tatják majd be a nagyközön­ségnek. A gyűjtést Aszalós Árpád történelem tanár irányítja, és a kétegyházi kiállítás után a környező községek művelődési otthonaiban is szívesein be­mutatnák a rendszerezett nép­rajzi anyagot. Egy kisebb ál­landó néprajzi kiállítást az új művelődési otthon klubjának falain helyeznek el stílusos polcokon, tartókon. A fotószakkör is kiállításra készül, új otthonukban most szerelik fel a laboratóriumot; a szakkör kitűnő felszerelés­sel rendelkezik. Irodalmi klubdélután a békéscsabai Rózsa Ferenc . Gimitáziunibaii Szombaton, február 25-én délután a békéscsabai Rózsa Ferenc Ginmázium KlSZ-lag- jai irodalmi klubdélutánon t látták vendégül a körükben már ismert Békés megyei író­kat, Filadelfi Mihályt, Sass Ervint és Üj Rezsőt, A kluto- délutánon mintegy harminc­ötén vettek részt, és a kora esti órákig folytattak eszme­cserét vendégeikkel, akik leg­újabb költeményeiket olvas­ták fel hallgatóságuknak. A tervek szerint Békéscsa­ba több középfokú intézmé­nyében, kollégiumában ren­deznek a közeljövőben ha­sonló irodalmi klubdéhiláno- kat a megyében élő írók rész­vételével, akik ezenkívül már­ciusban Szeghalomra és Bú­csúra látogatnak el író—olva­só-találkozókra. /WWWVWVW /wvwwv . vwwve/vwwvww Nőnapra készülnek a békési járásban Belei Zsigával farsang Iáján találkoztam. Alig tudtunk egymás karjá­ból kiszabadulni. Nem csoda, legutoljára 15 éve láttuk egymást, amikor otthagytuk szü­lőfalunkat. Öt az or­szág északi részébe vitte a vonat, engem délke­letre. Akkor még büszke le- genyke volt Béléi Zsiga, mindig is huncutkásan mutogatta a tárcájában lapuló másik nemről ké­szült fényképeket. Hiába mondta neki az édes­anyja, legyen több eszed, fiam, ne legyél könnyelmű. Könnyed mosoly suhant át ajkán. — tudom én, mit csiná­lok. Amikor már a vi­szontlátás örömei elröp­pentek, nagyot léleg­zett. — Bizony, megtudtam azóta, mi a szülői fele­lősség. Két gyermekem van. Nusi már 11 éves, Zizi nyolc. Rám emelte hirtelen a szemét, oivasom-e azo­Nem kell a tanácsom kai a sikkeket, melyek a szülőket a gyermekneve­lésre oktatják. Hivatkoz­tam különböző lapokra, lássa, én is haladok a korral, érdeklődési kö­röm kiterjed a gyermek- nevelés tudományára is. Nagyon örült ennék, hátha olvastam olyan cikket, amely elkerülte az ő figyelmét. Mert a Nusi esetének .csak ez le­het az oka. Ugrándozott a lépcsőn, megcsúszott és kificamodott a bottá- ja. Ezért otthon kellett maradnia, nem mehetett iskolába, Mint ez már ilyenkor lenni szokott, megláto­gatta két iskolapajtása, Csilla és Cili. És mond­ják neki, szerencsés vagy, Nusi, hogy nem voltál az órán. Hatházi Piri néni már mérges volt, amikor bejött az osztályba, és aki felelt, bezúgatta. Téged is szólított, hogy nem lá­tott ott, mintha szemöl­dökét összébb húzta volna. Béléi Zsigát nagyon bántotta a dolog, hogy nem talált még olyan cikket, ami arra oktatta, volna ki, hogyan nevelje a gyereket arra az eset­re, amikor Hatházi Piri néninek valami miatt rossz kedve van. Mert ugyebár egy taknyvs kölyök úgy viselkedjen, hogy feloldódjon Piri néni mérge, ne kelljen még a szemöldökét is összehúznia. S azt haj­togatta Béléi Zsiga, nem adná semmiért, ha tud­nék olyan tudományos forrásmunkát, amely erre öt rávezetné. Fel- dúrt már mindent, amit talált, fordult pszichológushoz, az ren­geteget magyarázott neki, hogy a gyermek érzelmi világát jól meg kell ismerni, $ a jó vo­násokat erősíteni kell benne, a rosszakat pe­dig lassan lenyesegetni. Ebból Belei Zsiga azt értette, ebben a spéciéi helyzetben nem szabad lett volna, hogy kifi­camodjon Nusi bokája. Akkor elment volna az iskolába és nem lett volna annyira felcukkol­va Hatházi Piri néni, hogy a szemöldökét is össze kelljen húznia. De hát mindig ugrál ez a kölyök. Mit tegyen ilyenlcor...? Esténként citromos teát iszik a Nu­si; nagyon szereti a cit­romot és ne adjon neki? Az abban levő vitami­nok kellenek szerveze­tének. Szemem közé nézett, na, mondj már valami tanácsol. Mondom én: Most már arra vigyázz, hogy leg­alább a Zizi bokája ne ficamodjon ki,. Rám bámult, azután le­gyintett, olyan ostoba vagy, mint régen. Hirtelen sarkon for­dult és köszönés nélkül otthagyott. Cserei Pál Gyógyszerész úr, javítsa meg a rádiómat! Az okányi gyógyszertárban gyakorta elhangzik ez a kissé fur­csának tűnő kérés. Ha elromlik a helybeliek rádiója, televíziója, mennek a gyógyszertárba, beje­lentik Nagy Béla gyógyszerésznek, s ha előbb nem, de másnap este már kifogástalanul működik a töltöm. Igaz — teszi hozzá —r, nincs nagyon sok munkám, hiszen a magyar tv- és rádiógyárak egy­re tökéletesebb készülékeket gyártanak. Főfoglalkozásnak nem vállalnám... Háromhónapi garanciát vállalok az általam ja­vított készülékekért s azt hiszem, Naponta háromszor makrancos masina. Nézzük az előzményeket, érdemes vele fog­lalkozni. Tizenkét évvel ezelőtt egy jó eredménnyel érettségizett kisúj­szállási fiú, történetünk főhőse, a helybeli ktsz raktárosának a fia kissé szomorúan nézegette a Szegedi Orvostudományi Egyetem elutasító határozatát. Nem vették fel, nem kezdhette meg a hivatá­sának választott gyógyszerészi tanulmányokat. — A kedvetlenség csak rövid ideig tartott — mondja mosolyog­va Nagy Béla —, a tervről nem tettem le, ha törik, ha szakad, gyógyszerész leszek. No de addig is kell valamit csinálni. Nem si­került sehová elhelyezkedni, egy barátom rábeszélésére a debrece­ni teológiára mentem. Nagyon hamar kiderült, hogy ezt bizony nem nekem találták ki. De külön­ben erről ne is beszéljünk, nem szívesen emlékszem erre az idő­re. A Békéscsabai Forgácsoló­gyárba kerültem villanyszerelő tanulónak, s egy év múlva szak­munkásbizonyítványt kaptam. — Hozzá kell tennem — mondja magyaré zólag —, hogy e szak­ma már kiskorom óta nagyon tetszett, a Magyar Szabadsághar­cos Szövetségben másodosztályú vizsgát tettem, ötvenhétbem, az érettségi után két évvel ismét jelentkeztem az egyetemre. Fel­vettek. Négy és fél év után jó eredménnyel végeztem, hatvan­kettőben Dévaványára kerültem beosztott, majd hatvannégyben ide, Okányba vezető gyógyszerész­nek. Közben megnősültem, van egy szép hároméves kisfiúnk, fe­leségem az fmsz-nél dolgozik. — Hogyan jutott eszébe a má­sik szakma? — Tulajdonképpen nem is ne­kem jutott eszembe. Ez nekem csak egy hobbyt jelentett. Szabad időmben rádiókat építettem s ál­talában sokat foglalkoztam ezek­kel a dolgokkal. Mikor ide kerül­tem a községbe, azonnal fel­tűnt, hogy nehéz helyzetben van­nak a tv- és rádiótulajdonosok, helyben nem tudja senki orvosol­ni a készülékek hibáit. Van pe­dig belőlük bőven, több mint ezer rádió és közel kétszáz televízió hozza ide a világot. A község ve­zetőinek javaslatára működési engedélyt kértem. A vállalat is beleegyezett, a működési enge­délyt is megkaptam, s azóta a dé­li szünet, valamint az esti szabad idő nagy részét a készülékekkel egy evőkanállal... elégedettek a tulajdonosok. Fekete fejkendős nénike kér különböző gyógyszereket, s ő is helyesel; — Nincs is baja a rádiónknak, mióta a gyógyszerész úr megjaví­totta, pedig azelőtt alig lehetett hallani, mindig recsegett — mondja elégedetten. Lemegyünk a hátsó épületben levő kis műhelybe. — Az este hozták ezt a tv-t, azt hiszem, ma kilenc óra felé már jöhetnek érte — mutat egy favoritra Nagy Béla, aki itt a fehér köpeny nélkül Nagy Béla tv- és rádiószerelő. A műszereket is magam készítettem. Nagyon sok szakkönyvem van, szeretnék lépést tartani az állandóan fejlődő technikával. — Mit üzen a fiataloknak? — Azt hiszem, soknak üzenhe­tem azt, hogy az élet nem áll meg akkor, ha az egyetemről el­Lsíére készen lesz a Favorit. utasító határozat érkezik. Nagyon elégedett vagyok a sorsom ala­kulásával és elhatároztam, a kis­fiamnak meg sem engedem, hogy egyenesen az érettségi után egye­temre menjen. Különben a féle­ségemnek is két szakmája van. Orvosi asszisztens és kereskedő. A falusi élet? Nem tudnám el­képzelni az életem városon... Kép, szöveg: Opauszky László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom