Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
!#•?. március I. 5 Szerda A mezőgazdasági üzemekben is előtérbe kerül az elemző, értékelő munka A megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt a harmadik ötéves terv megvalósításának mezőgazdasági intézkedési tervezete Többé-kevósbé ismertek a harmadik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzései. Békés megye termelőszövetkezeteiben az 1961—65-ös évek átlagához képest 14—15 százalékos termelési értéknövekedést, a felvásárlásban pedig 33— 35 százalékos fejlődést határozott meg a párt megyei bizottsága és a megyei tanács együttes ülése. Ez a célkitűzés igen jelentős. Tükrözi a megye mezőgazdaságának fejlettségét, a feltárt és a kihasználatlanul hagyott termelési tartalékok igénybevételének, továbbfejlesztésének anyagi, műszaki lehetőségét. A megye vezető szakemberei felelősségteljes munkára vállalkoztak, amikor Csatári Béla vb- elnökhelyettes irányításával ösz- szeállították a harmadik ötéves terv megvalósításának intézkedési tervezetét. Ezt vitték 1967. február 28-án a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Központi helyet kap ebben a tervező- és az elemző munka színvonalának növelése, a kenyérgabona-, a takarmány-, a nagy értéket jelentő aprómag- és zöldségtermesztés, a szarvasmarlia- és a juhállomány számszerű és minőségi javítása, a haszonállattaríás bővítése, a szövetkezeti gazdaságok sokoldalú fejlesztése és a gazdaságilag még erősödésre váró tsz-ek szilárdítása. A végrehajtó bizottság mondanivalójában és módszerében új- j szerűen összeállított anyagot tár gyalt. Megállapította, hogy anyagi és műszaki feltételek alkalmasak arra, hogy a harmadik ötéves terv időszakában Békés megyében elérjék a 15 mázsa hol- dankénti búzatermést. Ennek elérésére határozta el a végrehajtó bizottság a műtrágyaadag növelését holdanként 65—85 kiló hatóanyag biztosítására, az elővete- ménytöl függően a talajfertőtlenítést, a vegyszeres gyomirtás továbbterjesztését, a betakarítási és a tárolási veszteségek csökkentését, valamint az aratás utáni talajmunka gyors elvégzését. A végrehajtó bizottság állást „Hányas buszra szálljak Ezt kérdezte a minap egy vidéki nénike, mondván, a KISZ-lakásokhoz akar kijutni Békéscsabán. Őszintén szólva nem tudtam megmondani hányas busz jár arrafelé, bár jó néhány éve lakom megyénk székhelyén. Mi sem egyszerűbb ennél, gondoltam, ott a menetrend a buszmegállónál, arról megtudhatjuk. így igazítottam útba a nénikét, azaz csak szerettem volna, mert a táblán ugyan pontosan feltüntették, hogy melyik utcától meddig és mikor megy, melyik óra hányadik percében az autóbusz, csupán* azt nem találtuk sehol, hogy hányas számú az a jármű, amelyik arra megy, amerre szeretnénk. Helyes lenne, ha az AKÖV a menetrendekre azt is odaír- j ná az útvonal és az időpont 2 mellé, hogy hányas busz megy j azokon a vonalakon. K. J. í foglalt a mezőgazdasági jellegű beruházások összhangba hozására is. Ennek megfelelően tovább növelik Békés megye kombájn- parkját. Új traktorokat, munkagépeket vásárolhatnak a tez-ek. A beruházások minden esetben a termeléspolitikai célok megvalósítását szolgálják. A megyei tanács vb szakigazgatási szervei állami eszközök útján ennek az elgondolásnak szereznek érvényt a következő években. Az ipari és kereskedelmi növények termesztésében Békés megye országosan is élenjár. A cirok-, a kender-, a cukorrépa- és a zöldségtermesztés lehetőségeinek kihasználásában még mindig igen sok a rejtett tartalék. A végrehajtó bizottság az agrotechnikai eljárások szélesebb körű alkalmazásában, a talaj táperejének fokozásában, a mélyművelésben, az öntözéses gazdálkodásban, a hibrid növények termesztésében, a azi tőszámnövelésben, a növényápolásban, a vegyszerezésben és a betakarítás gépesítésének növelésében jelölte meg a szakemberek előtt álló legfontosabb teendőket A harmadik ötéves tervben nem kis feladat vár az állattenyésztőkre. Fejős tehenenként a 2800 liter tej elérése nem kis dolog a jelenlegi 2200—2300 literrel szemben. Emellett a tervidőszakban 8—10 százalékos állomány- növekedésről kell gondoskodniuk. A sertéstenyésztés eredményessége elválaszthatatlan a kocaforgó gyorsításától. Évente 1O0 kocától 1200 életképes malacot kell felnevelni, a hizlalási időt a jelenlegi tíz-tizenegy hónapról kilenc hónap alá csökkenteni, s egy kiló élősúly előállítását 4,3 kiló abrak felhasználásával biztosítani. A célkitűzések legfontosabbjai- ból is látható — állapította meg összefoglalójában Klaukó Mátyás vb-elnök —, hogy mezőgazdaságunk dolgozóira milyen jelentős feladatok várnak a harmadik ötéves terv időszakában. A végrehajtó bizottság azért tűzte napirendjére február 28-án a harmadik ötéves terv megvalósításának mezőgazdasági intézkedési tervezetét, hogy a szövetkezeti vezetők figyelmét ismételten ráirányítsa a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének igen lényeges határozatára. Dupsi Károly Ötmillió-százezer forint virágmagvakért Megyénk napfényben gazdag tája igeh alkalmas virágmagterme- lésre. Ezt a rendkívüli adottságot rég felismerték a világhírű nyugati cégek, s legalább 60 fajta magot termeltetnek ezen a tájon. Holland, angol, nyugatnémet, svéd és francia cégek kérésére vetik el tavaszról tavaszra a sok pepecselő munkát igénylő, de jól jövedelmező virágmagokat. Gordán Simon, az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dél-alföldi alközpontjának szakelőadója — aki pontosan 25 esztendeje irányítja ezen a környéken a magvak termesztését — így nyilatkozott erről a munkáról: — A múlt esztendő rekorderedményeket hózott a virágmagvak termelésében. Békés és Csongrád megyében irányítom a virágmagtermelést, de döntő többségben békésiek foglalkoznak ezzel a munkával. Egyetlen év alatt 5 millió 100 ezer forintot kaptak virágmagvakért. Nem ritka az olyan termelőszövetkezet, mint a dobozi Petőfi, az orosházi Dózsa, amely 25—30 ezer forintot kapott egy hold terméséért. Az új esztendőre már megvannak a tervek: 200 holdnál nagyobb területen szerződünk a törzster- melő szövetkezetekkel. A feltételek annyira jók, hogy ismét magas termésre számíthatunk. A. R. Az endrődi csizmák legidősebb mestere A kisipari áruk előállításának ma már határokat szab a sokkal olcsóbb és gazdaságosabb nagyüzemi termelés. Ennek ellenére érdemes és hasznos felkeresni a közelmúltban kihalt mesterségek még élő képviselőit, s a napjainkban halódó iparágak utolsó művelőit. Beszéljünk talán a csizmadiamesterségröl, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt Endrőd iparosságának is igen jelentős részét a csizmadiák képezték, akik bizonyára szép és mutatós csizmákat készítettek. De erről hallgassuk meg a legidősebb endrődi mestert, Tímár Gergelyt. Tímár bácsi már a hetvenötö- dik évét tapossa, de amikor felkeressük újonnan épült modern lakásában, nem a szépen berendezett szobában, hanem a régi, alsó épületi műhelyben találtuk a pangli mellett, egy kemény szárú csizma fejelése közben. Pangli- nak azt a munkaasztalt nevezik a csizmadiák és más lábbelikészítők, ami mellett kerek, háromlábú vagy éppen alacsony, négyszögletű széken ülve dolgoznak. Tímár bácsinak már édesapja is a pangli mellett kereste kenyerét, s rajta kívül a rokonságból még öten választották a bőripari szakmát Fia, Gyuszi és annak felesége már évek óta az országos hírű Endrődi Cipész Ktsz dolgozója, ö maga tizenhárom éves korában szegődött el inasnak édesapja műhelyébe, ahol három év alatt sajátította el a csizmadiamesterséget. — Emlékszik-e arra, Tímár bácsi, hogy nevezték régen a csizmadiákat? Szája mosolyra húzódik a kérdésre: — Hogyne! Vargának. Valamikor a tímárokat, a susztereket, a bocskorosokat és a csizmadiákat mind vargának hívták. • • wAy •.•••• Ff/" Kérjen minden alkalommal DANULON cipőfűzőt! Tartós, megbízható. 1875 ÉRTESÍTJÜK VENDÉGEINKET, HOGY A KULICH GYULA LAKÓTELEPEN A SZOLGÁLTATÓHAZ FÉRFI-, NŐI FODRÁSZATA ÉS KOZMETIKÁJA MEGNYÍLT! Harisnyaszem-íels2edés is biztosítva! Nyitvatartási idő: reggel 6 órától este 22 óráig, valamint hétfőn reggel 6 órától déli 13 óráig, szünnap vasárnap. BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTATÓ KTSZ VEZETŐSÉGE Tímár bácsi 1910-ben, 18 éves korában lett önálló mester. Akkoriban a csizmadiák a lábbelikhez szükséges bőrféléket még a bőrkészítő tímároktól szerezték be. Tímár bácsi főleg a debreceni és a szarvasi tímároktól vásárolt. — Abban az időben még oldalvarrott csizmákat csináltunk — mondja —, melyek puha szárúak voltak, és „egyeneslábasak” vagy „íorgatósak”. Ezt úgy értsék, hogy a két csizma felcserélhető volt, vagyis bármelyik lábon viselhették. Ezekhez fűzfakérget használtunk, s bodzafából kézzel faragtuk hozzá a talp és a sarok felerősítéséhez szükséges szeget. Egy pár csizma elkészítéséhez egy meszely faszeg kellett — Szép volt a harmonika szárú csizma is, aminek a szárát külön sámfán rakták ki ráncosra. A szára végén kemény kapni vagy ráma volt. ezért rámás csizmának is nevezték. Egy-egy ilyen csizmára 5—6, sőt még ennél is több ránc került. Az volt a legelismertebb csizmadia akkor, aki az új csizma szárára a legtöbb ráncot tudta gyűrni. — A változás a „víz után” kezdődött. Ekkor jött divatba a kemény szárú csizma. Ez úgy készült, hogy a szár és a bélés közé csirizzel 6—7 réteg keménypapírt, vódlit ragasztottak, s ettől olyan kemény lett a csizma szára, hogy akár egy könnyebb kocsi is átmehetett rajta. Készítettek asz- szony — vagy más néven kardo- gány — csizmát, amelyet End- rődön főként a tehetősebb gazdálkodók vásároltak ünnepi viselésre asszonyaiknak. A szép és gondos munkával elkészített csizmákat azonban főleg piacokon és vásárokon értékesítették a régi mesterek. Az endrő- diek általában százkilométeres körzeten belül vásároztak. — Volt olyan esztendő, hogy 75—80 vásárt is megjártam — mondja Tímár bácsi. — Persze sokszor eredménytelenül vertük fel sátrainkat, hiszen a kínálat nagy volt, a vásárláshoz szükséges pénz pedig kevés. Az egyik körösladányi vásárban például - csaknem 150 sátort állítottak fel a „csizmadia-utcában”, és mégis csupán negyven csizma talált gazdára. Ha azonban sikerült egy-egy jó vásárt kifogni, nem sajnáltuk egymástól az áldomást. Emlékszem, egyszer a kunszentmártoni vásárban 19 pár csizmát adtam el, így hát nagy volt az öröm — no, meg az áldomás. Persze, ritkaság számba men*, az ilyen jó árulás. Magam sem tudom, mennyi kisüstit ittunk meg akkor. A hetvenöt éves, ősz hajú, de egyenes tartású mester 62 esztendeje dolgozik a szakmában. Iparát már beadta, de a „mustét", a falcfogót és a többi szerszámot sűrűn kézbe veszi. Le-?s*'ívesebbo»* még most is a pangli mellett ül, ahol élete java része lepergett. S vannak-e még csizmadiák, akik ma is dolgoznak Endrődön? A szakma legidősebbje szerint nagyon kevesen. Iványi Imre, Tóth Mihály és Juhász Lajos folytatják még e halódó mesterséget Sztanyik Károly
