Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-31 / 76. szám
* liHTI. március 31. 3 Fentek Négyszáz új KISZ-tag ünnepélyes fogadalomtétele a békéscsabai felszabadulási emlékműnél Tanácskoznak a termelőszövetkezetek megyei küldöttei A Iir. Békéscsabai Ifjúsági Napák keretében március 29-én szocialista és ifjúsági briigádvezetök találkozóját rendezték meg. A finer Nyomdáiba érkezett mintegy 40 vendéget Balogh Miklós, a nyomda KISZ-titkára üdvözölte, majd a jelenlevőik megtekintették az üzemet. Ezt követően megbeszélték a látottakat, s a brigádokkal kapcsolatos kérdésekről beszélgettek. A nap másik eseménye a fiatal műszakiak tanácskozása volt a TIT Értelmiségi Klubjában, Itt a megyeszékhely iparának, útjainak, közművesítésének, szolgáltatásainak fejlesztéséről, valamint a lakásépítkezésekről hangzott el előadás a városfejlesztési terv alapján. Az eseménysorozat április 3-i és 4-i programja a következő: harmadikén a kereskedelmi és vendóglátódpari tanuláisfcola, valamint az iparitanuló-iskola egész napos politikai, kulturális és sport_ rendezvényt tart. Délután a cukrász hidegkonyhai készítmények kiállítását nyitják meg, s terítési és étlapkészítési verseny lesz a Csaiba-szálló télikertjében. Április 4-én felszabadulási hálastafétáira kerül sor, s délelőtt 11 órakor több mint négyszáz új KISZ-tag sorakozik fel a felszabadulási em , lékműnél, hogy ünnepélyesen fogadalmat tegyen. Napirenden: szakom berclláiottsága A járási tanács vb ülése Szarvason A Szarvasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ma, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja a választás utáni első ülését. Ez alkalomból három napirendi pontot tárgyal meg. Ezek közül is kiemelkedik a járás termelő- szövetkezeteinek szakemberellátottságáról, szakoktatásáról szóló beszámoló. Megállapítja az írásos jelentés, hogy azok a gazdaságok, amelyek megfelelő számú és megfelelő szak- képzettséggel rendelkező szakembergárdával rendelkeznek, ott a termelés színvonala megalapozott, és évről évre emelkedő tendenciát mutat, míg a szakemberekkel gyengén ellátott gazdaságok termelése ingadozó. A szarvasi járásban a szakember- j ellátottság elemzése során meg- I állapítható, hogy számszerűleg a | jelenlegi 200 fő elegendő, azonban a szakmai képzettség már korántsem kielégítő. Ugyanis eb- | ben a 200 főben szerepel az elnök, a főagronómus, az üzemegységvezető, a brigádvezető stb. Éppen ezért szükségesnek látszik az elkövetkezendő időben, hogy azok a tsz-elnökök, akik szakmai képzettséggel nem rendelkeznek, iskolát végezzenek. Tervük továbbá, hogy a szakemberellátottság javítására az egyetemről, főiskoláról kikerült fiatal szakembereket munkába állítják. Máris örvendetesnek mondható, hogy az 1967. évben végző mezőgazdasági szakemberek közül a tsz-ek 16 gyakornokot igényeltek. A szakemberutánpótlás másik forrása az ösztöndíjasok alkalmazása. Jelenleg a járás termelőszövetkezeteiből hét ösztöndíjas tanul. Mindezt összevetve. megállapíthatjuk, hogy a szakemberellátás megtárgyalása a vb-ülésen nagyon hasznosnak, mutatkozik. A vb-ülés utolsó napirendi pontjaként határozzák meg az április havi tanácsülés összehívásának időpontját is. halijába. A falon néhány Benczúr-, Dürer- és más kép lógott. — Hogy tetszik? — faggatta Skorzenyt. — Azt hiszem, szépek — válaszolta a Sturmbannführer. — Bár ami azt illeti, nem sokat értek a képekhez. Tudja, Obergruppenführer, mi, osztrák nemzeti szocialistáik nem értünk rá ilyesmivel foglalkozni. A vasárnapjaink nem a múzeumokban, hanem a bajtársi összejöveteleken teltek el. Amikor pedig a Führer diadalmasan bevonult Becsbe, jöttek az új feladatok. De ígérem önnek, ha véget ér a háború, pótolom majd a mulasztásokat... Hildegard asszony ismét közbeszólt. — Nos, akkor meghívom önt miihozzánk, Drezdába. Az unokahúgom művészettörténeti főis- kolárá jár, majd ő kalauzolja magát a képtárban... Skorzeny szertartásosan kezei csókolt Winkelmannénak. — Oh, hálás köszönetem nagyságos asszony. Ön már itt is bebizonyította, hogy remek háziasszony... Winkelmanné örült a sikerének. Végtére is nem akárkitől, hanem a Führer kedvenc Sturmbannführerétől jött az elismerés. — Az unokahúgom pedig igazán kedves és csinos teremtés — mondta. — Most ő is harcol. / A maga módján. Jelentkezett a leányszövetség egyik munkatá- borába. Aknákat szerelnek egy üzemben. De majd a háború után... — Hildegard szenvedélyes házasságközvetítő — mentegetőzött Winkelmann. — Az unoka- húga, Lotte valóban pompás lány. Éppen ilyen volt az én Hildegardom fiatal korában. De szép idők is voltak... Én egyszerű kis bűnügyi tisztviselő, Németország letiporva a győztes Antanttól, de harcoltunk és bíztunk... Skorzeny felkapta a fejét. — Hát, ami azt illeti, én most is bízom — nyomta meg a szót. — A Führer megmondta, hamarosan bevetjük az új fegyvereket — szólt közbe Krumholz Sturmbannführer, áki edig szótlanul követte a Winkelmann- házaspáirt és Skorzenyt. Rajtuk kívül még dr. Wilhelm Höttl volt a társaságban. Ö most sem szólt, unatkozva bámult ki az ablakon a szeptemberi napsütésbe. — Nekem sincsenek kétségeim a győzelmet illetően — sietett leszögezni Winkelmann is. — Igazi német nem engedi át magát defetista gondolatoknak. Ezt i háborút nekünk kell megnyer- M. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról.) Fejlődött a mezőgazdaság árutermelése is. 1965-ben 54 százalékkal több árut vásároltak fel állami szerveink, mint 1960-ban. Büszkék vagyunk arra, hogy a második ötéves terv időszakában Békés megye adta az ország mezőgazdasági árutermelésének 10 százalékát. Csatári elvtárs ezután a termelőszövetkezetek anyagi erősödéséről szólt. Az elmúlt öt esztendőhetővé kellene tenni a szövetkezetből való kilépést abban az esetben, ha a tsz nem tud tagjának — szakképzettségének megfelelően — rendszeres munkát biztosítani. Ugyanakkor azt is törvénybe kellene fogalmazni, hogy a kilépő tag a szövetkezet felhalmozott vagyonára részesedés címén nem tarthat igényt! Az előadó ezután részletesen beszélt a termelőszövetkezetek önállóságának jelentőségéről. Dr. Dimény Imre Klaukó Mátyás társaságában. ben a termelőszövetkezetek közös vagyona kétszeresénél is többre növekedett, ma már meghaladja a 3 milliárd forintot. Az egy tagfa jutó átlagrészesedés is jelentősen gyarapodott. 1961-ben 9 ezer 949 forint volt az átlagkereset, 1966- ban pedig 15 ezer 500 forint! E kedvező eredményekhez jelentősen hozzájárult az állam. Békés megye termelőszövetkezetei a második ötéves tervben 1,3 milliárd forint beruházáshoz jutottak, ugyanakkor a 3004-es kormányhatárosat alapján összesen 1 milliárd forint állami támogatást kaptak. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulását, tagjainak tudati fejlődését mutatja a többtermelésért kibontakazó munkaverseny is. 1952 óta 48 Békés megyei termelőszövetkezet nyert országos helyezést. Csatári elvtárs beszámolójának következő részében a termelőszövetkezeti brigádversenyről szólott. Említette, hogy 1963-ban még csak 17 termelőszövetkezeti brigád versenyzett a szocialista címért. 1966-ban a versenyző brigádok száma elérte a 166-ot. Közülük 139 nyerte el a megtisztelő címet. Az előadó ezután az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendeletről, a termelőszövetkezeti törvényről beszélt. Ez a törvény — hangoztatta — a tömeges kollektivizálás előkészítésének időszakában készült. Történelmi jelentősége abban állott, hogy segítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelőszövetkezetek szilárdítását. Az új gazdaságirányítás rendszere fokozott követelményt támaszt a termelőszövetkezetek vezetőivel, tagjaival szemben. Ezért is szükséges a közösségek működését a megváltozott viszonyokhoz, az életben kialakult feltételekhez '’igazítani. Mire is gondolunk? Helyes lenne a jogi tagságot úgy szabályozni, hogy tag az lehessen, akit a közgyűlés a termelőszövetkezetbe felvesz és aki a közgyűlés által meghatározott munkakötelezettségét teljesíti. A tagsági viszony rendezése alapot szolgáltathat arra is, hogy a jelenleg alkalmazottként dolgozók belépjenek a szövetkezetbe. LeHangoztatta: Az utóbbi időben sok szó esett az önállóságról, a vállalati jellegű gazdálkodásról. Mit értünk ezalatt? Mindenekelőtt azt, hogy a szövetkezeteknek úgy kell gazdálkodniuk, hogy saját bevételeikből fedezzék kiadásaikat, sőt a termelés bővítéséhez jövedelemre tegyenek szert. Ezután részletesen taglalta a vállalati gazdálkodás feltételeit, majd a tagok jövedelmének biztonságossá tételére a különféle alapok képzéséről beszélt. A jövőben valamennyi szövetkezetben szükséges az úgynevezett részesedési alap, a termelés megalapozására a forgóalap, a munkadíj garantált biztosítására a jövedelembiztonsági alap, a termelés bővítésére pedig a felhalmozási alap képzése. Ezek mellett továbbra is igen fontos a jól bevált szociális és kulturális alap fenntartása is. A termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának kialakulásával párhuzamosan — folytatta beszámolóját Csatári elvtárs — szükséges a tsz-ek használatában levő földek tulajdonjogának rendezése. I Ismeretes a pártkongresszus megállapítása: Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek a földtulajdon olyan rendezéséhez, amely megteremti a tulajdonjog és a földhasználat egységét. Az előadó ezután arról szólott, hogy pártunk javaslatára a kormány célul tűzte a termelőszövetkezeti tagság társadalombiztosítási rendszerének kiegészítését a bérből és a fizetésből élők színvonalára. Ezért már eddig is több j intézkedés történt. Anyagi erőforrásaink a rendeletben biztosított jelenlegi színvonalon képesek a termelőszövetkezeti tagok szociális ellátására. Tisztelt megyei tanácskozás! A termelőszövetkezeti mozgalom eredményes fejlődése, az ebből adódó nagyabb önállóság indokolja, hogy a tsz-eknek legyen együttműködési és érdekvédeQmd szerve. A jövőben annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a termelőszövetkezetek kötelej zettségei csak a jogszabályokból, a termelésre kötött kétoldalú szerződésekből, a közgyűlési és a választott szervek határozataiból eredhetnek. A szövetkezeti gazdálkodás további tennivalóinak megbeszélésére, pártunk javaslatára áprilisban összeül a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa. Ez a szerv a termelőszövetkezetek legfelsőbb fóruma. Itt vá- I lasztják meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, amely két kongresszus között intézi az ügyeket. Megyénkben ugyanúgy, mint az ország többi közigazgatási egységében, a termelőszövetkezetek létrehO'Zzá'k területi szövetségeiket. A tsz-ek választott küldöttei négyévenként a kongresszuson tárgyalják meg a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, feladatait. Javaslatot tesznek a termelőszövetkezeteknek, az állami és társadalmi szerveknek a szövetkezetekkel összefüggő fontosabb kérdések megoldására. A kongresszus tehát politikai fórum, amely tevékenyen részt vesz a párt agrárpolitikájának kialakításában! Csatári elvtárs ezután a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szervéről beszélt. Hangoztatta, a tsz-ek első kongresszusát előkészítő Békés megyei bizottságnak az a véleménye, hogy megyénkben a kongresszus után három szövetséget hozzanak létre! Csatári elvtárs szólott a harmadik ötéves terv célkitűzéseiről is. Békés megye mezőgazdaságának, a korábbi tervidőszakhoz képest, össztermelését 14—15 százalékkal, a felvásárlást pedig 35—36 százalékkal kellene növelnie, majd ismertette megyénk főbb termeléspolitikai feladatait. Ezek között említette a kenyérgabona-termelés mennyiségi növelését, a takarmánytermesztés fejlesztését, zöldségből a növekvő igény — ipari és nyersexport —, továbbá a lakosság szükségleteinek teljes kielégítését, az aprómagtermesztés fellendítését, a szarvasmarha- és a juhállomány számszerű és minőségi gyarapítását, a hústermelés tokozását,' valamint a termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztését, a gazdaságilag még gyenge tsz-ek megszilárdítását. Ezután a termelőszövetkezeti gazdálkodás színvonalának növeléséről beszélt. Azt ajánljuk — hangoztatta —, hogy szövetkezeteink 2 ezer hold szántóra alkalmazzanak egy agrármérnököt, minden 509 holdas kertészetet egy agrármérnök irányítson. Emellett indokolt a gépészmérnök és az egyetemet végzett állattenyésztő munkába állítása is. A középkáderek számának gyorsabb ütemű növelése is napirendre kerül. El kell érnünk, hogy közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikumokba, szakközépiskolákba 800-nál is több fiatalt küldjünk. Ugyanakkor 1970-ig 10 ezer felnőtt szakmunkásra számítunk. Feladataink nagyok. Teljesítésüknek feltételei megvannak. Ha valamennyi üzem és valamennyi szövetkezeti gazda teljesíti a rá eső munkát', akkor mostani ötéves népgazdasági tervünk Békés megyei célkitűzései megvalósíthatók. *** A termelőszövetkezetek küldötteinek első megyei tanácskozása lapzártaikor még tartott. A vitát lapunk holnapi számában a hozott határozattal együtt közöljük.
