Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

1967. március 31. 4 péntek Egységes, közös erővel Régen tapasztalt pezsgő közéletnek, a mindennapi életet szebbé es jobbá tevő társadalmi tevékenységnek vagyunk része­sei jó néhány hónap óta. A té­nyek tömegével bizonyítható élén­külés végső soron nagyon is ter­mészetes megnyilvánulása, ered­ménye annak a . tíz éve folytatott töretlen pártpolitikai munkának, amely városon és falun egyaránt kialakult. Ez a nagy érdeklődést pártvezetéséig egyik tagja — az islkola agilis igazgatója — jegyez­te meg valahogy így fogalmaz­va: — Már a nyáron éreztük, hogy valami baj van a párttagok egy­séges állásfoglalása körül. Ezt a község kommunistáinak zöme szóvá is tette. A vezetőségválasz- táskor sikerült egy bizottságot alakítani, akik aztán decemberig minden párt a! a pszer v eze ínéi rész­es egyben tényleges helyeslést ki- , letes elemző, felmérő munkát váltó politikai hangulat a kom­munistáktól, a pártvezetőségektől fokozott figyelmet, a ,,kis" ügyek­kel való törődést, érzékeny rea­gálást és határozott állásfoglalást kíván. Néhány hónapja — amikor még a jelenlegi élénkülés kezdeti meg­nyilvánulásait tapasztalhattuk — a megye központjától eléggé tá­vol fekvő községben. Buesán igye­keztem képet alkotni a mozgaíó- erő, a pártszervezet helyzetéről. Az eszmecseréken szóba került a kommunisták egységének szüksé­gessége, vagy a határozott állás- foglalás hiánya. végeztek. Beszélgettek a tagság jelentős részével, majd megálla­pításaikat a rendkívüli taggyűlé­sen vitattuk meg. A beszélgetésekből las­san kialakultak a pártszervezet egységének, az egyöntetű cselek­vésnek a meglevő és a még hi­ányzó tényezői. Elég sokan voltak, akik elmaradoztak a taggyűlések­ről, érdektelenekké váltak, baj volt a tagdíjfizetéssel, jő páran nem jelentkeztek át munkahelyük pártszervezetéhez, s ezek a párt­tagok bizony nem végeztek jófor­mán semmiféle pártpolitikai mun- Ha jól emlékszem, a községi 1 kát. Ezt a tarthatatlan helyzetet nnminmim:iuniiiimiina»iimiiiiiiunHm:jiiiiiHHii>nmMi>wun»MnmmtiHiii<nmiiiOTTOiim«iiB»mii»<iiiniiiiwii— Itíazzon, SlÁSl-Svájcba / A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — Első díj: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak: Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 10. rejtvényünk: Felülről lefelé, balról jobbra: 1. Iroda (+’). 2. Keltezés. 3. Keres­kedelmi számlakeret röv. (z=sz). 4. Mosdótál. 5. Aprózza lépteit. 6. Ipari város az NSZK-ban. 7. Vissza: férfinév. 8. Sors. 9. Ura­lom (harmadik kockába kettős betű). 10. JRV. 12. Ipari beren­dezés. 14. Sok (első kocka kettős betű). 17. Akta. 18. ...királynője, Goldmark operája. 20. Tigris né­metül, fon. 22. Rovatokra oszt. 24. Nem felnőtt (első kocka kettős betű). 26. Férfinév. 27. Ilyen kút is van (+’). 28. Csukom. 29. Ho­zat ellentéte. 30. Tudósítások. 31. Szorongok. 34. Durva szidalom. 16. Verés. 37. Nyakbavaló (+'). Jobbról balra: 2 Harag 3. Hal­fajta. 4. Érzékcsalódás keltette kép. 5. Vallási tilalom. 6. Hű em­berem. 7. Forgat (pl’, könyvet). 8. Folyó Afrikában. 9. Reszket. 10. Királyság Ázsiában 11. Erzsébet egyik változata. 13. Látogatás. 15. Váladékot termelő szerv. 16. Arab férfinév (—'). 19. Nehéz kényszer- munka. 21. Monda németiül. 23. Vaj is lehet ilyen. 25. Terep. 27. Akadályoz. 26. Erőgép. 29. Vámot vet. 30. Lásd az előző 30-as szám meghatározását. 31. Pisze. 32. Kerti növény. 33. Porció. 35. Ki­tüntetés. 38. Szín. Ha a rejtvényt megfejtettük, a számokkal ellátott kockákba ír­juk be a megfelelő betűt. Bekül­dendő az így megkapott jelmon­dat. i tárta fel a bizottság és tett javas- [ latot a dolgok rendezésére. I Helyes és eredményes módszer volt, hogy a körültekintő vizsgá- j lat után mindazok ügyét, akik I megsértették a pártélet normáit, j a taggyűlés előtt megvitatták. Itt ! aztán a nyílt és őszinte beszéd lehetőséget biztosított annak tisz­tázására, hogy a párttagóktól mi­lyen társadalmi tevékenység és kötelezettség várható. Egyes sze­mélyeknél a taggyűlés nem riadt vissza a pártból való törléstől vagy a súlyosabb fegyelmi pontok alkalmazásától sem. Az ingatag talajon álló „nem politizálunk'’ felfogást a község kommunistáinak józan és határozott tevékenysége rövid időn belül megváltoztatta. Ma már talán a sok társadalmi ten­nivaló közepette nem is igen em­lékeznek a néhány hónappal ez­előtti problémákra. Hiszen Bu- csán is megélénkült a politikai élet és mind többen szólalnak fel, tesznek javaslatot, vesznek részt különböző gyűléseken és a társadalmi munkában egyaránt. Emellett természetesen a napi termelési feladatokat is igyekez­nek jól elvégezni. A pártszervezet vezetői okultak a régebbi helyzeten és jól tudják, hogy a sokrétű közéleti tevékeny­ség. az emberek mindennapi problémáira a válaszadás és az indokolt igények kielégítése nem oldható meg csak a szűk vezetés részéről. A pártszervezet egysége, a kommunisták aktivitása az az alap, melynek eredményeként a dolgozó tömegekkel nap mint nap szót lehet érteni. Ez a közös szó- értés, az azonos célért való tevés alakult ki Buesán is a határozott intézkedések alapján. S ma már újra rendszeres pártrendezvénye­ken vitatják problémáikat, a ten­nivalókat. Ugyanakkor tapasztal­ható az is, hogy a pártonkívüliek széles tábora mind nagyobb figye­lemmel fordul a helyi, a minden­napi politika felé, melynek ered­ményeképpen bizonyára sok egy­szerű, becsületes ember megta­lálja az utat a kommunistákhoz. Pankotai István Kérdések és feleletek a tsz-nyugdíftörvényről Kik kaphatnak kártalanítási Kártalanítási segélyre az a tsz- tag jogosult, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében keresőképtelenné vált, de rokkantságának mértéke még nem állapítható meg. A kártala­nítási segély a keresőképtelenség tartamára addig jár, ameddig az illetékes orvos megállapítása sze­rint a termelőszövetkezeti tag ál­lapota ki nem alakúit. A kártalanítási segély havi Ősz- szege a baleseti járadék alapját képező havi átlagjövedelem 65 százaléka. Ha a kártalanítási se­gélyt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi kártalanítási segély egyhar- mincad részének forintra kerekí­tett összege jár. Ha a balesetet szenvedett tag állapota kialakult, s munkaképes­ségének bizonyos százalékát — hosszabb időre vagy véglegesen — elvesztette, munkaképesség­segélyt és baleseti járadékot? csökkenésének megfelelően bal­eseti járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat kap. Rokkantsági nyug­díjat az igényelhet, akinek mun­kaképesség-csökkenése a 67 száza­lékot eléri vagy meghaladja. Aki­nek munkaképessége legalább 16 százalékban csökkent, baleseti járadékot kaphat. A baleseti já­radék mértéke: 16—25 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén (1. fokozat) a havi átlagjövedelem 5 százaléka, de legalább havi 75 forint, 26—35 százalékos munka­képesség-csökkenésnél (2. fokozat) a havi átlagjövedelem 8 százalé­ka, de legalább havi 90 forint, 36 —49 százalékos munkaképesség- csökkenés esetén (3. fokozat) a havi átlagjövedelem 10 százaléka, de legalább havi 135 forint, 50— 66 százalékos mu nkaképesség ­csökkenésnél (4. fokozat) a havi átlagjövedelem 25 százaléka, de legalább havi 270 forint. Jelentés a békéscsabai vetömagboltból — Március elején kezdődött a csúcsforgalmunk — mondja Kiss Imréné, a vetőmagbolt vezetője —, s azóta bizony egymásnak adják a kilincset a házikert-tulajdonosok. Örömmel mondhatom, hogy na­gyon kevesen távoznak tőlünk dolguk végezetlenül. A választék bőséges, szinte mindenki megta­lálja magának azt a magot vagy mást, amire szüksége van. — Mi a fő cikk? — Elsősorban a vetőmagok. Há­rom-négy mázsa vetőborsó talál gazdára naponta, de ezek mellett nagyon sokan viszik a sárgarépa-, retek- és más magokat Igen meg­növekedett a forgalmunk a kü­lönböző állati tápszerekben. A háztáji baromfitenyésztők egy­más után viszik az indító — neve­lő vitaminpremixet, mint olyan tápszert, amely kiválóan alkal­mas a korai csibenevelésre. Nagy keletje van a különböző növény­védőszereknek, közöttük az új­fajta gombaöl őknek. — Ü jdonság? — Kettőről is beszélgetünk. Ve­tőbúrgonya-akciót indítottunk, ki­váló gülbaba vetőgumóval látjuk el azokat, akik előj egyeztetik a kí­vánt mennyiséget. Mázsája két­százhatvan Ft, s április első nap­jaiban már átvehető az első negy­ven mázsa. Újdonságnak számít az ötkilogrammos csomagolású nitrogéműtrágya, amit szintén április első napjaiban vásárolhat­nak a házikert-tulajdonosok. Nem újdonság, de igen sokan vásárol­ják a különböző szőlő- és gyü­mölcstermesztéssel, valamint ba­romfitenyésztéssel foglalkozó szakkönyveket. — O — Igaza lett Maiinovszkij marsallnak s 31 lb 1H 33 iH s 3 V 18 if 35 18 35 19 5 35 3 E tó S 35 IS if 16 0 2 10 13 If ff 31 a It H 2 If 36 23 e k »V II « E r 3 E ag E í­IT E ff lb H 1 10 33 A Rejtvényszelvény 1967. március 31. 10. Az élet vihara, a második vi­lágháború kegyetlen vérzivatara Zircre vetett, a zirci apátságba, ahol mint „kutyamosó'’ szobainas húztam meg magam. 1945. március 26, hétfő. A front már három napja elvonult, de még messziről idehallatszott — délről és nyugatról az ágyúdörej. Ezt a napot sohasem felejtem el. Az apátságban rengeteg mun­kánk volt. Szalad a házgondnok hozzám, hogy a rettenetes nagy kolostorban keressek egy szobát, takarítsam ki, terítsek fel egy asztalt, mert hét magas rangú szovjet katonatiszt érkezik hat órára az apátságba, akiket ven- ! dégül lát az apátság, j Az épületben mindenütt nagy i felfordulás uralkodik. A távozó j fasiszták nem kíméltek semmit. Rengeteg helyiség közül lehet I válogatni. Választásom a föld­szinten, a „funda” folyosójával szemközti folyosón, a főbejárattól \ nem messze levő üres szobára j esett, melyet a németek úgyneve- | zett kisműtőnek neveztek. Az or- : vosságszagot kivitte már a huzat, mert ebben nem volt hiány az ■ ablakszem nélküli helyiségekben. ; A légnyomás nem volt válogatós, i Végigjártam az épületet^ amíg j óp ablakokat találtam. Ezeket is úgy szegeztem fel az ablakfóliák­ra, mert' mint idegen ablakok, nem illeszkedtek bele az új tok­ba. Eléggé jó idők jártak akkor is tavasszal. így nem kellett fűteni. A szobát felmostam. A falakat leporoltam, lepókhálóztam. A padlót beszőnyegeztem. A szőnye­gezés után dupla tányérral, fehér A konyhán már párologtak a finom étkek. A papok ki akartak tenni magukért. Mikor készen lettem, megmosa­kodtam, leberetváltam hetes pelyhes arcomat. Rendbe tettem magam. Felöltöttem fehér tálaló­kabátomat és szívszorongva vár­tam a szovjet vendégeket. Az óra mutatója este 6 óra felé közeledett. Az apátúr őkegyel­messége néhány magas rangú fő­pap kíséretében, teljes díszben levonult a fogadásra berendezett szobába. Itt volt a főapáton kí­vül az 53 ezer holdas egyházi birtok papi jószágkormányzója, a számvevő, a főpénztárosi, a te­ológia igazgatója, a novíciusmes- ter, az öreg házgondnok és a pi­ciny Vidor mint „tolmács”. Gyorsan megszámláltam őket, s láttam, hogy így kevés lesz a te­ríték. Gyorsan intézkedtem, s pó­toltam a hiányokat. Még kettővel többet is hoztam a kelleténél a biztonság kedvéért. A székekkel is így jártam. Szóltam a portásnak, ha a ven­dégek megérkeznek, hová vezesse őket. Hét óra, nyolc óra, kilenc óra... a vendéglátók hallgatagon ülnek, csak Vidor tanulja szigo­rúan az oroszt abból a szótárból, melyet két hete elvesztett (kiej­tett a reverenda újjából), melyet én találtam meg, melyért akkor — gondolom — a németektől leg­kevesebb: főbe lövés járt volna. S hogy visszaszolgáltattam neki „szép simán”, kaptam tőle egy valódi cserkésznadrágot. Hiába várnak, nem jön senki. — Már biztosan nem is jönnek! — állapítják meg. A vendégvárók elmennek, fel­mennek szobáikba, s meghagyják, ha a vendégek meg találnak ér­kezni, üzenjek vagy menjek fel értük. Egymagám üldögéltem a szobá­ban. Tíz óra felé járhatott az idő. A folyosó sűrű léptek zajától lett hangos. Egyszer csalk felpat­tan a szoba ajtaja és a portás máris tessékeli befelé a megér­kezett magas rangú szovjet kato­natiszteket. A csodálkozástól alig tudok hová lenni. De ez a csodálkozás nem tart sokáig, mert az egyik közülük megszólal magyarul, üd­vözöl, kezet nyújt, bemutatkozik, a belépetteken végigmutat és emígyen folytatja: A Szovjetunió Második Ukrán Hadseregcsoport parancsnoki ve­zérkara — ma jd megkezdi a ven­dégek egyenkénti bemutatását: — Malinovszteij, a Második Uk­rán Hadseregcsoport parancsnoka, a Szovjetunió marsaülja. A meglepetéstől szóhoz sem tu­dok jutni, csak a kezem emelem kézfogásra. — Maiinovszkij mar­sall hatalmas acélmarkában pi­hen vékony kezem. — A kemény kéz megrázza az enyémet vagy háromszor. Szúrós, kemény, szeme szemembe néz. Arcaira ba­rátságos mosoly ül. Amíg a kezem rázza, bal karját vállamra teszi. Szinte érzem, hogy sugárzik be­lőle az ember-szeretet, a humani­tás. Megkérdezi, hogy mi vagyok én itt. — Szolga! — válaszoltam hatá­rozottan. * — Ezután pem lesz szolga Ma­gyarországon — mondja mosoly­gós arccal. Én csák kérdőn nézek rá. Ő csak a fejét rázza és ezt ismételgeti: — Nyet, nyet! Amikor elengedi kezem, bal ke­ze lecsúszik karomon konyákig, jobb keze felemelkedik a bal kö­nyökömig és egyszerre két kézzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom