Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

Itt?. március 1« 3 Szerda Megkezdődött a tavaszi munka megyénkben Az. elmúlt év hasonló idősza­kaiban már szántó-vető traktorok­tól, szorgos lófogatoktól tarkállott a határ megyénkben. A mostani időjárás késlelteti a munkát, lágy a föld, még a legjobb talajú föl­deken sem lehet mindenütt rá­menni a talajra. Megyénkben is megkezdődött a tavaszi munka. Folytatják az ősszel félbemaradt mélyszántást, készítik a talajt a legkorábbi magvak vetésére. El­sőnek a mezőkovácsházi járás (könnyebb talajain: Medgyesegy- 1 házán, Magyarbánhegyesen, Nagy- Ibánhegyesen és környékén láttak munkához az erőgépek. A tsz-ek jól felkészültek az időszerű mun­kákra s előreláthatóan gyorsan behozzák az időjárás okozta le­maradást Gyomirtószert és műtrágyát szóró repülőgépek keringenek a vetések felett Megyénk állami gazdaságaiban öt termelőszövetkezeteiben pedig négy repülőgép kezdte meg feb­ruár közepén a gabonák fej trá­gyázását. A termelőszövetkezetek­ben dolgozó gépekre 22 ezer hold fejtrágyázási szerződést kötött többek között a füzesgyarmati Vörös Csillag, a szeghalmi Pe­tőfi, a dévaványai Aranykalász és a kétegyházi Béke Tsz. Ugyan­akkor megkötötték a megállapo­dást 16 ezer hold kalászosnak re­pülőgépről történő vegyszeres gyomirtására is. A gépek pilótái igyekeznek, amikor erős szél vagy más, a munkát gátló kellemet­len időjárás nem gátolja őket. Igyekezetük biztosíték arra, hogy a leszerződött területnél jó néhány ezer holddal túlteljesítik a féj trágyázást és a vegyszeres gyomirtást. Útnak indították az első export primőrsaláta-szállítmányt megyénkből Az idén 200 ezer fej salátával és félmillió primőr paprikával többet értékesítünk, mint egy évvel ezelőtt Megyénk kertészkedő termelő­szövetkezeteiben és háztáji gazda­ságaiban minden eddiginél job­Március 3-án ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyed Ta­nácsa elnöksége március 3-án délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán. Megvitatja az 3ZMT központi könyvtár tevé­kenységét, szerepét a dolgozók nevelésében, foglalkozik az üze­mi tömegsport helyzetével, a spartakiádokra. való felkészü­léssel és meghallgatja az SZMT szervezési és kádermunkabizott- ság tájékoztató jelentését a szakszervezeti választásokról. ban megszervezték a primőrter­mesztést. A MÉK legalább 200 ezer fej salátával és félmillió paprikával többet vásárolhat fel szerződéses alapon, mint egy év­vel ezelőtt. A tavaszi napsütés különösen kedvez a hajtatóházi és hollandágyi növényeknek. Ennek köszönhető, hogy hétfőn útnak indulhatott megyénkből az első fcVitaminszállítmány”. ex­portra. A tótkomlósi Viharsarok Tsz hajtatóházából 20 ezer fej gyönyörű salátát és 7 ezer cso­mó piros retket szállítottak ka­mionnal az NDK-ba. Az elkövet­kező hetekben sűrűn indulnak majd „vitaminkaravánok” me­gyénkből a szomszédos országok­ba. Bizalommá vált a bizalmatlanság Ellenszenvvel vegyes bázalmat- lansággial fogadták a hunyai Hu­nyadi Tsz tagjai közül többen is Kontra Illést. Idegennek tartot­ták, akit a járásiak javasoltak el­nöküknek. Nem akartak ellent­mondani s megválasztották azzal a gondolattal, hogy majd lesz va­lahogy. Ez a „majd lesz valahogy” na­gyon kedvezően alakult. A Kontra Illés megválasztása előtti évben 10,42 mázsájával fizetett a búza, 96 mázsájával a cukorrépa, 15,70 mázsa morzsoűttal holdanként a kukorica. Sorolhatnánk még jó néhány növény termésátlagát, de a 26,70 forint munkaegységérték, az egy tagra jutó 15 700 forint jö­vedelem is eléggé elárulja, hogy nem a legjobban használták ki ad­dig a hunyaiak az elég jó adott­ságokat. Kontra Illé$ sole váltosstatnivalót talált a szövetkezetben, s bizony a vál­toztatások nem simán, hanem zsörtölődésektől, súrlódásoktól kí­sérve valósultak meg. Arról volt szó többek között, hogy amiből le­het, abból nagy hozamú és hibrid­faj iákat vessenek. Az 1964-es gaz­dasági évben a búzának csak tíz százaléka volt intenzív fajta. Az­tán csakhamar 100 százalékra emelkedett a hibridkukorica-ve­tőmaggal együtt. Jobb talajelőké­szítést és ápolásit kapott a cukor­répa meg a többi növény is. A korábbi 10 százalékról jócskán felemelték a növényekben a gyomirtó vegyszerek használatát is. Gyorsabb ütőmben igyekeztek gépesíteni s most már szinte alig hiányzik felszerelés... Nem részletezzük tovább a vál­toztatásokat, a lényeg az, hogy tavaly 15 mázsa búzát, 196 mázsa cukorrépát, 30 mázsa morzsolt ku­koricát takarítottak be holdan­ként. Hasonlóan emelkedett a töb­bi növények termésátlaga is, s míg 1964-ben 27 vagon takar­mányt voltak kénytelenek vásá­rolni, most 30 vagon felesleggel, vagyis biztonsági tartalékkal ren­delkeznek. Nem akarjuk mi sem és más sem csupán Kontra ülés érdemé­nek tulajdonítani az elért ered­ményeket, azt, hogy most már 40 forintot ért egy munkaegység pré­miummal együtt, hogy a tagon­kénti átlagos jövedelem 19 280 fo­rintra, a közös vagyon pedig 39 millió forintra növekedett. Kontra Illés mat tette, amit rábístak, amit tennie kellett. Szervezett, irányított, s meggyőzte, akiket meg kellett győzni a változtatás szükségességéről. Honnan vette a hozzáértést? Egy 40 holdas 8 tagú parasztcsa­ládban született Endrődön. Igaz, hogy az a 40 hold nem ért any- nyit, mint amennyit Hunyán 12 hold ér, de viszont a művelésével járó kínlódás, erőlködés megtaní­totta a Kontra-gyerekeket, köz­tük ülést is a kitartásra és a szor­galomra. ülés hetedik gyerekként született, s a családi összefogás egyik bátyjával a középiskolába segítette. Amikor a termelőszö­vetkezetek alakultak, valameny- nyien beléptek, és most is szövet­kezetben dolgoznak. Illés az end­rődi Haladás Tsz-ban sertésgon­dozó volt. Közben mérlegképes .könyvelői oklevelet szerzett, s az­tán főkönyvelő, később bérelszá­moló volt. Nem sértődött meg, amiért ko­rábban apját kuláklistára vették a 40 hold gyenge minőségű földje miatt. Egyike volt annak a 13 tag­nak, akik az 1953. évi széjjelug- rás idején, és egyike annak a 7 tagnak is, akik 1956-ban benn­maradtak. Egyszóval, sokat próbáit, tapasstalt ember lett akkorra, amikor a hunyai Hunyadi Tsz élére javasolták és megválasztották. Mindig többet, jobbat akaró tulajdonsága, em­ber- és igazságszeretete csak­hamar eloszlatta mindenkiben az iránta érzett ellenszen­vet és bizalmatlanságot. Bi­zonyság erre, hogy a hunyaiak most egyhangúlag őt jelölték me­gyei tanácstagnak. Abból a meg­gondolásból tették, hogy aki jót akart és jót tett a hunytaknak, az jót tud tenni tanácstagként a megye egész lakosságának is. K. I. Eredményesen tevékenykednek a kertészeti szakkör tagjai Békéscsabán Metszési bemutató — Permetezöbrigád — Gyümölcsfa-és szölőoltvány-elosztó telep Néhány hónappal ezelőtt tíznél több kertészkedő megszervezte Békéscsabán a kertészeti szak­kört. A szakkör vezetője Boros László, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának főkerté- s-zc rendszeres programot állított össze az érdeklődők szakmai képzésére. Békéscsabán visszhangra talált a szakköri munka, amit az, is ta­núsít, hogy a tagok száma elérte a kétszázat. Vasárnap délelőttön­ként — havonta egyszer, esetleg kétszer — szakmai foglalkozást tartanak a Balassi Művelődési Otthonban. Ezeket gyakran egy­kozását március 12-én a Balassi Művelődési Otthonban tartja. Ek­kor a szőlőtermesztéssel kapcso­latos feladatokat beszélik meg Füri József kertészmérnök, a Kecskeméti Kutató Intézet tudo­mányos munkatársának vezetésé­vel. D. K. Más az írás, láttáim helyemet az ablaknál. Nem tudtam elszabadulni onnan, amíg mindent be nem takart az est szürkesége. Igyekeztem le a lépcsőn. Az egyik kanyarban meg­torpantam. Azt hittem, káprázifc Mögöttünk már este van. Felet­tünk ragyognak a csillagok, s alattunk a tükörképei: a földön vibráló, csillogó városok, települé­sek fényei. (És hirtelen annyi ilyen csillag Pothonmun — nyugati kapujául szolgált annak az erődrend­szernek, amely mintegy ezer éve körülvette az akkori Phen­jant. szemem, A falon napnyugtát brázoló festmény, amelyre mint- :a az élőbb szemlélt kép költözött olna összes színeivel. Közelebb léptem, akkor láttam, lem festménnyel, hanem selyem- tímzéssel állok szemben. Annyira ►eleféledkeztem a tanulmányozá- ába, hogy alaposan lekéstem a vacsorát... A gép faradbataliánul száguld. tárul élénk egy tömegben, mint sem égen, sem földön: Moszkvá­hoz érkezünk, megszámlálhatat­lan fényei messzire világítanak. Az ember mindig szívesen időz­ne a szovjet fővárosban, mert a külföldinek minden évszak kínál valami kedveset. Azt mondják, olyan megkapó az ősz Lenin-he- gyen, mint Korea északi részién. Márpedig azt ismerem. Jó lenne maradná. A repülőtéren kiderül, baj van a jegyemmel, másnapi járatra ér­vényesítették. Nekem pedig most kell mennem. Telefonálás. Telik az idő. Üjabb tárcsázás. — Ma csaik MALÉV-járat köz­lekedik — mondja az érdekemben telefonáló szovjet lány. — Tömve vannak. — Mégis, mit lehetne tenni? Üjból veszi a telefont, s tárcsá­zás után átnyújtja: — A kirendeltség vezetője — beszéljen vele! Mondom, miért keresem. Hall­gatás a válasz. Néhány másodperc múlva megszólal: — Kész a teljes utaslistánk. Csupa külföldi. Rendkívül nehéz bármit is tennünk, de megpróbál­juk. Vészesen közeledik az indulás ideje. A hazatérés gondolata pe­dig teljesen a hatalmába kerít. Végre megjelenik a MALÉV képviselője. Átadja a jegyemet. — Szerencséje van, valaki le­maradt — mondja —, jó utazást... Lvov légterében járhat a gép, amikor tálalnak. ízlik a hideg pe­csenye és utána a „Badacsonyi”. A csupa idegen beszédbe kelle­mesen csendülnek az ülőhelyem­hez érkezett stewardess magyar szavai: — Parancsol , még? — felemeli kezében''szorongatott üveget. Nyújtom a poharam. — ön honnan utazik? — Koreából — mondom. — Olyan messziről! Nemrég ol­’stam... És beszélni kezd, szép kerek mondatokban — Koreáról. Következik a befejezés: És ami­ről a tények külön szólónak... | bekapcsolják gyakorlati bemuta­tóval. így volt ez február 26-án, vasárnap délelőtt is. A szakkör tagjait Vlucskó Lafos, a lakatos és gépjavító ktsz nyugdíjasa gyümölcsöskertjében fogadta szakmai bemutatóra. A foglalko­zást Péterfi Zoltán kertészmér­nök, a gyulai városi kertészet dolgozója vezette. Őszibarack- metszést mutatott be egy kétéves és egy ötéves fán. A bemutatót nagy érdeklődés követte. Boros László bejelentette, hogy a szakkör egy permetezőbrigádot alakított, amely egész évre elvál­lalja a békéscsabai zártkertek nö­vényvédelmi szolgálatát. Ebben a munkában támogatásit kapnak a tarhosi növényvédő állomástól is. A szakköri permetezőbrigád fel­szerelését a földműves szövetkezet biztosítja. Eddig nyolc permete­zőgépet vettek át. Az fmsz-nek mindössze annyi kérése volt, hogy a permetezőgépek amorti­zációs költségét — évenként — fizessék. Helyet kerítettek a gépeknek és a vegyszereknek, sőt tavasztól őszig — naponta délután 3 órától 6 óráig — ügyeletet tartanak Bé­késcsabán, a Bartók Béla út 65 szám alatt. Az érdeklődőket, a szaktanácsigénylőket ekkor fo­gadják. A. békéscsabai kertészeti szak­kör már most gondoskodik arról, hogy a házikertekbe kiváló mi­nőségű gyümölcsfaoltványok ke­rüljenek 1987 őszén. A szakköri tagok elvállalták e munka szer­vezését, így gyümölcsfa- és szőlő- oltvány-elosztó telepet is beren­deznek. A szakkör legközelebbi foglal­más a valóság? Az utóbbi két hónaiban több alkalommal Budapestre vagy a fő- városon áfc az ország más helysé­gébe kellett utaznom. Pestre vagy éppenséggel Egerbe utazni még gyorsvonattal is jó néhány órás semmittevést jelent. Ebből követ­kezik, hogy a legszükösebb költe­kezés esetén is egy-két csomag bnr- gonyaszirom erejéig „kapcsolatba lép” a jámbor utazó az Utasellátó étszolgálattal. Ezt tettem én is az utóbbi két hónapban jó néhány esetben. A jóízű, ropogós burgo- nyaszirom vásárlása azonban bos­szúságot okozott. Legutóbb, a január 18-i utazásom­kor, szokásomhoz híven burgonya­szirmot vettem az Utasellátó mozgó­árusától. S mint két hónap alatti utazgatásom idején csaknem min den esetben, most is becsaptak. A celofántasakba csomagolt búr- gonyaszirom közt — nagyon he­lyesen — egy nyomdailag készített árcédula található, amelyre két fél­reérthetetlen számot írtak: „Súly 1© dekagramm, ár (tasakkal együtt) 4,60 forint. En öt forintot adtam, miután közölte velem az étszolgá- lalos eladó, hogy a burgonyaszirom tasakonként 4,80, azaz négy forint és nyolcvan fillér. Azóta is töpren­gek e 20 filléres feláron. Miért ír­nak a tasakban elhelyezett céda Iára 4,60 forintot, ha 4,80 forintén adják? Bosszankodásomat tetőzte az, hogj miután az étszolgáiatos eladó jói szemügyre vette a kézhez kapott öt egyforintost, mint aki jól végezte dolgát, sarkon fordult és faképnél hagyott. Még köszönömöt sem mon­dott. B. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom