Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
196t. március 19. 3 Vasárnap Száz méter és az igény Tízéves a KISZ Irta: Dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára A látszólag logikátlan és ösz- szcfüggéstelen cím mögött egy időszerű probléma rejtőzik: — mi fontosabb, a bolt vagy a vevő érdeke? Persze a kettő azonos kellene, hogy legyen, hiszen az elégedett vásárló az eladók öröme is. Vagy mégsem? Nemrég az egyik csabai szaküzletben damilt, ezt a horgászásra és egyéb hasznos célra felhasználható erős, tartós műanyag zsineget kértem. A cél, amire kellett, nem igényelt többet egykét méternél, de — az árusítás régi mechanizmusi jellegére tekintettel — ötöt „mondtam be”, nehogy piszlicsári vevőként kezelve, azzal bocsássanak el, hogy nincs. — Van — jelentették ki. Felcsillant a szemem, mégsem jöttem be hiába a város széléről! — Van, de csak százméteres mennyiségű origi- nált csomagolásban, összesen négy tízesért. Megköszöntem a tájékoztatást és távoztam, miközben feírémlett előttem Frei- virt Antal báesi, gyerekkorom szatócsa, aki akár húsz centit is levágott volna a százból és aki éppen olyan szívélyességgel Megyénk állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben hét végére különösen megélénkült a határ: ahol adósak maradtak az őszi mélyszántással s megfelelő a talaj, folytatják a szántást, legtöbb helyen azonban a talajelőkészítéssel és a vetéssel foglalkoztak. Hét végén megyénk nagyüzemeiben kétezernél több különböző erőgép és több száz pár lófogat segítette az időszerű munkákat. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban például 130 erőgépet láthattak munka közben a járókelők. Eddig ezer holdon tették földbe a kora tavasziak magját, jelenleg cukorrépát vetnek, vetőágyat készítenek a traktorok. A nyisszantott szövetből, pertliből, drótból, zsinegből a kedves vevő szerint szükségeltetett minimális mennyiségben, mintha az az egész árukészletet igényelte volna. No! Persze szocialista kereskedelmünknek semmi köze a szatccskodáshoz, annak'sem József Attila által remek zsánerképpé varázsolt fogalmazásában, sem másként. Azonban ennek a mi kereskedelmünknek az eddigieknél is jobban figyelembe kellene vennie azt az objektív tényt, hogy az egyéni vásárlónak, akárcsak a felszabadulás előtt, ma sincs raktárkészletre való mennyiségben szüksége rövidárukra, arra, hogy pénzéta szükségeltnél több s ezzel drágább anyagra költve, idővel akár maga is boltot nyisson a felhasználatlan damil, pertli és egyéb anyagból. A gyári csomagolásnál, a „kiszerelésnél” érdemes még jobban figyelembe venni az egyéni fogyasztási kvantumokat, mert így jövedelmezőbb, pazarlásmentesebb. A vevő nyugalmáról nem is szólva. —hő— megyénk nagytábláin talaj munka minősége minden korábbi évit felülmúl. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz határában már hatszáz holdon fejezték be a vetést. Itt is jól kihasználják a kedvező időjárást, 28 pár ló és 30 erőgép munkálkodik a határban. Az eleki Lenin Tsz földjein szintén cukorrépát vetnek a gépek, hagymaültetésre, kukoricavetésre készül a vetőágy. A traktorosok úgy tervezik, hogy vasárnap is dolgoznak. Kora reggel leadják szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjeire és vetnek, talaj munkát végeznek, mert évek óta úgy tapasztalják: a korai vetés hoz magas termésátlagot. U ég túl frissek voltak a m budapesti Köztársaság tér tragikus emlékei, amikor 1957. március 21-én a párt hívó szavára újjáalakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A Köztársaság téri Erkel Színház zsúfolásig megtelt falai között a magyar ifjúság legjobbjai kibontották a zászlót, amely alatt azóta több százezer ifjúkommunista tevékenykedik. Nem volt ez egyszerű dolog abban az időben. Az 1956-os ellenforradalom által keltett eszmei zűrzavar még erősen gátolta a szebbet, jobbat akarók törekvéseit. Még a jóindulatú- ak körében is sokan voltak, akik kételkedtek a KISZ lét- jogosultságában. Mindezek ellenére, akik itt fogadalmat tettek a zászló által szimbolizált ügyre, tudták, mit akarnak és ez volt a döntő: 1919 szellemében, a magyar történelem legjobbjainak, a magyar kommunistáknak példáiét követve hirdették meg a jelszót: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” A példa követésre talált. Szerte az országban egymás után jöttek létre a KISZ szervezetei és néhány hónap leforgása alatt csaknem kétszázezerre nőtt az ifjúkommunisták serege. Békés megye ifjúsága is hasonlóan cselekedett s 1957 márciusában a már jóval korábban megalakult ifjúkommunista szervező bizottság a békéscsabai úttörőházba hívta össze az alakuló értekezletet. Ezt követően indult meg az aktív szervező munka, melynek eredményeként már 1957 őszén csaknem 3500-ra nőtt a KISZ- szervezetek taglétszáma. R párt ifjúsági szervezete ■* ez idő alatt mindenkor teljesítette azokat a feladatokat, amelyekkel népünk megbízta. Az ifjúság kommunista szellemű nevelésében, a szocialista társadalmi rend gazdasági építésében, nagyszerű terveink valóra váltásában mindig lehetett és lehet rá számítani. Az iDarban és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok termelőmunkája társadalmi méretekben elismerésre méltó. Az elmúlt ívek során az ifjúsági termelési versenyek eredményeként a megyében évenként 18—20 millió forint értékű többlettermékkel bővült anyagi termelésünk. KISZ-védnökséggel épült fel megyei iparunk büszkesége: az Orosházi Üveggyár. Zömmel fiatal munkaerő népesítette be az új és a kibővült üzemeinket, mint a Békéscsabai Konzervgyárat, Lűtőházat, kötöttárugyárat. Ifjúsági szocialista brigádok alakultak és az új termelési eljárásokon túl a szocialista emberi magatartás széles körű elterjesztésének úttörőivé váltak sokszor nemcsak az ifjúság, de az idősebbek körében is. És a Békés megyei ifjúmunkások alkotómunkájának termékeit ma már Európa-szer- te ismerik. Létrejött és megerősödött szocialista mezőgazdaságunk. A parasztifjúság jó része a küz- dÁmesebb napokban is helyt- állva, példamutatóan dolgozott. Fiatal traktorosok, kombájno- sok, állattenyésztők és növény- termesztők évenként mintegy tízezren kapcsolódtak a KISZ termelési mozgalmaihoz és nagy részük volt abban, hogy mezőgazdaságunk ma lényegesen többet és jobban termel, mint évekkel ezelőtt. Az ő példájuk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már ifjúságunk egyre nagyobb hányada választja élethivatásul a mezőgazdasági munkát. Korszerű gondolkodásuk, magasabb kulturális igényük arra ösztönözte a gazdasági és állami szerveinket, hogy ütemesebben teremtsék meg falun is az ifjúság igényeinek kielégítését szolgáló A szakmunkástanulók megyei pályaválasztási kiállításán bemutatott legszebb munkák közül a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Békés megyei KISZÖV és a KIOSZ a legkiválóbbakat pályadíjban részesítette. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban szombaton délelőtt ünnepélyesen adták át a jutalmakat a modellek, berendezések, könnyűipari termékek ifjú „mestereinek’-. A pályadíjak kiosztásán részt vett Mity- kó Mihály, az SZMT elnöke, Tóth Pál, a békéscsabai szakmunkásképző intézet igazgatója, feltételeket. A párt IX. kongresszusa, annak határozatai megteremtették a továbbfejlődés lehetőségeit. A biztonságos nagyüzemi gazdálkodás, a megváltozott szociális és kulturális helyzet arra kell, hogy ösztönözze a falu ifjúságát, hogy még nagyobb ambícióval tevékenykedjék a saját jövőjének szebbé, gazdagabbá tételén. II icséret és elismerés illeti ■* a diákokat is. Az egyre iavuló tanulmányi eredményeiken túl hathatósan segítették népgazdasági feladataink valóra váltását. A nyári építőtáborok sok ezer résztvevőjének munkáját termőföldjeinken a kígyózó csatornák hosszú kilométerei, a megtermelt mező- gazdasági termékek milliós értékei dicsérik. Az őszi betakarítási akciókban való részvételük is jelentős népgazdasági hasznot jelent. Társadalmi munkaakcióik nyomán erdők és fasorok települtek és nőttek naggyá, új utak és járdák épültek. A békéscsabai KISZ-tábor sok-sok diákkéz munkáját is őrzi falai között. „Nem elég akarni, de tenni, tenni kell...!” mondja a költő és túlzás nélkül írhatjuk le e néhány méltató sorban, hogy a Viharsarok ifjúsága elődeikhez méltóan akar tenni és tesz is a jövőért. A IX. pártkongresszus emberközelségbe hozta a szocialista társadalmi rendszert és ifjúságunknak is tudnia kell, hogy a határozatoktól még nem épül fel a régen vágyott társadalom. Okosabb, műveltehb főre, ügyes, szorgos kézre, becsületes mindennapi munkára, általános szocialista erkölcsi magatartásra apellál a hazánkat vezető kommunisták legmagasabb fóruma. Ezekben öltenek testet a határozatok, válnak valóra a célok. y agyszerű céljaink lelkesít- sék tovább ifjainkat. Üj gyárakat építünk, jól képzett, művelt munkásokra van szükség. Mezőgazdasági üzemeink korszerű, termelékeny gazdálkodása parancsolóan megköveteli a gazdagon termő föld sze- retetén kívül a hozzáértést. Szép művelődési otthonaink, kulturális intézményeink falai között ragyogóbbá kell változtatnunk a szellem napvilágát és ez elsősorban ifjúságunkra vár. Van mit tenni mindennap. T udjuk mindannyian: mun* kánk nyomán egyre szebb lesz szeretett hazánk. Ha gondos kézzel ápoljuk ültetett fánkat, akkor a tavaszi rügyekből kibomlik a virág és gyümölcsöt érlel. Berényi Mátyás a KISZ megyei bizottságának képviseletében és a társadalmi szervek, valamint a különböző tanintézetek több vezetője. Az SZMT 13 tanulót összesen négyezer forint jutalomban részesített. A díjakat Nagy István vezető titkár ünnepi szavak kíséretében adta át. A KISZÖV képviseletében — három kiváló munkáért — Povázsai Géza, a KIOSZ nevében pedig — öt ipari tanulónak pénzjutalmat, hatnak pedig oklevelet — Csepregi Károly nyújtotta át a díjakat. Megszokta már, hogy jellemtelein emberekkel van dolga, de hogy azok ostobák is legyenek, ez több a soknál... Felállt, s ezzel jelezte, hogy véget vet a beszélgetésnek. — Várni kell! — mondta. — A Führer még nem döntött. Mindenesetre Szálasa és azok az emberek, akik a kormánynak tagjai lesznek, legyenek készenlétben. Majd telefonálunk vagy kocsit küldünk, ha szükség lesz rójuk. Megegyeztünk? — Igen — mondta Kemény, s távozott. Haller pedig bekopogtatott Veesenmayerhez, hogy jelentést tegyen neki a beszélgetésről. A Führer teljhatalmú magyarországi meghatalmazottja éppen indulóban volt, Horthyhoz készült, hogy figyelmeztesse, minden meggondolatlan lépése súlyos következményeket hozhat maga után. Fegyverszünetről szó sem lehet, ezt nem tűrik a németek. Veesenmayer sebtében meghallgatta Haller jelentését, aztán indult. Jóllehet, rezidenciája csak néhány száz méterre volt Horthyétól, kocsiba szállt. Edmund Veesenmayer nein szerette különösképpen a nyilasokat. Már amikor először járt Magyarországon, 1940 januárjában, kialakult benne a vélemény, hogy ezekkel a zöld inge- sekkel, jóllehet, készséggel hajlandók teljesíteni a Führer minden parancsát, nincs mát tárgyalni. Amikor 1943-ban ismét Magyarországra küldték, hogy felmérje az itteni helyzetet, jelentéséiben, amelyben az ország megszállását javasolta, azt is kifejtette: Horthyt meg kell hagyni a helyén, és elsősorban az imirédystákra és más szélsőjobboldali csoportokra Ifell támaszkodni, de a Szálasi-féle nyilas mozgalmat a lehető legrosszabb megoldásnak tartotta. Ebben csak megerősítették a Magyarországon töltött hónapok. Akármi történt is a világban vagy az országiban, Szálast azonnal igyekezett eljutni hozzá, s félajánlkozott. Legutoljára a román kiugrást követő napon, augusztus 24-én kora reggel volt kénytelen fogadni őt. Szálasa azt magyarázta, a magyarországi helyzetet véglegesen tisztázni kell. Azt akarta, hogy vele együtt keresse fel a kormányzót. Nehéz volt nemet mondani neki, hiszen éppen akkor hívták ki a főhadiszállásra, mert Hötű panaszt tett rá Himmlernél, Himmler pedig Hitlernél, hogy túlságosan kesztyűs kézzel bánt a magyarokkal. (Folytatjuk) Ezer hold friss vetés a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban Kétezernél több traktor Komócsin Zoltán elvtárs szól a megye ltjaihoz. Pályadijat nyertek a szakmunkástanulók legszebb remekei
