Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

4

Szerda

1367. március 15.

Csomagolják? Ne csomagolják?

Napjainkban sok szó esik az áruk csomagolásáról; csomagolják, ne csomagolják. Vita, érv és ellenérv hangzik el ebben a kérdésben. A napokban levelet kaptunk a TEFU egyik gépkocsivezetőjétől, aki jogos felháborodását fejezi ki egy bútorszállítással kapcsolatban. Az említett gépkocsivezető azt a feladatot kapta, hogy egy szobabútort szállítson el Békéscsabáról Kevermesre. Egy 5300 forintos hálószóbabútorról van szó, amelyet a bútorbolt Dózsa György úti raktárából kellett házhoz szállítani. Nagyon elítélendő az a „figyelmesség”, amiben az ottani raktáros részesítette a vásárlót. Ugyanis előre „kiszolgálta” a vevőt: csomagolás nélkül az udvar közepén várt el-! szállításra az öreg nénike há- löszobabútora. Így a „gyors kiszolgálást” már nem akadá- : lyozta a raktáros távolléte. Felpakolták és vitték a bútort. j

Egyről azonban megfeled- í kőzett a gyorskiszolgáló raktáros, mégpedig arról, hogy az Elek—Lökösháza közötti út megyénk egyik legrosszabb j útja. Ezt a gépkocsivezető tudta és ö bizony gondolkodott. Csomagolóeszköz hiányában a nála levő szerelőruhába bugyolálta úgy, ahogy j tudta a bútort. Tette azért, I hogy károsodás ne érje a né- , nikét. De... j

Mi lett volna, ha a gépkocsi- vezető is olyan nemtörődöm, mint a raktáros?

—ár.

Hangverseny

Szarvason

Nagy érdeklődés előzi meg Szarvason az Országos Filharmónia által rendezett 4. bérleti hangversenyt, amelyet tizenötödikén este hét órakor tartanaik a művelődési házban. A műsorban fellép Boda Eszter hegedűművésznő, Antal Imre zongoraművész és Werner Mária énekművésznő A szarvasi közönség Boda Eszter tolmácsolásában Beethoven-. Paganini- és Bartók- műveket hallhat, míg Antal Imre Chopin és Liszt zongoraműveiből ad ízelítőt. Werner Mária Mozart-, Liszt- és Debussy-dalokat és áriákat ad elő. A műsort Rácz György ismerteti, Harnibalkó Edit pedig zongorán kíséri a művészeket,

Kallódó falusi fiatalok?

Jó munkát végzett a Pedagógus Szakszervezet szarvasi járási, városi küldöttközgyűlése

Sem pontos, sem megnyugtató választ nem lehet arra adni vagy kapni: mi is az a továbbképző iskola. Néhány év vél ezelőtt a Művelődésügyi Minisztériumnak egy olyan rendeleté látott napvilágot; amelynek lényegé: az iskolai kereteken belül foglalkoztatni azokat a fiatalokat, akik már elvégezték a kötelező nyolc osztályt, de még nincs rendszeres munka- viszony uk, de tovább sem tanulnak középfokú iskolában, s nem is ipari tanulók.

Kik esek a fiatalok?

] — unatkoznak. Általános az a ; megállapítás is, hogy ezek a fiatalok legalább annyi gondot okoznak az iskola elhagyása után a , közbiztonságnak, mint amennyit I okoztak az iskolában a nev elők - | nek.

j — Próbáltam szép szóval, mondhatnám, mézes madzaggal csalogatni ezeket a fiatalokat klubestekre, szombat délutáni táncos összejövetelekre eredmény nélkül — mondta egyik kas faluban az igazgatónő.

Csak úgy kődorogmak céltalanul | a sötét falusi estében, mint valaMegyénkben számtalan községet tekintettem meg, s mértem .fel ezeknek a fiataloknak létszámát, életkörülményeit; tanulmányoztam környezetét. Azt tapasztaltam. hogy általában egy közepes lélekszámú községben évenként 10—15 olyan fiatal „termelődik újra”, akik nem találják meg helyüket az életben, s semmilyen szituációban nem találják fel magukat, nem tudnak mit kezdeni saját magukkal. Az egyik pedagógus ezt mondta:

— Valamennyi fiatal már az

mi kiközösített kis csoport. Az ember meggondolva, s őszintén I átérezve helyzetüket, .komolyan 1 sajnálja őket.

I

Megoldás-e a továbbképző iskola?

Azt a célt szolgálja, hogy foglalkozzék velük. A járási művelő- 1 dós ügyi osztályok valamennyi községben egy bizonyos minimális létszám esetén hetenként egy al- ■ kálómmal szerveztek egy iskolai ' foglalkoztatást ezeknek a fiata- I lóknak a számára. Kissé rugalmaotthoru környezetben ilyen ta- j inács tálán, talajtalan; cél nélküli, igénytelen, csak esetenként dől- gozó szülők gyermekei, akikre j lelki tunyaság és a „valahogy I csak lesz” magatartás a jellemző.! Rengeteg kínlódás, korrepetálás, családlátogatás eredménye az, j hogy ezek a tanulók bukdácsolva, I 15—16 éves karukra nagy nehe- j zen elvégzik a nyolcadik osztályt ! (vagy el sem végzik, túlkorosakku j válnak, s kimaradnak), s aztán tovább tengnek-lengnek zsebük- j ben az alig elégséges bizonyít- i vánnyai. Alkalomszerűen dolgoznak néha. Különben ösztönösen összeverődnek, csoportot alkotnak, hiszen egyforma színvonalon, ha szabad ezt a szót használni: egyforma érdeklődési körben

A Betonútépítő Vállalat állandó munkára, változó munkahellyel felvesz útépítéshez, földmunkára

kubikosokat és segédmunkásokat

Jelentkezni lehet: Betonútépi

Vállalat martonvásári íőépítésve- zetőségénél és hatvani főépités- vezetöségénél. Munkásszállást, napi egyszéri meleg ételt, munkaruhái különélés! pótlékot biztosítunk.

1392

saíbb formában órarendi támmenet szerinti foglalkozásokat tartanak általában azok a nevelők, akikhez annak idején jártak ezek a fiatalok. Az eredmény az, hogy egykét hónap alatt teljesen lemorzsolódnak, s csak két-három (főleg lány) marad, akik unott arccal végigülik hetenként azt a néhány órát.

— Fölösleges pénzkidobás az állam 'részéiül —’ mondta egy nevelő, aki pedig iáját anyagi haszna éllen is beszélt, hiszen ő volt az „igazgatója” ennek a tovább-! képzős csoportnak, jelentős tászte- letdíjért

Igen. a tapasztalat az, hogy ezeknek a fiataloknak már azzal, hogy túljutottak a kötelező nyolc általános iskolán, hatalmas kő esett le a szívükről; most viszont minden alkalmat megragadnak arra, hogy ezt az iskolatípust, ha csak egy mód van rá, messziről elkerüljék. Azok a nevelők, akik a továbbképző iskolásoknál osz- j tályfőnöki teendőket látnak el, el- ! mondják, mennyit kell szaladgál- j ni egy-egy lemorzsolódott fiatal után, aki aztán a szabálysértési í büntetés elkerülésére beszerez valamiféle papírt, hogy éppen dol- ! gozott vagy beteg volt.

Csak a rendszeres

munka,

| Néni jó a neve sem ennek azis- ; kólának, mert hiszen nem képezi I tovább ezeket a fiatalokat semrniMolnár László, a szarvasi járási-városi szakszervezeti bizottság titkára megköszöni a bizalmat. Mellette Darvas Tibor és dr. Szekeres Béla, Fotó: Malmos

féle szakmára, hanem azokat a tantárgyakat ismét elgetteti velük, amelyet annak idején jól-cosszul, de inkább rosszul elsajátítottak. Mondjuk meg őszintén: a továbbképző iskola sem szakmai, sem nevelési vonatkozásban nem ad megnyugtató választ a gondokra.

Ezeknek a fiataloknak képességeikhez mérten rendszeres munkát kellene biztosítani, hiszen általában jó fizikumú, de szellemiekben Igénytelen serdülők, akiknek fizikai erejét az anyagi ösztönzés és a jó szó segítségével hasznosítani lehetne mind népgazdaságunk, mind az ő számukra. A község vezetőinek napirendre kejlene tűznie a velük való foglalkozást, s a tekintély szavával olyan lehetőséget biztosítani, amely kiemeli őket ebből a céltalan életformából, s megfelelő helyet talál számukra a társadalomban..

Temyák Ferenc

Március 9-én tartotta a Pedagógusok Szakszervezete szarvasi járási-városi küldöttközgyűlését, ahol mintegy 800 pedagógus képviseletében 40 küldött jelent meg. A járási-városi bizottság beszámolóját Molnár László titkár terjesztette elő, ismertetve a közvetett érdekvédelem eredményeit és problémáit „Az ifjúság neveléséért felelősségünk egyetemleges — mondotta —, s a pedagógusokat mind alkalmasabbá kell tennünk arra, hogy megfelelő szintű szakmai munkával, politikai tisztánlátással és kiállással tevékenykedjenek a társadalom javára.” Ezután az oktató-nevelő munka segítésében elért eredményeket három kérdéscsoportra osztotta. Beszélt az iskolák belső életének, munkájának alakulásáról, a pedagógiai irányítás korszerű, új stílusának kibontakoztatásáról, és a pedagógusok továbbképzéséről. Foglalkozott a beszámoló az üdültetési, gazdasági, nőmozgalmi kérdéseken túl az Eötvös Alap problémáival, a Pedagógusok Lapja terjesztésével és különböző apróbb feladatokkal, melyeket a mozgalmi munka hétköznapjain végeztek el a szakszervezet aktivistái az oktató-nevelő munka színvonalának emelésében és a pedagógusok érdekeinek védelmében.

A beszámolót élénk vita követte. Herczberger Tibor, a gyomai gimnázium tanára a szakszervezeti aktivisták munkájának szerepéről és jelentőségéről szólt. Lelkes Pál nyugdíjas pédig a szarvasi pedagógus klub tevékenységének gazdagítását javasolta. A vezetőségválasztáson megjelent Hajdú Antal SZMT-titkár és dr. Szekeres Béla megyei instruktor is, akik hozzászólásaikban az új szakszervezeti vezetőségnek hasznos útmutatásokat adtak;

A küldöttek ezután megválasztották az új járási-városi bizottságot, melynek elnöke Varga Béla, titkára pedig ismét Molnár László lett.

Pintér István:

Egérfogó

SS

módra

Dokumentumregény

4.

A kormányzó fia letette a kagylót. A várbeli lakosztályában ült, alig néhány száz méterre Höttl irodájától. Ott lakott a főméltóságú papával együtt, s ott rendezték be számára az úgynevezett „kiugrási irodát”.

Amint befejezi Pejacsevichcsel a telefonbeszélgetést, áisiet a szobájából abba a lakásba, ahol a sógornője, özvegy vitéz nagybányai Horthy Istvánná, született Edelsheim-Gyulay Ilona lakik. Ili asszony 1940-ben ment férjhez ifjú Horthy Miklós bátyjához, Istvánhoz, akit a család és az ország feje aztán 1942. március 15-én kormányzóhelyet- tessé választatott, készséges munkatársa apósának és sógorának az államügyekben. Sőt, a főméltóságú anyóssal, Magdolna asz- szonnyal együtt tulajdonképpen ők az események igazi irányítói. Idősebb Horthy Miklós már elmúlt 75 esztendős, a fiatalabbik pedig már 24 éves kora óta nem teljes értékű ember.

1929-ben történt, hogy ifjú

Horthy Miklós lovaspólózás közben leesett a lóról. Néhány napig élet és halál között lebegett, s jóllehet, súlyos agysérülései ellenére életben maradt, tulajdonképpen tehertételévé vált a családnak. Mielőtt bátyját kormányzóhelyettessé választatták volna, Miklóst a főméltóságú papa elküldte Brazíliába követnek. Ütját egyszersmind arra is felhasználták, hogy mintegy _ másfél millió pengő értékű vagyont csempészszenek ki Dél-Amerikába arra az esetre, ha a háború Horthy- ék számára rosszul végződne. Amikor aztán 1942. augusztus

20-án Horthy István kormányzóhelyettes repülőgépével a szovjet fronton lezuhant és szörnyethalt, a főméltóságú papa, aki két leánygyermeke után most elsőszülött fiát, s kijelölt utódát is elvesztette, hazahívta Miklóst Brazíliából, Miklósnak megérkezése után azonnal szanatóriumba kellett vonulnia, hogy gyomor- és epebaját kezeltesse. Az orvosok megelégedéssel látták, hogy szellemi képességeinek használt a tengerentúli kirándulás. Már egészen jól el lehetett beszélgetni vele, érthető és világos válaszokat adott, jóllehet, még gyakran megtörtént, hogy beszélgetés közben elfelejtette miről is van szó. A papa mindenesetre bekápcsolta őt a politikai életbe. 1942 decemberében megválasztatta őt — Jász- Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságával' — a felsőház tagjának. Ö lett a Magyar Úszók Szövetsége elnöke is. Soha annyit nem szerepelt úszóverseny a Magyar Filmhíradó- baji, mint ebben az időben. Az operatőrök többet fényképezték a díszpáholyt, mint a versenyzőket.

Ili asszony örömmel fogadja a hírt, hogy Pejacsevich hajlandó összehozni a partizánok küldöttét sógorával.

— Rendes fiú ez — mondja ifjú Horthy ' Miklósnak. — Nagymama is nagyon szerette — az isten nyugosztalja szegényt...

Mert Pejacsevich, a 89. számú Gestapo-ügynök szegről-végről rokona gróf Edelsheim-Gyulay Ilonának, s így a Horthy-család- nak is. Ili asszony édesanyja Pejacsevich lány volt, s miután Horthy István eljegyezte Edelsheim-Gyulay Ilonát, az idősebb Horthy fiú és menyasszonya repülőgépen Horvátországba utazott, ahol is Ilona bemutat-