Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
isin. március 1. Szerda 1 Huszonöt éve alakult a Történelmi Emlékbizottság 1942. március 1-én a Népszava olvasói különösnek ható felhívást olvashattak. A történelmi hagyományok ápolására „az or- . szagban mindenütt gondozatlanul kallódó ereklyék összegyűjtésére” . .. országos társadalmi megmozdulást . hirdettek: „Álljanak sorainkba mindazok, akik tisztán őrzik magukban a történelmi hagyományt, • és hiszik, hogy e nagyszerű örökség ápolása és elmélyítése fontos nemzeti feladat.” Aláírva: „A Magyar Történelmi Emlékbizottság” és huszonnyolc név. Ismert baloldali politikusok, újságírók, írók, művészek, mint Bajcsy-Zsi- linszky Endre, Kállai Gyula, Sza- , founts Árpád, Mihályfi Ernő, Til- dy Zoltán, Illyés Gyula, Pátzay Pál, Szőnyi István, Veres Péter, Darvas József, Bemáth Aurél és «mások. ? Áz egyszerű újságolvasó valószínűleg meghökkent. Az ország ■ több mint fél éve, hogy részese Hitler bűnös és őrült háborújának, A német fasiszta csapatok ; elszenvedték már első nagy ve- ,,, reségüket Moszkva alatt. Az antifasiszta demokratikus országok szövetségi szerződése és az angolok Magyarország elleni hadüzenete széjjelzúzta a kettős politikában reménykedő csoportok illúzióit Már nem lehetett eltitkolni a magyar csapatok első nagy bűnös akcióját, nemzeti szégyenünket, a „Hideg napok”-at, az újvidéki és zsallyai tömegvérengzést, amelynek több mint három- ezer áldozata volt Ilyen vérzivataros időkben minden haladó ember előtt köztiszteletben álló fér-' fiák „ereklyegyűjtéssel” foglalkoznak, múzeumot szerveznek? p: A kudarcok és a felJiáborodás hulláma megbuktatta a Bárdossy- kcmnányt. Utóda, Kállay Miklós — akit közvetlen környezete is politikai svibáknak, gátlástalan kalandornak tartott — fő feladaszer magyarkodásának, „hazafias” szólamainak hazug voltát Megmutassa, hogy a magyar nép történelmi hagyományainak legdi- csőbb szakaszaiban — elsősorban 1848-ban — hogyan küzdöttek a nép és vezetői együtt a szabadságért, függetlenségért, demokráciáért, a gazdasági és társadalmi haladásért. Az írott szóval, az előadó- és képzőművészet eszközeivel próbálták felébreszteni a nemzet lelkiismeretét Az értelmiség részvétele a közös nagy feladatban igen sokoldalú volt. A muinkáskórusok és munkásszínjátszők előadásaiban, majd a Hont Ferenc által rendezett vigadói és zeneakadémiai .irodalmi esteken valóban a művészeik színe-java vállalt szerepet. Olyan művészek fémjelzik ezeket az előadásokat, mint Ascher Oszkár, Basilides Mária, Bánki Zsuzsa, Baló Elemér, Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Gellért Endre, Hont Erzsébet, Horváth Ferenc, Major Tamás, Medgyasszai Vilma és sokan-sökan mások. Hogy nemcsak egyszerű művészi produkcióról volt itt S2ő, jelzi például Kállai Gyula cikke a Népszavában az 1941 decemberi Petőfi-estről, amelynek bevezetőjét Móricz Zsigmond tartotta. „Igaza van Móricz Zsigmondnak — írja Kállai —, amikor a bevezető tanulmányában Petőfiről azt mondja: Korlátlan benne a szabadságvágy, s ezt a korlátlanságot követeli a nép. számára is”. Petőfi élete Móricz Zsigmond szerint: „egyetlen harc egyetlen eszme érdekében... megszüntetni a jogtalan és oktalan rabságot, amiben embereik milliói feküdtek.” A magyar kultúra olyan értékei nyertek új megvilágítást, mint Bartók, Kodály, Ady és József Attila. A szocialista és rokonszenvező tául tűzte, hogy a háború folytatásához szükséges egységet megteremtse és a függetlenségért, demokráciáért és békéért küzdő: erők egységét megbontsa. A Magyar Történelmi Emlékbizottság nem múzeumalapítással; foglalkozott. Része, illetve legá- ' lis íedőszerve a kommunisták által kezdeményezett széles körű függetlenségi mozgalomnak. így ír erről az illegális Szabad Nép 1942 márciusi száma: „Minden mozgalom a kenyérért, földért, szabadságért, az ország függetlenségéért erősíti a gátat a labanctörekvésekkel és a ■' Bárdossy-klikk kapitulációs politikájával szemben. A munkásság mozgalmai így válnak mind hatalmasabb tényezőivé a nemzeti l szabadságharcnak, 1848 eszméinek megvalósításáért.” A Történelmi Emlékbizottságot ,a legszélesebb értelmiségi összefogás jellemezte. A budapesti ' rendőrfőkapitány helyettesének .' jelentése így látja ennek a lényegét: „A bizottság éppen azért alakult meg politikailag hetero- . gén elemekből, hogy ezzel is demonstrálja a függetlenség és sza- , badság kérdésének, politikai pár- .. tok és mozgalmakon való feliil- . állását és egységes magyar köve- . telés jellegéi.” Távolabbi perspektívában a bizottság résztvevői talán nem értettek mindenben egyet, ideológiai különbségek is ... fennállottak, de valami lényegesben azért találkoztak. Szekfű Gyula szavaiból érthetjük ezt meg, aki . így írt a Népszava emlékezetes karácsonyi számában: „...A magyar munkássággal, aikárcsák a magyar parasztsággal, nem vol- tak soha kapcsolataim, viszont , ami a marxizmus tamelveit illeti, _ ezekkel szemben elfoglalt álláspontomat sohasem tartottam titokban ... Nagy elemi csapások idején, felhőszakadás után, árvíz- vészedelemben senki sem tud négy fal között maradni ... Ilyen ■ viharban élünk ma is... Azt hiszem, a szabadság dolgában megérthetjük egymást, még ha , különböző pontokról indulunk is . el”. Az értelmiség feladatévá vált, hogy leleplezze az uralkodó rendképzőművészek is a maguk eszközeivel tárták fel a kor égető problémáit. A Vasas Székházban rendezett kiállításon olyan nevekkel találkozunk, mint' Bán Béla, Berda Ernő, Bokros-Bir- ntann Dezső, Derkovits Gyula, Dési-Huber István, Farkas Aladár, Fenyő A. Endre, Gótdmann György, Háy Károly László, B. Juhász Pál, Kender György, Ku- rucz D. István, Mészáros László, Ránki-Roxi József, Sugár Andor és mások. Pátzay Pál Petőfi-em- lókplaketíjét, a Történelmi Emlékbizottság bocsátotta ki és az emlékezetes március 15-i tüntetés előtt már tízezres példányban díszítette a kabátok hajtókáit. A bizottság kiadásában jelent meg 1942 márciusában egy „Petőfi útján” című tanulmánykötet, amelynek írói ismét a legkülönbözőbb szemszögből tettek hitet Petőfi eszméi mellett. A mozgalom csúcspontja az 1942. március 15-d tüntetés előkészítése volt. Erre nemcsak a párt mozgósította tömegedt, hanem a Magyar Nemzeten, Kis Újságon és Népszaván keresztül a Történelmi Emlékbizottság is felhívást bocsátott ki. A világháború viszonyai között páratlan erejű tüntetés élén ott haladtak a bizottság vezetői is és tették le az emlékezés koszorúit Petőfi szobrára. A tömegek és az összefogás erejétől megrémült uralkodó osztály terrorral válaszolt. A fő csapást r pártra mérte, letartóztatva annak mintegy 600 harcosát és vezetőjét. A terror megrémítette a szövetségeseket — így a Történelmi Emlékbizottság rövid fennállása után megszűnt. Megszűnt, hogy későbbi időben új keretekben éledjen újjá. Nehéz volna felsorolni is azt a sokrétű és széles körű tevékenységet, amelyet az értelmiség legjobbjai a rövid néhány hónap alatt tettek. Tetteik már a történelem részei és így vonhatjuk le a következtetést: azért csatlakoztak a párt népfrontpolitikájához, mert felismerték, hogy a nemzet sorsdöntő kérdéseiben akkor is a párt mutatta a helyes utat. Dr. Szerhere V történész Kádár János Moszkvában A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 28-án ebédet adott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, kül- ügyminiszterhelyettes tiszteletére. Szovjet részről az ebéden jelen volt: L. I. Brezsnyev, A. N. Koszi- gin, A. A. Gromiko és sokan mások. A vendégek között volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, moszkvai magyar nagykövet is. A meleg, szívélyes légkörű ebéden L. I. Brezsnyev és Kádár János baráti pohárköszöntőt mondott. (MTI) „Mi rejlik Pekingben az ökonomizmus eilen meghirdetett harc mögött'’ A Krasznaja Zvezda szerkesztő- j ségi cikkében feltárja, hogy mi j rejlik Pekingben az „ökonomig-1 mus” ellen meghirdetett harc mögött. A Kínában végbe menő események azt mutatják, hogy Mao Ce- , tung és csoportja nagyhatalmi szovjetellenes politikája újabb és újabb negatív következményeket von maga után — Írja a Krasznaja Zvezda. — E politika — amely teljesen idegen a marxizmus—leninizmustói — nemcsak a szocializmus, a nemzetközi munkás- és felszabadító mozgalom érdekeinek okoz kárt, hanem aláássa a kínai nép szociális vívmányait is. Nem véletlen, hogy az országban fokozódik az elégedetlenség a „kulturális forradalom” politikájának következményei miatt, amelyek sértik í a dolgozók érdekeit. A munkások, a parasztok, az alkalmazottak mind erélyesebben verik vissza a „vörösgárdistákat” és a „lázadókat”, mind erőteljesebben hangoztatják a jobb életre való jogaikat. ... Ezeket a teljes törvényszerű és érthető követeléseket ma súlyos bűnténynek tekintik Pekingben és üldözik az „ökonomizmus” elA VÖK elleni háború újabb kiterjesztése Hanoi A vietnámi néphadsereg főparancsnokságának összekötő bizottsága rendkívüli tiltakozást intézett hétfőn a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz amiatt, hogy az amerikai légierő megkezdte a VDK folyóir.ak el- aknásítását. Az összekötő bizottság tiltakozásában rámutat, hogy ez a VDK elleni háború lépcsőzetes kiterjesztésének újabb bizonyítéka. A DNFF rádióadója nyilatkozatban rámutat, hogy az Egyesült Államok azért terjeszti ki északon a háborút, hogy megpróbálja elkerülni a déli vereséget. Moszkva Az amerikai vezetők az egész emberiség színe előtt bizonyították be, hogy nem hajlandók a vietnami kérdés békés rendezésére — írja Alekszej Leontyev alezredes, a Krasznaja Zvezda szemleírója. Washington eldobta a .jbéke bajnokának” álarcát és újabb kalandokba vetette magát. Az amerikai sajtó beismerése szerint nem jelentéktelen szerepet játszottak ebben a kínai események, Mao Ce-tung áruló, szakadár politikája, amely a vietnami nép í ellenségeit újabb bűnökre ösztönözte — állapítja meg a Krasznaja Zvezda. (MTI) A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy érdeklődést keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135 000—138 000 gyerek születik, az intézkedés több tízezer családot érint. Mint ismeretes, a gyermekgondozási segély bizonyos feltételekkel azok után a gyermekek után folyósítható, akik 1967. január 1- én vagy azt követően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülési szabadság lejárta után j jár, az első gyermekgondozási segélyek ez év április 23-tól lesznek esedékesek. Április 22-én jár ugyanis le azoknak a nőknek a szülési szabadsága, akik január 1-én szültek és a szülés előtt a maximális 28 nappal kezdték meg szabadságukat Mivel a leni harc jelszava jegyében. A kínai propaganda azt bizonygatja, hogy az anyagi ösztönzés elve összeegyeztethetetlen a társadalom és a szocialista forradalom érdekeivel és az nem egyéb, mint a „revizionizmus” megnyilvánulása. (MTI) pénzt utólag folyósítják, az első segélyeket májusban fizetik -ki. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozási segély igénylőjének csupán az a teendője, hogy a munkahelyén igazolást kér, s ezt az iratot leadja az illetékes társadalombiztosítási i gazgatósá- gon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK-kifizető helyen. A pénzt ugyanúgy folyósítják, mint a táppénzt. Az SZTK felkészült a többlet- I munkára, bár még pillanatnyi- I lag nem lehet tudni, hogy hányán kívánnak élni az új lehetőséggel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ez év januárjában 12 100 gyerínek született Magyarországon, majdnem ezerrel több, mint I960 első hónapjaiban. (MTI) Április 23-tól esedékesek az első gyermekgondozási segélyek Csollima, a legendás szárnyas paripa tak Korea iparában, s az egész 6. Fájdalmas, nehéz a búcsú órája. És sokszorta nehezebb elválni egy olyan országtól, ahol az ember annyira otthon érzi magát, mint a saját hazájában. Ezt az érzést a szocialista Korea roppant életerős népének tehetségét, hősiességét, munkaszeretetét tükröző történelme, s elsősorban békés, alkotó mindennapjai alakították ki bennem. A vonzó példák ezreit szolgáltatják az amerikai megszállás alatt sínylődő dél-koreaiaknak: mi mindenre képes a szabad, független, a szocializmus útját járó nép! Elfog a vágy, hogy még egyszer végigjárjam Phenjan sugárútjait, a peremkerületekben magasodó tágas, napfényes munkáslakótömböket, a termelőszövetkezeteket, ahol hét tonna rizst aratnak csombónként, a gyárakat, ahol örömteli munkával születnek azok az új produktumok, amelyek régebben teljesen ismeretlenek völgyön yöru országot, ahol gyakorlattá vált az egy mindenkiért, mindenki egyért elve... A gyors vámvizsgálat után csupán arra jut idő, hogy forrón megszorítsam barátaink kezét. Feldübörögnek a motorok és startol a hatalmas TU. Mintha csak kívánságomnak tenne eleget, tiszteletkört ír le a hős város felett. Búcsút intek a kiállítások csarnokának, amelyben több ezer phenjand szemlélte meg nagy érdeklődéssel hazánk műszeriparát a METRIMPEX kiállításán, a Moranbon Színház kecses épületét, amely több estén át az itt vendégszereplő Vasi Népi Együttes sikereitől visszhangzott. Gépünk gyorsan rátér nyílegyenes útjára. Még innen, messziről is jól látható a Csollima-szobor, a hajdani legendák szárnyas száguldó paripája, a szocialista győzelmek és a rohamos sikerek szimbólumává vált Koreában. A TU 900 kilométeres sebességgel falja a távolságot, számomra mégis lassan. Emlékezetemben a friss koreai képek mellé felsorakoznak a rég látott hazai tájak, s emberek és kimondhatatlanul vonzanak. Szeretném gyorsítani a sebességet, hisz a tizenháromezer kilométernek még csak az elején járunk. Kína fölött száguld á gép, amikor a motorok egyhangú zúgása elszenderít. Arra ébredek, hogy az utasok a Bajkált emlegetik. Kitekintek: alattunk déli fényben tündököl Ázsia gyöngyszeme, a csodálatos Bajkál. Csupán néhány perce van a szemnek, míg gyönyörködhet a természet eme szépségében, s aztán a gép ereszkedik az első szovjet állomáson, Irkutszkban... Omszk után versenyt futunk a nyugodni térő nappal. Korongja súrolja a horizontot, mégse nézhetsz bele, mert még fehér-izzóan vakít. Egy-két pillantás és sárgállik, s észre sem veszed, lángolva eltűnik a szemed elől. Helyébe vérvörös sugarak szökellnek, amelyek elborítják az egész láthatárt. Ismét egy-két pillantás és felette rozsdabarna sáv jelenik meg, s még feljebb utolsó követei a színeknek: zöld, világos- szürke, szürke. Milyen érdekes: életemben háromszor láttam ilyennek a napnyugtát. Itt, tízezer méter magasan, s a Koreai NDK délnyugati tartományában. Az új szálloda ablakából néztem a színeknek ezt a varázslatos játékát, amikor bekopogott a portás: — Elnézést kérek, tálalva van! Én is elnézést kértem, hogy megfeledkeztem a vacsoraidőről. De alighogy elment, ismét élfog-