Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-09 / 34. szám
1967. február 9. 2 Csütörtök A fejlődés dinamikája Merre halad a világ? Ilyen és hasonló kérdések úgyszólván mindennaposak. A válasz kézenfekvő: a szocializmus, a kommunizmus felé tendálnak a világ dolgozói. Ezt igazolják azok a tények, amelyek a kommunista pártok számának növekedését jelzik. A Pravda nemrégiben érdekes statisztikát közölt többek között a nem szocialista világ kommunista és munkáspártok tagjainak létszámáról. Ez híven tükrözi a beállott változást. Ez következőképpen alakult a Pravda szerint millió főben kifejezve. Európában 1939-ben 0,5, 1966-ban 2,5 millió, Ázsiában 0,02-ről 3,8 millióra, Amerikában 0,18-ról 0,340 millióra nőtt a taglétszám. Ez tehát azt is mutatja, hogy a kommunizmus szükségszerűen felváltja a kapitalizmust. Hosszabb időszak tendenciáját nézve kiváltképpen szembetűnő hogy óriási mértékben nőtt a kommunisták száma a világon, és erősen növekedett a kommunista mozgalom politikai befolyása. Elég, ha arra utalunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista , Forradalom óta a világ kommunistáinak 'száma több mint 120 szorosára, vagyis 400 ezerről 50 milliói a emelkedett. A kommunista világmozgalom legnagyobb létszámú oszia gát a 14 szocialista ország kommunista pártjai alkatiák. A Szovjetunió, amely az októberi győzelem 50. évfordulóját ünnepli ebben az évben, tavaly, más s?ocialista országokkal együtt tovább erősítette gazdaságát és honvédelmét, s növelte nemzetközi tekintélyét. Az európai szocialista országok egyúttal gazdasági reformok végrehajtását kezdték meg, biztató eredményeket értek el az európai biztonság megszilárdításában. A nem szocialista országokban jelenleg körülbelül 7 millió kommunista működik. A kommunista pártok száma ezekben az országokban 74. A fejlett tőkés országokban 27, a nemzeti felszabadító mozgalom körzeteiben pedig 47 kommunista párt tevékenykedik. Ezenkívül mintegy 37 párt illegálisan harcol országuk fejlődéséért. Észrevehetően nőtt a kommunisták száma latin-amerikai, afrikai és ázsiai országokban. A második világháború előtt e földrészek számos országában még csak éppen, hogy kezdtek megalakulni a munkásosztály pártjai. Mégis ebben a körzetben 47 kommunista párt működik jelenleg. A latinamerikai kommunista pártok az utóbbi években 2 és félszeresére növelték taglétszámukat. Viszont újabban valamivel csökkent számos ázsiai kommunista párt taglétszáma. Mint tudjuk, az indonéziai kommunisták ellen a jelenleg uralmon levő kormány terrort alkalmaz. Feltétlen megemlítendő, hogy a Francia Kommunista Párt 1961 óta 50 ezer fővel nőtt. Szilárd helyet foglal el 'Országában az Olasz Kommunista Párt, amelynek több mint másfél millió tagja van. Sok kommunista párt komoly eredményeket ért el a parlamenti választásokon. A francia kommunisták az 1962. évi választásokon több mint 4 millió szavazatot, az olasz kommunisták pedig 1964-ben 8 millió szavazatot szereztek. A Finn Népi Demokratikus Unióra az 1966. évi választásokon több mint félmillió választó szavazott. A belga, az izlandi, a luxemburgi, a sváj- • ci, az izraeli, az indiai, a ceyloni, a japán, az uruguayi, a Chiliéi Kommunista Pártnak saját képviselői vannak a parlamentben. A nem. szocialista országok kommunista pártjai 1964—65-ben együttvéve körülbelül 40 millió szavazatot szereztek a választáson. Az utóbbi idő folyamán Európa számos országában előrehaladást ért él a munkásmozgalom összefogásáért folytatott harc. A francia munkásmozgalom s az ottani összes demokratikus erők számára komoly eredményeket hoz az, hogy a francia kommunisták következetesen igyekeznek megteremteni az akcióegységet a szocialistákkal, és más baloldali áramlatokkal. A kommunisták és a szocialisták közösen léptek fel a községtanácsi, és az elnöki-- választási akcióban. Fontos és figyelemre/ méltó jelenség, hogy a kommunista pártok tényleges nemzeti erőként szilárdítják meg a helyzetüket. Széles körű elismerést arat a kommunisták programja világszerte, amely harcot hirdet a munkásosztály és valamennyi dolgozó időszerű gazdasági és politikai követeléseinek érvényesítéséért, az európai országok nemzeti öti- állóságának meg,szilárdításáért, az európai biztonság erősítéséért. Ez emeli a kommunisták tekintélyét országaik, hazafias erőik körében. Mindezt figyelembe véve is kijelenthetjük, hogy a kommunista mozgalom konszolidálódása ténylegesen megérett szükségszerűséget fejez ki. Arról van szó, hogy a kommunista világmozgalomnak egységesnek kell lennie a mai bonyolult nemzetközi helyzetben, egyesült erővel kell harcolnia a szocialista eszmények megvalósításáért mindazok ellen, akik kezet emelnek ezekre az eszményekre. A kommunizmus azzal teljesíti történelmi küldetését, hogy minden embert megszabadít a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájától, a háború borzalmaitól, és meghozza a földkerekség minden népének a munkát, a szabadságot. Ezért beszélhetünk ilyen fejlődésről a kommunista mozgalmon belül. Rocskár János Koszigin látogatása Kagy-Britannia legkorszerübh gyárában • London Angliai tartózkodásának harmadik napján, szerdán, Alekszej Kcszigin szovjet miniszterelnök magyar idő szerint délelőtt 11 órakor a London közelében levő Borehamwood-ba érkezett. Itt megtekintette Na,gy-Britannia legkorszerűbb gyárát, az Elliott automatikai üzemet, amely a legkülönbözőbb elektronikai számítógépeket, gépsorirányító berendezéseket, kibernetikai ellenőrző és vezérlő szerkezeteket gyártja. Kosziginnak elmondották, hogy a gyár legutóbb megrendelést kapott a Concorde angol—francia szuperszonikus óriásrepülőgép ro botp i lóta -bér ende zéséne k elké- j szítésére. Ez az üzem gyártja az önműködő ellenőrző és vezérlő rendszert a Szovjetunióban épülő Snam földgázfeldolgozó vegyipari gyártelep számára. A gyár vezetői elbüszkélkedtek azzal, hogy terrr^keik" a világűrbe is eljutnak: itt készül az az irányító és pályakorrigáló elektronikus agy, Teller: „Nem kellett volna ledobni Hirosimára az aiomiionibár New York Hétfőn az Indiana állambeli Notre Dame egyetemen Edward Teller ismert amerikai atomtudós beszédében egyebek között kijelentette, az Egyesült Államok hibát követett el, amikor 1945- ben atombombát dobott Japánra. Okmányok vannak arról, hogy Japán már az atombomba ledóbasa előtt kész volt a megadásra. Teller nem nevezte meg1 közelebbről az okmányokat, de kijelentette, kiderül belőlük, - hogy Japán már a hiroeimai atomtámadás előtt diplomáciai csatornákon közölte: hajlandó elfogadni a fegyverletétel feltételeit. (MTI) amelyet az Ausztráliában és Európában fellövésre kerülő Skylark angol meteorológiai szputnyikokba szerelnek be. A szovjet miniszterelnök — Anthony Wedgewood Benn brit technológiai miniszter társaságában — végigjárta a gyár műhelyeit és több helyen beszélgetett a munkásokkal. Kcszigin a déli órákban hagyta el az Elliott gyárat, visszatért Szerdán reggel helyi idő szerint hét órakor, (magyar idő szerint kedden éjfélkor) Dél-Viet- namban megkezdődött a holdújévi (TÉT) fegyverszünet. Mint ismeretes, a legnagyobb vietnami népi ünnep alkalmából a Déllondoni szállására, majd magyar idő szerint háromnegyed kettőkor megérkezett a Guildhallba, a londoni City városházára, ahol a hagyományos ünnepi díszbe öltözött Sir Robert Bellinger főpolgármester (a lordmajor) fogadta. A City díszebédjén a lordmajor szívélyesen köszöntötte a szovjet miniszterelnökök A főpolgármester szavaira Koszigin válaszolt. (MTI) Front hét napra szóló tüzet szüntess parancsot adott csapatainak, viszont az amerikaiak és a dél-vietnami kormánycsapatok csupán négy napra rendelték el a hadműveletek felfüggesztését. mmmwmmmmm Sfci *W V ■ isk < á • • I. I plffi jfc fi *iríÁ: ijA 1 Harold Wilson brit miniszterelnök üdvözli Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnököt a Downing street 10. szám alatti miniszterelnöki palotában. Télefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Megkezdődött a dél-vietnami tűzszünet Saigon vietnámi Nemzeti Felszabadítási Az első Külön elnevezés is kötődött az 50-es években született naigyö&b létszámú évfolyamokhoz: „demográfiai hullám”. A „hullám” elnevezés kétségkívül találóan és érzékletesen szemlélteti a velük összefüggő probléma lényegéit. A gondok ugyanis, bizonyos félreértésekkel ellentétben, korántsem abból származnak, mintha önmagában véve az lenne a baj, hogy ezék az évfolyamok nagy létszámúak, mintha a mii tízmilliós országunk fejlődő népgazdaságában zökkenőket okozhatna, ha évről évre folyamatosan, néhány ezerrel többen kerülnének ki az iskolák padjaiból. Csakhogy itt mer&ben másról van szó, nem folyamatos gyarapodásról. Néhány esztendő kiugró születési arány- számából eredően leérnek mostr bebocsátást a magasabb iskolákba, a szakmunkásképzésbe vagy a különböző munkahelyekre az úgynevezett1 „hull ámévf ol yamok' ’ fiataljai. Különösebb tervezési szakismeretek nélkül is nyilvánvaló, hogy lehetetlen az oktatási intézmények befogadóképességét, s természetesen pedagógusiéi - számát a hullámként jelentkező többletigényekhez igazítani, különösképp azért, mert hiszen a demográfiai csúcsévfolyamok után, a születésszám köztudomású csökkenése következményeként, bizony sokkal gyérebb évfolyamok érkeznek majd a felnőtt élet kapujához. Ily módon természetes,’' hogy az esetleges többletfejlesztés kerete később kitöltetlen maradna. Mindebből pedig egyértelhullám műén következik a gond lényege: a kiugró létszámú, illetve az azt követő korosztályok rendkívüli egyenetlensége! Időszerű mindezt éppen most átgondolni, egyrészt azért, mert idén lép ki az általános iskola padjaiból az első ilyen „hullám- évfolyam”, másrészt — s ez még napra készebb időszerűségre utal — ezekben a hetekben ipár országszerte kezdődik a pályaválasztás, a fiatalok jelentkezhetnek továbbtanulásra, illetve szakmai képzésre. Ha választ próbálunk fogalmazni a kérdésekre, amelyek mostanában olyan sok fiatalt és családot foglalkoztatnak: hol, milyenéletná- lyán nyílik tovább út? — előbb összefoglaljuk néhány adat bemutatásával az országos helyzetképet. Mit jelent voltaképpen számszerű arányaiban a „demográfiai hullám”? Nos, eddig évente hozzávetőleg 150—155 ezer fiatal lépett ki az általános iskoláiból. Számuk idén 164 ezerre növekszik, 1968-ban és 1969-ben csaknem évi 185 ezerre bővül, majd 1970-ben lényegében az idei szintre csökken, 165 ezer lesz, s azit követően megkezdődik a határozott mérséklődés. Az általános iskola padjaiból távozva olyan útelágazáshoz érkeztek a fiatalok, amely az ő életükben is, de a népgazdaság velük összefüggő teendőiben is lényegbeli változást jelez. Eddig — az általános iskolában — a többletlétszám oktatása, bár nehézségek árán, de megoldható volt átmeneti intézkedésekkel, az osztálytermek pótpadjaival és esetleg képesítés nélküli, ideiglenesen foglalkoztatott pedagógusokkal. Innen azonban már olyan út vezet tovább, amely szorosan összefügg az ország munkaerőhelyzetével, a népgazdaság munkaerőigényeivel, a probléma megoldása is ilyen nézőpontból vizsgálható tehát. Ami mindenekelőtt a továbbtanulási lehetőségeket illeti, ezt természetesen nem lehet a csúcs- évfolyamok igényeihez méretezni, a középiskolák befogadóképessége csak'mérsékelten bővíthető, azért is, mert hiszen ezt — a tanulás másik „végpontján” — határolja a népgazdaság szafanunikaeró-igé- nye, illetve a felsőfokú képzés távlati szükséglete, befogadóképessége. Mindebből viszont az következik, hogy a közeli években kétségkívül erőteljesebb lesz a verseny a középiskolákba pályázó fiatalok között, pontosabban: a valóban csak arra érdemesek kerülhetnek be majd. (S hogy ez mit jelent a valóságban, azt a KSH következő adatsora is jellemzi: az 1964—65-ös tanévben száz általános iskolát végzettből 48 fiatal jelentkezett középiskolába, s közülük 46 tanülót vettek fel. Ugyanakkor még száz első osztályos középiskolásból 28-nak volt kitűnő vagy jeles, 50-nek jó és 22-nek közepes, vagy annál gyengébb általános iskolai bizonyítványa. Bizonyos, hogy ez az arány már az idén erőteljesen eltolódik a jobb tanulók javára.) Más a ' helyzet az iparitanulóképzéssel. Számottevően bővithető itt a felvételi lehetőség, méghozzá a következő elvi meggondolásból. Igaz ugyan, hogy a közeli eszten/
