Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

l»67. február 9. 3 Csütörtök A közlekedés tavaly kielégítette a megnövekedett szállítási igényeket Aktívaértekezlet a MÁV Szegedi Igazgatóságán A közelmúltban rendezték meg a MÁV Szegedi Igazgatóságán az aktívaértekezletet, amelyen a párt-, a szakszervezeti és gaz­dasági vezetők vettek részt. A tanácskozáson a múlt évi mun­ka eredményeit és tapasztalatait értékelték, majd az idei tenni­valókat határozták meg. Kiss Károly, az igazgatóság ve­zetője tájékoztatta a megjelente­ket a tavalyi munkáról. Elmon­dotta, hogy a fejlesztés és a szer­vezés eredményeként tavaly nem volt fennakadás az áruszállítás­ban. Az igazgatóság területén az előiző évhez képest emelkedett az elszállított fizető utasok száma is. A kocsdigényes áruszállítást a tervihez képest 3,3 százalékkal, a mennyiségének növelésére, ha­nem a minőség javítására is tö­rekedtek. Ebben is figyelemre méltó eredményeket értek el. A teherkocsik kihasználásában pél­dául a tervet 1,2 százalékkal, a bázisidőszakhoz képest 1,7 száza­lékkal túlteljesítették. A hűtőko­csik kihasználása is sokat javult, hiszen a tervezettnél mintegy 10 százalékkal több árut raktak be. Az igazgatóság az elmúlt esz­tendőben jelentős beruházási ke­retet kapott és használt fel a felépítmények korszerűsítésére, magasépítményi munkáikra, út- és rakterületek burkolására, vala­mint a távbeszélőhálózat korsze­rűsítésére. Ezek jelentősen segí­tették a gazdaságos szállítást, a sé teszik a vasút és az autó­közlekedés kapcsolatának tovább- » fejlesztését. Mindez azt igényli, hogy a központosított el- és fel­fuvarozásra kijelölt állomásokon mindkét ágazat termelékenyeb­ben használja ki eszközeit. A munkában, a feladatok teljesí­tésében sokat segíthet most a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tisz­teletére kibontakozó szocialista munkaverseny. A vasút dolgozói arra törekszenek, hogy a kongresz- szusi verseny tapasztalatait hasz­nosítva méltóképpen köszöntsék a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét is. Sziládi Sándor Szeged Crova kulcsokat gyártanak Medgyesegyházán Hat-hétmillió forinttal növelik a termelés értékét az elmúlt évhez képest a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz-ben. Űi termékek gyártásával is kísérleteznek. Crova szerszámkészlet kulcsainak és fémbetétjeinek ki jérleti gyártását nemrég kezd­ték el. Esztergapadon az első kísérleti darabok. Fotó: Esztergát­bázisidőszakhoz viszonyítva pe­dig 6,2 százalékkal túlteljesítet­ték. Az elért eredmények nagy­részt a kongresszusi munkaver­senynek köszönhetők, valamint annak, hogy jó együttműködés alakult ki a párt-, a szakszerve­zeti és a gazdasági vezetők kö­zött. Sokat fejlődött ugyanekkor a vaisút és a fuvaroztató felek kapcsolata is. A fuvaroztatók az­zal is segítették a vasutat, hogy a második félévről több szállí­tási igényüket az első félévre* hozták előre, akkorra, amikor aj vasút szabad kapacitással rendelt kezett. Ez módfelett könnyítette a szállításban dolgozók munká­ját A múlt év eredményei közé sorolható az is, hogy a fuvaroz­tató felekkel egyetértésben nö­vekedett a vasárnapi rakodás száma és mennyisége. Természetesen az igazgatóság területén nemcsak a szállítás dőkben ipari tanuló-éveiket kezdő fiatalok száma előreláthatóan ma­gasabb lesz, mint a népgazdaság egy-egy szakmában tervezhető szakmunkósigénye. Mégis érde­mes — a fiatalok és a népgazda­ság szempontjából egyaránt — in­kább ezt vállalni, s a szaktudás, a kiképzett szakmunkások „tarta­lékát” előkészíteni a 70-es évek­re, amikor viszont hiány lesz — a csökkenő évfolyamok miatt is — szakmunkásokban, amikor te­hát a közeli években végzők min­den bizonnyal bőségesen találhat­nak szaktudásuknak megfelelő munkahelyet. A kérdés lényege az, hogy inkább most vállaljuk a szakmunkásképzés — terven fe­lüli — bővítéséből származó fel­adatokat, s tegyük hozzá: vállal­niuk kell ezt az illetékes üzemek­nek is, hogy később azután ne kvalifikál,tan fiatalokkal kelljen átmeneti megoldásokat, átképzés­sel a szakemberhiányt megoldani. A pályaválasztás mérlegelése­kor figyelembe kell venni továb­bá azt is, hogy a következő évek­ben végző fiataloknak mintegy a kétharmada — falusi. Ha viszont a falu munkaerőhelyzetét — az átlagos elöregedést, a helyenként tapasztalható munkaerőhiányt, s különösen a fiatalok hiányát — vizsgáljuk, továbbá, ha az utóbbi hónapok mezőgazdasággal össze­függő kormányzati intézkedések sorozatára gondolunk, egyértelmű a következtetés, hogy az általános iskola padjaiból kikerülők szá­mottevő részének előnyös lesz a kínálkozó falusi munkahelyeket elfoglalni. Ezt segíti- egyebek kö­zött az is, hogy az úgynevezett továbbképző — a 14—16 év közölt oktató — iskolák tananyagát a falvakban úgy módosították, hogy munkafolyamatok könnyítését. Műszaki fejlesztésben részesült többek között Békéscsabán a MÁV-fűtőház és a vasútállomás. A Szegedi MÁV Igazgatóság 1966. második félévi eredményei­vel elnyerte a MÁV vezérigazgató és a Vasutas Szakszervezet Vörös Vándorzászlaját és az ezzel járó pénzjutalmat. Mindezt jelentősen elősegítette a szocialista munka­verseny. A kongresszusi mun­kaversenyben 765 szocialista brigád 5811 dolgozója vett részt, akik szinte magukkal ragadták a többi vasutas dolgozót is. Az aktívaértekezleten szóba kerültek az idei feladatok is. Az igazgatóságnak az eliső negyedév­ben a kocsiigényes áruszállítási tervét 3 százalékkal kell túltelje­sítenie az előző esztendő hasonló időszakához képest. Az idei meg­nagyobbodott feladatok szükséges­a fiatalok jelentős szakismeretek­kel vállalhatnak majd munkát a tsz-ekben, állami gazdaságokban. További fontos eleme a pálya­választási helyzetképnek, hogy a fiatal korosztályok számottevő ré­sze lány, s az ő elhelyezésük sa­játos feladatokat jelent. Minde­nekelőtt célszerű az iparitanuló- képzósben részt vevő lányok ará­nyát emelni, annak megfelelően, hogy jelenleg mindössze fele olyan arányban — 20 százalékkal — sze­repelnek a lányok a szakmai ta­nulásban, mint amilyen mértékű a nők foglalkoztatása a népgaz­daságban. Köztudomású, hogy je­lenleg a nők foglalkoztatá­sának egyik jelentős akadá­lya a megfelelő szakképzett­ség hiánya. A másik lehe­tőség, bár ez nem csupán a lá­nyokat érinti, noha őket nagymér­tékben: a különböző részfoglal­koztatási módszereik, a 4—6 órás munkaidőben végezhető munka­alkalmak gyarapítása. Erre a nép­gazdaság egész sor agáiban sokféle lehetőség nyílik. Végeredményben kétségkívül megállapítható, hogy a népgazda­ság munkát és továbbtanulási le­hetőséget nyújt a közeli években végző fiatalok számára, de ter­mészetesen a fiataloknak, s csa­ládjuknak is mérlegelniük kell a lehetőségeket, ezek keretében vá­lasztva! Aligha elégíthetők ki a különböző — egyénileg és népgaz- daséailag is — téves igények, az például, amit a Művelődésügyi Minisztérium egy közvélamóny- kutatása tavaly jelzett: az érett­ségizők 51 százaléka — hivatali munkakörbe készült! Az igények és a lehetőségek megfontolt egyez­etése vezethet csak helyes pálya- választáshoz! Tábori András Küzdelem a belvízzel Munkában SÍ szivattyútelep és 62 hordozható szivattyúállás Harmadfokú készültség a Fekete- és a Sebes-Körös közötti területen A vastag hóréteg hirtelen el­olvadt s az olvadást langyos esőzés követte. Ez okozta a múlt hét második felélői kezd­ve az igen nagyfokú belvízve­szélyt. A vízügyi igazgatóság nem késlekedett. Üzembe állí­totta 51 szivattyútelepét. Ezek február ,7-én másodpercenként 113 köbméter vizet továbbítot­tak a Fehér-, a Fekete-, a Se­bes-, a Kettős- és a Hármas- Körösbe. Legkritikusabb a hely­zet a Fekete- és a Sebes-Körös közötti területen, a határmenti szakaszon. Itt a 68-as és a 70- es belvízrendszerben február 7- én harmadfokú készültséget rendeltek el. Főként ezen, a te­rületen állítottak fel 62 hordoz­ható szivattyúállást, melyek másodpercenként 23 köbméter vizet, továbbítanák a magasabb rendű csatornákba. Békéscsaba keleti részén is öt-hat nap óta kritikus a hely­zet. Néhány' helyen a disznó­ólát és a latrinát elöntötte a víz. A kanélisi szivattyútelep környékén gyors intézkedéssel hárítják a veszélyt. A repülőte­ret borító vizet felfogták. így elsősorban a mezőgazdasági mű­velés alatt álló területről, to­vábbá a lakások környékéről — a szivattyútelep teljes kapa­citásával az Élővíz-csatornán, ha a vízállás megengedte, sza­bad lefolyással — utat nyitot­tak a víznek. Február 8-án a vízügyi igaz­gatóság gyulai szakaszmérnök­sége egy 20 főnél is több em­berből álló brigádot küldött a veszélyeztetett térségbe. Zsilák Pál csatomaőr irányításával nyomban hozzáláttak a terme­lőszövetkezet bodorkatábláját borító víz elvezetéséhez. A termelőszövetkezetek jó része — amint azt a vízügyi igazgatóságon közölték — ‘'saj­nos, keveset törődik a vízborí­tások megszüntetésével. Bár jelentkezők lennének, de nem osztják őket be olyan árikok ké­A háztáji gazdaságok is igye­keznek kihasználni az összefogás­ban rejlő lehetőségeket, azaz a már meglevő baromfi tenyésztő, nyúl- és galambtenyésztő társulá­sok mellett újabbakat hoznak lét­re megyeszerte a földművesszö­vetkezeteken belül. Tavaly harminckilenc baromfi- tenyésztő szakcsoport működött megyénkben. Ebből tizenegy kel­tetőgéppel is rendelkezett. A szükséges tenyésztojást több mint harmincezer ""törzstyúk, ezerhá- romszázharminekét liba-, ezeröt­száz kacsa- és négyszáz pulyka­törzs állománytól biztosították. Az említett 11 baromfiszakcso­port 460 ezer forint közös alap­pal rendelkezik, s a már eddig megkapott keltetőgépek mellé to­vábbi 22-őt rendelt. Az elmúlt év végéig 39-re nö­vekedett megyénkben a nyúlte- nyésztő társulások száma is. Ezek közül három úgynevezett szaporítótelepet létesített a szük­séges tenyészállatállomány bizto­sítására. A galambtenyésztő tár­sulatok száma 7 volt az elmúlt év végéig. A Megyei Értékesítő Központ a földművesszövetkezettel karöltve jelentősen igyekszik segíteni eb­ben az esztendőben is a szak­csoportok és társulások működé­sét, s tervükben újabb szakcso­szítésére, amelyek alkalmasak arra, hogy a vizet az alacso­nyabb rendű csatornákba ve­zessék. Az értékek megmenté­sét így legtöbb helyen a víz­ügyi igazgatóság szakaszmér­nökségei kezdeményezték. portok létrehozása szerepel. Az elmúlt évben például 12 libatömő társulás is működött a megyében. Ezek létrehozásában, továbbá a tömőgépek elterjedésében jelen­tős szerepe volt annak, hogy me­gyénkben 24 helyen volt libatö­mő bemutató. Az idén a Megyei Értékesítő Központ igyekszik meg­állapodást kötni a nagyobb liba­tenyésztő termelőszövetkezetek­kel, többek között az orosházi Üj Élettel és a szarvasi Táncsics­osai, hogy tömésre alkalmas libát adjanak el a földművesszövetke­zeti libatömő társulásoknak. Az elmúlt évben már megalakult néhány libatömő brigád is. Pél­dául a tótlkomlósi egyúttal na­gyobb mennyiségű tollat is felvá­sárolt. Most az a cél, hogy a tár­sulások tulajdonában levő kel­tetők mindegyikében tömőbrigá­dot alakítsanak az ott dolgozók, s körzetenként legalább 300—40Ö liba tömését vállalják el. Nem végleges megállapodás sze­rint a BOV Békés megyei gyár­egységei és a megyei keltető vál­lalat az idén 2,8 millió naposcsi­bét, 400 ezer naposlibát, 230 ezer napospulykát, 205 ezer kacsát és 151 ezer gyöngyöst adnak ki ne­velésre, hizlalásra a földműves­szövetkezet Útján a háztáji gaz­daságoknak és társulásoknak- A földművesszövetkezetek a már működő társulások mellett újab­bakat szerveznek Dobozon, Sza­badkígyóson, Gerlán, Újkígyóson, Sarkadon, Bucsán és Mezőhegye­sen. A terv. az, hogy a hús- és tojáshozam növelésének elősegí­tésére 340 ezer hibrid naposcsi­bét és 64 ezer négyhetes előnevelt hibrid jércét helyzenek ki a tár­sulásokhoz és a háztáji gazdasá­gokba. MELLÉKTERMÉK ÉS HULLADÉKGYŰJTŐ VÁLLALAT SZARVASI TELEP szövegű bélyegzőket ismeretlen tettesek ellopták. A bélyegzők számozás nélküliek, február 4-től érvénytelenek 98547 Újabb baromfitenyésztő társulások alakulnak megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom