Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-04 / 30. szám
1967. február 4. 4 Szombat Tagjelöltség nélkül Gyulaváriban biztos, de tán’ a járásban is az első olyan párttag Kécskei Istvánná, akit a módosított Szervezeti Szabályzatnak megfelelően már tagjelöltségi idő nélkül fogadtak a községi alapszervezet soraiba. Huszonkilenc éves asszony, férje, édesapja s rokonainak nagy része már hosszú évek óta napi munkáján felül mint párttag is tevékenykedik. Hogyan jutott el Kécs- keiné az elhatározásig, erről „faggatjuk”-. — Segíteni akartam nekik — mondja egyszerűen, de meggyőzően. — Tizenkét éve dolgosom a községi tanácsnál. Iskolából kikerülvén gyorsáé gépírást tanultam, ám nem volt lehetőség ezen a pályán dolgoznom. Hivatal- segéd lettem. Mégis haszna került a tanulásomnak. A községi pártbizottság mindig engem kért meg, hogy segítsem gépelni a különböző értesítéseket, meghívókat, ezt, azt. Így aztán lassan- lassan járatos lettem a pártban is. Láttam, mennyiön és miért jövögetnek naponta a pártszervezethez egyszerű emberek, szomszédok, ismerősök, akikről azt hittem korábban, hogy nincs gondjuk másra, csak saját életük, dolguk ápolására. Jöttek és egy tarisznyára való megbízással (hogy ezt meg' azt kell csinálniuk a jövő hétre) mentek el. Mikor én ballagtam hazafelé szürkületkor s észrevettem, hogy bizony, a szomszéd bácsi nem a saját portája felé tart, tudtam, hogy 6 most a pártmegbízatással járja az utcákat. Kécskeiné elmosolyodik, nyilván arra gondol, hogy férjét is sokszor szólította el hazulról a pártmegbízatás és hát... nem mindig fogadta örömmel, mert nem értette meg az ilyen távolmaradásokat. Most jobb. Kécskei István, aki földművesszövetkezeti dolgozó, „fix” pártmunkás: munkásőr. Az asz- szony tudja, mikor kell szolgálatba mennie, s most a férje várja néha őt, ha el kell intézni valamit a párttitkár kérésére. — Említettem, hogy tizenkét éve dolgozom a tanácsnál f—< folytatja a fiatalasz- szony. <— Emlékszem, milyen ügyek-dolgok voltak akkor és mi most a szóbeszéd tárgya. Nem múlt el nap akkoron, hogy ne jött volna valaki keservesen panaszkodva az elnökhöz: ha megfeszül se tudja beadni a kötelezőt, csináljanak valamit, mert inkább elmegy Gyulaváriból ha törvény elé kerül És hányán, de hányán mentek ei szerencsét próbálni a városba. Sokuk már régen visszajött s a termelőszövetkezetben dolgozik. Most a közös — kivéve a múlt évet, mert árvízkár volt — másfélszeresét adja el az államnak, mint akkor, megerőltetés nélkül és mindenkinek jobb a sora. A tanácson a község fejlesztéséről van állandóan szó Hogy ezt ide, azt meg oda kellene még építeni. Mindenütt fejlődés van, de Váriban közelről lehet látni ezt. — És Kécskeiné sorolja, mi minden épült az elmúlt években a községben. A sort így summázza: — Másképpen élnek az emberek. mindenki építkezik, szépen ruházkodik. De azt is látom, hogy nem mindenki érti még, hogy mindez miért van így... Ezt akarom megértetni az emberekkel. Kécskeiné, amikor erre az elhatározásra jutott, Kubi- caa Bélának, az alapszervezet titkárának szólt: — Kubicza elvtárs, szeretnék párttag lenni! A titkár nyomban kérdőívet adott neki s a legközelebbi taggyűlésen azok az elvtársak, akik jól ismerik Kécskei Istvánnét, megszavazták a kérelmét. Férje csak ennyit mondott: — Helyesen határoztál, Róza! Gyere csak közénk, van itt munka a számodra is éppen elég... T_ d Tovább növekszik megyénk termelőszövetkezeti tagságának jövedelme — Pártnap Bucsán — Bucsa községben január végén Zalai György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott pártnapot a IX. pártkongresszusról és a gazdasági kérdésekről. Bevezetőben hangsúlyozta az előadó, hagy a gazdasági kérdéseik mellett nem mehet el senki érdektelenül, hiszen közvetlenül vagy közvetve mindenki érintett abban, hogy az eredmények egyre jobbak legyenek. Az a tény, hogy a kongresszus óta a gazdasági kérdések — a viták, tájékoz-, tatok, rendelkezések — mindjobban az érdeklődés előterébe kerülnék, nem véletlen. A gazdasági fejlődés felfelé ívelését mutatja az is, hogy 1966-ban 6 százalékkal termelt több értéket a mezőgazdaság, mint 1955-ben. Búzából országosan jó termés volt, és ezzel magyarázható, hogy már bárom éve sikerült saját készletből az ország kenyérgabona-szükségletét fedezni, sőt bizonyos mennyiséget tartalékolni is. A fejlődésre jelentős hatással van a IX. pártkongresszus világos állásfoglalása, amikor kimondja, hogy az ipari és a mezőgazdasági szocialista szektor között nincs alá- és fölérendeltségi viszony. Mindkettő egy közös érdeknek van alávetve, és ez a nemzetgazdaság érdeke. A gazdaságpolitika nem változik, de szükséges, hogy az eddigi módszereket újak, rugalmasabbak cseréljék fel. A bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus alapján olyan életszínvonal kialakítása szükséges, hogy a mezőgazdaságban dolgozók is jobban érdekelve legyenek, az anyagi ösztönzők erőteljesebben hassanak a többtermelés növelésére. Ezzel a termelőszövetkezetek nemcsak bevételeiket növelik, hanem tartalékokat is tudnak felhalmozni. A pártnap részvevői nagy megelégedéssel vették tudomásul a népi hatalom segítségét: a tsz-ek hiteltörlését. Biztosított a nyugodt gazdálkodás lehetősége, a magasabb termelési eredményekre való törekvés és a tsz-gazdák jövedelmének növelése. A különböző intézkedések célja, hogy 1970-re a szövetkezetekben dolgozók egészségügyi, szociális és nyugdíjellátása a bérből és fizetésből élőkével azonos legyen. Tájékoztatója végén az előadó szólt még a földtulajdon jogi kérdéseinek várható eredményéről, a megye 1967-re tervezett mezőgazdasági irányszámairól, és a tanácsválasztás feladatairól. Sz. A. A JÖVŐ HÉT A TV BEN Innen már nem vágynak el... (kedd, 17.45). Helyszíni közvetítés a Somogy megyei Marcaliból. Egy iparosodó falu ifjúságának helyzetét, s lehetőségeit igyekeznek a tv munkatársai bemutatni ezzel az adással. Marcaliban ugyanis több budapesti üzem kihelyezett részleget létesített, amelyek helyi munkaalkalmat kínálnak. A községnek ma már modern üzletei, sőt két áruháza, gimnáziu\ Művészeti kiadványok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom SO, évfordulójára — Folytatódik az írók—költők-sorozat — Szebbek lesznek a képeslapok f A Képzőművészeti Kiadó idei tervei ] Gazdag „termést” ígér a Képző- művészeti Alap Kiadó Vállalatának idei terve. A képzőművészeti alkotások reprodukciói sokféle változatban készülnek és kerülnek kiadásra. Igen jelentősek az ifjúság esztétikai nevelését szolgáló kiadványok, amelyek egyike a múlt év őszén indult Arcképek című sorozat. A magyar históriai arcképcsarnok 18—18 képen örökíti meg és hátlapján magyarázó szöveggel ismerteti a magyar irodalom, történelem, tudomány, színészet nagyjainak arcképét, munkásságát E sorozat folytatásaként az idén a képzőművészet és a zene kimagasló alakjait mutatja be egy-egy képes tasak. A közelmúltban kezdték el az írók—költők-sorozat megjelentetését, elsőként Petőfi, Arany, Ady és József Attila életéről, munkás- ságárőL A nyolc-nyolc fotóból álló illusztráció hátlapján szöveges ismertető mutatja be nagy költőinket, íróinkat: a következőkben Zrínyi MiklÖst, Radnóti Miklóst, Móricz Zsigmondot és Jókai Mórt. A külföldi országokban is hívessé vált A; ér. múzeumom sorozatnak az idén hat füzetét bolgár és szovjet megrendelésre is elkészítik. A Nagy Októberi Szocialista | Forradalom 50. évfordulójára az j eseményhez méltó kiadványok! •reprezentálják majd a Képzőmű-■ vészeti Kiadó tevékenységét. Ék Sándor festményeinek három ] nagy alakú reprodukciója jelenik meg, egy grafikai mappa pedig 1917-től napjainkig tartalmazza a forradalmi eseményeket ábrázoló 20 grafikát, amelyeknek elkészítésére a legjobb grafikusművészek kaptak megbízást. A forradalom archívumából választanak ki olyan fotókat, amelyek híven az 1917-es eseményeket idézik. A Magyar Nemzeti Galéria kincseiből 60 festménnyel, a Szép- művészeti Múzeumból pedig -55 festménnyel ismertetik meg a képzőművészetek barátait a színes diapozitívek. Számtalan színes képeslevelezőlapot ad ki évente a vállalat, és a jövőben megjavul a képeslapok minősége: előállításukhoz nyugatnémet karton érkezett Konyhai reprodukciós falvédőkből az idén újabb 30 ezer példány jelenik meg A híressé vált Cityvox idegen- forgalmi sorozat további képeken és hanglemezeken mutatja- be és ismerteti meg hazánk egy-egy szép táját. A lipcsei tavaszi vásárra is készül ilyen kiadvány. Több mint 37 ezer példányt rendeltek a híres vásárvárost bemutató, szép kivitelű zenés-képes útikönyvből. Nem is olyan régen kerültek forgalomba a Képzőművészeti Kiadó idei naptárai, és már a jövő évieket készítik elő. Az 1968. évi naptárakból is előreláthatóan 350 ezret jelentetnek meg. Most a nemzetközi naptárkiállításra készülődik a vállalat Kalkuttába és Brémába. Az idén is február, március hónapokban kerül sor a nemzetközi „naptártalálkozóra”, amelyeken 30 féle magyar naptár szerepel, remélhetően olyan sikerrel, mint tavaly, amikör Indiából 11, Nyugat-Németországból pedig 12 oklevelet hoztak haza Képzőművészeti Kiadónk képviselői V. A. A DOMBEGYHÁZI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZET 7200 katasztrálís hold területű főagronómust Keres Követelmény: egyetemi végzettség és legalább ötéves nagyüzemi gyakorlat, Jelentkezés levélben vagy személyesen. Útiköltséget megegyezés esetén térítünk! 70 Február a mezőgazdasági szaksajtó hónapja Ez alkalomból a megyékben, városokban, járási székhelyeken alakult szervező bizottságok célul tűzték ki /a mezőgazdasági szaklapok széles körű népszerűsítését. Számos előadás, ankét és mezőgazdasági szaklapkiállítás ismerteti a növénytermelési, állattenyésztési, kertészeti, gépesítési és üzemszervezési problémákat a termelésben dolgozókkal. A legkorszerűbb mezőgazda- sági szakismeretek leghatékonyabb és leggyorsabb terjesztői a mezőgazdasági szaklapok, a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek munkaeszközei. Nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a mezőgazdasági szakembereknek a hazai és külföldi tudományos eredmények közlésével, a termelés jól bevált módszereinek ismertetésével. Írói tudósok, kutatók, a mezőgazdasági igazgatásban és a termelésben dolgozó gyakorlati szakemberek. A Földművelésügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztériumnak a Mezőgazdasági Értesítőben ez év január 25-én megjelent együttes állásfoglalása lehetővé teszi, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, a mezőgazda- sági szaksajtó hónapjának megnyitása után a mezőgazda- sági szaklapokat az állami vállalatok a vállalatfejlesztési és műszaki fejlesztési alapból vagy az üzemviteli pénzeszközökből, az oktatási intézmények és egyéb költségvetési szervek az éves előirányzatuk keretein belül, a termelőszövetkezetek az üzemviteli pénzeszközeikből is előfizethetik. ma van. Ám éppen ez utóbbi egy igen furcsa problémát vetett fel az elmúlt évben. A gimnáziumot szakközépiskolává alakították és a szülők egy része emiatt Sopronba küldte tanulni gyerekét Érveik jórészt tradicionálisak — a gimnáziumot megszokták, a normál érettségit hagyománynak tekintik és nehezen mondanak le róla. Pedig a helyi munkaalka- lom ma már adott a szakközépiskolát végzettek számára is. A falu vezetőivel ezekről a kérdésekről és a megoldásukra tett erőfeszítésekről beszélgetnek a tv riporterei. Lavina (kedd, 20.20). Tv-film. Simon Emil pár éve megjelent novelláskötetének címadó darabjából készült a film. Egy elhanyagolt kőbányába új vezető érkezik, aki le akar számolni a régi módszerekkel. Korszerű akar lenni, és ez harcot jelent Harcot azokkal, akik ragaszkodnak a régihez, egyrészt megszokásból, másrészt, mert a régi formák több — nem éppen korrekt — lehetőséget kínálnak a nagyobb jövedelemre. A darab drámai hangvételű; a mérnök (Avar István játssza) küszködik az újért és küszködik önmagával is. Úgy véli, egyedül kell végigverekednie a harcot. Az események végül meggyőzik: harca a kőbánya ügyének rendbehozatalában csak akkor lehet igazán eredményes, ha a többiek segítségét is igényli. Tizian-akció (csütörtök, 20.20). Magyarul beszélő jugoszláv krimi film. A székesegyház valaha Tizián-képpel büszkélkedhetett. A festményt azonban ellopta egy férfi, helyébe hamisítványt akasztott és az eredetit kastélyában őrzi. Később egy gengszterbanda szövetkezik a kincset érő festmény megszerzésére. A történet idején a városban egy sport- verseny zajlik a könnyűbúvárok részvételével. Sok, víz alatt használatos szigonnyal és egyéb hasonló felszereléssel felmálházott férfi járkál a városban a verseny idején, ez természetesen senkinek sem tűnik fel. Legalábbis a gyilkos — mert természetesen az is van — így hiszi. A városban szaporodnak a furcsa, halálos esetek. A detektív nyomozni ifezd és eleinte nem találja meg az azonos módon elkövetett gyilkosságok között az összefüggéseket. Mígnem aztán... Barbara (szombat, 16.45). Magvarul beszélő nyugatnémet film. Nem krimi, bár hatása hasonló. A, főszereplő ugyanis a — közvélemény által annak tartott — „Végzet asszonya”. A messzi északi szigetre megérkezik — elhalt elődje helyét betöltendő — Nielsen doktor, aki aztán nemcsak az orvos munkáját, de özvegyét is „örökli”. Az özvegy, • akibe a szigetiek szerint ininden férfi belebolondul, elfogadja Nielsent, bár az orvos tudja, hogy az asszony szerelmei vagy meghalnak, vagy más szerencsétlenség éri őket. Az orvos mindent megpróbál, hogy az asszonyt megváltoztassa, de nem sok sikerrel. Végül kétségbeesetten utazik el, a helyébe érkező új orvost pedig Barbara ismét a kikötőben várja.- L Gy.
