Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
/ 1961 február L 3 szerda Könyv a faluban immár hagyománya van a mezőgazdasági könyvhónapnak. Minden év februárjában a társadalom egyes intézményei, az intézmények aktívái mezőgazdasági szakkönyveket ajánlanak a falusiaknak. Az ország mindegyik megyéjéban megszervezik a mezőgazdasági könyvhónapot. A megyei ünnepi gyűlést Békéscsabán ma délelőtt rendezik a Brigád moziban. Ezt követően a Munkácsy Mihály Múzeumban szakkönyvkiállítást nyitnak. Február 2-án dr. Szath- máry Nagy Imre, a . Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára megyénkbe látogat, s délelőtt 9 órakor ugyancsak a békéscsabai Brigád filmszínházban mondja el expozéját a könyv, illetve a tudomány és a falu kapcsolatának alakulásáról. Megyénk valamennyi járási székhelyén, városában, községében, termelőszövetkezetében megvizsgálják azt, hogy a könyv mit vitt falura. A termelésről íródott szakkönyvek, készült szakfilmek azért is jelentősek, mert a termelésszervezésben elért kimagasló eredmények terjesztésére készültek. Így ezek tulajdonképpen egy nagy összekötő kapocs szerepét töltik be a mezőgazdasági üzemek és a tudományos intézetek között A falun élő emberek közé sohasem jutott annyi nyomdai termék, mint napjainkban. A második világháború előtt a falusiak jó része nem tudott sem írni, sem olvasni. Most viszont egyes munkakörök betöltéséhez' követelmény a szakmai tudás megszerzése. Mind több szövetkezeti gazdaságban szakmunkásvizsgához kötik az egyes beosztások ellátását. Fejőgulyás, baromfinevelő, kocagondozó, sertéshizlaló, öntöző, növény- termesztő, növényvédő, kertész csak^tz lehet, akit a közösség erre felkészültnek talált. A hajdani tudatlanság helyén a könyv, a leírt mezőgazdasági tudomány megismerésével egyre több a művelt parasztember, nagyobb 'a nemzet ereje. A könyv és a falu összenőtt az utóbbi két évtizedben. Megyénkben is több tízezres olvasótábora van a könyvtáraknak. Örvendetes, hogy a falusi olvasók száma évről évre gyarapszik. Nem véletlen tehát, hogy mezőgazdaságunk termelésének eredményeit — Békés megyéét — országosan is a legjobbak között említik. A nagy előbbre lépés láttán jövünk rá, hogy milyen sok még a teendő. A legelőgazdálkodás nagyüzemi módszerei csaknem 80 ezer holdon még elterjesztésre várnak, a takarmánygazdálkodás hatékonyságának fokozása is jelentős tartaléka mezőgazdaságunknak, akárcsak a növénytermesztés és a kertészeti hozamok növelése. így az idei mezőgazdasági könyvhónap azért is jelentős, mert egy lépéssel ismét közelebb viszi a falun élő embereket a nagyüzemi gazdálkodás tudományához. Dupsi Károly Igazságot szolgáltattak Soós Tavaly szeptemberben kizárta tagjai sorából Soós Istvánnét a szeghalmi Béke Tsz. Soósné a közgyűlés határozatát sérelmesnek tartotta, ezért a törvényes határidőn belül megfellebbezte. Kérelmét a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya megvizsgálta és a következőket állapította meg: Soós Istvánné 1965. április 10- én lépett be a szeghalmi Béke Tsz-be föld nélkül. Ebben az esztendőben 107 munkaegységet teljesített. Lakása a szövetkezet területén volt, melyet az 1966. évi árvíz romba döntött. Tavaly csak azért teljesíthetett 91 munkaegységet, mert lakásépítés miatt el volt foglalva. Férje orvosi kezelés alatt áll, így neki kellett a munka nehezét vállalnia. A ' termelőszövetkezet elnöke tavaly augusztus 25-én felszólította Soósnét, hogy a közös munkában rendszeresen vegyen részt, mert ellenkező esetben a háztáji területét csökkentik. Ezt követően szeptember 9-én már Györgyné tanácstag meg én. Nem kellett azonban sokat vitatkozni. Különösen, amikor bejelentettük, hogy mennyi társadalmi munkát vállalunk. Legalább száz család helyzetén segítettünk. És megmondom őszintén, nagyon jólesett, amikor dicsérték a tanácsot és mi hárman is kaptunk néhány elismerő szót Nagy jelentőségű dolog most a fürdő... Az egész falu sürgeti. De honnan vegyünk pénzt? Mindenki beleegyezett, hogy a községfejlesztési hozzájárulást 180-ról 250 forintra emelje a tanács. Mert kérem, ilyen emberek laknak Végegyházán. összefognak, -ha valamit el akarnak érni. Persze, nekem példát kell mutatnom az adófizetésben, de mást sem szükséges figyelmeztetni. Azt is elvárják tőlem, hogy mindenről tájékoztatást adjak, ami a tanácsülésen elhangzik. Rendszerint a lakásomon jövünk össze és elbeszélgetünk. Mostanában a tsz-tagok nyugdíja meg a gazdasági mechanizmus reformja is nagyon érdekli őket. Helyesnek tartják, hogy aki többet dolgozik, többet is kapjon. De hogyan valósul meg majd ez az elv a Szabadság Tsz-ben? — kérde-! zik és az elgondolásaikat isi megvitatják. Szeretem ezt a falut. Itt születtem, itt éltem és ma már ugyan legtöbben Pista bácsinak hívnak, de azért nem érzem magam öregnek. Nincs is időm arra, hogy öregedjek, annyi a tennivalóm. És megérti ugye, unit jelent nekem is, hogy ezen az eldugott kis helyen ma már jóformán minden házban villany ég, este nem botorkál az ember a sötét utcán, kultúrházunk van mozival, új iskolánk, három kút helyett tíz látja el a lakosságot vízzel. Csak a nagyj át említem, ezernyi másról nem is beszélek. Ki győzné azt felsorolni? >. Mindennek alapja természetesen a munka. Hogy szeretnek dolgozni a Végegyháziak és értenek is a földhöz,' azt bizonyítja: — premizálás nélkül — 45 forintot fizethetett a tsz egy munkaegységre. Havonta 23 forint volt a munkaegység- előleg, de egyik-másik család még így is 16—17 ezer forintot kapott zárszámadás után. Mondhatom, elégedettek az '■n berek. Húszmillió forintos forgalomnövekedés a gyulai fmsz-ekben A Gyula és Körzete Földművesszövetkezet vezetősége szép eredményekről számolhat be a tagtanácskozásokon, amit eddig közel 1500 tag részvételével 30 helyen tartottak meg. A múlt évben 130 millió forint volt a szövetkezet forgalma, mely 20 millió forintos növekedést jelent 1965-höz képest A megnövekedett forgalom 5 millió forint eredményességet hozott Ennek alapján a 240 földművesszövetkezeti dolgozó részére nyereségrészesedés címén 24 napot, átlagosan 1800 forintot fizetnek ki. A földművesszövetkezet tagságának vásárlásvisszaté- rités és kamat címén a 850 ezer forint részjegy alapján 310 ezer forintot térítenek vissza. Ff F O a» ■■ T •* • Jól gyümölcsözött a szorgos munka A természetbeni juttatással és prémiummal együtt 61 forintot ért egs munkaegység a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben. A múlt évben legszorgalmasabban dolgozók közül többen 40 ezer forint körüli jövedelemhez jutottak a szövetkezetből. Ez a képünk a zárszámadási közgyűlés napján, a szövetkezet egyik kifizetőhelyén készült. Miklós György takarmánykeverő 35 ezer 993, Németh Ferencné pedig 39 ezer 178 forint jövedelem bennmaradt részét vette át. Fotó: Malmos Jövendőbeli trakto Iskolává változott tizenkét hétre a MEDOSZ békéscsabai helyi szervezetének székháza. Az asztalok mellett csabai, ger- lai, mezőmegyeri, telekgerendá- si és újkígyósi leendő traktorosok ülnek. A beiratkozott 62-es Istvánnénak keresztül is vitték a közgyűlés határozatát, melynek értelmében Soósnét kizárták a szeghalmi Béke Tsz-ből. Októberben, arról értesítették, hogy a kizárási határozat folytán a tsz vezetősége megvonta a háztáji termés 50 százalékát. Ennek betakarítását is csak felügyelet mellett végezheti. A járási tanács vb mezőgazdasági osztálya a szövetkezet 1 eljárását szabálytalannak minősítette: a Soósné ellen indított fegyelmi ügy tárgyalására a szövetkezeti tagot nem hívták meg, sőt a kizárást kimondó közgyűlésem sem volt jelen. így védekezni nem tudott. A termelőszövetkezet közgyűlési határozatában a háztáji termés megvonása, illetve csökkentése egyáltalán nem szerepelt, valamint a szövetkezeti gazdának küldött értesítésben a fellebbezési jogot nem az előírt törvényes 30 napban állapították meg, hanem csak 15-ben. A Szeghalmi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága január 27-én tárgyalta Soós Istvánné ügyét. A' végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy a szeghalmi Béke Termelőszövetkezet közgyűlésének 1966. szeptember 9-én Soósné ügyében hozott határozatát megsemmisíti. Felszította a termelőszövetkezet v" etőségét, hogy Soós 1st- j vénné tagsági jogát állítsa visz- sza és a tőle szabálytalanul elvett háztáji területet a továbbiakban biztosítsa. létszámból néhány hallgatót punon márasziait vaiamuyen nyomós indok, leginKUDD a tel divatos betegsege, az influenza. Tímár Minaiy előadó vassos kérdéseket ró a táblára a motorok erősségéről, működési elvükről, a kenés fontosságáról, módjáról. A kérdésre, hogy érthetők-e a feladatok, néhány halk sóhaj a válasz. Érthető, hiszen a hallgatók zöme fiatal, s csak kevesen dolgoztak még traktorral. Akik meg is tanulták vezetni, működési elvét még nem ismerték meg, ráadásul most már szinte senki sem lehet traktoros a közlekedésrendészeti szabályok ismerete nélkül. És most hallgassuk meg. mit mondanak ázok, akik már hosz- szabb-rövidebb ideig dolgoztak is traktorral. — Engem nem állít különösebb erőpróba elé ez a tanfolyam, mert hároméves szakmunkás-iskolát végeztem — mondja a 19 éves Kiss Lajos, aki Gerléről jár be a tanfolyamra. — Persze, azért sok a ta- nulnivaló, hiszen én lényegében csak a növényvédő gépek kezeléséhez szereztem szakmunkásbizonyítványt. — Én egy évvel ezelőtt kerültem a gépcsoporthoz — mondja az ugyancsak gerlai Megyeri István. — Leginkább kisegítő voltam vagy faros a vetés idején. Tobai János traktoros tanított meg a traktorveze- tésre úgy, hogy magyarázta mit hogyan kell kapcsolni, s néha hosszabb-rövidebb időre át is adta a kormánykereket. Egyszóval, ők és még néhányat könnyebben boldogulnak az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon. A többieket minden bizonnyal átsegíti a lelkesedés és az akarat. Hallgassunk meg néhányat azok közül is, akik a tanfolyam előtt még nem ültek traktoron. — Miután elvégeztem a nyolc j általánost, egy évig a növény- termesztésben dolgoztam szüleimmel a békéscsabai Szabadság Tsz-ben — mondja a 17 éves Baukó Mihály. — Önként jelentkeztem a tanfolyamra, mert máris s a jövőben egyre inkább szaporodnak a mezőgazdasági gépe’ Ügy gondolom, géppel eredményesebben tudok majd dolgozni. A 41 éves Bohus Mihály és a 31 éves Liska Pál évekig rakodómunkás volt a békéscsabai Szabadság Tsz-ben. Mindketten megszerették a gépeket s azt vallják, hogy azok nélkül már nem lehetne eredményesen termelni. Meg aztán, amint Bohus Mihály mondja, azért jöttek a tanfolyamra, hogy lépést tudjanak tartarfi a fejlődéssel. A szövetkezetekben szinte hónapról hónapra növekszik a gépek száma. A traktorosoké viszont csökken. Egyrészt azért, mert közülük jó néhány válik katonakötelessé, ezenkívül egyesek kezéből az elöregedés, mások kezéből különböző okok veszik ki a kormánykereket. Szükség van tehát az utánpótlásra annál is inkább, mert Békéscsabán legutóbb két évvel ezelőtt volt hasopló, úgvnevezett körzeti alapfokú traktorvezetőképző tanfolyam. K. I. Vizsgáznak a vendéglátói eladók Februárban tesz négy napon keresztül szakvizsgát gyakorlati és elméleti tudásból 43 vendéglátóipari eladó. A legalább 1 éves gyakorlati munka után a kereskedelmi és vendéglátóipar; iskola 18 hónapos szaktanfolyamát végezték és most állami szakmai bizottság előtt tesznek tanúságot arról, hogy mit tanultak az értékesítésről, az étel- készítésről, a felszolgálás etikettjéről, valamint vizsgázniuk kell áruismeretből is. A megyei tanács kereskedelmi osztálya, valamint a kereskedelmi és vendéglátói iskola szervezésében 48 ^ saját kezelésű (üzemi, napközi, eü. intézményi stb.) konyha vezetője vesz részt egyéves szakmai tanfolyamon. Ezalatt vezetési módszertant, étel- készítést, áruismeretet, gazdálkodási feladatokat tanulnak meg. A MÉSZÖV és a vendéglátóipari vállalat közreműködésével egy-egy nagyobb egységben gyakorlati munkán is részi vesznek. Jelenleg folyik a konyhavezetők negyedévi beszámoltatása, ahol kiderül, mennyire sajátították el a kulturáltabb, választékosabb étkeztetés módszereit. O. K. FIGYELEM! > Parkettázást szegezett és ragasztott kivitelben RÖVID HATÁRIDŐRE AZONNAL VÁLLAL A GYOM A ÉS KÖRNYÉKE ÉPÍTŐIPARI KTSZ Dózsa György u. 10. Telefon: 122. ___________________ 63 Pásztor Béla I
