Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
1967. február 26. 3 Vasárnap Kádár János elvtárs Moszkvába érkezett Moszkva Kádár Jamas, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszt őrhelyet1, es szombaton este az SZKP Központi Bizottságának meghívására, nem hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A vonatból kiszálló magyar vezetőket a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán meleg barátsággal üdvözölték Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Gromiko külügyminiszter és miások. Magyar részről a pályaudvari fogadásnál jelen volt a Moszkvában tartózkodó Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és Szipka József hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP KB tagja. Moszkvai iskolás gyerekek virágokkal kedveskedtek Kádár Jánosnak és kísérete tagjainak, akik a Kijevi pályaudvarról a szovjet vezetők kíséretében szállásukra hajtattak. (MTI) „fi vörösgárdistáknak nincsenek tapasztalataik...” A pekingi katonai ellenőrzó bizottság rendeletet adott ki a „vö- rösgárdisták” és a „forradalmi lázadók” több országos szervezetének betiltásáról. A rendelet kijelenti, hogy a betiltott szervezetek „ökonomizmust” hirdettek, a vezető állami intézményeket vették támadás .alá. A szervezetek vezetőit a „tömegek követelésére” letartóztatták. Sajtó jelentések érkeztek azokról ,a kínai egyetemistákról, akik a közelmúltban tértek) haza külföldről. Az egyik „vörösgárdista” lap beszámol arról, hogy a külföldön tanuló diákoknak le kellett adniuk a nyugati öltönyöket, órákat és egyéb tárgyakat. Olyan helyiségekben helyezték el őket, ahol nincsenek sem asztalok, sem székek és a földön alszanak. A CTK pekingi tudósítója újaibb részleteket ismertet Csou En-laj- nak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének abból a beszédéből, amelyet a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók „forradalmi lázadóinak” gyűlésén tartott. A „vörösgá rdi stáknak” nincsenek tapasztaltaik és nem alkalmasak arra, hogy az ország ügyeit irányítsák — jelentette ki Csou En-laj. Erélyesen elítélte azt, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban feloszlatták a pártszervezetet és a forradalmi lázadók kezükbe akarták kaparintani az egész minisztérium irányítását. Alaptalan és hibás az a feltételezés — jelentette ki —, hogy a minisztérium vezetősége burzsoá és reakciós fészek — mondotta. Fehér Lajos elvtárs látogatása Szabadkígyóson és Mezőmegyeren Kedves vendéget fogadott tegnap, február 25-én a Szabadkígyósi Tangazdaság vezetősége. A megyénkben tartózkodó Fehér Lajos elvtárs Klavkó Mátyásnak, a Központi Bizottság tagjának, a megyei tanács vb elnökének és Frank Ferencnek, az MSZMP Békés megyei Bizottsága első titkárának társaságában felkereste az országos hírű mezőgazdasági technikumot és tangazdaságot. A délutáni órákban Féhér elvtárs megyénk vezetőinek kíséretében ellátogatott a mezőmegyeri Béke Termelőszövetkezetibe. Oly lelkesen magyaráz, hogy nem merem megszakítani. Felfelé kapaszkodunk a keskeny ösvényen, amikor egy zerge keresztezi utunkat. — A hegyeken kószálnak — mondja Iá U1 Jón —, gyakran lejönnek a tóhoz. Mifelénk azonban legtöbb a fáoán. Jó vadász egy „séta” sarán 30 fácánt is elejthet. Széles, nyílegyenes lépcsősor visz a magasba. Két oldalról — íme, érré is — embermagasságú „petúniák”, „dáliák” és „margaréták” s fiatal platánok ölelik. Fenn egy épület kecses eresze kínálja a végcélt. „Űt a csodálatos tündérkastélyhoz” című mese kezdő sorai jutnak az eszembe: „Éveken át figyelte a növényeket, virágokat, életüket, halálukat, éveken át gondozta a legszebbek magjait és palántáit, s egy életen át beültetett velük minden utat, hogy ,az arra járók gyönyörködhessenek, becsüljék és szeressék a szépet”. Szusszanásnyi pihenő nélkül érkezünk a tó fölötti kilátóhoz. Síksághoz szokott ember vagyok, a látvány lenyűgözött. Körös-körül a délutáni napfényben fürdőző hegyek sokszínű hajlatai, aszerint, hogy milyen erdők borítják. Itt a fenyvesek örökzöldje, ott a tölgyerdők rozsdásodó lombjai, amott szétszórtan gyér, sárgálló akácos. SÉs üdülő üdülőt követ. Hatvanat megszámolok, de ki tudja, még hány búvik meg a sűrű lomlbok mélyén? És a látóhatár közepén az ember alkotta „tenger”, a Kijárd tó, négy bár- sonyzöld szigettel. Messziről hallom az igazgató szavait: — Akadtak, akik kételkedtek benne. Mások tíz évet keveselltek a felépítéséhez. Mi két és fél esztendő alatt elkészültünk vele és harmincegy kilométerről idehoztuk a Tedong folyó vizét. A többtermést szolgálja és a dolgozók üdülését. Kedvéit pihenőhelye a hazaiaknak és a külföldieknek. De más értékei is vannak. — Mire gondol? — kérdem. — Nézze azt a szigetet. A legnagyobb a négy közül. Nyulak népesítik be. Az idő viszontagságaihoz jól alkalmazkodó, szapora fajta. Nem kell lőni.' Évente minden ősszel több mint háromezret egyszerűen befognak, és átadják a kereskedelemnek. A többi szigeten jövőre kecskéket szeretnénk „meghonosítani”. i Táplálékban nem lesz hiányolt, mert olyan dús fű sehol a környéken nem nő. Hallgat egy pillanatig és folytatja: — Tudja, rnd valamennyien büszkék vagyunk rá, hogy 1946 • hoz mérten már 1965-re a felével .öbb lett a szarvasmarhánk, huszonnyolcszor több a juhunk és száznegyvennyolcsaor több a kecsHz új tervezési rendszer eredménye az eleki Lenin Tsz ken Négy éve üzemgazdász az eleki Lenin Tsz-ben Temed László. Talán 5 ismeri legjobban a főbb üzemágakat, a növénytermesztés szerkezetét, az állattenyésztés gazdaságosságát, a kertészeti bevételek alakulását, a beruházások megvalósulásának útját, az üzemre nehezedő, megoldásra váró gondokat, hisz’ hozzá, az ő kezébe futnak a termelés, az értékesítés és a beruházás, valamint a beszerzések szálai. Ö ösz- szegezi a tapasztalatokat, tájékoztatja a főagronómust, az elnököt, a párttitkárt, a főkönyvelőt a termelési folyamatok rész- és befejezett eredményeiről. így kerültünk hozzá mi is, hogy első kézből érdeklődjünk: a gazdaságirányítás új rendszerének élőkészítési időszaka hozott-e vagy hoz-e valamilyen változást a termelés szervezésében? \ — Nem vagyunk a legszerencsésebb helyzetben. Valószínű, mások is tudják zárszámadási eredményünket. Bár nincs mit szégyellnünk, hiszen a közös alapok fejlesztését 1966-ban is fontosnak tartottuk. Terven felüli bevételek elérésére intézkedéseket tettünk. Ezek összességében eredménnyel jártak. A növénytermesztés 2,5, az állattenyésztés pedig félmillió forintot hozott terven félül. Van ennek az eredménynek azonban egy igen súlyos szépséghibája. A 3 millió terven felüli érték előállítására 51 ezer munkaegységet használtunk. Üzemegységeinkben valahogyan könnyedén bántak a munkaegységgel. Bár a tervezettnél 725 ezer forinttal osztott többet a tsz, a munkaegység-hígulás mégis 2,3 f orinttal rövidítette meg a tervezett összeget. — A tanulság? — Ebben az évben fokozott figyelmet kell fordítanunk a munkaegység felhasználására, a szövetkezeti munka termelékenységének növelésére. Év végén így nem érhet bennünket meglepetés, szemrehányás. A gazdaságszervezés nagyobb önállósága Eleken tehát egy igen alapos leckével kezdődött. A tér melőszövetkezet jelenlegi nyilvántartási rendszere sajnos, nem teszi lehetővé a hibák azonnali felfedését. A mulasztás hatása csak utólag jelentkezik, így a káros jelenség megszüntetésére, egy újabb munkafolyamat beindulására szokszor egy újabb észtenIdénk. És bár közben nagy károkat okozott nekünk a hároméves háború, a hústermelés ötször nagyobb, a gyapjútermelés harmincnégyszer. Dolgoztunk. — Vajon milyen haszonnal jár az öntözőrendszer... a számok tükrében? — alig hallhatóan magamnak, teszem fel. a kérdést. Ii U1 Jón mosolyogva rám néz, int a fejével, mintha kérdezné. „Min meditál? Segíthetek?” Én pedig hallgatok: „Badarság lenne elárulnom hirtelen támadt gondolatomat, hisz erről volt szó, mióta együtt vagyunk!” Csupán ennyit kérdek: — Mekkora területet öntöznek? — 51 000 csonbót, 118 mezőgazdasági termelőszövetkezet földjét. Gyors számításba kezdek: 120 millió tonna víz osztva 51 000-rel, tehát egy csonbórá jut ennyi és ennyi... De biztosítani kell még. az ivó- és ipari vizet, s így is átlag három tonnával nőtt a rizs hozama... És az árvízvédelem, és a győzelem a természet vad erőd felett? És mindaz, amit nem lehet'a rideg számokba merevíteni? Kellemes, hűsítő koreai szóda keiül az asztalra. Jólesik „leöblítenem” a számok ötletét. Következik: Élet az azúr fátyol alatt. (Folytatjuk) dőre van szükség. Sajátossága, velejárója ez a mezőgazdasági termelésnek. Egy-egy termelési folyamat egy évben legtöbbször csak egy, esetleg ritkábban két- három alkalommal fordul elő. Mindenesetre az észrevételek és a következtetések Eleken nem késnek. A tapasztalatokat felhasználták az 1967. évi terme’ésii és pénzbevételi tervek összeállításánál “ Tavaly 1800 hold búzavetésünk volt, most pedig 1900. A felvásárlási ár emelésének, a gabonatermesztés üzemi gépesítettségének, vagyis a búza jövedelmező termesztésének eredménye ez. Éveken át sok gondot okozott itt is a gabona termesztése. Ve- tésfelelőisök jártak Eleken és sürgették a gabonatermesztési tervmutató teljesítését. Lényegében állami úton szereztek érvényt a népgazdaság igényének. Tavaly már más volt a helyzet. A tsz- ben még a vetés előtt felülvizs-, gálták a munkaerő-ellátottságot, a gabonatermesztés jövedelmezőségét. A kötelező előíráson felül mégis száz holddaí többet vetettek. Következésképpen: az állam gazdasági eszközei egyik évről a másikra — jövedelmezőség mellett — a szövetkezet irányításában dolgozók szemléletére is kedvezően hatottak. De nézzük tovább a tényeket. Eleken évekkel ezelőtt nagyobb területen foglalkoztak aprómag- termesztéssel. A korábbi főagro- nómus és a Mezőgazdasági Mag- termeltető és Ellátó Vállalat között jó volt a kapcsolat. A tsz jelenlegi vezetői úgy érzik, hogy közöttük és a vállalat között nincs minden rendben. Az aprómagvak minősítésénél nincsenek jelen. A vállalat értesíti őket az eredményről, az áruért kifizethető összegről és ezzel úgy gondolja — mint kereskedelem — eleget tett kötelezettségének. Az effajta ügyintézés miatt az eleki Lenin Tsz bizalmatlanságának adott hangot és az aprómagtermesztés korábbi területét a borsóra és a lucernára korlátozta. Az aprómagvak helyett 225 holddal növelték a takarmánytermő területet. — Az önköltségszámítósok arról győznek meg bennünket, hogy a jelenlegi felvásárlási árak mellett jövőre nem termesztünk 400 holdon cukorrépát és 300 holdon kendert. Feleletet keresünk arra, hogy a feldolgozó iparnak az egy mázsa cukorrépából, kenderből kinyerhető termékre vetítve máért jut a felvásárlási árnál nagyobb hányad, holott a termelés kockázata a mienk? Jó néven vennénk, ha az ipar a cukorrópa- és a kendertermesztés gépesítésében, kemiizálásában könnyítene gondjainkon. Ebben az esetben meghagynánk a 700 holdas ipari növény vetésterületet. A gépesítés színvonalának növelése azonban nemcsak az előbbi két növénynél indokolt, hanem a kertészetben is. A Békéscsabai Konzervgyárban a legjobb termelők‘és szállítók között említik az eleki Lenin Tsz-t. Eleken mégis azt mondják: a zöldborsó termesztésének és betakarításának gondja nincsen megoldva. A jövedelmezőséggel is probléma van. A gyár olyan borsófajtákat termesztessen, melyek holdanként megadják a 16 mázsa szemtermést. A zöldbab, az uborka és a paprika termesztése a tsz érdekének megfelelő. Viszont a 100 holdas paradicsomterületet — a gyár és a szállítókapacitáshoz mérten — megterhelésnek tartíák. Ezért ebben az évben 60 holdra szerződtek. A gvámak jobban kellene alkalmazkodnia az éréshez, időb°n kellene fogadnia a megtermelt árut. hogy az ne romoljon a tsz tábláján. Az eleki Lenin Tsz-ben az üzemgazdász így értelmezi és realizálja a gazdálkodáshoz kapott nagyobb önállóságot. A termelőüzem gondiainak ( megismerése, őszinte feltárása, bár sok esetben népszerűtlen feladat a vállalatokkal szemben, de mégis meg kell tenni, hogy a különböző vélemények egyeztetése, a fogyatékosságok megszüntetése előtérbe kerüljön. Az árutermelés gondjai azonban nemcsak a tsz-t, hanem a termeltető vállalatokat is foglalkoztatják. A termelést gátló tényezők elhárítása, a kockázat megosztása, a haszonból való érdem szerinti részesedés biztosítása azonban még a megoldásra váró feladatok közé tartozik. Dupsi Károly Ünnepélyes eredményhirdetés a Szakma kiválé ianulója versenyben Tegnap, február 25-én délelőtt tartották meg Békéscsabán a Szakma kiváló tanulója megyei verseny ünnepélyes eredményhirdetését. A rendezvényen Tóth Pál, a megyei ipa- ritanuló-iskolák igazgatója érékelte a versenyt, majd a legjobbaknak jutalmakat adott át. Húsz szakmában 168-an vetélkedtek megyénkben, s valamennyien oklevelet kaptak. A Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjére 18 szakmában negyvennégyen jutottak tovább. Az országos döntőt márciusban tartják meg. A VETŐM AGTERMELTETÖ ÉS ELLÁTÓ VÄLLALAT ALKÖZPONTJA, OROSHÁZA, állami gazdaságoknak könyvjóváírással, termelőszövetkezeteknek bizományi úton megvételre felajánl 1 db RS—09 traktort i hozzá tartozó 1 db vetőg 'ppcl, 1 db kultivátorral, 1 db nű trágyaszóróval és 1 db fűkaszával együtt. A gép megtekinthető a vállalat békési virágmagtermelő telepén. Érdeklődni Békésen a telepvezetőnél személyesen, vagy Orosházán a gépkocsielőadónál a 391 telefonszámon. 112
