Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

1967. február 26.

2

Vasárnap

(Folytatás az 1. oldalról.)

13 százalékkal nőtt. Népünk jobban táplálkozik, többet költ ruhára, bútorra, szórakozásra, mint bármikor korábban.

Az élelmezéssel együtt lényegesen jobb az iparcikkellátás is. Nincs szükség statisztikai adatok felsorolására ' annak jellemzéséhez — mert mindenki személyesen tapasztalhatja —, hogy ma városban és falun egyaránt jobban és dibatosabban öltözködnek az emberek, mint régen.

Tavaly a kormány különböző ár- és bérintézkedéseket valósiVálasztási nagygyűlés Orosházán

parasztság szociális, kulturális ellátottsága között.

Fehér elvtárs ezután azokról az intézkedésekről beszélt, amelyek a családi pótlék tekintetében, a díjtalan orvosi kezelésben, a kedvezményes gyógyszerellátásban, a nyugdíjban, az anyasági segélyben megszüntette, illetve csökkentette a különbségeket a munkások és parasztok ellátottsága között.

tott meg. Akkor sokan attól tartottak, hogy ezek az életszínvonal általános csökkentését fogják előidéz’ni. Ez év tapasztalatai azt mutatják, hogy 1966-ban nem csökkent, hanem a tervezetthez viszonyítva valamivel jobban növekedett az életszínvonal. A növekedés fő forrása az volt, hogy több mint egymillió dolgozó fizetését növelték, növekedett a családi pótlék, emelkedtek a legalacsonyabb nyugdíjak. Az árváltozások eredményeként a felemelt árucikkek egy részéből kevesebb fogyott, azokból viszont, amelyek árát csökkentették, a korábbi éveknél lényegesen többet vásároltak a dolgozók.

— Az életkörülmények javítására jelentős elhatározások szü- íettek pártunk IX. kongresszusán — mondotta ezután a kormány elnökhelyettese. — Ezek társadalmunk valamennyi rétegét, a munkásokat, értelmiségieket és szövetkezeti parasztokat egyaránt kedvezően érintik.

1 A pártkongresszus állást foglalt amellett, hogy — az eddigi teljesítmény és munkabér biztosításával — 1970 végéig az ipari dolgozók munkaidejét 48 óráról fokozatosan heti 44 órára kell csökkenteni. Az egészségre ártalmas és nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben az átlagos heti munkaidő 36—42 órára csökken.

Az intézkedések másik fontos csoportja a dolgozó nők, anyák, gyermeket nevelő szülők helyzetének könnyítését szolgálja. Ezek közül legújabb a gyermekgondozási segély bevezetése az 1967. január 1-e után születő gyermekek után. A január végén hozott kormányhatározatnak megfelelően a kisgyermekes dolgozó anyák számára lehetővé vált, hogy munkaviszonyukból eredő jogaikat fenntartva — a szülési szabadsággal együtt —, a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhassanak. Erre az időre az iparban és alkalmazotti munkakörben dolgozó anyák havonta 600, a termelőszövetkezeti asszonyok pedig havonta 600 forint gyermekgondozási segélyt kaphatnak.

Nagy horderejű lépések történtek az utóbbi időben a szövetkezeti parasztság életkörülményeinek javítására is. A IX. kongresz- S3US állást foglalt amellett, hogy a jövőben fokozatosan egyre közelebb kerüljön egymáshoz a szövetkezeti parasztság és a munkás- osztály életszínvonala, végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti

— Bizonyára ezzel is összefügg — folytatta —, hogy az utóbbi hetekben számos szövetkezetben csoportosan jelentkeznek fiatalok felvételre. Tudomásom szerint január, február folyamán Orosházán is több mint 80 fiatal szövetkezeti tagot vettek fel a termelőszövetkezetek — és ez örvendetes. Kívánom, hogy ez a kedvezőn megindult folyamat szélesedjék és kiterjedjen az ország szinte valamennyi termelőszövetkezetére!

A lakáshelyzetről szólva visz- szapillantást tett a múltba, amikor az ország lakosságának fele földes lakásokban élt. A lakóházak háromnegyede sárból, vályogból, fából készült. A háború előtti években több mint 100 ezer hajléktalant tartottak számon hazánkban.

— A háború óta jelentősen növeltük és korszerűsítettük az ország lakásállományát — mondotta ezután Fehér elvtárs. — 1950 óta több mint félmillióval nőtt a lakások száma. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szerepelt, ezzel szemben 282 ezer lakás épült Ez azt jelenti: öt esztendő alatt csaknem egymillió ember költözött új lakásba.

A harmadik ötéves tervben 300 ezer új lakás építését irányoztuk elő. Ebből bizonyára több jut majd Orosházára is, mint az utóbbi években. Arra is szükség van azonban, hogy tegyenek meg mindent a helyi erőforrások jobb kihasználására. A termelő- szövetkezetek sokat segíthetnek ebben a téglaégetés megszervezésével.

Az iparosítással kapcsolatban a nagygyűlés előadója többek között a következőket hangsúlyozta:

— Az iparosítás eredményeként a* magyar ipar jelenleg mintegy hat és félszer annyit termel, mint a háború előtt, és ötször any- nyit, mint 1949-ben, az újjáépítés befejezésekor. A szocialista iparosítás elveinek megfelelően a párt és a kormány — különösen az utóbbi tíz évben — nagy gondot fordított a vidék iparosítására is. Jól szemlélteti ezt a Békés megyei fejlődés.

Az Alföld iparfejlesztésének szerves részeként a megyében a következő — országos szempontból is jelentős — ipari üzemek létesültek: a Békéscsabai Konzervgyár, a Békéscsabai Hűtőház, a Békéscsabai Tojásfeldolgozó

Üzem, az Orosházi Üveggyár, az Orosházi Tárház.

Amint a felsorolásból is kitűnik, Orosháza ipari fejlesztése szívügye a megyének, sőt a központi szerveknek is!

Az új beruházások és a bővítések eredményeként a megye ipara kétszer olyan gyors ütemben fejlődik, mint az országos átlag. A belföldi igények fokozottabb figyelembevétele mellett a megye ipara eleget tett annak a gazdaságpolitikai célkitűzésnek is, hogy a termelés növekedésével jobban emelkedjék az export. Tavaly jelentős mértékben nőtt az export fehér palacküvegből, kötöttáruból, gyulai kolbászból, konzervekből, fémbútorból, cipőből és gyapjúszőnyegből.

A mezőgazdaság termelése a szocialista átszervezés óta meggyorsult, de természetesen még hosszabb időre és jelentős befektetésekre van szükség a múltból örökölt elmaradottság megszüntetéséhez.

Tavaly a termelés kedvezőbben alakult, mint a korábbi években. Jobb volt a gyümölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés. Kukoricából az eddigi legnagyobb termést értük el. A búza hozama szintén kedvezően alakult.

— Jelenleg — mondotta ezután Fehér elvtárs — a mező- gazdasági és élelmiszerexport mintegy 70 százalékkal nagyobb, mint volt a két világháború között. Ez különösen azért előnyös gazdasági életünk számára, mert vásárlásainkat azokon a piacokon is tudjuk fedezni, ahol arra ipari exportból nincs vagy kevés a lehetőség.

Békés megye és Orosháza mindig híres volt mezőgazdaságáról. Ennek megvan az alapja is, hiszen hazánkban ezen a tájon vannak a legjobb földek. Biztató, hogy a szocialista átszervezés óta itt is tovább javultak az eredmények: a megyében a második ötéves terv átlagában búzából 11,5, kukoricából 19, cukorrépából 150 mázsa volt a termés. A jobb átlagtermések azt tükrözik, hogy a mezőgazdasági termelés megalapozására fordított anyagi eszközök, a fejlettebb termelési technika hatása kezd mutatkozni; a terméshozamok magasabb szinten állandósulnak.

Jól gazdálkodnak az orosházi termelőszövetkezetek és a helybeli tangazdaság is. Tavaly az orosházi határban búzából 15,5, kukoricából 22,1, cukorrépából pedig 218 mázsa termett holdanként!

Biztatóan fejlődik az orosházi gazdaságokban — hasonlóképpen a megyében is — az állattenyésztés. Szeretném azonban szóvá tenni, hogy miközben a szarvas- marha-, sőt a juh- és a baromfivégi, kora tavaszi ápolási munkákat gazdaságaink szervezetten, szakszerűen végezzék. Nagy gondot okoz most is, hogy mintegy 40—50 ezer hold őszi vetésen víz áll. Gazdaságaink ne várjanak külön intézkedésekre, bármennyire sok munkát igényel is, vezessék le minél hamarább a belvizeket, hogy a tavaszi munkákat ezeken a területeken is idejében el lehessen végezni.

Fehér Lajos elvtárs befejezésül néhány választással kapcsolatos

tenyésztés fejlődése gyorsabb ütemben halad előre — azonos szinten maradt a sertésállomány. Erre fel kell figyelnünk azért is, mert máshol is hasonló jelenségekkel találkozunk.

Főleg a belső ellátásban — de részben az exportban is — igen nagy szükségünk van továbbra is a sertéshúsra. Igen fontos, hogy mindazok a gazdaságok, amelyekben a sertéshús-termeléshez kedvező adottságok vannak, az eddiginél nagyobb ütemben fejlesszék sertéstenyésztésüket.

A kalászosokkal kapcsolatosai! azt kérte az előadó, hogy a tél

kérdéssel foglalkozott, majd beszédét így fejezte be:

— Tisztelettel arra kérem Önöket, s a megye valamennyi választópolgárát, hogy március 19- én szavazataikkal hagyják jóvá azt a politikát, amelynek eredményeit a város és a megye fejlődésében kézzelfoghatóan nap mint nap láthatják. Adjanak felhatalmazást e politika folytatására, válasszák meg a Hazafias Népfront jelöltjeit, a választás után pedig mindennapos szorgalmas munkájukkal továbbra is szivvel- lélekkel támogassák ezt a politikát.

Darvas József efvtárs felszólalása

Fehér Lajos elvtárs után Darvas József elvtárs, Kossuth-díjas író, az írószövetség elnöke kért szót. Bevezetőjében örömének adott kifejezést, hogy az orosháziak újra bizalommal jelölték ország- gyűlési képviselőjüknek. Elmondotta, hogy szülővárosa adta irodalmi témáinak zömét, az itteni

emberek életéből merítette regényeinek gondolatát.

— A Hazafias Népfront jelöltje vagyok — mondotta többek között —, a Hazafias Népfront programjának megvalósításán fáradozom. A IX. pártkongresszus hosszú időre megszabta a feladatokat, ezek során elsősorban a szocialista nemzeti egység további erősítését szeretném szolgálni.

Mit művel a Tedong vize és az ember?

4.

Szélesen hömpölygő folyó, amelynek szintje sosem változik, olyan bővizűen kezdi pályáját, ahogyan folytatja. Az ember azt hihetné, itt a forrása ebben a betonteknőben. Pedig jó néhány kilométerrel távolabb és negyvenhét méterrel lejjebb. Látcsővel is alig látni, ahonnan elindul. A Tedong folyóból tíz 1800 lóerős szivattyú percenként 24 köbméter vizet terel új útjára, a lejtő törvényei szerint kialakított mederben, majd még feljebb — ismét szivattyúk segítségével — egészen a kijáni vízgyűjtőbe. És innen — kívánság szerint — a földekre, hogy még termékenyebbé tegye a talajt.

— Életet adó víz! — szólal meg Li U1 Jen, a kijáni víztároló és öntözőrendszer igazgatója. — Hányszor elmondták a környező termelőszövetkezetek parasztjai. Tavaly hetven napig egy szem eső sem esett. Ilyen aszály még nem sújtotta országunkat. Az öntözőrendszer területe, 7 járás és minden ipari centrum, a kijáni traktorgyár, Nampho, Kanszon, mégis kapott elegendő vizet. Bőven jutott a 120 millió tonnából.

— Bizonyára számon tartják az itteni termelőszövetkezetek eredményeit.

— Hogyne! A terméseredményekben „vizsgázik” az öntöző- rendszer — kívülről mondja az adatokat, mintha mindennap ezzel foglalkoznék. — Mielőtt elkészült, 1,5—2 tonna volt a rizs csonbónkénti (kb. 1 hektár) terméshozama. Most átlag 5—6 tonna, sőt némelyik termelőszövetkezetben meghaladta a 7 tonnát...

Megáll az óriási gáton. Háta mögött a kijáni „tenger” (méreteit tekintve nevezhető annak), s előtte a végtelenbe nyúló rizstáblák.

— Most érzem magam a leg- • boldogabbnak — mondta ragyogó arccal. — Ott már aratják a kora érő rizst. Az idén rekordtermés lesz.

Amikor elindulunk, közelebb lép hozzám:

— Tudja, az öntözőrendszer akkor is segíti az embert, ha túlságosan sok a víz. Megtörtént, hogy óránként 280 mm-es eső zuhogott, de a zsiliprendszerünk felfogta az óriási víztömeget és a hatalmas eső nem okozott kárt.

Levezet a tó partjára. Morzsát szór a vízbe. Kis halak tömege lepi el a környéket. Egyszer csak kavarogni kezd a víz. Az apró halak eltűnnek és felbukkan egy hosszú, számomra ismeretlen fajta.

— Nyom O! (sárkánvhal) — kiált fel. — Átlagos súlya 30 kiló. Pusztítja a kisebbeket. Bőségesen lalálható Cső O (növényevő hal) is. Általában 80 kilósak. Rendikívül jó dolguk van itt a horgászoknak.