Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

MWt FEBRUÁR 2«., VASÁRNAP Ar» 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Aijanak felhatalmazást eredményes politikánk folytatására Válasgási nagygyűlés Orosházán . Ö/M? ma m- " <• & s II : ■-• ■ ■ v & I f I-.. Pénteken Orosházán választási nagygyűlést rendezett a Haza- | rias Népfront Békés megyei és orosházi bizottsága. Az Orosházi' Üveggyár nagytermét zsúfolásig megtöltötték az üzemi, termelő­szövetkezeti és értelmiségi dolgozók. Az elnökségben helyet fog­lalt Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke, Darvas József elvtárs, Kos- suth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Nagy Fe­renc elvtárs, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának tit­kára, Násztor Sándor elvtárs, az MSZMP orosházi városi bizottsá­gának első titkára, dr. Sülé József elvtárs, Orosháza városi tanácsának elnöke, valamint a megye és Orosháza társadalmi, gazdasági szervei­nek képviselői. A választási nagygyűlést Násztor Sándor elvtárs nyitotta meg, majd ezután Fehér Lajos elvtárs mondott beszédet. Fehér Lajos elvlárs beszéde — Mindenekelőtt szívből iid ■eözlöm a választási nagygyűlésünk résztvevőit, üdvözlöm mindazo­kat, akik az orosházi választók képviseletében eljöttek, s rajtuk keresztül köszöntöm a város egész lakosságát, Orosháza dol­gozó népét — kezdte beszédét a- kormány elnökhelyettese. Ezután arról beszélt: a választás és a vá­lasztási előkészületek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a dolgozók és az ország felelős vezetői, a vá' lasztópolgárok és jelöltjeik talál­kozzanak, kicseréljék véleményü­ket, s ebben az országos méretű véleménycserében összegezzék ta­pasztalataikat, megbeszéljék a legfontosabb tennivalókat. Ezután az elmúlt négy év ered­ményeiről beszélt, értékelve első­sorban hazánk külpolitikai hely­zetét. Hangsúlyozta: — Előrehaladásunk, gazdasági és kulturális építőmunkánk leg­fontosabb külső feltétele a béke. Az olyan ember, aki saját mun­kájából él, a dolgozó osztályok, amelyek nem zsákmányolnak ki másokat, az olyan országok népei, amelyek saját társadalmukat épí­tik: mindenekelőtt békében akar­nak élni és dolgozni. Beszélt Fehér elvtárs arról, hogy az amerikai imperialisták milyen eszközöket használnak ar­ra, hogy visszafordítsák a történe­lem menetét, semmivé tegyék a népek önrendelkezési jogát Esz­közeikben nem válogatnak, sok­szor még azon is próbálkoznak, hogy a háborús szakadék szélé­re taszítsák a világot A vietnami helyzet értékelése után az európai helyzetről be­szélt — Európa, amely két világhá­borút élt át — mondotta többek között — jelenleg is az az ütköző­pont, ahol az imperialista és a szocialista tábor legjelentősebb erői állnak szemben egymással. Minden Európában kirobbanó fegyveres összetűzés atomháború­vá válhat. E veszély ránehezedik az európai népek egész életére, fékezi a társadalmi, gazdasági fej­lődést, a fegyverkezési verseny­ben pedig az anyagi eszközök óriási pazarlását vonja maga gáló európai biztonsági konferen­ciát. Fehér Lajos elvtárs ezután ér­tékelte a szocialista országokkal kialakult testvéri együttműkö­dést, beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójának jelentőségéről, majd így folytatta: — Különösen egyenes vonalú volt fejlődésünk az elmúlt 10 év­ben, amióta a Magyar Szocialista Munkáspárt kijavítva a korábbi időszak hibáit, elvi következetes­séggel vezeti az országot. Akár a legutóbbi évtizedet, akár az 1963- as választások óta eltelt négy esztendő eredményeit vizsgáljuk, határozottan megállapíthatjuk: mindaz, ami nálunk a politiká­ban. a gazdasági és kulturális épí­Az első barázdák m* * A nemzetközi politika homlok­terében Európában ma is a né­met kérdés áll — folytatta. — Né­met kérdés azért van, mert az NSZK reakciós vezető politikai körei nem hajlandók tudomásul venni, hogy a második világhá­ború következményeként új helyzet alakult ki Európában. Eb­ből a szempontból egyelőre nem hozott változást az sem, hogy az Adenauer-, majd az Erhard- korszak végeztével a keresztény­demokraták és a szociáldemokra­ták koalíciója kormányoz. Az új koalíciós kormány sem vette még tudomásul azt a tényt, amely megváltoztathatatlan formálója a mai Európa politikai arculatának: a két német állam létezésének tényét! Azt, hogy ennek következ­tében az NSZK kormányának nincs joga az egész német nép, csupán a saját lakosságának kép­viseletére! Ezután így folytatta: — Az európai államok és né­pek alapvető érdeke, hogy békés úton, az európai biztonság érde­keinek figyelembevételével ren­dezzék a német kérdést. Helyes lenne — mondotta többek között — előkészíteni, majd összehív­ni az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére szol­tőmunkában történt — a nép ja­vára történt. A második ötéves tervben a la­kosság egy főre jutó fogyasztása (Folytatás a 2. oldalon.) Munkában a Mezőkovácsházi G 'pjavító Állomás SZ—100-as trak'orai a kunágotai Petőfi Tsz-ben. Fehér Mikló« i gépjavító állomás főagronómusa a szántás mélységét ellenőrzi. Fotó: Malmos Szarvasi kutatók készítik Békés, Szolnok és Hajdú megye 45 tsz-ének öntözéses üzemfejlesztési tervét munkaerő- és szakemberellá­tottságát, azt is, hogy mennyi műtrágyát képes adni öntözött területre, a magasabb termésho­zamok betakarítására, elszállí­tására lcsz-e lehetőség. Egyszó­val: a kutatók arra kíváncsiak, hogy egyáltalán mikor képes fogadni az öntözővizet az érin­tett termelőszövetkezet úgy, hogy valóban gazdaságosan hasznosítsa a mesterséges csa­padékot. Ez a sokrétű figyelmet igénylő munka azért is nagy jelentőségű, mert nem térnek át öntözéses gazdálkodásra olyan helyen, ahol nem használhatják ki megfelelően a lehetőségeket, így remény van arra, hogy mindenütt szakszerű lesz az ön­tözés, valóban eléri célját: sok­kal többet teremnek azok a táblák, ahol a Tisza—II. vízlép­csőből öntöznek. —Ary— A Szarvasi Öntözési és Rizs­termesztési Kutató Intézet 14 tudományos munkatársa készíti el Békés, Hajdú és Szolnok me­gye 45 termelőszövetkezetének öntözésfejlesztési üzemtervét. Olyan kollektív gazdaságok szá­mára készülnek tervek, amelyek a Tisza—II. vízlépcsőiből kapnak öntözővizet annak idején. Mintatervet a kondorosi Dol­gozók Tsz-ben készítettek s en­nek alapján dolgozzák fel az adatokat másutt is. 1967 júliusá­ra valamennyi kollektív gazda­ság megkapja az értékes doku­mentumot. Ez a tevékenység a kutatók részéről többletmunkát jelent, hisz munkaidőn túl fog­lalkoznak az üzemtervek készí­tésével. Sokoldalúan vizsgál­ják meg az érintett termelőszö­vetkezet adottságait. Megnézik többek között a szövetkezet ta­laját, az anyagi helyzetét, a Több előrelátást és törődést Igényel a megye természeti kincsének kiaknázása Ankét a termálvizek hasznosításáról A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának szervezésé­ben pénteken egész napos anké­tet rendeztek Békéscsabán, a Technika Házában. Dr. Márki-Zay Lajos, az MHT megyei csoportjának titkára el­mondotta: a tanácskozásnak az a célja, hogy megbeszéljék azo­kat a tapasztalatokat, amelyeket a múlt év szeptemberében a két­napos helyszíni bejáráson sze­reztek a szakemberek a mesye termálkútjainak vizsgálatánál. Ez­után dr. Kocsis Árpád, az Orszá­gos Vízügyi Főieazga óság főmér­nöke tájékoztatta a tanácskozás részvevőit az összegyűjtött ta­pasztalatokról. Elmondotta, hogy Békés megye rendkívül gazdag termálvizekben, de még jelentős artalékai vannak. Ezeket a jövő kutatásai hivatottak feltárni. Az ország termálkútjainak mintegy 25 százaléka található itt, a 60 fo­kon felüli meleg vizű kutaknak pedig 20 százaléka. Az éghajlati adottságok rendkívül kedvezőek ahhoz, hogy a termálvizeket a me­zőgazdaságban felhasználják. A ta­valy szerzett tapasztalatok szerint eddig elsősorban az egészségügyi felhasználás fejlődött. A jövőben azonban több gondot kellene for­dítani arra, hogy a termálvizeket a mezőgazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben is felhasználják. A vitaindító előadás után több figyelemre méltó hozzászólás hangzott el. Dr. Szpiriev Bozsi- dár, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat tudományos mun­katársa elmondotta, hogy a me­leg vizet sok helyütt pazarolják. A kutak rendben tartására az OVF a jövőben hévízkút-szerviz­szolgálatot szervez — tájékoztat­ta az ankét részvevőit Dr. Czirá- ky József, az Országos Fürdőügyi Igazgatóság képviselője arról szólt, hogy a megyében található természeti kincset, a termálvizei jól hasznosítják a gyógyfürdők­nél. A fürdők közül a gyulai már jelenleg is országos jelentőségű. Az ankéton sokan elmondták tapasztalataikat, véleményüket. Pohárnok Ernő, a Földművelés- ügyi Minisztérium kiküldötte a termálvizek mezőgazdasági hasz­nosításával kapcsolatban elmon­dotta, hogy mindenkor a gazda­ságosságot, a közgazdasági szük­ségszerűséget kell szem előtt tar­tani. Azért, mivel a komplex hasznosítás jelentős anyaei meg­terhelést jelent. Célszerű hát ala­posan megvizsgálni: hol érdemes és kifizetődő e természeti kincs hőenergiájának és meleg vizének felhasználása. Az ankét elérte a célját. Bebi­zonyosodott, hogy a megyében több előrelátással és törődéssel van jövője e természeti kincs további feltárásának és hasznosí­tásúinak. (p. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom