Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
MWt FEBRUÁR 2«., VASÁRNAP Ar» 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Aijanak felhatalmazást eredményes politikánk folytatására Válasgási nagygyűlés Orosházán . Ö/M? ma m- " <• & s II : ■-• ■ ■ v & I f I-.. Pénteken Orosházán választási nagygyűlést rendezett a Haza- | rias Népfront Békés megyei és orosházi bizottsága. Az Orosházi' Üveggyár nagytermét zsúfolásig megtöltötték az üzemi, termelőszövetkezeti és értelmiségi dolgozók. Az elnökségben helyet foglalt Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke, Darvas József elvtárs, Kos- suth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Nagy Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára, Násztor Sándor elvtárs, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, dr. Sülé József elvtárs, Orosháza városi tanácsának elnöke, valamint a megye és Orosháza társadalmi, gazdasági szerveinek képviselői. A választási nagygyűlést Násztor Sándor elvtárs nyitotta meg, majd ezután Fehér Lajos elvtárs mondott beszédet. Fehér Lajos elvlárs beszéde — Mindenekelőtt szívből iid ■eözlöm a választási nagygyűlésünk résztvevőit, üdvözlöm mindazokat, akik az orosházi választók képviseletében eljöttek, s rajtuk keresztül köszöntöm a város egész lakosságát, Orosháza dolgozó népét — kezdte beszédét a- kormány elnökhelyettese. Ezután arról beszélt: a választás és a választási előkészületek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a dolgozók és az ország felelős vezetői, a vá' lasztópolgárok és jelöltjeik találkozzanak, kicseréljék véleményüket, s ebben az országos méretű véleménycserében összegezzék tapasztalataikat, megbeszéljék a legfontosabb tennivalókat. Ezután az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, értékelve elsősorban hazánk külpolitikai helyzetét. Hangsúlyozta: — Előrehaladásunk, gazdasági és kulturális építőmunkánk legfontosabb külső feltétele a béke. Az olyan ember, aki saját munkájából él, a dolgozó osztályok, amelyek nem zsákmányolnak ki másokat, az olyan országok népei, amelyek saját társadalmukat építik: mindenekelőtt békében akarnak élni és dolgozni. Beszélt Fehér elvtárs arról, hogy az amerikai imperialisták milyen eszközöket használnak arra, hogy visszafordítsák a történelem menetét, semmivé tegyék a népek önrendelkezési jogát Eszközeikben nem válogatnak, sokszor még azon is próbálkoznak, hogy a háborús szakadék szélére taszítsák a világot A vietnami helyzet értékelése után az európai helyzetről beszélt — Európa, amely két világháborút élt át — mondotta többek között — jelenleg is az az ütközőpont, ahol az imperialista és a szocialista tábor legjelentősebb erői állnak szemben egymással. Minden Európában kirobbanó fegyveres összetűzés atomháborúvá válhat. E veszély ránehezedik az európai népek egész életére, fékezi a társadalmi, gazdasági fejlődést, a fegyverkezési versenyben pedig az anyagi eszközök óriási pazarlását vonja maga gáló európai biztonsági konferenciát. Fehér Lajos elvtárs ezután értékelte a szocialista országokkal kialakult testvéri együttműködést, beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójának jelentőségéről, majd így folytatta: — Különösen egyenes vonalú volt fejlődésünk az elmúlt 10 évben, amióta a Magyar Szocialista Munkáspárt kijavítva a korábbi időszak hibáit, elvi következetességgel vezeti az országot. Akár a legutóbbi évtizedet, akár az 1963- as választások óta eltelt négy esztendő eredményeit vizsgáljuk, határozottan megállapíthatjuk: mindaz, ami nálunk a politikában. a gazdasági és kulturális épíAz első barázdák m* * A nemzetközi politika homlokterében Európában ma is a német kérdés áll — folytatta. — Német kérdés azért van, mert az NSZK reakciós vezető politikai körei nem hajlandók tudomásul venni, hogy a második világháború következményeként új helyzet alakult ki Európában. Ebből a szempontból egyelőre nem hozott változást az sem, hogy az Adenauer-, majd az Erhard- korszak végeztével a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták koalíciója kormányoz. Az új koalíciós kormány sem vette még tudomásul azt a tényt, amely megváltoztathatatlan formálója a mai Európa politikai arculatának: a két német állam létezésének tényét! Azt, hogy ennek következtében az NSZK kormányának nincs joga az egész német nép, csupán a saját lakosságának képviseletére! Ezután így folytatta: — Az európai államok és népek alapvető érdeke, hogy békés úton, az európai biztonság érdekeinek figyelembevételével rendezzék a német kérdést. Helyes lenne — mondotta többek között — előkészíteni, majd összehívni az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére szoltőmunkában történt — a nép javára történt. A második ötéves tervben a lakosság egy főre jutó fogyasztása (Folytatás a 2. oldalon.) Munkában a Mezőkovácsházi G 'pjavító Állomás SZ—100-as trak'orai a kunágotai Petőfi Tsz-ben. Fehér Mikló« i gépjavító állomás főagronómusa a szántás mélységét ellenőrzi. Fotó: Malmos Szarvasi kutatók készítik Békés, Szolnok és Hajdú megye 45 tsz-ének öntözéses üzemfejlesztési tervét munkaerő- és szakemberellátottságát, azt is, hogy mennyi műtrágyát képes adni öntözött területre, a magasabb terméshozamok betakarítására, elszállítására lcsz-e lehetőség. Egyszóval: a kutatók arra kíváncsiak, hogy egyáltalán mikor képes fogadni az öntözővizet az érintett termelőszövetkezet úgy, hogy valóban gazdaságosan hasznosítsa a mesterséges csapadékot. Ez a sokrétű figyelmet igénylő munka azért is nagy jelentőségű, mert nem térnek át öntözéses gazdálkodásra olyan helyen, ahol nem használhatják ki megfelelően a lehetőségeket, így remény van arra, hogy mindenütt szakszerű lesz az öntözés, valóban eléri célját: sokkal többet teremnek azok a táblák, ahol a Tisza—II. vízlépcsőből öntöznek. —Ary— A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet 14 tudományos munkatársa készíti el Békés, Hajdú és Szolnok megye 45 termelőszövetkezetének öntözésfejlesztési üzemtervét. Olyan kollektív gazdaságok számára készülnek tervek, amelyek a Tisza—II. vízlépcsőiből kapnak öntözővizet annak idején. Mintatervet a kondorosi Dolgozók Tsz-ben készítettek s ennek alapján dolgozzák fel az adatokat másutt is. 1967 júliusára valamennyi kollektív gazdaság megkapja az értékes dokumentumot. Ez a tevékenység a kutatók részéről többletmunkát jelent, hisz munkaidőn túl foglalkoznak az üzemtervek készítésével. Sokoldalúan vizsgálják meg az érintett termelőszövetkezet adottságait. Megnézik többek között a szövetkezet talaját, az anyagi helyzetét, a Több előrelátást és törődést Igényel a megye természeti kincsének kiaknázása Ankét a termálvizek hasznosításáról A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának szervezésében pénteken egész napos ankétet rendeztek Békéscsabán, a Technika Házában. Dr. Márki-Zay Lajos, az MHT megyei csoportjának titkára elmondotta: a tanácskozásnak az a célja, hogy megbeszéljék azokat a tapasztalatokat, amelyeket a múlt év szeptemberében a kétnapos helyszíni bejáráson szereztek a szakemberek a mesye termálkútjainak vizsgálatánál. Ezután dr. Kocsis Árpád, az Országos Vízügyi Főieazga óság főmérnöke tájékoztatta a tanácskozás részvevőit az összegyűjtött tapasztalatokról. Elmondotta, hogy Békés megye rendkívül gazdag termálvizekben, de még jelentős artalékai vannak. Ezeket a jövő kutatásai hivatottak feltárni. Az ország termálkútjainak mintegy 25 százaléka található itt, a 60 fokon felüli meleg vizű kutaknak pedig 20 százaléka. Az éghajlati adottságok rendkívül kedvezőek ahhoz, hogy a termálvizeket a mezőgazdaságban felhasználják. A tavaly szerzett tapasztalatok szerint eddig elsősorban az egészségügyi felhasználás fejlődött. A jövőben azonban több gondot kellene fordítani arra, hogy a termálvizeket a mezőgazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben is felhasználják. A vitaindító előadás után több figyelemre méltó hozzászólás hangzott el. Dr. Szpiriev Bozsi- dár, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat tudományos munkatársa elmondotta, hogy a meleg vizet sok helyütt pazarolják. A kutak rendben tartására az OVF a jövőben hévízkút-szervizszolgálatot szervez — tájékoztatta az ankét részvevőit Dr. Czirá- ky József, az Országos Fürdőügyi Igazgatóság képviselője arról szólt, hogy a megyében található természeti kincset, a termálvizei jól hasznosítják a gyógyfürdőknél. A fürdők közül a gyulai már jelenleg is országos jelentőségű. Az ankéton sokan elmondták tapasztalataikat, véleményüket. Pohárnok Ernő, a Földművelés- ügyi Minisztérium kiküldötte a termálvizek mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban elmondotta, hogy mindenkor a gazdaságosságot, a közgazdasági szükségszerűséget kell szem előtt tartani. Azért, mivel a komplex hasznosítás jelentős anyaei megterhelést jelent. Célszerű hát alaposan megvizsgálni: hol érdemes és kifizetődő e természeti kincs hőenergiájának és meleg vizének felhasználása. Az ankét elérte a célját. Bebizonyosodott, hogy a megyében több előrelátással és törődéssel van jövője e természeti kincs további feltárásának és hasznosításúinak. (p. p.)