Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
Itt?, február 24. 3 Péntek. Régi gondok az új vállalat előtt Januárban a gyulai vízműtár- suiat, a városi tanács fürdőrészlege és a Békés megyei Víz- és Csatornamű Törpevízmű Társulat ösz- szevonásával megalakult a Gyulai Fürdő, Víz- és Csatornamű Vállalat. Nemrégiben tartották első negyedévi termelési tanácskozásukat Nádházi András igazgató vezetésével. Itt olyan problémák kerültek megvitatásra, melyek bizonyára nemcsak a gyulaiak érdeklődését keltik fel. Ez természetes is, hiszen a már több éve mindjobban ismert és közkedvelt Várfürdő az ország és a megye minden részéről vonzza a vendégeket A vállalat egyik legfőbb feladata — a város ivóvízzel való ellátása és a szennyvíz elvezetései mellett — a Várfürdő korszerűsítése, az egészségügyi, esztétikadl és kulturális szolgáltatás biztosítása. A tervszámók azt mutatjákj hogy a feladat teljesíthető, hiszen vagyonuk csaknem 35 millió forint és az éves termelési értékük megközelíti az 5,5 milliót. Sajnos, tervezett veszteséggel is számolniuk kell jó félmillió forint értőbben, ami a víztermelés önköltsége, és a megszabott vizdíj közötti eltérés miatt mutatkozik. Pélö azonban, hogy a vezetőség által ismertetett feladatoknál nem mindenben vették figyelembe a lehetőségeket. A termelési tanácskozáson ennek a véleménynek hangot is adtak a dolgozók. Például az ivóvíztermelésre 1967- ben 1 málliió 400 ezer forintot irányoztak elő, ami naponta 1500 köbméter víz kitermelését jelenti, ezzel szemben jelenleg a napi 600 köbméternél tartanak. Ezt tovább fokozni csak akkor lehetséges, ha a vízmű gépészeti berendezésének felszerelése határidő előtt i elkészül. Ugyanez vonatkozik a Várfürdőre is, ahol ez évben végérvényesen meg kell oldani a rendszeres vízcserét. Az egészségügyi követelmények és a látogatottság fokozása is ezt követeli. Ehhez azonban az építőipart munkát — kétmillió forint értékben — a második negyedévben majdnem 70 százalékban kellene elvégezni, ami szintén nem lesz könnyű. Az új vállalati veztés, a párt és a szakszervezet tagsága teljes erővel azon van, hogy az elképzeléseket valóra váltsa. A Várfürdő, alapközművé készen van. A víztároló építésével megoldódik a medencék 48 órás rendszeres nyomásos vízcseréje és egyúttal gravitációs túlfolyással a víz felszínén levő szennyeződés letisztul. A vizesére egyik része már biztosított, míg a termálvizet a kertészeti vállalattól föld alatti csőrendszerben folyatják a fürdőbe. Ezt a munkát júniusig kellene elvégezni. Valószínű, ez így is lesz, esetileg a tala j egyenetlenség okozhat majd egy Ids bosszúságot a fürdőzöknek. Ha minden az elképzelés és terv szerint történik, ez év őszéig a jelenlegi fürdőterület rendezése és korszerűsítése megvalósul. A távlati fejlesztés csak ezután következhet, ami majd ténylegesen biztosítja, hogy a Várfürdő hármas funkciójának — gyógyítás, ■tisztaság, sport — maradéfktalanul megfelel. A nehézségek ellenére is a távlati fejlesztés egyik alapvető elgondolása, a gyógyvíz hasznosítása, ez év decemberére megvalósul. A termálvíz összetétele alMegyénk több termelőszövetkezete, köztük a hunyai Hunyadi Tsz is rendelt ez év első felére egy csehszlovák gyártmányú répabetakarító kombájnt. A kapott tájékoztatás szerint egy ilyen kombájn egy-egy szezonban legalább 100 hold cukorrépát tud fel- ! szedni, s holdanként mintegy 5— 600 forinttal csökkenteni a répatermelés költségeit. A hunyai Hunyadi Tsz egyébként 200 holdon termel cukorrépát az idén, s nemcsak a betakarításán, hanem az egyelésén is könnyít. Azaz csaknem teljesen kiküszöböli a sok hajlongással, térdeléssel járó egy elést; ugyanis mind a kétszáz kalmas mozgásszervi reumatikus és más megbetegedések gyógyítására. Ennek alapján egy új gyógyászati egység kezdi meg működését. Az építkezés befejezésével megkezdheti működését az orvosi rendelő, röntgen, laboratórium, fizikoterápia, gyógytornaterem, elektromos, iszap- és súlyfürdő. Az orvosi és ápolónői szakgárdát és a technikai felszerelést az Egészségügyi Minisztérium biztosítja. Az új gyógyfürdőben SZTK- és magámbetegeket egyaránt kezelnek majd. A jövő évben egy újabb termálkút fúrásával biztosítják az 1970- re tervezett hullámfürdő és új sportmedence vízellátását. Ezek a tervek a vállalat alapvető létét érintő feladatok, mélyet meg akarnak és segítséggel meg is tudnak valósítaná. Természetesen igénylik a város és a megye fürdővendégeinek megértését, a látogatás fokozódását és a felsőbb szervek további határozott támogatását. Amennyiben ezek megvalósulnak, úgy nemeseik a vállalat dolgozói, hanem a szépet és kellemeset szerető látogató is biztos lehet, hogy a gyulai Várfürdő további nyugodt pihenést, gyógyulást és sportolást biztosít vendégednek. —tel holdba koptatott, vagyis egycsi- rás magot vetnek. Bizonyára örömmel fogadják az egyelés nélküli cukorrépát, és a betakarító kombájnt is a szövetkezet gazdái. Annak ellenére, hogy az elmúlt három és fél év alatt pontosan 3 és fél évet fiatalodott a szövetkezetben az átlagos életkor. A korábbi 56,5-ről azért csökkent 53-ra az átlagos életkor, mert többen visszatértek az elvándorolt, másutt megélhetési lehetőséget kereső fiatalok közül. Ezen túl pedig sokan oe- léptek az eddig családtagként dolgozók közül is. Gépesítik a cukorrépabetakarítást tóttá ki. IPSS-ban például csak azóta már évi 10 000 lakás sze- — Phenjanban jelenleg 1 mil- 7000 lakást irányzott elő a költ- repel a költségvetésben: naponta lió 100 ezer ember él. A lakás- ségvetés, mégis 20 000 épült tár- 25—28-at adunk át. Az új tech- építéseknek számolni kell ezzel, no és a növekedéssel — Hallhatnánk valamit a távlati tervekről? — vetettem közbe. — Arra törekszünk, hogy egy személyre hamarosan 9 négyzet- méternél nagyobb lakóterület jusson. Üj városrészen dolgozunk Kelet-Phenjan északi területén. Néhány 10 emeletes lakóépület már áll, bizonyára látta, ha mindenütt megfordult. — Sajnos, nem — vallottam be. — Érdemes megnézni. — Térképet vett elő, s mutatta, merre húzódik majd a település. — Ide középületek kerülnek. Ide 100 ezer nézőt befogadó stadion, s sportkombinát és 10 000 nézős sportcsarnok. A mostani létesítmények már sokszor kicsinek bizonyulnak. Ezt a városrészt két 1400 méteres híd köti majd össze az „óvárossal”... Szó esett a már épülő metróról, a 230 méteres tv adótoronyról, s még igen sok új építkezésről, amelyek mind egy roppant életerős nép teremtő jövőjét körvonalazták. Esteledett, mire elbúcsúztam Jo Jón Gun főmérnöktől. — Nézzen ám körül Kelet- toenjanban is — mondta, mikor rezet fogtunk. Megígértem, pótolom a mulaszTízemeletes toronyházak — átadás előtt. sadalmi hozzájárulással, a fővá- nológia, az előregyártott elemek ros dolgozói és a szakmunkások alkalmazása teszi lehetővé. lást. íme, itt a felvétel az átadás előtt álló 10 emeletes épületekről. összefogásával. A párt útmutató- Némi szünetet tartott, s mintha Következik: A „gyenge üveg” sai szerint abban az esztendőben a gond ráncai szöktek volna a hőstettei. kezdtük az építést iparosítani. És homlokára. (Folytatjuk) Tanuljanak egymás tapasztalataiból Az utóbbi években jelentősen növekedett a mezőgazdasági szakemberek száma a mezőko- vócsházi járásban. Agrár- és gépészmérnököt, növénytermesztőt, állattenyésztőt, kertészt, növényvédőt, takarmánygazdálkodási technikust, egyetemet végzett üzemgazdászt — állami gazdaságban, tsz-ben és gépjavító állomáson — 200-nál is többet foglalkoztatnak. Tíz évvel ezelőtt más volt a helyzet. Mezőgazdasági mérnököt egy-két tsz-től eltekintve csak az állami vállalatok alkalmaztak. A jobb szövetkezetekben technikusok szervezték, irányították a termelést. Sok közös gazdaság szakvezetője azonban a jó gazda hírében álló kis- vagy középparaszt volt. Jelenleg a járás 28 termelőszövetkezetében 38 egyetemet és 140 technikumot végzett szakember dolgozik. Vannak gazdaságok — így a nagybánhe- gyesi Zalka Máté Tsz is —, ahol az igazgatóság határozata nyomán a brigádvezetőket kötelezték a technikusi képzettség megszerzésére. Ma már a nagy - bánhegyesi Zalka Tsz-ben csak technikusi oklevéllel rendelkező brigádvezetőket alkalmaznak. Gazdálkodási eredményüket a járásban, a megyében, sőt országosan is évek óta a legjobbak között emlegetik. A gazdasági erősödés — bizonyos értelemben — a sajátos üzemi feladatok megoldására fordította a járás ' szakembereinek figyelmét. Termésátlagaik — még az itt „gyengének” minősített tsz-ekben is — elérik, sőt sok esetben meghaladják a megyei átlagot Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás tartalékainak feltárásában élenjárnak. A sajátos üzemi problémák megoldásában az itt dolgozó szakemberek — elsősorban — a jó j természeti adottságok kihaszná- i lására törekedtek és töreksze- 1 nek. Érthető, hiszen a termelési és a pénzügyi terv mutetószá- mainak elérése, a gazdaság fejlesztése és a tervezett jövedelem biztosítása valamennyiük számára írott közgyűlési utasítás. J Ez a munka azonban gyakran egysíkúvá válik. A többtermelésre törekvést néha bizony eredménytelenség is kíséri. Az okok kutatásában utánpótlás nélkül elfáradnak, „kiégnek” még a legjobbak is. Ennek a veszélye a járás vezetői szerint most is fennáll. Kérdés: van-e az egysíkú munkának, a kifáradásnak, a „kiégésnek” hatásos ellenszere? A kérdésre egyértelmű igennel válaszolunk, hiszen a mezőkovácsházi járásban nem mindegyik szakember fáradt el, vesztett ambíciójából. Vannak mérnökök, technikusok, akik rendszeres látogatói a jó hírben gazdálkodó szövetkezeteknek, a tudományos intézeteknek és a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon újabb erőt merítenek. A kevermesi Lenin Tsz-ben — hogy csak egyet említsünk — általában a járáshoz hasonlóak a természeti adottságok. Termésátlagaik mégis jobbak a járásénál. Közrejátszhat ebben az is, hogy a kevermesi főagronó- mus rendszeres látogatója ae intézeteknek és részt vesz az Agrártudományi Egyesület munkájában. Meghallgatja az egyetemi tanárok, közgazdászok előadását és ezután Kevermesen a leszűrt tapasztalatok alapján szervezi, irányítja a termelést. Azért mondtuk el mindest, mert a mezőkovácsházi járás 28 termelőszövetkezetéből mindösz- sze négyen-öten vesznek részt; rendszeresen a tudományos intézetekben, egyesületekben rendezett programokon, holott 200- nál is többen élnek, dolgoznak egymás szomszédságában, mégis távol egymástól. Gondjaik közösek, egybeesnek a járás vezetőinek gondjával, csak ezek megbeszélésére, egyeztetésére, a vélemények kicserélésére egy erre alkalmas fórumot kellene találniuk. Lehetséges, hogy enne közbeiktatásával az eddiginél is eredményesebben fejleszthetnék a gazdálkodást. Dnpsi Károly idei programjuk: 480 lakás felépítése Az BM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az idén igen jelentős lakásépítési programot valósít meg. Ebben az esztendőben Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szeghalmom ösz- szesen 480 lakást építenek fel. Ebből 28-at az első negyedévben, 162-t a második, 194-et a harmadik, 96-ot pedig a negyedik negyedévben adnak át a lakóknak. Ezen felül már az idén megkezdik az 1968. évi lakásprogram végrehajtásának előkészí tését. A jövő évre átmenő építkezések száma még az ideit is felülmúlja, hisizen 1968-ban Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Békésen, Szarvason és Szeghalmon a vállalat 587 lakást épít fel. Tovább bővül a köznonti ísz-major Orménykúton Ebben az esztendőben újabb beruházásokat valósít meg az örménykúti Béke Tsz. Három növendékmarha-istállót, két gépszínt és egy 200 férőhelyes sertéstelepet, továbbá takarmányszérűt alakít ki. A beruházásokat a korábban kialakított tsz központi major szomszédságában helyezi el. A járási tanács végrehajtó bizottsága február 17-én határozatot hozott a tsz központi majorjának bővítésére a terület mezőgazdasági művelés alóli kivonásá- i nak engedélyezésével.
