Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

2 Péntek 1W7. február 24. Kádár Jáeos választási beszédének visszhangja Leszerelési értekezlet Géniben Kádár János szerdán elhangzott választási beszéde élénk visszhan­got keltett a nemzetközi sajtóban. A TÁSZSZ főként a beszéd, kül­politikai részeit ismerteti, külön' foglalkozik a magyar—szovjet ba­rátsággal kapcsolatos kijelenté- ' sekkel, majd rámutat, hogy Ká­dár János határozottan elítélte az amerikaiak vietnami agresszióját, én a magyar nép támogatásáról biztosította a harcoló Vietnamot. A szovjet hírügynökség ismerteti a Mao Ce-tung-féle csoport poli­tikáját elítélő 'kijfetofttéséket. A TASZSZ továbbá kiemeli azt is, hogy Kádár János nagyra érté­keli a Szovjetuniónak és más szó­A Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön . ülésit tartott. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bízott-- Ságénak felkérésére a kormány •megtárgyalta, a IX. párííkortgresz- szus felszólalásaiban elhangzott javaslatokat, amelyeknek mogva- ' lósítására állami • szervek illetéke- ö -sok. A Minisztertanács elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatban kötelezte a minisz- , tereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hosy a jávasla- á-’tokat határidőn belül vizsgálják üj meg, a hatásikörükbe tartozó kér­désekben intézkedjenek, az átfogó rendezést igénylő ügyökben nyújt­sanak be előterjesztést a kor- : mányhoz, s valamennyi intézke- ... désükről az év végéig, adjanak je- ... lentést a Minisztertanácsnak. Az Országos Tervhivatal elnöke 1 az 1966. évi népsazdasáti terv 'teljesítésének tapasztalatairól, a munikaüayi rpirtiszter a múlt évi .munkaügyi gazdálkodásról tett jelentést. A kormány a. jelébtése- icet megvitatta, ‘tädhltnÄsui’"'vette, és . fcjthfgjjfcss érdekelt minisztei-',| gyát reket, hogy a népgazdaság fejlesz­tésében 1966-ban meónyflvánult pozitív tendenciák érvényesülését az ez évi munka során is mozdít­sák élő. ciaJista országoknak az európai ; helyzet javítására irányuló erőfe- £ szí tó seit . í A Neues Deutschland, az NSZEP £ központi lapja szóról szóra idézi £ Kádár János megállapításait azok- £ ról a feltételekről, amelyek telje- £ sítése . hihetővé tenné, hogy Bonn ! valóban jó kapcsolatokat szeretne i teremteni az európai szocialista £ országokkal. í Az Associated Press amerikai £ távirati iroda budapesti tudósítója j a beszédből első helyen azt a részt ; említi, amelyben az MSZMP Köz- ; ponti Bizottságának élsó tátikára • az európai biztonság kérdéseit • | taglalta. ; Az Agence France Presse fron- { da hírügynökség a beszédből azt j ragadja ki, hogy Bonnak szakíta- ! nda kéll a revansizmussal, él kell S ismerni a jelenlegi határokat és • az NDK létét, s fel kell adnia a • németek egyedüli képviseletére 5 támasztott igényét, ha valóban ! norrrvalizálni akarja kapcsolatait j az európai szocialista országokkal. ! William C. Foster, az amerikai és Alekszej Koscsin, a szovjet küldöttség vezetője (jobbról), az ENSZ tizennyolchatalmi leszerelési bizottsága ülésszakának társelnökei, Telefotó—MTI Külföldi Képszolgálat Kmzorűzás a szovfet hösök gellértbegyi eniékmlvéoél A szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulásának 49. év­fordulója alkalmából csütörtök délelőtt koszorúzást ünnepség volt a hazánk felszabadulásáért elesett szovjet hősök gellérthegyi emlékműnél. A szovjet és a Magyar Him­nusz hangjai után elsőként Czi- nage Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád, a munkásőrség országos parancs­noka'helyezést él'kószorút a ma­fegyveres testületek nevé­ben.­A Szovjetunió budapesti nagy­követségének képviseletében F. J. szorúzoti, majd a szocialista or­szágok Budapesten akkreditált katonai és légügyi attaséinak ko­szorúját helyezték el az emlék­mű talapzatára. A koszorúzási ünnepség — amelyen a Magyar Néphadse­reg tábornoki és parancsnoki ka­rának számos tagja, a társfegy­veres testületek több vezetője, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, továbbá I. V.' Tutarinpv vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője is részt vett — az In'emacionálé _____ S Tyitov nagykövet, N. R. A Mínii«zfer+«nács ezután egyébi^övet-tanácsos és Sz. D. Zotov ügyeket tárgyalt. ‘i vezérőrnagy, katonai attasé ko­Seleh I hangjaival ért véget. (MTI) A választások előkészítésének eddigi tapasztalatairól, a tavaszi ünnepségek programjáról és az időszerű szervezeti kérdésekről tanácskoztak Tegnap, csütörtökön délelőtt tartották meg a békéscsabai párt- szervezetek titkárainak értekez­letét. A tanácskozáson Kendra János, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára tájékoztatta a megjelenteket az országgyűlési és tanácstagi választások eddigi elő­készítésének és eseményeinek ta­pasztalatairól és a következő Időszak feladatairól. Ezután Such János, a városi pártbizo tság első titkára a Központi Bizottság leg­utóbbi ülése alapján ismertette a választások néhány kérdését Vrbovszki György, a városi párt­bizottság munkatársa a pártokta tásról, majd a tavaszi ünnepség- sorozat programjáról tájékoztatta az alapszervezetek titkárait. El­mondotta, hogy valamennyi ren­dezvényt a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 59. évforduló­jának jegyében bonyolítanak le. Pál Zoltán, a városi pártbizottság munkatársa több időszerű szerve­zeti kérdésről, köztük a szakszer­vezeti és KISZ-választások poli­tikai segítéséről, valamint a mun­kásőrség megalakulásának 10 éves évfordulójáról szólt tájékoztató­jában. 0 New Orleans-! rejtély és a Kennedy-gyilkosság Változatlanul megoldatlan rej­tély David Feme New Orleans-i pilótaoktaó különleges körülmé­Jubllál a Kommunista Ifjúsági Szövetség Márciusban, a. Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 48. évforduló­jával egyidejűleg arról is meg­emlékeznek, ’ hogy egy évtizeddel ., ezelőtt alakult meg a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. Ország­szerte ünnepi taggyűléseket tar- . tanak a KlSZ-alapszervezetek- ben, sok helyütt kiállításokon, fényképek és más dokumentumok bemutatásával adnak számot az ifjúkommunisták népes táborának 10 esztendős tevékenységéről. Számos községben és városban azt tervezik, hogy fáklyás felvo­nulással köszöntik az évfordulót, s tisztelegnek a Tanácsköztársaság hősei előtt. — Az ünnepi taggyű­léseken emlékjelvénnyel és em-. léklappal ajándékozzák meg azo­kat a fiatalokat, akik 1957-ben léptek be a KISZ-be és ma is az ifjúsági szövetség tagjainak so- ,, rába tartoznak. A megyei, a já- . rási és a városi KlSZ-bizottságok ' baráti összejövetelekre, találko­zókra hívják meg azokat a volt ifjúsági vezetőket és aktivistákat, akik részt vettek a KISZ megalakí­tásában. (MTI) nyék között bekövetkezett halálá­nak oka. A nemzetközi sajtó azon­ban Ferrief máris a Kennedy-me- rényletet követő gyilkosságsorozat 12. áldozatának nevezd. Szerdán délután teljes bonco­lást rendeltek él a pilótaoktató ügyében. A legújabb változat sze­rint a halál agyvérzés következté­ben állott be' míg korábban ön­gyilkosságra gyanakodtak. A hír- ügynökségi tudósításokból mind­azonáltal egyértelműen az a gya­nú csendül ki, hogy Ferriet ■ éltet­ték láb alól. Erre mutat minde­nekelőtt az,a körülmény, hogy tel­jesen meztelenül, feje búbjáig le­pedőibe csavarva találtak rá ágyá­ban. Garrison New Orleans-i kerü­leti ügyész, aki a közelmúltban nagy feltűnést keltő nyilatkozatá­ban jelentette be, hogy nyomaira bukkant annak az összeesküvés­nek, amely Kennedy elnök meg­gyilkolásával végződött. Sajtóérte­kezleten közölte: David Ferriet a jövő héten akarták letartóztatná az elnökgyi lkossággal kapcsolat­ban. „Már elegendő bizonyítékkal rendelkeztünk, hogy cselekedhes­sünk. Nyilvánvalóan azonban túl sokáig vártunk” — mondotta, ki­derült az is, hogy a pilótaoktatót 1963-ban a szövetségi nyomozó- iroda kihallgatta a merénylet Ügyében. IMI OTTÓ II i (.»HTJAI KO in: 11(01. gyár mérnökök tervei alapján építették 1954-ben. Szótlanul haladtunk tovább. Az állomás előtti tér sarkánál meg­állított. Szemben velünk egy ki­világított, modem ötemeletes áru- náz. — Ez már a mi terveink szerint készült bárom éve... Hasonlóképpen jártam bará­tommal, Kim Szóik Pokikal is. A délutáni forgatagban nem éppen a legkényelmesebb a Te­dong folyó hídján közlekedni. De nekünk arra akadt dolgunk. Mi sem természetesebb, érdekelt a modem híd születése. Emlékeznek ránk 2. Már az első napokban lép en- nyomon tapasztalnom kellett: a phenjaniak hallatlan pontosság­gal tartják számon a „tegnap­előtt”, s a „tegnap” eredményeit és tudják, merre visz az út, mit kell lenniük ma, milyen lépések következnek holnap és később. A fejlődés és fejlesztés számukra nyitott könyv, amelyből bármikor idézhetnek. És idéztek — pontosan. Fellapozták az emlékezés olda­lait az alkalmi gépkocsivezetők, akikkel keresztül-kasul bejártam a fővárost. Az egyik — Nyugat- Phenjanban időztünk akkor — az orosz nyelve; híva segítségül azt magyarázta, hány hónap alatt tűntek el onnan a háború utáni barak-szükséglakások, s a he­lyükbe került ötemeletes háztöm­bök mennyi családnak biztosíta­nak lakhelyet A másik — mikor a Kim ír Szén Egyetemet kezdi',em fényké­pezni — tiszta lapot kért a jegy­zetfüzetemből. Mire visszatértem a kocsihoz, kezembe nyomta a papírt. A majd teljesen elkészülő egye.em és környéke távlati ké­pét ábrázolta. A vázlat meglepő­en hasonlított arra a makettre, amellyel később találkoztam. És az az ismeretlen helybeli! Az arcát mélyen az emlékezetembe véstem, de a nevét sajnos, nem. Vele az éjféli utcán hozod össze a sors, amikor vidékre készülve, a központi pályaudvarra igyekez­tem. Kerestem a célhoz vezető utat, s egymásba botoltunk. Ki­derült, ért kissé magyarul. Vala­mikor a mi szakembereink mel­lett dolgozott. Megfogta a karomat és moso­lyogva kérdezte: — Tudja, minek hívjuk azt az utcát, amelyiken most megyünk? Tagadóan ráztam a fejem. — A Magyarok utcájának! — mondta. — Hogyhogy? — Az itteni házakat — széles mozdulatot tett a kezével — ma­— Mikor építették? — ismétel­te kérdésemet. Rövid gondolkodás után mondta, mintha könyvből ol­vasná: — 1969-ban. A hossza 682 méter, a szélessége 28 és fél. — Pontosan ennyi? — kérdez­tem mosolyogva. — Nem hiszi? Mérjük le láb­bal. — Fihiszem! — vágtam közibe. — Az „elődjén” — folytatta — hét évig dolgoztak a japánok. Eh­hez a hídhoz nekünk alig másfél év kellett­ilyen kalauzolások után azt hittem, a legfontosabbakat tudom Phenjanról. Tévedtem. A fővárosi tanácsnál :ett látogatásom győzött meg róla. Co Jon Gun, a várostervezés és fejlesztés főosztályának vezetője fogadott. Szerény mosolygással hallgatta végig elismerő szavai­mat a látottakról, a városról szer­zett impresszióimat, majd megszó­lalt: — Pedig nagyon mélyről indul­tunk. Az amerikai repülőgépek 428 700 bombát szórtak Phenjan- ra, többet, mint ahányan laktak a városban. Phenjan mai képét népünk nagy erőfeszítéssel alaki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom