Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-21 / 44. szám
1967. február 21. 2 Kedd Február első felében több mint ezer amerikai katonát tettek barcképiefenné a vietnami partizánok Saigon * Hétfőre virradó éjszaka az ■ amerikai B—52-es légierődök Dél-Vietnamiban négy ízben bombázták a partizánok felté- ,t‘ telezett állásait. A rossz idő ’* korlátozta a VDK ellen intézett vasárnapi amerikai légitámadások számát: a gépek elsősorban a part menti hajóforgalmat' - igyekeztek megzavarni és a Ha- nőitől nyugatra, valamint az ország déli részében levő közle- . kedési útvonalakat támadták. t? A dél-vietnamd partizánok az amerikai erők egyik szállodájában kézigránátot robban, iotVálasztások Indiában Delhi Befejező szakaszába érkezett az indiai választási küzdelem. Kedden, miután az utolsó urnákat is lezárják, megkezdődik a szavazatok összeszámlálása. Vasárnap Delhi szavazott. Megfigyelők véleménye szerint a vártnál nagyobb számban járultak az urnákhoz az indiai főváros választópolgárai. A szavazás általában rendben folyt Bihar állam kivételével, ahol több súlyos összetűzésre került sor á rendőrség és politikai pár- . tok hívei között. Egy iskolát Muzaífarpur körzetében felgyújtottak, Patnában, Bihar állam fővárosában kilenc embert agyonlőttek. Újabb feltevés a Kennedy- gyilkosságról Washington Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: James Garrison, New OrtaJk: öt amerikai pilóta megsebesült. A dél-vietnami Felszabadítás rádió jelentése szerint február első két hetében a partizánok több mint ezer amerikai katonát tettek harcképtelenné Tay Ninh tartományban, ahol az utóbbi idők legnagyobb szabású hadműveletéi folynak. Revansista gyűlés Münchenben Bonn Münchenben a szudétaföldi németek revansista gyűlést tartottak, amelyen isméi területi igényeket emeltek a szomszédos szocialista országokkal szemben. Seebohm volt közlekedésügyi miniszter a gyűlésen elhagzott beszédében kijelentette: A müncheni egyezmény „a nemzetközi jog szempontjából helytálló” és „mindmáig érvényben van’. A vMsgárdisfák újabb provokációja a magyar nagykövet gépkocsija ellen Peking Vasárnap délután 2 óra tájban Halász József pekingi magyar nagyköve, autója az országos népi tanácskozó gyűlés épülete előtti széles úton haladt, s amikor a Tienan.men térhez ért, egy vörösgárdista nő téglát vágott, a gépkocsihoz. A tégla a hátsó ülés I ablaka alatt három helyen be- I horpasztotta a gépkocsi oldalát. A további provokáció elhárítá- : sa végett a nagykövet kocsija to- ! vábbhalad-t. A nagyköveten és fe- | leségén kívül a pekingi bolgár I nagykövet is a kocsiban tartózkodott. (MTI) a genii leszerelési értekezlet elüt Genf Hathónapos szünet után Genf- ben ismét összeül az ENSZ tizen- nyolchatalmi leszerelési bizottsága. A tanácskozást, amelynek célja az atomfegyverek elterjedé- j sének megakadályozásáról szóló szerződés kidolgozása, mérsékelt derűlátás előzi meg. Az elmúlt hetekben ismertté vált, hogy j nagymértékben közeledett egymáshoz a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyébként Anglia által is osztott álláspontja. A j szerződés közeli megkötésével | kapcsolatos várakozásokat azon- I ben a napokban, elsősorban Bonn j szinte hisztérikus ellenkezése hű- i ‘.ötté le. A CDU—CSU vezetői és j a mögöttük álló gazdasági körök azzal érvelnek, hogy az „alomso- j rompó” „a német nép létfontosságú politikai és gazdasági érde- j Keit veszélyeztetné”. Genfi politikai megfigyelők a következetes szovjet reálpolitika igen fontos megnyilvánulásának tartják, hogy .a Szovjetunió a Moszkva és Washington közötti feszült viszony ellenére fáradhatatlanul törekszik a nemzetközi biztonság új garanciáinak megteremtésére. Hord Chalfontnak, á genfi tárgyalásokon részt vevő angol küldöttség vezetőjének hétfőn, megérkezésekor adott nyilatkozatából kitűnik, hogy London is burkoltan Bonnt teszi felelőssé a tárgyalások várható további elhúzódásáért. K'm ir Szent támadjál: Pekingijeit Peking Mint az AFP hírügynökség kü- löntuöósí'.ója, Bernárd Ullmann jelenti Pekingből, a kínai főváros utcáin, a város központjában vasárnap számos plakát jelent meg, amely ólesen támadja Kim ír Hites az Sukarno kivel és ellenfelei között Djakarta A kelet-jávai Surabajában egy különleges katonai bíróság vasárnap halálra ítélt két katonatisztet a szeptember 30. mozgalomban való részvételük miatt. A két tisztet, Sumbodo századost és Subono hadnagyot azzal is vádolták, hogy kapcsolatot tartottak fenn az Indonéz Kommunista Párttal. Az elítéltek közölték, hogy kegyelemért folyamodnak Sukarno elnökhöz. Vasárnap Djakartában sajtókörökben meglehetős zavart okozott a KAMI jobboldali diákszervezett rádióállomásának az a bejelentése, hogy Sukamo elnök bogori palotájában, vasárnap tartott értekezlete után lemondott tisztségéről Suharto tábornok javára. A diákok, rádiója ezt a bejelentést később visszavonta. Az említett értekezletről a dJakarta i rádió mindössze annyit közölt, hogy azon Sukarno elnök, Suharto tábornok, Malik külügyminiszter ,és Hamengku Buwono szultán, gazdasági főminiszter „a helyzet elemzésével foglalkoztak”. Az AP djakartai tudósítója szerint az értekezlet után Maliik külügyminiszter kijelentette, Sukarno elnöknek nincs más választása, mint lemondani a hatalomról vagy megvárni, míg a március 7-én összeülő kongresz- szus felmenti tisztségéből. A külügyminiszter szerint tovább folytatják az erőfeszítéseket, hogy meggyőzzék az elnpköt: le kell mondania. Ehhez hozzátette, hogy Sukarnónak nem engedik meg a távozást Indonéziából. Malik külügyminiszter a vasárnapi értekezlet után azt is elmondta az újságíróknak, hogy Sukamo eddig nem mutatott hajlandóságot a lemondásra. A Reuter hírügynökség közölte, hogy vasárnap este az indonéz fővárosban tűzharc volt a Sukarno elnököt támogató tengerészek és a Sukarno-ellenes ejtőernyősök között. A tűzharc, amelyben ketten életüket vesztették és többen megsebesültek, az ejtőernyősök győzelmével végződött. Szent, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. A tudósítás hangsúlyozza, hogy első ízben, jelentek meg nyílt támadások a koreai kormányfő ellen. A kínai plakátók azzal vádolják Kim ír Szent, hogy „elárulta a marxizmus—leninizmust, miután revizionista politikát folytat”. A rágalomhadjáratot a francia tudósító kapcsolatba hoz- | za azzal a ténnyel, hogy jelenleg Kim ír miniszterelnök-helyettes vezetésével ©gy koreai kormányküldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. Vasárnapi vezércikkében a moszkvai Trud hangsúlyozza, hogy fontos feladat leleplezni a Mao Ce-tung-csoport szovjetellenes, szakadár, bomlasztó tevé- ; kenységét, leküzdeni a békéért és Sa haladásért vívott küzdelemre | gyakorolt káros befolyását Megbénult a vasúi Olaszországban i Róma Az olasz vasutasok vasárnaptól kezdve egynapos szitrújk- be kezdtek, amely hétfő délelőtt 10 óráig tartott. A sztrájk következtében az olasz vasúti közlekedés nagy részben megbénult. A nemzetközi vonatok — eddigi jelentések szerint — a sztrájk idején is közlekedtek. Merre tart a szakszervezeti világmozgalom ? leans-i körzeti ügyész vasárnap este egy helyi tv-adónak adott nyilatkozatában megismételte azt a kijelentését, hogy „összeesküvés nyomára bukkant” a Kennedy-gyilkosság ügyében, s „hamarosan letartóztatásokat fog végrehajtani”. Garrison azonban semmiféle részletet nem volt hajlandó nyilvános- . ságra hozni, s azt mondotta hogy a nagyfokú publicitás „szinte lehetetlenné tenné” a nyomozást az ügyben. Garrison korábban kijelentette, hogy nem hajlandó az ügybe belevonni az igazságügyminisztérium, illetve az FBI képviselőit és maga akarja a nyomozást levezetni. A körzeti ügyész korábban azt hangoztatta, hogy a Warrén-bizottság jelentésének áttanulmányozása után ébredt fel benne a gyanú, s egy jelenleg is börtönben ülő kubai, akit többször ítéltek el közönséges bűncselekményekért, segítségére volt. Egy másik kubai, a Miamiban élő Bemardo Torres magándetektív vasárnap azt mondotta, hogy együttműködik a New Orleans-d ügyésszel a nyomozásban, szerinte is „kiterjedt összeesküvés vezetett Kennedy meggyilkolásához”. Az amerikai'sajtó meglehetős kétkedéssel fogadta Garrison Ügyész bejelentéseit. (MTI) A párt IX. kongresszusa irányt mutatott: továbbra is az eddigi úton előre, cél a szocializmus teljes felépítése. Ez a nagy horderejű iránymutatás az egész társadalomra, köztük a szakszervezetekre, hatalmas felelősséget ró. A bizalmiválasztásokkal olyan politikai munkafolyamat kezdődött a szakszervezet életében, ahol az elmúlt négy év munkájának értékelése alapján a jövő tennivalóit is megszabják. Egyúttal azt is elhatározzák a szervezett dolgozók, hogy közülük kik azok, akik a legteljesebb bizalmat élvezik és alkalmasak a vezetésre. Amikor a szakszervezet életében ilyen jelentős esemény történik, helyes visszatekinteni arra az útra, amit eddig megtett úgy a nemzetközi, mint a magyar mozgalom. A kapitalizmussal együtt kialakuló munkásosztály kezdettől fogva kiszolgáltatottja volt a termelőeszközök tulajdonosának, a burzsoáziának, ez elégedetlenséget váltott ki, mely kezdetben ösztönösen, később mind tudatosabban jelentkezett. Különösen a XIX. század második felében kezdenek kialakulni örszágos szervezetek, melyekbe egy-egy szakma dolgozói tömörülnek. Angliában 1868-ban jön létre a TUC, 1881-ben az USÁ-ban az AFE, 1890-ben a magyar, 1895-ben Franciaországban a CGT és 1906- ban Olaszországban a CGIL. Kezdetben az angol szakszervezet folytat — különösen gazdasági téren — eredményes tevékenységet, hibájuk azonban a politikai harc mellőzése volt. Jelentős volt a szerepük mellyel az I. Internacionálé létrehozását elősegítették s szállást adtak vezetőségének. Kommunista pártok hiányában azonban nehezen bontakozott ki e szervezetek valóban helyes, forradalmi tevékenysége. Az első időben opportunista, revizionista áramlat hatása alá kerültek. Azonban hatottak rá a munkásmozgalom különböző, nem marxista irányzatai is. Egy részük tagadta, más részük túlbecsülte a szakszervezeti munkát. Magyarországon a szociáldemokrata párttal szinte egybefonódva alakul és tevékenykedik a szakszervezeti tagság, mely egyúttal párttagságot is jelentett. Ez nagymértékben gátolta a valóban forradalmi élcsapat, a proletárpárt kialakulását. Változások a szakszervezetek életében a kommunista és munkáspártok létrejöttével . történtek. A szakszervezetek helyét és szerepét Lenin határozta meg igen pontosan a tőkés társadalomban, és jelentőségét a szocialista forradalom után. Lenin már 1902- ben „Mi a teendő?” című művében is foglalkozott a szakszervezetekkel, és a következőkben határozta meg az elveket: 1. Szakmai legyen. De a gazdasági harcon keresztül szolgálja a politikai harcot is. 2. A lehető legszélesebb legyen. Azaz a dolgozók legszélesebb tömegeit tömörítse ^soraiban. Valóban tömegszervezet legyen. 3. A lehető legnagyobb mértékben legális legyen. ‘ 4. Fontos segítője legyen a forradalmárok szervezetének, a pártnak. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kemény elvi harcot vív a szakszervezet szerepét helytelenül meghatározó nézetek ellen. Trockij, Buharin, a demokratikus centralisták és a munkásellenzék irányvonalától eltérően a vita. során győz a lenini elv. Ennek lényege, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági élet vezetője a párt, és ezt segíti a szakszervezet. Ezenkívül meghatározza még. hogy a szak- szervezet fontos feladata a munkások bér-, szociális és kulturális érdekednek fokozott védelme. E lenini tanítás elterjedt a munkásmozgalomban, s nagy viták során egyre több szakszervezet tette magáévá. A jobboldali opportunizmus mellett azonban a baloldaliság is nagy károkat okozott a szakszervezeti mozgalom fejlődésének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsősorban a német pártban jelentkezett a szakszervezeti munka lebecsülése. A baloldaliak egyszerűen nem akartak részt venni a munkában, illetve reakciósnak tartották a szakszervezeteket. Lenin figyelmeztetett arra, hogy a szakszervezetekben nagy munkástömegek tömörülnek, s nemcsak helyes, hanem szükséges, hogy a kommunisták itt is tevékenykedjenek. A párt igenis támaszkodjon a szakszervezetekre, hiszen így kapcsolódik ösz- sze az osztállyal, a tömegekkel. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a szakszervezet vezetői között minél több kommunista is legyen, s rajtuk keresztül érvényesüljön a pártirányítás. A magyar szakszervezetek napjainkban ezeknek a lenini elveknek alapján tevékenykednek. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak újabb lendületet adott a Szakszervezeti Világszövetség létrehozása, mely 1945-ben 56 ország 67 millió szakszervezeti tagságával alakult meg. Első határozatai harcosak, antifasiszták, a dolgozók érdekeiért, a béke mellett állnak ki. Az egységellenes erők tevékenysége azonban rövid időn belül jelentkezett, és 1949-ben a reformisták kilépnek e szövetségből, és az angol, amerikai, a holland szakszervezetek opportunista vezetői létrehozzál! az úgynevezett Szabad Szakszervezetek Világszövetségét (CISL). Ma a szakszervezeti világmozgalomnak négy nagy csoportja létezik: 1. Szakszervezeti Világszövetség. Ez a legnagyobb, legerősebb szervezet, mely kommunista befolyás alatt áll, 138 millió tagja van. Ide tartoznak a szocialista országok Jugoszlávia és Kuba kivételével. Csatlakozott a francia CGT, az olasz CGIL, az indiai AITUC, s még több afrikai és latin-amerikai szervezet. 2. Szabad Szakszervezetek Világszövetsége, 60 milliós taglétszámú. Ide tartoznak az USA, Anglia, Nyugat-Németország,
