Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

1967. február 81, 3 Kedd Hlűszaki fejlesztési hét, körös-vidéki napok a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei csoportjának 1967. évi programjában A Műszaki és Természettudo- nulmányt is. A harmadik cso­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége néhány nappal ezelőtt ülést tar­tott Békéscsabán. Elhatározták többek között, hogy április 17-e és 22-e között rendezik meg a IV. Békés megyéi Műszaki Fej­lesztési Hetet. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szerve­zetének vezetősége az elnökségi ülés után hozzálátott a felada­tok összegezéséhez. Porkoláb Károly titkár irányításával el­kezdték a MTESZ évkönyvéhez szükséges agrártudományi ta­nulmányok szervezését. Négy munkabizottságot hoznak létre, amely külön-külön négy témát dolgoz feL Összeállítják az öntözésre berendezett te­rületek hasznosításáról szóló ta- --------------------------------------------­A z üzemi étkezdékben 26 ezren ebédelnek Kimutatás készült megyénk üzemi konyháinak tevékenysé­géről. Jelenleg 228 vállalatnál működik a közétkeztetés, össze­sen több mint 26 ezren veszik igénybe. Mintegy 102 vállalat­nál saját kezelésű konyha főzt- jét kapják a dolgozók, összesen 15 ezren. Az önálló vállalati és -üzemi étkeztetés az utóbbi év­ben javult mind a mennyiség, mind pedig az ebédek minősége, tartalma, ízletessége szempont­jából. Főként a mezőgazdasági üzemeknél. Nem kielégítő azon­ban a közétkeztetés általában a vendéglátóipari egységeknél és a földművesszövetkezetete ét­termeiben. A fogyasztók kifo­gásolják több helyütt az ebéd mennyiségét és minőségét. Ausztria, a skandináv országok és Belgium, Hollandia szakszerveze­tei. Csatlakoztak még francia, olasz, luxemburgi, afrikai és la­tin-amerikai tagszervezetek. E világszervezet a szociáldemok­rata pártok reformista politikai irányvonalát követi. Ennek tartal­ma: a kapitalizmus keretein be­lül engedmények kiharcolása a munkások számára. 3. Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, 5—6 mil­lió tagsággal. Főleg Nyugat-Euró- pa, Latin-Amerika egyes orszá­gaiban alakultak tagszervezetei. 4: Autonóm Szakszervezetek, mintegy 20 millió taglétszámmal, akik nem tartoznak egyik cso­porthoz sem. Ilyenek a kubai és a jugoszláviai szakszervezetek, me­lyek azonban szoros kapcsolat­ban vannak a Szakszervezeti Vi­lágszövetséggel. Harci területük gazdasági és békeharc a mono­póliumok ellen. Az összafrikai Szakszervezeti Szövetség 1961-ben jött létre, melyet sajnos, a ghanai esemé­nyek tönkretettek antiimperia- lista irányvonala miatt. Ellenpó­lusaként létrejött 1962-ben az Afrikai Szakszervezetek Szövetsé­ge, mely reakciós politikát foly­tat. Jelentős az Arab Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetsége, mely 1950-ben alakult Egyiptom és Szíria szakszervezeteiből. Az SZVSZ-szel együttműködik. Dél-Amerikában a Latin-ame­rikai Dolgozók Egységkongresszu­sa nevet viselő szövetség jött lét­re 1964-ben, mely - forradalmi irányvonalú és szintén együtt­működik az SZVSZ-szel. A szakszervezeti világmozgalom ilyen megosztottsága nagyon port az állattartás technológiai fejlesztését, a negyedik pedig a rét- és a legelőgazdálkodás javí­tásának eredményeit, lehetősé­geit foglalja össze. A IV. Műszaki Fejlesztési Hét gazdag programmal áll az ag­rárszakemberek rendelkezésére. Megvitatják a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés problé­máját, a szántóföldi zöldségter­mesztés gépesítésének lehetősé­gét, továbbá a sertések gyomor - és bélgyulladás elleni védekezé­sének szervezését Állást foglalt a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Békés me­gyei Szervezetének elnöksége az 1967. évi Körös-vidéki napok elő­készítésében is. Erre november­ben kerül sor. Eddig három té­ma megvitatása mellett döntöt­tek. Megtárgyalják a munkaszer­vezés és vezetés a nagyüzemek­ben, az üzemelemzési módsze­rek a termelőszövetkezetekben, továbbá a belvizvédélemmél kapcsolatos feladatokat Ezzel egyidőben kiállítják a megyében használatos halászati, vadászati eszközöket. A Körös-vidéki na­pokat a TIT-tel, a hidrológiai társasággal és az Erdészeti Tu­dományos Egyesülettel közösen szervezik. Tárgyaltak a vezetőségi ülésen a zöldségtermesztés növényvé­delméről is. Rendszeres előadás- sorozatot tartanak, a megye kü­lönböző zöldségtermesztő körze­teiben növényvédelmi megfigyelő állomásokat helyeznek üzembe, hogy az előrejelzés megalapo­zott legyen, A továbbiakban megvitatják a termelő-, a felvá­sárló és a feldolgozó vállalatok kapcsolatát, feladatát a zöldség- termesztés megyei célkitűzései­nek teljesítésében. káros jelenség. A szocialista tá­bor országai a Szakszervezeti Vi­lágszövetségben az egységre tö­rekszenek. Ez a szervezeti egy­ség kialakítása igen nehéz feladat, ezért jelenlegi tennivaló az akció­egység létrehozása. Ezt az akció­egységet az SZVSZ hirdeti, s a belga, nyugatnémet, angol szak- szervezetek hajlanak is erre. Az Amerikai Egyesült Államok szak- szervezetei viszont erősen gátol­ják ezt. Az akcióegységért folyó vita sajnos, az SZVSZ-en belül is je­lentkezik. Kezdeményezői a kínai­ak. A pártvitát beviszik az SZVSZ-be, és a szakszervezeti gazdasági harc elvetése helyett a forradalmi harc fokozását szor­galmazzák. E baloldali túlzó kö­vetelés hangsúlyozása káros a szakszervezeti mozgalomban, s nagymértékben aláássa az akció- egység alakulását Merre tart mégis a szakszerve­zeti világmozgalom? A tőkés ál­lamokban zömében alkalmas ar­ra, hogy harcoljon a dolgozók jo­gaiért, jobb megélhetésükért, a békéért, a monopóliumok ellen. A szocializmust építő országokban pedig — így hazánkban is — a párt irányvonalának győzelméért, a legszélesebb demokrácia érvé­nyesüléséért, a dolgozók érdekei­nek védelméért. Egyben új utakat is keresünk. Üj utakat, melyen haladva: a dolgozók önállóságára, öntevékenységére fokozottabban támaszkodva segítjük elő az új gazdasági mechanizmus megvaló­sulását, gazdasági életünk továb­bi gyarapodását, az anyagi, kul­turális javak növekedését. Búzás László a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanára Kaszaperi változások Nehezen tudok megállás nélkül áthaladni Kaszaperen. Amint megpillantom a határát, valami láthatatlan erő pergetni kezdi előttem a régi emlékek so­kaságát. A 17 év előtti első el­nököt a Lenin Tsz-ben, aki né­hány tehénnel, kocával, a jelen­leginek egyharmadát termő ku­koricával s több más kezdetle­ges, de az első sikereket, a válasz­tott út helyességét bizonyító dol­gokkal. — Ennek a szövetkezetnek na­gyon kell bizonyítania, mert csu­pa volt agrárproletár alakította — csendül újra meg újra a fülem­be. Az 5600 hold föld közepén leg­inkább egy fiatal kamasz pörse- néseihez hasonlítottak két évti­zeddel ezelőtt a házak. Többnyire kicsinyek, szegényesek voltak. A gazdagságot jelentő istállót csak imitt-amott lehetett megtalálni, a jószág jó részét a baromfi és a sertés képezte. Fiatal volt a köz­ség, 1940-ben vált önállóvá. Tele­pülése az OMB-s földek, a FAKSZ-os és ONCSÁ-s házak korszakában kezdődött. Slám, mi­lyen hamar rétegekre bomlott a lakossága. Az egy-két hold OMB- földdel, házzal és lóval rendel­kező emberek ajtót mutattak a lányuk körül legyeskedő nincs­telen fiatalembereknek. A terme­lőszövetkezetbe többen is tömö­rültek egyszerre 1948 és 1953 kö­zött, de külön-külön vagy öt­be —a tulajdonviszony, a mód, a rang szerint. A Lenin Tsz dacolt az 1953-as év ,,új szakaszának” és 1956-nak a politikai kalandor- ságával. Maradt és bizonyított. Annyira, hogy odavonzotta ma­gához a többi szövetkezetét is. Elmosódtak a határok a földek és az emberek között. Könnyen, ment ez? — Nem voltak éles összecsatta- nások a különböző rétegek között, de azért nem sima út vezetett ed­dig. Mégis könnyebb volt, mint most a házak külsejéről, belsejé­ről megállapítani, hogy egykor milyen módú emberek laktak a községben. A párttitkár és az egyik alapító tag mondta ezt így, egy­más szavába vágva. A Lenin Tsz évek óta 50 forinton felüli mun­kaegységértéket, tagonként átlag 25—30 ezer forint jövedelmet oszt. Kezdetben a házak nyújtá­sára, L-alakba fordítására költöt­ték a jövedelmet. Aztán mind több jutott az öltözködésre, ház­tartási gépekre. Legutóbb tavaly szeptemberben mérték fel: há­nyadán is áll kultúrcikkekkel Ka­szaper lakostóga. Kellemes meg­lepetésben volt részük. Ugyanis 206 tv-t, 600 rádiót és 400 mosó­gépet számoltak össze. A motor- kerékpárral nemigen bajlódtak, mert nagyon elszaporodott és megszokott már. Most inkább azt figyelik, hogy a szövetkezetben dolgozó Kiss Pál, Kovács András ás Varga András után kik lesz­nek az újabb autótulajdonosok. A csempe- és az olajkályhát sem érdemes számolni Kaszaperen. Könnyen megtudható ez abból, hogy még az a néhány ember sem igyekszik hazaszállítani a kukori- easzárat, aki az ősszel bejelentet­te rá igényét fűtés céljából. Hát igen. Az 50-es években ■ivakodás tárgyát képezte a ku­koricaszár és a szalma.. Azért, mert akkor még a búboskemence volt az egyetlen lakásfűtő alkal­matosság a kaszaperi házak több­ségében. Most már elvétve lehet ilyet a szobában találni. Kiköl.öz- tették az alsó épületbe. Ott sütik a kenyeret, a hurkát, a kolbászt, az oldalast. Csak addig akarják érezni a sültek illatát, amíg elfo­gyasztják. Tévénézés, rádióhallga­tás és olvasgatás közben lehetőleg nem. Kevesen mernék fogadás­ból megharapni az ujjúkat, hogy 15—20 évvel ezelőtt vágtak-e te­lente annyi hízót Kaszaperen, mint ahány mosógép van most a községben. Voltak persze, akiknek három hízó is jutott, míg mások­nak egy sem. Más községekben, az egész országban így volt ez. A A féregmentes gyümölcs ter­melése csak szakszerű növény­védelmi munkával érhető el. A növényvédelmi munkák egyik fontos része a permetezés. Nagy­üzemi kertészeteink exportszállí­tásaikat csak féregmentes gyü­mölccsel teljesíthetik. Azt a nö­vényvédelmi módszert, amellyel nagyüzemeink az exportképes gyümölcsöt termelik, bevezethet­jük a házikertünkben is. Ehhez a munkához nyújt segítséget a há- zikerttulajdonosoknak a békés­csabai kertészeti szakkör által alapított házikert-permetező cso­port. A házikert-permetező csoport vállalja a házikertekben levő gyümölcsfák és szőlőültetvények egész évre szóló permetezését. A permetezést a megyei tanácsnál dolgozó kertészmérnökök, hivatá­sos kertészek és a megyei növény­védő állomás szakembered irá­nyítják. A házikert-permetező csoport sok kihasználásával hozzá jutók akkor azt mondogatták csípőé gúnnyal, hogy: „Azért éhezik a proli, mert nem szeret dolgoz­ni”. Könnyebb volt ezt mondani, mint elismerni azt, hogy egyen­lőtlenül voltak elosztva az anyagi javak s egyesek dolog nélkül is annyi jóban dúskálhattak, mint 100 és ezer mások. Lgm csak, mi­lyen jól tudnak és mennyire sze­retnek dolgozni az egykori prole­tárok, amióta van hol és amióta van értelme. A kaszaperiek is bi­zonyítják ezt. Az általuk kezde­ményezett és jól megalapozott gazdálkodási forma elmosta a viszálykodás és az emberek élet­módja közti nagy különbségek év­századokig tartó okait. 1967. február 20-án kezdi meg működését Békéscsabán, a Bartók Béla út 65. szóm alatti központ­jában. A központi iroda minden­nap délután 3—6 óra között lesz nyitva. A permetezőcsoport vállalja: a házikert egész évre szóló perme­tezési munkáit a megállapított díjtétel szerint; permetiétörzs- oldat-készítést a saját vagy a ren­delő által hozott permetezőanya­gokból ; tanácsadással szolgál (in­gyenes) minden termelő részére a megfelelő permetezőanyag ösz- szeállításához. A kártevők rajzási ideje és a megelőző védekező permetezések időpontja mindennap megtud­ható a központban. A megyei növényvédő állomáson és Békés­csaba belterületén elhelyezett megfigyelők szolgáltalak az ada­tokat az időszerű védekezéshez. A növényvédelmi munkákon kívül növényvédősze'ek. műtrá­gyák, szaporítóanyagok közös beszerzése és elosztása is szere­pel a csoport program iában. Sza­porítóanyagot csak a kijelölt telepekről, állami gazdaságoktól, ku‘atom főzetektől. termelőszövet­kezettől vásárolunk. A szaporító­anyagot a csoportnál meg lehet rendelni. Beszerzése, elosztása a SZÖVOSZ által kiadott árjegy­zék szerint történik. Bogi István Békéscsaba AZ ÉM KÖZÉPÜLETÉPtTÖ VÁLLALAT (Budapest, VI., Rózsa F. u. 107. szám) 1967. évi beiskolázásra felvesz ács, kőműves, burkoló és vasbeionszerelö ipari tanulókat Intézeti ellátást biztosít. Iskolai irányító­lap küldése szükséges. Jelentkezhetnek mindazon 16 éven aluli fiúk, akik a 8 általános iskolát elvégez.ék. 697 jómódhoz örökléssel vagy má- Kukk Imre Hegesztők Békésen A Békési Gépgyárban új termék, a budapesti törzsüzemmel kooperá­cióban készített mezőgazdasági munkagép gyártásához fogtak a.% idén. Képünk a hegesztés egyik fontos fázisát örökítette meg. Fotó: Deinen > Házikert-permetező csoport alakúit Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom