Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
ISST január 10. 5 Kedd Kiegészítés egy kritikai megjegyzéshez Megyei lapunk újévi számában jelent meg Kaposi Márton: A Békési Élet első számairól című írás. A szerző számvetésében olyan megállapítás szerepel, amelynek tisztázása legalább annyira közérdekű, mint magának a nevezett ismertetőnek a megjelentetése. Kaposi a Békési Élet három száma alapján két csoportba sorolta a helytörténeti munkákat publikálókat, egyfelől a fehér foltok kutatóira, másrészt azo- kéra, pkik már érintett témákhoz nyúltak. Ez a csoportosítás nem is lenne észrevételezhető, ha nem marasztalná el a második csoportot. Legyen szabad megemlíteni, hogy az Akadémiai Kiadó által 1966 második felében megjelentetett Barta István-féle A fiatal Kossuth című munka bevezető mondata így hangzik: „A meny- nyiségileg rendkívül gazdag, de változó értékű Kossuth-iroda- lomban általában bőséges tér jut Kossuth ifjúkorának.” Tehát Barta István mennyiségileg, már kiírtnak vélt témához nyúlt ismét, és ezért akadémiai doktori címet kapott. Ha megnézzük e mű jegyzeteit, a szerző — hiszen ez általános gyakorlat — ismételten hivatkozik a korábbi években valahol megjelent részletkutatásaira, azaz az engem kifogásoló Kaposi Mártont idézve „önmagára hivatkozó” pl. Barta is. Ezzel a megjegyzéssel szeretném elvenni Kaposi megjegyzésének erejét Szíj Rezső és még inkább Irányi István ügyében is. Bizonyára nem vette észre Kaposi, hogy a Gyula vára jubileumára írt, általa kifogásolt cikk az országban először publikálta a Zichy-család levéltárában talált irat tartalmát. Azt sem fölösleges elmondani,' hogy keveset ér egy adat pl. Veress vagy Velics okmánytárában, ha azt nem ötvözi valaki tanulmánnyá. Egy körülmény megvallását kikényszerítette az ismertető. Az történt ugyanis, hogy a Békési Élet szerkesztősége már megalakulásának időszakában kézhez kapta a termelőszövetkezet-történeti és a munkásmozgalom-történeti tanulmányaimat. Közlésükre eleddig nem került sor; most, amikor az utóbbi az országos pályázaton előkelő díjazásban részesült (a Magyar Nemzet december 24-én közölte), érdeklődést tanúsít iránta a szerkesztőség. Ott e tanulmányokban teljesen újként feltárt dokumentumok szerepelnek, ez arra utal, hogy Kaposi Márton csoportosítása még idő előtti volt. Vircígh Ferenc Csonttollú madarak, búbos pacsirták Békéscsaba parkjaiban — Igaza lesz-e á bécsi meteorológusnak ?' A bécsi meteorológus — aki igen nagy port vert fel az időjárás prognozistáinak köreiben — azt jósolta, hogy január elejére nagy hóhullás várható Közép- Európában, de azt rövidesen olvadás követi. Az ornitológusok más véleményen vannak: inkább hisznek a madarak vonulásának. Nálunk, Magyarországon is hangoztatják: ha észak madara: hozzánk költöznek átmenetileg, tartós hideg időre lehet számítani. A két „konkurrens” vállalat eddig egybehangzóan teljesítette prognózisát: lehullott a hó, itt vannak az északi madarak Tegnap, január 9-én Békéscsabán nemcsak a parkok fáit és bokrait lepték el északi madárvendégeink, de még a Kossuth térre is berepültek; könyörgően csipogtak egy kis melegért, ennivalóért A magyar népnyelv Finn-galambnak, Csonttollúnak, 'Magtörőnek nevezi ezeket a madarakat. Békés együttélésben megférnek magyar madártársaikkal, hiszen seregély, mezei veréb, a fák alatt pedig búbos1 pacsirta „magyarázza” nekik, melyik az ehető bogyó. Mi most az egyszer abban reménykedünk, hogy a bécsi meteorológusnak lesz igaza... (fér—ó) Nátha és köhögés még nem influenza 180 ezer védőoltás önkéntes alapon — Biztonság világszínvonalon — Szlovákiában támad az A—2 Ny ugat-Európa és Közéj»-Ázsia után Csehszlovákiában, Bulgáriában. Lengyelországban és a hét végén néhány szovjet városban is tömegesen jelentkezett a kellemetlen őszi-téli betegség: az influenza. Moszkvában szombaton „influenzariadót” rendeltek el: a lapok felhívták a lakosság figyelmét a védekezés módozataira. Mi a helyzet nálunk? Erre á kérdésre dr. Bakács Tibor egyetemi tanár, aa Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója, valamint az intézet járványügyi osztálya és influenza-laboratóriuma válaszolt. Elmondották, hogy napjainkban egész Európában sok a meghűléses megbetegedés, de ezeknek csak kis része influenza. Az influenzajárványok kezdetéről és terjedéséről a Magyar EgészségA fegyelmi bizottsági ülés második részére Kovács János üzemi lakatost idézték meg. — A fegyelmi vétsége Kovácsnak — ismertette Galamb igazgató — teljesen tisztázódott. Munkaidőben vállalati anyagból lakása ajtajához kulcsot készített. A másfél órás munka és anyag, minden egyéb más költséget is összeszámítva százötven forintnyi értéket’ képvisel. Ennyivel károsította mega közösséget. A m-unkafegyelem megsértése természetesen az anyagiaknál is nagyobb mértékben esik latba. A személyzeti osztályvezető hozzászólásában megerősítette az igazgató állításait. — Egyetértek én is — folytatta a fegyelmi indoklást Kecskés kar társ —, hogy Kovács János megsértette a munkafegyelmet és kárt is okozott. Mégis úgy vélem, hogy az ügyet fegyelmi tárgyalás nélkül is el lehet intézni. Elegendő lenne, ha az igazgató saját hatáskörében döntene Kovács kartárs ügyében. — Valóban hibát követtem el — ismerte be Kovács János, — és ígérem, hogy munkám javításával kiköszörülöm a becsületemen esett csorbát. Munkámban — e fegyelmi vétségen WwSí — eddig sem mutatkoztak fogyatékosságok. Ezután még szorgalmasabban akarok dolgozni. Szeretném kérni, hogy az igazgató kartárs méltányos ítélettel sújtson. — A fegyelmi határozat meghozatala előtt meg akarom jegyezni — kezdte Galamb igazgató a második ügy lezárását —, hogy Kecskés, tévesen ítéli meg Kovács cselekedetét. Szak- szervezeti • vezetőségi tagként sem gondol arra, hogy a kicsiből le^z a nagy. A károsat csírájában szükséges irtani. Különben én is méltányolom Kovács őszinte beismerését. Az összes körülményeket figyelembe véve úgy határozok, hogy Kovács munkabérét fél évig két kategóriával csökkentem, és mert a népgazdaság sem károsodhat, az általa okozott kárt fizetéséből le kell vonni. — Mindenki tanuljon — szólott az igazgatói zárszó — Ba- lambér és Kovács esetéből, ezért az egész gyári munkáskollek- líva előtt a legközelebbi termelési értekezleten a fegyelmi ügyüket ismertetem. Szükség van erre azért, hogy a dolgozók győződjenek meg arról, a vállalat vezetője . személyekre való tekintet nélkül, mennyire megfontoltan, igazságosan ítélkezik. " Lányai Sándor ! ügyi Szolgálat nyomban értesül, mert az Egészségügyi Világszervezet azonnal jelzi, ha a világ bármely pontján járványos influenza ütötte fel a fejét. — A meghűlést, a náthát, a köhögést nem lehet influenzának tekinteni — közölte Bakács Tibor professzor. — Az influenza klinikai tünetei nem azonosak a többi meghűléses betegség tüneteivel. A járványos influenza csak a legritkább esetben jár náthával, jellemzője inkább a levertség és a fejfájás. Európai méretű influenzajárványról ez ideig nincs tudomásunk, kétségtelen azonban, hogy Szlovákia egyes részein „támadásban van” az A—2 vírus. „Jobb félni, mint megijedni”: a Közegészségügyi Intézet felkészült az oltóanyagtermelésre. Munkatársunknak elmondották: az OKI influenza-laboratóriuma | 1966 végére 180 ezer adag oltóanyagot készített, s ezt a védőoltást — önkéntes alapon — elsősorban azok igényelhették, akik a legkönnyebben betegedhetnek meg, vagy akikre az influenza nagyobb veszélyt jelenthet. A magyar oltóanyag hatásosságáról dr. Takátsy Gyula, az influenza-laboratórium vezetője ezt mondta: — Az influenzának sokféle vírusa van, az ellenanyagnak tehát minél többel szemben védettséget kell nyújtania. Sikerült elérni, hogy a nálunk előállított védőoltás ma már 50—60 százalékos biztonságot nyújt, vagyis e tekintetben elértük a világszínvonalat, mert a külföldi védőoltások sem hatásosabbak a magyarnál. A szervezet az oltás után egy-két hónappal a legellen- állóbb. Az eddigi oltóanyagok 3— 5 hónapig adtak védettséget, az új magyar vakcina védőhatása már egy esztendeig tart. Jólesik az emberek bizalma Az elnevezés így hangzik: szakszervezeti bizalmi. Sok olyan ember van az országban, de megyénkben is, aki csak úgy „köszönöm szépe- nért” intézi dolgozótársainak ügyes-bajos, sokszor magánjellegű problémáit; Meglátogatja, ha beteg, s ajándékot tesz le asztalára... Megyénk egyik nagyobb üzemébe, a Gyulai Harisnyagyárba látogattunk el, hogy a közelgő választások előtt megismerkedjünk néhány olyan dolgozóval, aki szeret segíteni dolgozótársain. — Szerencsés bérrendezést hajtottunk végre, ilyen jellegű gondunk alig akad, az átlagos kereset 1400 forint — mondja Léhman Béla szb- titkár. — A bizalmiakkal elégedett vagyok, úgy érzem, ehhez hozzájárul az is, hogy a szakmát is ismerem; 1951 óta vagyok ennél az üzemnél, voltam normás is... — fűzi hozzá a 33 éves titkár. — Rengeteg a dolga szegény Bélának — teszi hozzá Havasi Jánosné, aki bizalmihelyettes; 13 éve dolgozik, két gyermek anyja. — Tudja — komolyodik el —, amikor megkaptam a vietnami levelezőlapokat, any- nyira átéreztem az ottani anyák helyzetét, mert az én gj*srmekeimre gondoltam. Mindig elfutotta a könny a szemem, ha a fényképekre t gondoltam: menekülő anya szorítja magához összeégett. gyermekét... Nem kellett visz- szaadnom egy levelezőlapot sem... Annak is örülök, hogy aki hozzám fordult, vagyis az egész brigádomnak szereztem tüzelőutaiványt. Igen, csak helyettes vagyok. Érdekes arcú asszony Papp Imréné. aki 17 esztendeje dolgozik a gyárban és 4 év óta élvezi a dolgozók bizal mát. — Olyan jóleső érzés látni, mennyire örül az ágyban fekvő beteg, hogy nem feledkeztünk meg róla. Talán nem is az ajándéknak örül, amit leteszünk paplanára, hanem annak, hogy tudja: előtte megbeszéltük néhányan, mit vegyünk, s szeretettel vásároltuk meg azt a kis csokoládét, narancsot. Hogy megigazítjuk félrecsúszott takaróját. — Emberséges dolog a szakszervezeti munka, époen ezért — nem is munka; külön jóleső érzés az emberek bizalma. Tizenhárom esztendeje dolgozom a gyárban; fiam mérnökhallgató, lányom tanítóképzőbe jár — mutatja be családját Tomisa Béláné-4 Bevallom, jólesne, haúi ra megválasztanának, szívesen csinálom tovább. Ez’nem munka... Becsüljük meg őket — mert szívesen segítik dolgozótársaikat. Szörcg: T. F. Fotó: Opauszki \
