Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

ISST január 10. 5 Kedd Kiegészítés egy kritikai megjegyzéshez Megyei lapunk újévi számában jelent meg Kaposi Márton: A Békési Élet első számairól című írás. A szerző számvetésében olyan megállapítás szerepel, amelynek tisztázása legalább annyira közérdekű, mint magá­nak a nevezett ismertetőnek a megjelentetése. Kaposi a Békési Élet három száma alapján két csoportba so­rolta a helytörténeti munkákat publikálókat, egyfelől a fehér foltok kutatóira, másrészt azo- kéra, pkik már érintett témák­hoz nyúltak. Ez a csoportosítás nem is lenne észrevételezhető, ha nem marasztalná el a máso­dik csoportot. Legyen szabad megemlíteni, hogy az Akadémiai Kiadó által 1966 második felében megjelen­tetett Barta István-féle A fiatal Kossuth című munka bevezető mondata így hangzik: „A meny- nyiségileg rendkívül gazdag, de változó értékű Kossuth-iroda- lomban általában bőséges tér jut Kossuth ifjúkorának.” Tehát Barta István mennyiségileg, már kiírtnak vélt témához nyúlt is­mét, és ezért akadémiai doktori címet kapott. Ha megnézzük e mű jegyzeteit, a szerző — hiszen ez általános gyakorlat — ismé­telten hivatkozik a korábbi években valahol megjelent rész­letkutatásaira, azaz az engem kifogásoló Kaposi Mártont idéz­ve „önmagára hivatkozó” pl. Barta is. Ezzel a megjegyzéssel szeret­ném elvenni Kaposi megjegyzé­sének erejét Szíj Rezső és még inkább Irányi István ügyében is. Bizonyára nem vette észre Kaposi, hogy a Gyula vára jubi­leumára írt, általa kifogásolt cikk az országban először pub­likálta a Zichy-család levéltárá­ban talált irat tartalmát. Azt sem fölösleges elmondani,' hogy keveset ér egy adat pl. Veress vagy Velics okmánytárában, ha azt nem ötvözi valaki tanul­mánnyá. Egy körülmény megvallását kikényszerítette az ismertető. Az történt ugyanis, hogy a Békési Élet szerkesztősége már megala­kulásának időszakában kézhez kapta a termelőszövetkezet-törté­neti és a munkásmozgalom-törté­neti tanulmányaimat. Közlésük­re eleddig nem került sor; most, amikor az utóbbi az országos pályázaton előkelő díjazásban részesült (a Magyar Nemzet de­cember 24-én közölte), érdeklő­dést tanúsít iránta a szerkesztő­ség. Ott e tanulmányokban tel­jesen újként feltárt dokumentu­mok szerepelnek, ez arra utal, hogy Kaposi Márton csoportosí­tása még idő előtti volt. Vircígh Ferenc Csonttollú madarak, búbos pacsirták Békéscsaba parkjaiban — Igaza lesz-e á bécsi meteorológusnak ?' A bécsi meteorológus — aki igen nagy port vert fel az időjá­rás prognozistáinak köreiben — azt jósolta, hogy január elejére nagy hóhullás várható Közép- Európában, de azt rövidesen ol­vadás követi. Az ornitológusok más véleményen vannak: inkább hisznek a madarak vonulásának. Nálunk, Magyarországon is han­goztatják: ha észak madara: hozzánk költöznek átmenetileg, tartós hideg időre lehet számí­tani. A két „konkurrens” válla­lat eddig egybehangzóan teljesí­tette prognózisát: lehullott a hó, itt vannak az északi madarak Tegnap, január 9-én Békéscsa­bán nemcsak a parkok fáit és bokrait lepték el északi madár­vendégeink, de még a Kossuth térre is berepültek; könyörgően csipogtak egy kis melegért, en­nivalóért A magyar népnyelv Finn-galambnak, Csonttollúnak, 'Magtörőnek nevezi ezeket a madarakat. Békés együttélésben megférnek magyar madártársa­ikkal, hiszen seregély, mezei veréb, a fák alatt pedig búbos1 pacsirta „magyarázza” nekik, melyik az ehető bogyó. Mi most az egyszer abban re­ménykedünk, hogy a bécsi me­teorológusnak lesz igaza... (fér—ó) Nátha és köhögés még nem influenza 180 ezer védőoltás önkéntes alapon — Biztonság világszínvonalon — Szlovákiában támad az A—2 Ny ugat-Európa és Közéj»-Ázsia után Csehszlovákiában, Bulgári­ában. Lengyelországban és a hét végén néhány szovjet városban is tömegesen jelentkezett a kellemetlen őszi-téli betegség: az influenza. Moszkvában szomba­ton „influenzariadót” rendeltek el: a lapok felhívták a lakosság figyelmét a védekezés módoza­taira. Mi a helyzet nálunk? Erre á kérdésre dr. Bakács Tibor egye­temi tanár, aa Országos Közegész­ségügyi Intézet főigazgatója, va­lamint az intézet járványügyi osz­tálya és influenza-laboratóriuma válaszolt. Elmondották, hogy napjaink­ban egész Európában sok a meg­hűléses megbetegedés, de ezek­nek csak kis része influenza. Az influenzajárványok kezdetéről és terjedéséről a Magyar Egészség­A fegyelmi bizottsági ülés második részére Kovács János üzemi lakatost idézték meg. — A fegyelmi vétsége Ko­vácsnak — ismertette Galamb igazgató — teljesen tisztázódott. Munkaidőben vállalati anyag­ból lakása ajtajához kulcsot készített. A másfél órás munka és anyag, minden egyéb más költséget is összeszámítva száz­ötven forintnyi értéket’ képvi­sel. Ennyivel károsította mega közösséget. A m-unkafegyelem megsértése természetesen az anyagiaknál is nagyobb mérték­ben esik latba. A személyzeti osztályvezető hozzászólásában megerősítette az igazgató állításait. — Egyetértek én is — folytat­ta a fegyelmi indoklást Kecskés kar társ —, hogy Kovács János megsértette a munkafegyelmet és kárt is okozott. Mégis úgy vélem, hogy az ügyet fegyelmi tárgyalás nélkül is el lehet in­tézni. Elegendő lenne, ha az igazgató saját hatáskörében döntene Kovács kartárs ügyé­ben. — Valóban hibát követtem el — ismerte be Kovács János, — és ígérem, hogy munkám ja­vításával kiköszörülöm a be­csületemen esett csorbát. Mun­kámban — e fegyelmi vétségen WwSí — eddig sem mutatkoztak fogyatékosságok. Ezután még szorgalmasabban akarok dol­gozni. Szeretném kérni, hogy az igazgató kartárs méltányos íté­lettel sújtson. — A fegyelmi határozat meg­hozatala előtt meg akarom je­gyezni — kezdte Galamb igaz­gató a második ügy lezárását —, hogy Kecskés, tévesen ítéli meg Kovács cselekedetét. Szak- szervezeti • vezetőségi tagként sem gondol arra, hogy a kicsi­ből le^z a nagy. A károsat csí­rájában szükséges irtani. Kü­lönben én is méltányolom Ko­vács őszinte beismerését. Az összes körülményeket figyelem­be véve úgy határozok, hogy Kovács munkabérét fél évig két kategóriával csökkentem, és mert a népgazdaság sem káro­sodhat, az általa okozott kárt fizetéséből le kell vonni. — Mindenki tanuljon — szó­lott az igazgatói zárszó — Ba- lambér és Kovács esetéből, ezért az egész gyári munkáskollek- líva előtt a legközelebbi ter­melési értekezleten a fegyelmi ügyüket ismertetem. Szükség van erre azért, hogy a dolgo­zók győződjenek meg arról, a vállalat vezetője . személyekre való tekintet nélkül, mennyire megfontoltan, igazságosan ítél­kezik. " Lányai Sándor ! ügyi Szolgálat nyomban értesül, mert az Egészségügyi Világszer­vezet azonnal jelzi, ha a világ bármely pontján járványos inf­luenza ütötte fel a fejét. — A meghűlést, a náthát, a kö­högést nem lehet influenzának tekinteni — közölte Bakács Tibor professzor. — Az influenza klini­kai tünetei nem azonosak a töb­bi meghűléses betegség tünetei­vel. A járványos influenza csak a legritkább esetben jár náthával, jellemzője inkább a levertség és a fejfájás. Európai méretű influenzajár­ványról ez ideig nincs tudomá­sunk, kétségtelen azonban, hogy Szlovákia egyes részein „táma­dásban van” az A—2 vírus. „Jobb félni, mint megijedni”: a Közegészségügyi Intézet felké­szült az oltóanyagtermelésre. Munkatársunknak elmondották: az OKI influenza-laboratóriuma | 1966 végére 180 ezer adag oltó­anyagot készített, s ezt a védő­oltást — önkéntes alapon — el­sősorban azok igényelhették, akik a legkönnyebben beteged­hetnek meg, vagy akikre az inf­luenza nagyobb veszélyt jelent­het. A magyar oltóanyag hatásos­ságáról dr. Takátsy Gyula, az inf­luenza-laboratórium vezetője ezt mondta: — Az influenzának sokféle ví­rusa van, az ellenanyagnak tehát minél többel szemben védettsé­get kell nyújtania. Sikerült elér­ni, hogy a nálunk előállított vé­dőoltás ma már 50—60 százalé­kos biztonságot nyújt, vagyis e tekintetben elértük a világszín­vonalat, mert a külföldi védőol­tások sem hatásosabbak a ma­gyarnál. A szervezet az oltás után egy-két hónappal a legellen- állóbb. Az eddigi oltóanyagok 3— 5 hónapig adtak védettséget, az új magyar vakcina védőhatása már egy esztendeig tart. Jólesik az emberek bizalma Az elnevezés így hangzik: szakszervezeti bizalmi. Sok olyan ember van az ország­ban, de megyénkben is, aki csak úgy „köszönöm szépe- nért” intézi dolgozótársainak ügyes-bajos, sokszor magán­jellegű problémáit; Megláto­gatja, ha beteg, s ajándékot tesz le asztalára... Megyénk egyik nagyobb üzemébe, a Gyulai Harisnya­gyárba látogattunk el, hogy a közelgő választások előtt megismerkedjünk néhány olyan dolgozóval, aki szeret segíteni dolgozótársain. — Szerencsés bérrendezést hajtottunk végre, ilyen jelle­gű gondunk alig akad, az át­lagos kereset 1400 forint — mondja Léhman Béla szb- titkár. — A bizalmiakkal elége­dett vagyok, úgy érzem, eh­hez hozzájárul az is, hogy a szakmát is ismerem; 1951 óta vagyok ennél az üzemnél, voltam normás is... — fűzi hozzá a 33 éves titkár. — Rengeteg a dolga sze­gény Bélának — teszi hozzá Havasi Jánosné, aki bizalmihelyettes; 13 éve dolgozik, két gyermek anyja. — Tudja — komolyodik el —, amikor megkaptam a vi­etnami levelezőlapokat, any- nyira átéreztem az ottani anyák helyzetét, mert az én gj*srmekeimre gondoltam. Mindig elfutotta a könny a szemem, ha a fényképekre t gondoltam: menekülő anya szorítja magához összeégett. gyermekét... Nem kellett visz- szaadnom egy levelezőlapot sem... Annak is örülök, hogy aki hozzám fordult, vagyis az egész brigádomnak szereztem tüzelőutaiványt. Igen, csak helyettes vagyok. Érdekes arcú asszony Papp Imréné. aki 17 esztendeje dolgozik a gyárban és 4 év óta élvezi a dolgozók bizal mát. — Olyan jóleső érzés látni, mennyire örül az ágyban fek­vő beteg, hogy nem feledkez­tünk meg róla. Talán nem is az ajándéknak örül, amit le­teszünk paplanára, hanem an­nak, hogy tudja: előtte meg­beszéltük néhányan, mit ve­gyünk, s szeretettel vásárol­tuk meg azt a kis csokoládét, narancsot. Hogy megigazítjuk félrecsúszott takaróját. — Emberséges dolog a szakszervezeti munka, époen ezért — nem is munka; kü­lön jóleső érzés az emberek bizalma. Tizenhárom eszten­deje dolgozom a gyárban; fi­am mérnökhallgató, lányom tanítóképzőbe jár — mutatja be családját Tomisa Béláné-4 Bevallom, jólesne, haúi ra megválasztanának, szíve­sen csinálom tovább. Ez’nem munka... Becsüljük meg őket — mert szívesen segítik dolgozó­társaikat. Szörcg: T. F. Fotó: Opauszki \

Next

/
Oldalképek
Tartalom