Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

1967. január 6. 4 Péntek Megkezdték a megye második duzzasztóművének építését Hégi kívánság teljesítéséhez láttak hozzá Bé­kés határában a Tiszántúli Vízügyi Építő Válla­lat dolgozói. Azaz megkezdték a felvonulást és a Kettős-Körös partjának erősítését azon a he­lyen, ahol felépül megyénk második duzzasztó­művé. A Körösök Vidékén évről évre ismétlődött a két véglet: tavasszal alig tudtunk megbirkózni a folyókon lezúduló árral és a földeken felgyü­lemlő belvizekkel. Utána a nyári hónapokban vízhiány jelentkezett, hiszen a szövetkezetek többsége rendezkedett be öntözésre a Körösök partján. Az új duzzasztó megoldja ezeket a gon­dokat, ugyanis jelentősen megnöveli mind a két Körösnek, különösen a Fekete-Körösnek a víz­szintjét, amely egyes években szánté teljesen kiapadt. A kapott értesülések szerint a 33 millió forin­tos költséggel készülő duzzasztó a majdani nagy­marosi dunai duzzasztó mintájára, mintegy an­nak kipróbálásaként épül. A oékésiek szinte sa­játjuknak tekintik az építkezést s ezért messze­menően gondoskodnak az építőknek megfelelő irodahelyiségekről és szállásról is. Jóváhagyták az idei út- és hídépítési, korszerűsítési és fenntartási programot Tovább korszerűsítik a közvilágítást, javítják a feszültségviszonyokat A DÁV Békéscsabai Üzletigaz­gatóságának dolgozói az 1966. évi tervüket 105 százalékra teljesítet­ték. Igen jó az eredmény a háló­zatszerelésben is, ahol a »termelé­kenység 7 százalékkal nőtt. Az üzletigazgatóság jelentős nyere­séget ért el, a dolgozók a tavalyi­hoz hasonló nyereségrészesedésre számíthatnak. Az idei teljes termelési terv az j 1966. évihez képest 17 százalékkal j magasabb, amelynek jelentős ré­szét az energiaszolgáltatás teszi j ki. Hálózatszerelésben lényeges ; változás nem lesz. Mintegy 100 j kilométer hosszban kell növelni a j kisfeszültségű hálózatok kereszt- i metszetét A feszültségviszonyok további javítását szolgálja 24 fo­gyasztói transzformátorállomás megépítése is, ami további 100 kilométeres szakaszon teremt kedvezőbb helyzetet. A közvilágítás további fejlesz- | tésére mintegy 5 millió forint j értékű munkát vállal a DÁV. ! Az idei tervhez tartozik még: a hálózatszerelő csoportokat az üzletigazgatóság úgy foglalkoztat­ja majd, hogy a dolgozók a lakó­helyükhöz közel legyenek és na­ponta haza tudjanak járni. Érdemes megjegyezni, hogy a központ még az első negyedévben a Tanácsköztársaság és a Gábor Áron utca sarkán épülő új iroda- ! házba költözik át. Egy szegíűcsokor ürügyén 82 millió ÓQ0 ezer forintot fordítanak rá a megyében Ilyenkor, új esztendő kezdetén az embereket általában érdekli az, hogy milyen fejlődés várha­tó. Rangsorolás nélkül is'elmond­ható ugyanez azokról, akik szin­te naponta veszik igénybe az utakat, 6 nem Is ritkán eddig is kifogásolták egy-egy útszakasz állapotát. Érvényesül a koncentrálás Nos, amint Szabó Lajostól, a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóság békéscsabai kiren­deltségének vezetőjétől megtud­tuk, idejekorán megtárgyalták és jóváhagyták a megye állami út­jainak és hídjainak idei építési, korszerűsítési és fenntartási programját A KPM Főigazgató­ság, a megyei tana« építési, közlekedési és vízügyi osztálya, valamint a békéscsabai közúti kirendeltség képviselői ugyanis még tavaly december 23-án ta­nácskoztak és döntöttek az idei keretek felhasználásáról. Elöljáró­jában is megállapítható, hogy lé­nyeges fejlődés várható ebben az esztendőben, hiszen összesen 82 millió 600 ezer forintot használ­portalanítására. A számítások szerint, amennyiben az idén anyagihiány vagy egyéb akadály nem gátolja ezt a munkát, az óv végére a megye úthálózatának mintegy 90 százaléka korszerűsí­tett, illetve feljavított és portala- nított lesz. A mostani arány kö­rülbelül 5S százalékra tehető. A KPM Közúti 'Főigazgatósága jós a helyi szervek további erőfe­szítéseket tesznek az égetően szükséges leláttátok teltételeinek megteremtésére. Ezek közül az egyik legnagyobb gond a Szarvas —Endrőd közötti 443-as főközle­kedési út rendibe hozása, mived a járási összevonással igen megnö­vekedett ennek az útnak a for­galma. Ehhez hasonlóan szorgal­mazzák a Mezőkovócsháza—Me­zőhegyes közötti útszakasz felja­vítását is. Segítséget várnak a helyi szerveméi is i Ahhoz, hogy az idei program i megvalósuljon, különösen az utak portalanításánál szükséges a helyi szervek fokozottabb se­gítsége. Azért is, Vmivel elsősor­ban helyi anyagból, a közelben található homok felhasználásával kívánják ezt a munkát meggyor­sítani. Endrédnél és Sarkadnál a Kö- rös-híd átépítése valamelyest for­galmi akadályt jelent majd, mi­vel a közlekedést az építés ideje alatt mindkét helyen kénytelenek lesznek pontonhidakkai lebonyo­lítani. Jelentős fejlődés várható tehát az idén a megye állami útjainak és hídjainak építésében, korsze­rűsítésében és fenntartásúiban. Az egyre gyarapodó gépkocsiállo­mány, a közúti személy- és áru­forgalom növekedése szükségessé is teszi, hogy az idén a tavalyi­nál nagyobb összeget fordítsanak ezekre a munkálatokra F. F. Nincs élményem, így nem ismerem azt az érzést, amikor va­laki valakitől virágot | kap. Édesanyám ne- venapja jut eszembe. Erre az alkalomra ve­szek egy csokor szeg­fűt vagy rózsát és amikor átnyújtom, a meghatódottságtól könny szökik a sze­mébe. Átölel és lé­legzetvisszafojtva me­lengeti érzését. Anyám mindig nagy­ra értékelte, ha vi­rággal kedveskedtem. De vajon melyik szü­lőt, feleséget, nagy­szülőt, munkatárs­nőt nem ragadja ma­gával a tisztelet, a megbecsülés érzése, amikor virágot kap? A férfiaknak álta­lában nem szoktak virággal kedveskedni. De vannak kivételek. Előfordulhat valami­lyen évforduló, eset­leg a munka szerve­zésében és irányításá­ban elért kimagasló silcer. Ez mind jó al­kalom a virágcsokros elismerésre. A mun­katársak — férfiak és nők — ilyen meg­nyilvánulása arra en­ged következtetni, hogy azt, akinek vi­rággal kedveskednek, tisztelettel, megbe­csüléssel veszik kö­rül. Kézenfekvő: a beosztottak szeretik, elismerik megbízott vezetőjük szakmai tu­dását, emberségét. Ha a beosztottak na­pi munkájukkal egy emberként támogat­ják vezetőjük embert világra hozó és gyó­gyító törekvését, és ha a mindennapi fel­fokozott munkával elejét veszik a korábf bi 10 százalékos szü­letés körüli és utáni gyermekhalandóság­nak, akkor a megbízott vezető szervező és irá­nyító tevékenységé­nek első fokon való elismerésével egyenlő a beosztottak virág­csokra. Miért írtam le mindezt? Talán azért, mert egy vörös szeg- fűcsokor mögött a szülészetben és az embergyógyításban egy esztendő ' alatt jól összeforrott, a ko­rábbinál jobb ered­ményt felmutató or­vos- és ápolói gárda áll. Pedig sokan el­temették ezt a gárdát annak idején, amikor dr. Szénái Balázs fő­orvost felfüggesztet­ték. Tulajdonképpen azért írtam le mind­ezt, mert ami egy év 0Óta a gyulai megyei kórház nőgyógyásza­tán és a terhesgondo­zásban történik, meg­becsülésre érdemes, —sik. nak fel a megye állami útjainak és hídjainak építésére, korszerű­sítésére és fenntartására. Beruhá­zásra 9,1 millió, korszerűsítésre 32,9 millió forintot költenek, míg a vállalati útfenntartás 11,6 mil­lió, a fenntartási hitel pedig 29 millió forintot tesz ki. Nem érdektelen az sem, hogy vajon ebből a jelentős összegből mire és hová jut majd. A beru­házási összegből építik «többek között a bélmegyer-fáspusztai be­kötő utat, valamint átépítik az endrődi Hármas-Körös híd kö- zéspő részét. A korszerűsítési M- delt elsősorban'a 47-es főközleke­dési út (korszerűsítésére koncent­rálják. Ennek megfelelően folyta­tódik a körűsladányi és a békési átkelési szakasz, valamint Békés­csabán, a Szarvasi úton levő ben­zinkút előtti útszakasz korszerű­sítése. Az idén befejezik a két- sopronyi bekötő út és Orosházán a szentesi út korszerűsítését. Az idei tervek között a felso­roltnál azonban jóval több szere­pel. Így folytatódik a Dévaványa —Körösladány, a Mezőkovácsihá- za—Medgyesegyháza közötti út­szakasz korszerűsítése, ugyanak­kor hozzáfognak a medgyesegy- Siázi átkelési szakasz korszerűsí­tési munkálataihoz is. Az idén megkezdődik a sarkad-remetei Körösrhíd korszerűsítése is. Folytatódik az utak portalanítása Jelentős összegeiket szánnak a vállalati útfenntartási és a fenn­tartási hitelből a megye útjainak VIII, Velencébe hajón kell érkezni — mondják —, mi mégis az ellen­kezőjét tettük, „hátul” a kiska­pun leptük meg, s a S. Lucia pá­lyaudvaron léptünk lagunaföldre A világszerte ismert Szent Márk téri kép helyett hangulatos, csúcs­íves paloták, ódon házak köszön­tötték. Néhol olyan keskeny a calle (gyalogút), hogy kinyújtott karral el lehet ómi az „utca” két oldalán álló házakat. Kezünkben térképpel vágtunk neki zarándokutuinknak. A grá­nitköveken léptünk hangosan ko­pog, za ja messzire visszhangzik az öreg falaik között. Minden pilla­natban térképünkre kell néznünk, újabb és újabb sikátorok bukkan­nak elénk, olyanok, amelyeket a térkép sem jelöl. „Iránytűnk” el­lenére eltévedünk. Csupán az ví­gasztal bennünket, hogy ilyesmi nemcsak a magunkfajta idegennél esik meg, maguk a velencei pol­gárok is eltévednek, mellékutcába futnak néha. Azon sem kell túlságosan meg­lepődni, hogy a velenceiek elté­vednek itt, hiszen az utóbbi másfél évtized alatt nem keve­sebb, mint 40 000 ember — Makó lélekszámúval egyenlő! — költö­zött el a lagúnák szorításában vergődő 117 kisebb-nagyobb szi­getről. Mestrébe mennek, Velen­ce szárazföldi ífj-ú városába, ami 18 kilométerre van lagunaország- tól. A Mestrét Velencével ösz- szekötő mesterséges gát vékony szalagja olyan, mint egy ér, vi­szi az életet, az embereket. Az ős-velenceiek közül egyre többen élnek Mestrében, tágas, kényelmes, napfényes, száraz la­kásokat bérelnek, kertek, parkok veszik körül az embert. Végérvé­nyesen még nem' szakadtak el Velencétől. Minden harmadik mestrei a lagúnák között, ebben Pintér István—Szabó Zsigmondi Vendégség a csizmaszárban Olaszországi űtijegyzet a hatalmas szabadtéri múzeum­ban keresi kenyeret. Napköziben a turistáiké a város, a négy világtájé. Tisztelet és áhí­tat van az arcokon, fényképez­nek, filmeznek. emléktárgyakat vásárolnak;, isszuk a sok-sok tör­ténetet, a kövekből áradó törté­nelmet Annyian vannak, hogy nem lehet tőlük látni az igazi Velence arcát. Aki kíváncsi erre. várja meg az estét. A callek, camipok (terek). fondamentálk (rakpartok) elcsendesednek, s ahogy a napközben csillogóan szép asszony estére.kelve letörli arcáról a festéket, kitárulkozik igazi, hamvas szépsége. Éjszaka elragadó, sejtelme- Velence. Megmagyarázhatatlan, különös hangulat keríti hatalmá­ba az embert. A riokban fecseg a víz, sötét hullámnyelvek ru­gaszkodnak a köveknek, töröt ládákat, citromibéjat, káposztale­velet, üres konzervdobozokat hin- táztat. Az éj nyugalmát mindun­talan motorosok dübörgése veri fel. Áruval megrakott bárkákat vontatnak, riadt hullámzást okoz­va, a gondolák között turistákká tömött vaporetto száguld a tanai Grandón. üdvözlő nép közé ... Ünnepi fel­vonulások, évente egyszer hatal­masvásár közönsége vigadt itt... A gazdagság, az életöröm városa elcsábította Mon lev érdit, az ope­ra szülőatyját a San Marco kar­Es a galambok? Nélkülük el­képzelhetetlen a Szent Márk tér, úgy hozzátartozik, mint az óra­torony, vagy Indiához a szent te­henek hada. A mese úgy szól, hogy a XIII. században a Krétát ostromló, velencei Dondolo admi­rálisnak feltűnt, milyen sok ga­lamb repül a körülzárt Candiá- ból a védelmet támogató genovai flotta irányába. Néhány galam­bot elfogtak, szárnyúik alatt olyan üzeneteket találtak, melyek megkönnyítették a főváros elfog­A Szent Márk tér árkádjai a puha éj fényében vibrálnak, olyan érzésünk támad, mintha évszázadokkal repültünk volna vissza, a régmúlt emlékei kísérte­nek ... Ezen a téren mutatták be Velence népének a dogét. Az Ar­zenál munkásai trónon hordozták körül, a dogé pénzt szórt az őt Temetési szertartásra felkészített gondola a Rialta-híd előtt nagyának szerződtették. Az ope- lalását. Az emlékül hazahozott rát a velencei karneválok tették galambok a nép, majd a turisták közkedveltté, innen terjedt el kegyeletes gondozásában békésen egész Olaszországban, majd a vi- szaporodtak. 1 ágon az új műfaj. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom