Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
1967. január 6. 5 Péntek A kultúrházak környezete Itt az ideje, hogy ne csupán a kultúrházak belső életért vizsga Igassuk aprólékosan vagy esetenként nagyvonalúan, hanem a kultúrházak környezetét is. A külsőre gondolok, használhatnám ezt a kifejezést is: a panorámára. Persze, ha már panorámát emlegetünk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy ezt a szót esztétikai gyönyörérzetünk kifejezésére, tehát „pozitív” előjellel szabad használnunk. Mert ahogy járjuk megyénk városait, falvait, megállapíthatjuk: igen kevés kultúrházat illethetünk a megtisztelő panoráma szóval. Sokan egyenesen pejorative értenék vagy gúnyolódásnak vennék, ha az ő kultúrházuk panorámáját emlegetnénk. Mert hiszen... Szinte unásig hangoztattuk már, de úgy érezzük, mégis állandóan hangoztatnunk kell ezt: a környezet hatással van az emberre; nemesítheti, gyönyörködtetheti, ízlését, szépérzékét fejlesztheti, de — rombolhatja is. Van megyénkben néhány olyan kultúr- ház, amely külső környezetével a művelődés templomának áhítatát árasztja, például Körösla- dányban. Nyári csendéletnek is szép, hogy az épület előtt a halkan susogó lombok alatt kényelmes pádon könyvet lapozgatva ülnek fiatalok, öregek. Jó a csönd, szépek a virágok, az embernek rögtön kedve támad belépni az épületbe is. Ezt mondhatjuk el a gyulai művelődési otthonról is, s a közvetlen közelében levő könyvtár épületéről. Sajnos azonban, vannak olyan kultúrintézményeink is, amelyeket az ember — amikor megpillantja külsejét — legszívesebben messziről, nagy ívben kikerülne. Omladozó vakolat, idejét múlt, eső verte, fakó plakátok (ahogy a zord vagy enyhe szél félig letépett állapotban lebegteti), gondozatlan tér, és helyesírási hibákkal tarkított, ízléstelen, kézzel rajzolt plakátok. Az sem ritka, hogy az udvaron kimustrált, széttöredezett bútordarabok üzennek hadat a jó ízlésnek, és a szépérzéknek. Minek sorolnánk fél azt a jó néhány ilyen külsővel dekorált fcultúr- házat, hiszen akinek inge — reméljük —, úgyis magára veszi, mert hogyan akar ízlést fejleszteni az a művelődési otthon, amely mór külsejével, s a falain kívüli ízléstelenséggel, elhanyagoltságával ötlik az ember szemébe. Lehet-e bizodalma a betérni akaró, művelődni vágyó embernek az ilyen intézmények belső tartalmi munkájához. Re-' mélheti-e azt, hogy a hétköznapi nehéz munka adta fizikai fáradtság után lelkileg felüdülhet ős szelleme is megkapja azt, ami minden embernek jár nálunk. Nem lehet bizodalma; nem nemesedhet ilyen környezetben senki sem. Olyan szépek új művelődési otthonaink: csillognak- villognak, ragyognak a tiszta- ságtói! Vigyázzunk rájuk, becsüljük meg őket, s külső környezetüket tegyük vonzóvá, tisztává. Hiszen így reménykedhetünk abban, hogy az emberek érdeklődése még jobban fokozódik a tanulás és az értékes szórakozás iránt Temyák Ferenc A fiatal Kossuth kora és Békés megye haladó reformerei A‘ Bűnügyi rovatunk jelenti A gyulai városi-járási rendőr- kapitányság garázdaság bűntette miatt eljárást indított Szabó Tivadar dobozi lakos ellen, aki január 1-én a dobozi kisvendéglőben verekedést kezdeményezett, majd a vendéglő berendezésében kárt okozott. • » * Előzetes letartóztatásba helyezte Orosházán a rendőrség Varga István '32 éves foglalkozás nélküli tótkomlósi lakost, mert még októberben Jakatfel feszítés útján behatolt Oláh Antal nagykopáncs! lakos tanyájába és onnan 3200 forint készpénzt ellopott A bűn- cselekmény elkövetése után most derítette fel a rendőrség az „ismeretlen” tettest A vizsgálat szerint Varga István más bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítható. • • • Büntető eljárás indult Szarvason Holecska Zoltán 26 éves cs^ baosűdi lakos ellen betöréses lopás kísérletének bűntette miatt Holecska a múlt év végén a helyi önkiszolgáló bolt raktárának ablakát kifeszítette és behatolt a helyiségbe. A közelben levő járókelők azonban észrevették, értesítették a- rendőrséget, s így közösen sikerült elfogni a tettest • • * A szeghalmi járási kapitányság büntető eljárást indított lopás bűntettének alapos gyanúja miatt Balogh Lajos 32 éves szeghalmi lakos ellen, aki a helyi Petőfi Termelőszövetkezettől 320 kilogramm zabot, különböző faanyagokat és egyéb használati tárgyakat lopott el. * * * Előzetes letartóztatás mellett indított eljárást a békéscsabai városi rendőrkapitányság Sarkadi Sándor 23 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű békéscsabai lakos ellen, mert december Tótkomlóson és más községekben megszorul tságra hivatkozva, gépkocsijavításra, valamint egyéb tárgyak beszerzésére kért kölcsön 90—100 forintos összegeket Kerekes György 46 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű nagyéri lakos. A hiszékeny embereknek azt ígérte, hogy a pénzt postán visszaküldi, ezt azonban elmulasztotta. Alapos a gyanú, hogy az eddig ismert eseteken kívül Kerekes másokat is becsapott, amiért kéri az orosházi járási-városi rendőrkapitányság, hogy a károsultak telefonon, levélben vagy személyesen jelentsék ezt a bűnügyi alosztályon. z Akadémiai Kiadó posztumusz műként jelentette meg Barta Istvánnak, a Történet- tudományi Intézet kevéssel ezelőtt elhunyt kutatójának A fiatal Kossuth című doktori disz- szertáció-részletét. A mi mai gyorsan változó világunkban — amikor társadalmi J rétegeket emészt fel a koihó, mások új foglalkozási területekre nyomulva élnek változott feltételék között; a tegnap új társadalmi képlete, új elve, gyakorlata ma már régi, mechanikus — különösen érdekfeszítő ez a könyv. A másfélszázaddal ezelőtt zajlott változások fő sodrába került egyéniségek tömegméretű színpadát figyelve felkiált az ember: No, lám, így történt akkor is! Magyarországon az 1820-as években a polgári átalakulás megvalósítása, a tőkés fejlődés feudális gátjainak a ledöntése a a soron következő történelmi feladat, ez az igény jellemzi a rohamosan hódító korszellem tartalmát. Az útmutatást ekkor a kor legjobbjai számára a liberalizmus tanításai adták meg, ezek ötvöződtek a sajátos hazai társadalmi-gazdasági valóság tapasztalataival, s így lettek alkalmasak arra, hogy a társadalom polgári átalakításéhoz Magyarországon is zsinórmértékül szolgáljanak. A liberalizmusnak megvolt a sajátos politikai és gazdasági tartalma, mint irányvonal egy-egy országban a belső teendők számára. T ehát Kossuth sem kész ideológiai fegyverzetben lépett a történelem színpadára, hanem a kor szükségleteit ismerte fel fokozatosan az események sodrában; némelyeket előbb, mint sokan mások, de éppen az emelte fel, hogy azt öntötte formába, alkalmazta az a^ptt viszonyokra, amit a kor követelt. Menet közben formálódott önmaga is a rendi-nemesiből polgári reformerré, miköáben vele együtt a rétegek is átértékelték gondolkodásukat. Tartogat számunkra Barta könyve egy másik érdekességet is, nevezetesen azt a párhuzamot, amelyre törekszik a Zemplén megyei események bemutatása közben. Lehetővé teszi a kor Békés megyéje helyzetének érzékelését, szerepének felmérését. örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy ebben az összefüggésben tallózzunk ä sorokban. Különösen az 1831. évi északkelet-magyarországi koleralázadás néven emlegetett jobbágyfelAz orvostudomány szerepe az igazságszolgáltatásban — TIT-előadAa az Értelmiségi klubban A egyik kriminalisztika korunk legizgalmasabb tudományága. A tudományos ismeretterjesztés tematikáiban is egyre nagyobb teret kap, s érdekes beszámolók, előadások hangzanak el ezzel kapcsolatosan. Az orvostudomány szerepe az igazságszolgáltatásban címmel Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában január 11-én este 7 órai kezdettel két fővárosi tudós tart érdekesnek ígérkező előadást. Dr. Kiss Lajos igazságügyi orvosszakértő és dr. Székely János, az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársa a bűnüldözés történetének számos izgalmas epizód Az előadást a TIT megyei szervezetének egészségügyi és jogi szakosztálya rendezi. kelés hozta közelebb a zempléni j ellenzéki baráti kört. A Sárospatakon tanult fiatal Lónyay Gábor deregnyői uradalmának gazdatisztjétől kapott olyan értesítést, amely szerint még a jobban fizetett udvari cselédei is inkább a felkelőkhöz húztak, mint az urasághoz, a falu bíróját, aki az urasági hajdúkkal őrzött kastélyba menekült, a vasvilfás jobbágyok még ott 'is halálra keresték, a gazdatiszt lovait befogták, azokkal kocsiztak és közben kiabálták: „Hajtsd, többé nem az uradé, hanem a falu lova, nincs többé sem földesúr, sem vármegye.” . D e sok olyan megye létezett már 1830 körül, amelyben a zemplénihez hasonló ellenzéki csoport működött. A Szatmár megyei Wesselényi Miklós és Kölcsey Ferenc vezette haladó reformer csoport tevékenységét ismerjük. Hasonló szellemben tömörül az ifjúság Biharban Beöthy Ödön, Pest megyében Ráday Gedeon, Fáy András, Szentkirályi Móric, Zalában Deák Ferenc, Tolnában Bezerédy Istvánt a Madarász-testvérek köré, Temősben Vukovics Sebő köré. A Békés megyei reformpárti ifjúság Csépányi Tamás, Novák Antal és Szombathelyi Antal körül gyülekezett. Mindhárom képviselő volt az 1832—36. évi országgyűlésen. Szombathelyi Antalt az alispán székében találta az 1848. március 15—i forradalom. Az 1843-ban elhunyt Novák Antal is betöltötte ezt a tisztet. A köréjük tömörült ifjak közül Tormássy János jurátust ismerjük. Részt vett Pozsonyban a forradalmi demokrata ifjak Tár- salkodási Egyletének munkájában, ő is sokszorosította Kossuth Országgyűlési Tudósításainak számait, majd emiatt börtönt ült. A forradalom országgyűlésében ő képviselte Békés megyét Tomcsá- nyi Józseffel együtt, ő ismertette 1848. március 22-én a gyulai népközgyűlésen a pesti forradalom és a pozsonyi országgyűlés eseményeit. Az 1831. évi felvidéki jobbágy' felkelés kettős irányban hatott a legtöbb megyében, voltak, akik belátták ugyan a jobbágyok helyzetének tarthatatlanságát, de végkövetkeztetésük reakcióba torkollt: az esedékes országgyűlés összehívását ellenezték, követelték a felkelt parasztokkal együttérző nemesi származásúak paraszti sorba süllyesztését. Mások az országgyűlés elhalasztása ellen tiltakoztak és reformokat sürgettek. Deák Ferenc — zalai nemes — Vörösmarty Mihálynak írt levele fejezi ki az utóbbiak hangulatát: „Lesz-e országgyűlés és mikor?—és mi jót vagy rosszat szül hazánkra?” — ezen kérdések nálunk minden gondolkodni tudó és merő elmét foglalatoskodtat- nak. Némelyek makacsak az arisztokráciának megrögzött jussai mellett, s inkább akarnak 9 | millió embert nyomorúságban látni, mint előjogaikon csorbulást 1 engedni, mások a zempléni eseKöltözik a csemegebolt Furcsa kirakodásra figyeltek fel a járókelők a hét elején Békéscsabán, a Szabadság téren. Munkások jelentek meg és vásári bódékra emlékeztető kis épületek összeállításához kezdtek. Huszár Ferenc, a csemegebolt vezetője adott tájékoztatást az építkezésről: — Boltunk mér nem felel meg a követelményeknek — mondotta többek között —, szükség van arra. igénybe s természetesen gondolnunk kellett arra, hogy ezalatt is él tudjuk látni vásárlóinkat a szükséges árukkal. így vetődött fel az ötlet, amelyet most valósítunk meg, hogy kiköltözünk erre az időre ezekbe a kis pavilonokba. Ötöj állítunk fél s mindegyikben két villanymelegítő segíti eladóinknak elviselni a tél hidegét. Bízunk abban, hogy kedves vevőink ezután is megtalálják 27-én délután a Csa^-étteremből jaj(- elevenítik fel, amelyekben arra, hagy átépítsék és a város j nálunk azokat a cikkeket, ameellopta Szilágyi Gábor budapesti ^ orvostudományé volt á dön- egy olyan korszerű csemegebolt- lyekre szükségük van, s a nyár Wt^z^héterTlevőSZsebrádiót. X tő szó a tettes személyének ki- tál legyen gazdagabb, amely ki- Ki’~f sértettnek ezzel 2600 forintos kárt j derítésében vagy' egyáltalán a elégíti az igényeket. Ez a munka tbrerut |bűneset megállapításában, | legkevesebb négy hónapot vesz elején mindnyájan birtokunkba vehetjük az újjáalakított önkiszolgáló boltot. teken úgy megrémültek, hogy most mindent elvállalnának és többet is, mint erejök elbír, rettegést mutatnak, sokszor mesékkel ijesztgetik egymást, s ezáltal még többet ártanak, mert félni lehet, hogy az ilyes rettegésből arany várakat épít a köznép.” B ékés megye közgyűlése az országgyűlés elhalasztása ellen tiltakozott a híressé vált feliratában, rámutatott arra, hogy az adózó nép állapota méltatlan a szabadelvű század szelleméhez, ezen segíteni kell, ha az ország nem akar újabb válságos időket megélni. Az országgyűlést egybehívta az uralkodó, a követeknek adandó megyei utasítások radikalizálása tekintetében igen fontos szerepet játszott a Zemplén, a. Temes. a Szatmár és a Békés megyei ifjúsági csoport. Ezek már a népképviselet _ napirendre tűzését kérték az országgyűlésre induló megyei követektől. Békés megye ifjúsága is ott található azok sorában, akik az 1832. évi országgyűlés kezdé.e előtt követelték az országgyűlés reformját: költözzék az ország- gyűlés- Pestre és szorítsák ki a felső tábláról az uralkodó iránt vakon hűséget tanúsító idegen hercegeket, grófokat, illetve bárókat. A Békés megyei közgyűlés is kimondta: Ezek után országgyűléseinken magyarul nem tudó s nem beszélő tagokat képzelni sem akarunk; s ez az idegenhercegeknek szólt. Az előkészületek időszakában tűnt fel a Helytartótanács átszervezésének kérdése. Számos megye, köztük Békés is követelte, hogy a Helytartótanács a minisztérium szerepét töltse be. Békés megye külön követelése volt, hogy a gazdasági ügyeket vivő Kamara olvadjon be a Helytartótanácsba, s tagjai felelősséggel tartozzanak minden intézkedésükért az országgyűlésnek. A munkába kezdett országgyűlés nem sok örömet hozott Kossuth számára. Három megjelenésre kötelezett bárót helyettesítő követeként tartózkodott a Pozsony i diétán, amelynek huzavonája lehangolta. Miközben szorgalmasan készítette a beszámolókat megbízói számára, szerkesztette a maga tervezte röpújságot, az Országgyűlési Tudósításokat, amelynek gyorsabb előállítása érdekében Bécsben vásárolt kőnyomatos gépet. Az első számban az 1832. december 19—27-ig terjedő időszakban elhangzott reformer, haladó beállítottságú felszólalásokat jegyezte fel. így került abba 1833. január 25-e. Kossuth a már lezárt tudósítás végére írta oda hevenyében a nagy hírt: 35 megye van a szabad adós-vevés mellett, s csak 14 ellene; a ’miként’ még há'.ra van. de a jog győzedelmes fénnyel lép elő! — A győzedelmes fény nyel előlépő jog a paraszt birtokképességének évszázadok óta tagadott elve volt. Az országgyűlés eme első döntését még más is követte ebben a tárgyban a következő években. (E döntések szellemében szövegeztók meg a békéscsabai jobbágyság pénzzel megváltott felszabadulását hozó 1845. október 24-i szerződését.) A Békés megyei követek az 1833. január 25-i döntést csak első lépésnek tekintették a jobbágyság gyors ütemű szabadulása útján, összesen kilenc megye követei tettek ilyen nyilatkozatot a Békés megyeiekkel együtt Sajnáljuk, hogy ezzel nyoma veszett e könyvben megyénk nevének. Nyilvánvaló, nem merült ki szerepe ezzel a polgári-nemzeti reformpolitikáért folytatót; küzdelem-ben. H asznos, tanulságot kínáló Barta István könyve. Megrajzolja a Békés megyei kutatás egyik fehér foltját, az agitáció számára tanulságokat kínáló re- , formkort. i Dr. Virágh Ferenc