Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
1063° Januar 33L 3 Kenu Hamarosan befejezik a szeghalmi járási tbc-kórház fürdőhelyiségeinek korszerűsítését. Az újjávarázsolt férfi fürdő szobákat már használják a betegek. A női fürdőhelyiségek falát fajanszcsempével borítják.. , ’ Fotó: Esztergáily •• üzemelnek a mutrágyaszóró gépek az okányi határban Az okányi Alkotmány Tsz 2100 katasztrális hold gabonavetésére január 22- én kezdték meg a műtrágyaszórást.- Jelenleg a 34 %-os hatóanyagú ammóniumszul- fát szórásához fogtak hozzá, melyből 100 kilogramm jut minden hold gabonára. Ez ideig közel 300 holdat szórtak be három traktorral és szórógéppel. A táblákra megszervezték a folyamatos anyagkiszállítást és ha az időjárás nem romlik el, a gépek napi 80;—100 hold műtrágyázását tudják ellátni A Becsület-brigád Egj-lét éve még komoly gondokkal küzdött a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat Sok oka volt ennek, legfőképpen talán mégis a kellő szervezettség hiánya miatt. Tavaly már javulás mutatkozott, amit bizonyít, hogy az évek óta ismétlődő veszteségesség végre megszűnt és most már nyereségrészesedésre is lehet számítani. A vállalat eredménytelensége — tudjuk — a dolgozók szégyene is. Talán ez volt az oka annak, hogy eddig egy brigád sem tűzte célul a Szocialista cím elnyerését. Nemrég azonban a békéscsabai üzemiben fellelkesült az egyik brigád. — Ha a tavalyi mimikánk alapján jó eredményt értünk el, akkor tudunk még jobbat is. Rajtunk múlik — mondta Szarvas iászlóné az egyik termelési tanácskozáson és mindjárt be is jelentette, hogy a bambitöltő brigád elhatározta: versenyre kel a Szocialista címért. Becsületbrigád — éz az elnevezés tetszett mindenkinek. Talán azért is, mert azelőtt meglehetősen sok híja volt ebben az üzemben a becsületnek. Egyesek hanyag munkájukkal, nemtörődömségükkel károkat okoztak a Vállalatnak, régebben pedig anyagi visszaélések is történtek. Az intrika, a pletyka sem hiányzott, ami csak rontotta a fegyelmet, A brigádba mindössze öten tartoznak: Szarvas Lászlóné töltő, Balogh Tamásné üvegmosó, Valaoh Pálné koronazáró, Frank Mihály címkéző és Gajdács György ! ádázó. Képes-e egy ilyen maroknyi csapat arra, hogy megszilárdítsa azt a pozíciót, amit a vállalatnak végre sikerült elérnie? Ha csak a létszámot nézzük, nem, ha azonban a szilárd elhatározást és a jó példát, akkor igen. Mert a telepvezető maga is kérte a brigádba való felvételét, ami komoly erősítőit jelent. És most már a TMK meg a szállítórészleg sem akar szégyenben maradni. Követik a bambitöltők példáját. A Becsület-brigád tagjainak nincs sok tapasztalatuk a munkaversenyben, de azt máris észrevették, hogy megnőtt a tekintélyük, több szavuk van, mint azelőtt. — Időnként megállt a gép, szóltunk a telepvezetőnek, hogy hozassa rendibe. Azonnal teljesítette a kérésünket. Azelőtt hónapokig hiába vártunk — mondja Szarvas Lászlóné. De a dolgozók is hallgatnak rájuk. Ha valaki megfelej Ikezik magáról és fegyelmezetlenkedni próbál, bizony hamar megkapja a magáét A tekintélyre perszenem azzal tettek szert, hogy célul tűzték a Szocialista cím elnyerését, ha%em a munkájúkkal, magatartásukkal. Alakították, formálták a környeze lüket, elsősorban azonban önmagukkal szemben támasztottak követelményeket. Azóta senki nem késett, rend van a Javuló eredmények a kevermesi Lenin Tsz-ben Az „egy családra jutó évi jövedelem; 22 437 forint Megtartotta zárszámadö kül- löttközgyűlését a 6376 holdas kevermesi Lenin Tsz 1173 közös gazdája. Az egész évi jól szervezett és szorgalmas munkánál, az eredményei nagyon szépek. Többek között búzából holdanként 21,52 mázsás, cukorrépából 223 mázsás átlagtermést érték ÓL Szerződéses kötelezettségük alapján 207 vagon búzát, 938 vagon cukorrépát, -245 hízó marhát, 3001 hízott sertést, míg baromfiból, vágócsirkéből 28 ezer 995 és pulykából 9 ezer darabot értékesítettek. Nagy mennyiségben termelték * örköt, melyből 1 millió 806 ezer forint, kenderből, pedig 1 millió 858 ezer forint bevételük lett. A termelési eredmények alapún a tervezett 35 forint muraka- gységértók helyett most 42 forintot osztanak. Azonban, ha ehhez még hozzászámítjuk a ne- ayedes kukorica értékét, és a túlteljesítési prémiumot, úgy 49 forint 36 fillért jelent egy munkaegység. Ennek alapján az egy családra jutó évi jövedelem 22 zer 437 forintot tesz lei. Tovább növekedett a közé. vagyon is, mely jelenleg 47 millió 500 ezer forint. munkahelyükön, a címkék nincsenek elszórva, megvalósítottak néhány okos elgondolást a munkájuk megkönnyítésére és jelenősen csökkent az üvegtörés. És ami nemkülönben fontos még:. a politikai oktatáson mindnyájan részt vesznek és vállalták, hogy a szakszervezeti vezetőségválasztásra a helyiséget ők készítik elő. Csak azt teszik, amit a munkás becsület megkíván. Pásztor Béla Nem szenvedhetnek hiányt a járadékosok sem — Mi lesz velünk, járadékosokkal? — kérdezik mind gyakrabban azok az idős szövetkezeti gazdák, akik nem léptek elég korán a közös gazdaságba ahhoz, hogy az új rendelkezésnek megfelelően az ipari munkásokkal csaknem egyenlő összegű nyugdíjban részesüljenek. Mielőtt megpróbálnánk megnyugtató választ adni erre a kérdésre, ki kell mondanunk néhány nagy igazságot. Először ik azt, hogy a szövetkezeti mozgalom kibontakozása óta eltelt s az 1960-ig tartó lassú, hullámzó idő túl rövid volt ahhoz, hogy parasztságunk megfelelő nyugdíjalapot képezzen. Jelenleg is s még évekig is sok hiányzik ehhez. Miért vált lehetségessé mégis, hogy a szövetkezetekben 10 vagy annál több dolgos esztendőt eltöltött idős emberek ajtaján gond nélküli megélhetést biztosító nyugdíjösszeggel kopogtathatnak be havonta a postások? Azért, mert a társadalom, az állam megelőlegezte a szükséges anyagi alapot. A másik megcáfolhatatlan nagy igazság az, hogy a világ egyetlen országában, még szocialista országokban sem oldották meg a miénkhez hasonlóan a parasztság nyugdíjazását. Ezek az igazságok természetesen kevés Vigaszt adnak egyelőre a havi 260 forint járadékban részesülő idős szövetkezeti gazdáknak. Hangsúlyozzuk, hogy csak egyelőre. A szövetkezeti gazdák nyugdíjazásáról készülő rendelet végrehajtásának utasítása ugyanis kitér a járadékosok életkörülményeinek javítására is. Az adottságokat eddig is jól kihasználó és mind erei. ményesebben gazdálkodó szövetkezeteket az elmúlt években sem kellett nagyon biztatni arra, hogy gondoskodjanak az idős emberek megélhetéséről. Az erről szóló közgyűlési határozatokat abból a megfontolásból szavazták meg a még fiatal tagok és vezetők, hogy „mi is megöregszünk majd”. Ezután a rendelkezés és a gazdálkodás eredményességének hatására még jobban gondoskodnak szövetkezeteink a járadékosokról. De a nyugdíjra nem jogosultakról való gondoskodásnak van egy másik el nem feledhető és el nem hanyagolható forrása is; a családtagok segítsége. Az idős szülőkről való gondoskodást csaknem minden gyermek szent kötelességének tartotta még * régi világban is, amikor nemhogy állami segítség, nyugdíj, közösségi gondoskodás, de még megfelelő kereseti lehetőség sem volt. Az idős parasztszülők gyermekeinek mostani jólétéről nem kell különösebben beszélni, hiszen köztudott. Mindenesetre emlékeztetni kell őket szüleik iránti kötelezettségeikre. Azzal is, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban a családtagok, a hozzátartozók nélküli idős emberek életkörülményeinek javítására fordítsák a szociális és kulturális alap jó részét. A pénz és más anyagi juttatások mennyiségének megszavazásakor a közgyűlés figyelmeztesse a mind gondtalanabban élő családtagokat, hogy ne feledkezzenek meg, hanem gondoskodjanak ők is idős szüléikről. K. f. Nem csalódást, hanem megelégedést keltett a kamuti tsz-ek egyesülése Egy évvel ezelőtt egyesült a kamuti Kossuth, és a Béke Tsz. Az egyesülés előtt is és aztán is el-elröppentek az aggály fűtötte kérdések, hogy vajon jó lesz-e, érdemes lesz-e? Az egyesülés mellett nyomós érvelv szóltak. Többek között az, hogy az 1700 holdon gazdálkodó Kossuth Tsz- ben nagyon kevés volt a munkaerő, tagonként 15—16 hold föld jut megmunkálásra. A Békében viszont csak 5,5 hold. A másik érv az volt, hogy a Kossuth nem kapott komolyabb összegű beruházási hitelt, saját erőből pedig nem tudott építkezni. Nehézkes volt a vetésforgó kialakítása is. Legnagyobb gond pedig az, hogy földjei a kövesúttól távol feküdtek, s ezért az őszi betakarítással mindig csak késve tudtak megbirkózni. Gyorsan elröppent az egyesülést követő első esztendő. A most lezajlott zárszámadási közgyűlésen a kellemes csalódás öröme villant mindenkinek az arcán. Azr egy évvel korábbi 16,5 mázsa búza helyett 16 mázsát, 42 mázsa kender helyett 46 mázsát, 200 mázsa cukorrépa helyett 242 mázsát takarítottak be holdanként, hogy csak ,a jelentősebb növényeket említsük. A tervezett 24,5 milliós bruttó jövedelem 26,7 millió forintra kerekedett, a 15,8 millió forintos osztható jövedelem pedig 17,2 millióra. Az egyesülés előtt a két szövetloezetben átlag 10 400 forint jövedelem jutott lolgozó tagonként, most pedig 22 zer 700 forint. A korábbinál jóval eredményesebb gazdálkodást sok összehasonlító számmal példázhatnánk még. Ezek helyett foglalkozzunk inkább az idei elképzelésekkel, tervekkel. Legsürgősebb tennivalóként az állattenyésztés színvonalának, létszámának növelés© jelentkezik a szövetkezetben. Az elmúlt évben ugyan 200 literrel növekedett a tehenenkénti tejhozam, de még így is csak 2200 az évi fejési átlag. Ennek legfőbb oka a száj- és körömfájás kihatásaival és a későn kezdett kiselejtezéssel magyarázható. A kamuti szövetkezetek ugyanis szinte sohasem ' és tavaly sem szenvedtek takar- mányhiányban. Mi több, felesleges mennyiséggel js rendelkeznek, s a tehenek is inkább túltápláltak. Nos, elsősorban a nagyobb hozamú állomány kialakítására törekszenek. Tavaly már kiselejteztek 150 tehenet és ezek helyett ötvenet vásárlásból, százat pedig saját tenyésztésből állítottak be. A sertésállománynál nincs különösebb gond, tenyészkocáiktól bőven meg tudják hizlalni évente a 2750—3000 sertést. Tavaly hízó marhából, hízott sei’tésből és baromfiból 100 holdanként. 97 mázsa húst értékesítettek. Ez nem rossz arány, de sokkal jobb is lehetne. A szövetkezet vezetői törekszenek is a nagyobb húsmennyiség értékesítésére. Az év végére 1100-ra akarják növelni a jelenlegi 850-ből álló szarvasmarhaállományt. Ehhez jelenleg csak 900 férőhei rendelkeznek. Beruházási hitelt ugyan nem kapnak, de azért segítenek magukon, ráadásul az eddigi szokások megfordításával. Köztudott, hogy a hirtelen jelentkezett lakásigények kielégítése végett több helyütt lakásnak alakították át az arra alkalmas istállókat. A kamuti Béke Tsz- mO'St eddigi lakásokat, főleg volt cselédlakásokat alakít át istállónak, emellett pedig téliesíti, korszerűsíti év végéig a három szerfás istállót. . fi. I. Öregek ‘ iélesiil Sarkadon Sarkadon mintegy 25—30 olyan idős férfi és nő él. akik számára szükséges lenne napközis elhelyezés, ahol az étkeztetésükről is gondoskodnának. Legtöbben közülük szociális segélyben részesülnek és koruk meghaladja, a 60—65 évet. tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottsága már előbb is szorgalmazta ennek megoldását, de nem állt rendelkezésre megfelelő helyiség. Amióta a járás megszűnt, több középület felszabadult, ezért a községi tanács január 25-i ülésén megbízták a végrehajtó bizottságot, hogy legkésőbb őszig hozza létre az öregek napközi otthonát. 17596776
