Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1M3. január L 3 Vasárnap Export vagy csomagolási felár A gazdasági és a politikai helyzet kedvező a termelőszövetkezetek zárszámadására Interjú Csatári Bélával, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Az 1966-os esztendő az átlagosnál több és na­gyobb gazdasági feladat elé állította Békés me­gye termelőszövetkezeteit. A téli, árvíz, a kora tavaszi balvíz igán jelentős terméskiesést oko­zott. A gyors és hatékony intézkedéseknek tu­lajdonítható, hogy a víznyomás miatt csak 40 millió forint körüli termelési érték veszett kár­ba. Jórészt a csapadékos időjárás miatt 170 ezer hold szántás maradt ez év tavaszára. Néhány időszerű mezőgazdasági munka is elhúzódott. Ilyen gazdasági előzmények után milyen zár­számadási eredmény várható a termelőszövetke­zetekben? Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre kér­tünk választ Csatári Bélától, a megyei tanács vb elnökhelyettesétőL — Az 1966-os év első felében ben sem adott az ország ellátá­sára és exportra. Ez az eredmény egy ben azt is jeleníti, hogy gazda­Több vállalat figyelemre méltó gyakorlatot vezetett be. Az ex­portminőségű és a valójában exportra kerülő áru után felárat fizet a termelőknek. Az anyagi ösztönzésnek ez a módja ked­vezően hat a termelés színvona­lának növelésére. Elsősorban exportminőségű áru előállításá­ra serkent. Ennek különös je­lentősége van manapság, amikor egyik legfontosabb feladat a központi készletek növelése. Természetesen ezzel együtt nö­vekszik a termelőszövetkezetek bevétele, szaporodik a pénz a banki számlán, jut belőle a kü­lönféle alapokra, így a termelő­újabb termelési rekordot ért el. Míg a múlt esztendőben 54 mil­lió 200 ezer forint volt az itt tartósított áruk teljes termelési értéke, az idén 73 millió. A tava­lyi 11 millió 200 ezer forintos nyereség helyett ebben az évben 14 millió 800 ezret értek el. Mindezt annak ellenére, hogy új és munkaigényesebb cikkeket gyártottak, mint az előző eszten­dőben. A múlt évben 197 vagonnal exportáltak (szocialista és 107 va­gonnal kapitalista országokba. Az idén 189 vagon árut küldtek a szocialista megrendelőknek és 234 vagonnal kapitalista orszá­gokba. Legtöbbet zöldbabból tar­tósítottak, 136 vagonnal és zöld­borsóból 106 vagonnal. A tava­lyinál mintegy 10 vagonnal töb­bet, összesen 16 vagon szamócát exportáltak és igen nagy sikere volt a meggynek, melyből a ter­vezett két vagon helyett 22-vel vettek át a megrendelők. Mint az üzem vezetői tájékoztattak minket, a piros gyümölcsök a legjobb „devizateremtőH áruk. Szívesen vásárolják őket nyuga­ton. Több újfajta cikket is gyártot­tak az idén. A legnagyobb sikere a petrezselyem zöldjének volt, tartozik: a sokat reklámozott .gaz­dasági csoda” és prosperitás vé­ge, s hogy ez a gazdasági vísz- szaesés politikai válságban rob­bant ki. A nyugati kormányvál­ságok közül elsősorban az Er- hard-kormány bukását kell ki­emelnünk és a kereszténydemok­rata—szoedem nagykoalíció létre­jöttét Az új Kiesinger—Brandt- féle kabinet az elavult adenau- eri koncepció helyett új kezde­ményezéseket igér. Azonban csak a tények adhatnak választ arra, vajon a Washingtonnak hűséget ígérő, Párizsnak baráti jobbot nyújtó és a szocialista országok felé reális közeledést hangoztató nyugatnémet kormány merre lép majd igazán. A Szovjetunió és a szocialista országok a tettek mezején igye­keztek érvényesülést szerezni a békés egymás mellett élés po­litikájának, s támogatni a viet­nami nép harcát, leleplezni és el­szigetelni az Egyesült Államok agresszív politikáját. Januárban az India és Pakisztán közötti bé­kéhez vezető taskenti tanácsko­zásokkal a szovjet kormány olyan tekintélyt és előnyt szerzett a nemzetközi diplomáciában, amely­nek hatása azóta is érződik. A „tas­kenti szellem” jegyében fáradozott a Szovjetunió annak érdekében, hogy tovább erősítse a baráti szálakat szomszédaival. Az esztendő legnagyobb diplo­máciai utazásai is a szovjet kor­mány lépéseihez kapcsolód".ak: a nyáron De Gaulle elnök tett eredményes látogatást szovjet földön, az év végén pedig Ko­szigin miniszterelnök Párizsban már a moszkvai megállapodások szövetkezeti gazdák közösből származó jövedelmére is. Csakhogy nem mindegyik vál­lalat követi ezt a gyakorlatot. A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja az export­minőségű zöldség után nem ex- portfelárat fizet, hanem csoma­golási díjat. Következésképpen a csomagolási díj a csomagolásra, nem pedig az exportminőségű termékek előállítására ösztönöz. Mi a fontos végeredményben? Elsősorban az exportminőségű áru megtermelése, hogy legyen mit exportra csomagolni. Vagyis elsősorban erre kellene ösztönöz­nie a MÉK-nek is. —sik. melyből három vagonnal kelt el. Ezt a tartósított árut kizárólag a Békéscsabai Hű'íőházban gyárt­ják, az itteni TMK-dolgozók ál­tal kivitelezett újított osztályozó­gép segítségével. Nagy sikere volt az úgynevezett kézzel hegyezett extra zöldbabnak, melyhez egv- forma vastagságú, hosszméretű és teljesen egyenes zöldbabot használnak fel. Ugyancsak külön­legesség a folyamatos gyorsfa­gyasztással készült, karikára vá­gott uborkasaláta alapanyaga. Már csak ecetbe kell tenni, íze­síteni és fogyasztható. Az úgy­nevezett pasztemákkocka több mint tíz vagonnal kelt el. Kísérletképpen zöld- és para­dicsompaprika kockát is készí­tették, valamint úgynevezett an­gol vegyesfőzeléket. A jövő esztendőben már na­gyobb mennyiségiben gyártják majd az idén kikísérletezett új cikkeket. Bizonyára szükség is lesz rá, hiszen o világ különböző tájain nagy előszeretettel fo­gyasztják a Békéscsabán tartósí­tott zöldségféléket, gyümölcsöket. A legnagyobb megrendelők közé tartozik az NDK, Csehszlovákia, Svédország, az NSZK, Ausztria, ről folytatott eszmecserét. A bé­kés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítását segítet­te Koszigin decemberi törökor­szági látogatása is. De az Egye­sült Nemzetek Szervezete idei, XXI. közigyűlésén is sikerült po­zitív határozatokat elfogadtatni — mindenekelőtt a szocialista országok, valamint a népek sza­badságáért határozottan fellépő fiatal ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok erőfeszítései­nek eredményeként. 1966 egyik fontos eredménye, hogy a világiban ma olyan lég­kör alakult ki, amely kedvező a nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról szóló szerződés megkötéseié. Fontos lépés történt az ENSZ-ben a vi­lágűrben való nemzetközi együtt­működés fejlesztésére is — 1967 feladata, hogy az ENSZ-közgyű- lésen elfogadott előremutató dön­tések valóra váljanak. H a a most véget ért esztendő nem is hozott látványos előretolódást, sőt a jelenlegi kí­nai vezetők helytelen politikája, és az Afrikában végbement neo- kolonialista puccsok bizonyos mér­tékig gátolják az előrehaladást — 1966-ban a szocialista világrer * szer országai politikai, katonai és gazdasági téren egyaránt tovább erősödtek, s ezzel együtt azok­nak az erőknek befolyása, ame lyek képesek meg akadályozni eg. új világháború kirobbantását. (S. T.) ért jelentős természeti csapások mennyiben gátolták a termelési terv célkitűzéseinek megvalósí­tását a termelőszövetkezetek­ben? — Pártunk Központi. Bizottsága egy évvel ezelőtt határozatban rögzítette az 1966. évre szóló ter­melési feladatokat. A kormány ennek alapján több mezőgazda­sági termék felvásárlási árát nö­velte. Júliusban újabb kormány­intézkedés látott napvilágot, amely elsősorban a szövetkezeti családok szociális ellátásán javí­tott. Legutóbb a IX. kongresszu­son került szóba a mezőgazdaság­ban dolgozók helyzete. A kong­resszus újabb határozatot foga­dott el a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben dolgozók élet­körülményeinek javítására. Ezek a párthatározatok rövid és hosszú távra egyaránt megszabták az emberről való gondoskodást. A termelés javítására és aszo­ciális ellátás növelésére 1966-ban tett intézkedések összességében kedvezően befolyásolták a szövet­kezeti gazdálkodást. Az emberek általában nagy szorgalommal dolgoztaik. Csakis ennek tudható be, hogy az év első felében je­lentkező természeti csapások nem károsították olyan mértékben a tsz-ék bevételeit, mint ahogyan annak idején ezeket helyenként számításba vették. Gazdasági eredményeink a ter­mészeti csapások ellenére is ki- eméllkedőék. Tavasszal 130 ezer holdat borított belvíz. Ennek igen jelentős része őszi vetésen húzó­dott. Csaknem 20 ezer holdon ki­pusztult, és több tízezer holdon megritkult az állomány. Ha a szö­vetkezeti vezetők és gazdák nem lettek volna lésein és nem olyan szorgalommal küzdöttek volna a vízkár elhárításán, amint'azt ta­pasztaltuk is, minden bizonny al a tervezettnél nem 1500, hanem en­nél jóval több kenyérgabonával került volna kevesebb a termény- felvásárló magtáraiba. A népgazdaság ezer vagon vá­góbaromfit várt Békésiből. Ilyen 1 magas követelményt még egyik Esztendőben sem állított a megye elé. (A tavalyi felvásárlás ered­ménye 850 vagon volt.) A vágó­baromfi értékesítésében december 31-ig 930—940 vagonos teljesítés várható. Ez a tavalyi eredménynél 10 százalékkal jobb! Hízott ser­tésből 263—264 ezret vásárol fel az állatforgalmi. A megye ennyi hízott sertést még egyik esztendő­Az év utolsó negyedében 10 millió forint gépvásárlási hitel­lel örvendeztette meg a Föld­művelésügyi Minisztérium me­gyénk termelőszövetkezeteit. A gépek vásárlását a termelőszö­vetkezetek december 31-ig az előbb említett hitelből befejez­lek. Kombájnokat, traktorokat és munkaeszközöket vettek át az AGROKER Békés megyei vállalatától. ságaink túljutottak a száj- és kö­römfájás utóhatásán is. A hízott marha felvásárlási árának kilónkénti 3 forintos nö­velése kedvezően hatott a terme­lésre. Az élelmesebb szövetkeze­tek kihasználták a felvásárlási árnövekedést. A szomszédos me­gyékből 2500—3000 hizlalásra al­kalmas növendékmarhát vásá­roltak. Így az értékesítésre terve­zett 31 ezer hízott marha helyett 32—33 ezer felvásárlására kerül­het sor. Tejből 5 millió literrel, napraforgóból 340 vagonnal, cu­korrépából 5—6 ezer vagonnal került több a központi készlet­be, mint arra év elején számol­tunk. Az 1966. évi gazdálkodás pozitív eredményeit, negatív tényezőit egybevetve, meggyőződésem, hogy a lehetőségek kihasználásával 1966 végén minden tekintetben eredményes gazdasági évről ad­hatnak számot a termelőszövet­kezetek. — Azok az intézkedések, me­lyek év közben a gazdaságirá­nyítás új módszerének előkészí­tésére irányultak, hogyan érin­tik a termelőszövetkezeteket? — A gép- és eszközamortizációs alap megteremtése jó hatással voit a közős gazdaságok önállósá­gának, a vezetésben dolgozók fe­lelősségének továbbfokozására. 1967. január 1-től az építőanyag kivételével megszűnik az eddigi központi készletgazdálkodás. Ez a tény bizonyára tovább növeli a szövetkezetek anyagi, pénzügyi fegyelmét. Ez egyben azt is jelenti, hogy műtrágyához, géphez keres­kedelmi forgalom útján jutnak a gazdaságok. Január elsejével minden gazda­ságban meg kell teremteni az épülebamartázációs alapot. Ez igen jelentős feladat elé áhította volna a szövetkezetékeit, ha időközben a Földművelésügyi és a Pénzügy­minisztérium nem vizsgálja felül a korábbi hitelpolitikát. Az 1965 decemberi hitelállomány 50 százaléka 1966. december 31-ig törlésre kerül. Lényegében fede­zet nélküli hitelről van szó. Me­gyénkben a 160 tsz közül mindösz- sze 25 gazdaságot nem érint ez az intézkedés. A fennmaradó tarto­zást minden gazdaságnak 1973-ig vissza kéll fizetnie. A hitelrende­zés útján felszabadult összegből alakítják ki a szövetkezeti épület- amortizáoiós alapot. A pártkongresszus állást foglalt A jövő esztendőre új traktort ígér a külkereskedelem. A DT—75-ös lánctalpas gép forga­lomba kerül. Megyénk termelő- szövetkezetei 1967-ben cukor­répabetakarító gépeket kap­nak. Ezek csehszlovák gyártmá­nyúak. összesen 14 cukorrépa­kombájn kerül a közös gazda­ságokba. Trágyamarkolóból, ve­tőgépből, ekéből, szalmabálázó­ból kielégítő ellátottság várha­tó. a szövetkezeti földtulajdon kiala­kításával kapcsolatban. A jövő év első félében összeülő tsz-kongresz- szuson megvitatásra kerül maid az új tsz-törvény. Ebben helyet kap a földtulajdonjogot szabá­lyozó törvénytervezet is. A gyengén gazdálkodó tísz-ék gazdasági erősítésére tett megyei intézkedések jónak bizonyultak. Meg kell azonban említenem, hogy néhány szövetkezet nem csupán a természeti tényezők . miatt gazdálkodik mérleghiányo- san. Megvizsgáltunk több ilyer^ gazdaságot, és arra a meggy ötö-' désre jutottunk, hogy a ternvl A szeti tényezőkkel sajnos, páros^^í| a vezetés nem kellő hozzáértése^^* Bizonyos értelemben ez az egye­düli tényező, amelyik megyénk­ben nehezíti a zárszámadás körül­ményeit. Összegezésként elmondhatom, . hogy a termelőszövetkezetek gaz- ' dálkodásának, önállóságának nö­velésére, segítésére tett központi intézkedések a helyi politikai és gazdasági aktivitás fokozódásá­hoz vezettek. (Ismeretesek a IX kongresszus tiszteletére tett mun- . kafelajánlások.) Növelte a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás biz­tonságát az is, hogy 1966-ban a tsz-ek 85 százaléka jobb fizetőké­pességgel rendelkezett, mint 1965- ben. Így a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet minden eddigi­nél kedvezőbb a termelőszövetke­zetek zárszámadására. — 1967-ben milyen termelési és értékesítési feladatok előtt állnak közös gazdaságaink? — Az 1967-es esztendő több ok­ból is igen jelentős. A harmadik ötéves terv második esztendejében nagyobbak a termelési követeimé- I nyék, mint korábban. Másrészt az j új gazdasági mechanizmus bevtte— zetésének előkészítését év végéig l be kell fejeznünk. A megye főbb termeléspolitikai céljai: a gazda-, sági szervező és gyakorlati mun­ka hatékonyságának növelése, a gazdasági előrehaladás biztosítása. A járási, városi tanácselnök­helyettesek, osztályvezetők és pártmunkások legutóbbi tanács­kozásán arról beszéltünk, hogy a vezetésben dolgozók teljes figyel­müket a termeléssel kapcsolatos főbb célkitűzések megvalósításé­ra fordítsák. A párt IX. kongresszusán sok­szor szóba került a központi kész­letek növelése. A jövő év terme­lésszervezésével kapcsolatos ed­digi intézkedések is elsősorban ilyen irányban hatnak. Ezt azért említem, mert a lakosság ellátása, a népgazdaság pénzügyi egyensú­lyának tartása, a feldolgozó üze­mek nyersanyagellátása, nem utolsósorban a helyi és a népgaz­dasági tartalékok képzése egyre fokozottabban kerül előtérbe. Termeléspolitikai céljaink kö­zül legfontosabbak: a kenyérga­bona- és a takarmánytermesztés­ben elért eredmények növelése, a vágósertés, a hízott marha és a nagy testű baromfik tartásának, nevelésének továbbfokozása, a zöldségtermesztés bővítése, né­hány fontosabb ipari és kereske­delmi növény népgazdasági igény­hez mért termelése, s ezekkel pár­huzamosan a gyenge tsz-ek gaz- ' dálkodásának erősítése — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Csatári élvtárs. Dupsi Károly Nem hiába „árulnak petrezselymet" Valutánk: a piros gyümölcs A Békéscsabai Hűtőlház az idén Finnország és Anglia. v. J. kereteinek kitöltéséről, az együtt­működés sokoldalú kiterjesztésé­Űj gépek és eszközök a mezőgazdaságnak Több felszerelési tárgyból kielégítő ellátottság várható 1967-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom