Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

i*6T, január 26. 3 Csütörtök A pályakezdés gondjai , Fiatal műszakiak találkozóján íz egyefemekrül, főiskolákról és a technikumokból kikerülő fiatal műszakiak pályakezdése, beillesz­kedése az üzem életébe egyálta­lán nem gondmentes. A fiatalok teli vannak tett vággyal. Érthető, alig várják, hogy a sok évig ta­nultakat a gyakorlatban is kama­toztassák és legjobb tudásuk sze­rint segítsék a termelőmunkát, a műszaki és technológiai fejlő­dést, megtanulják azt, amit ke­vésbé tudhatnak: az emberekkel való bánásmódot Sok múlik tehát azon, hogyan fogadják és segítik őket éppen a legnehezebb időszakban, a pálya­kezdés elején. Nyert ügye van an­nak a fiatalnak, akit türelmesen átsegítenek az iskolai életből a mégiscsak más légkörű üzemi életbe. Aki viszont éppen ebben az időben nem kapja meg a szük­séges támogatást és bátorítást, nemegyszer elveszíti a kedvét és ezért olykor gyárról gyárra ván­dorolva keresd a boldogulást; Nem jó ez sem a fiatalnak, sem az üzemnek. Ezért tek:ntbettt követendő­nek a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Békés megyei csoportja vezetőségének a kezdeményezése, hogy a minap találkozóra, baráti beszélgetésre hívta össze a Technika Házába a megyeszékhely fiatal műszaki dolgozóit. A tanácskozásra azon­ban több idősebb gazdasági és műszaki vezető is eljött, s bizony jó volt, hogy ők is meghallgatták milyen gondok foglalkoztatják a fiatalokat. Ügy volt, hogy Kardos Ernő, a Békéscsabai Konzervgyár fő­mérnöke tart vitaindító előadást a konzervgyár, a hűtőház és a ke­nyérgyár fiatal műszaki dolgozói­nak. Az utolsó pillanatban közbe­jött akadály miatt azonban ez el­maradt, amit joggal sajnáltak a fiatalok, akik sok hasznos taná­csot reméltek az előadótól. No de így sem maradtak tanácstala­nok. Márton Pál, a MÉTE megyei csoportjának elnöke, a Békéscsa­bai Hűtőház igazgatója, aki a be­ugró szerepét vállalta, néhány személyes tapasztalatát mondta el, amivel megfelelő alapot szol­gáltatott a vitához. A cikk beve­zetőjében említett tapasztalato­kat boncolgatta. Külön figyelmet érdemel az is, amit a gazdasági vezetők és a fiatal műszákiak kapcsolatáról elmondott. Akadnak gazdasági vezetők — mondotta —, akik nem mindig veszik figyelembe a fiatal műszakiak javaslatait. Vannak aztán olyanok is, akik rögtön nagy dolgokat várnak tőlük. Ez is meg az is helytelen, mint aho­gyan az is, hogy olykor bizony türelmetlenek velük szemben. Pe­dig a türelem sokat segíthet. Azért, mivel egyes gazdasági ve­zetők úgy vélik — van ebben né­mi igazság —, hogy a fiatalokat nem eléggp készítik fel az isko­lák az életre. Ez abban nyilvánul meg elsősorban, hogy egyikük- másikuk a fehér köpeny felöltésé­vel úgy véli: ő már kész szak­ember. Persze, téves felfogás ez, hiszen éppen ezután kell a meg­tanult elméletet a gyakorlatban alkalmazni, az adott terület mun­kásaival a közös hangot megtalál­ni és velük megfelelő munka­kapcsolatot kialakítani. I gondolatébreszti vitain­dító után többen felszólaltak és mondták el tapasztalataikat. Dr. Dankó János, a sütőipari válla­lat igazgatója, aki, úgymond, maga is eléggé fiatalon került a mély vízbe, arról beszélt, hogy a sütő­iparban, ahol nem bővelkednek fiatal műszakiakban, a-fiatalok szinte azonnal vezető beosztásba kerülnek. Bár egy részről ez hasznos, mégis azzal a hátrány­nyal- jár, hogy nincs elég idejük a megfelelő gyakorlat megszerzé­sére. Pedig erre feltétlenül szük­ség lenne. Ezért javasolta, hogy a MÉTE megyei csoportja az eddi­gieknél jobban gondoskodjon a műszakiak továbbképzéséről. Na­gyon hasznos lenne mindegyik iparág dolgozóinak részére az olyan közös témák megtárgyalá­sa, mint amilyen az üzemszerve­zés, az energetika. De úgy is se­gíthetnének egymás gondjában, ha egy-egy gyakorlati kérdést vagy rekonstrukciós tervet közös ankéton megvitatnának, hiszen a másik szakma műszaki dolgozó­ja szintén sok hasznos tanácsot és ötletet adhatna hozzá. A fiatal műszakiak tapasztala­tai megerősítették Dankó elvtárs szavait. íme néhány fiatal véle­ménye arról, hogyan kezdték pá­lyájukat és milyen gondok, gon­dolatok foglalkoztatják őket. Azt valamennyien helyeselték, hogy a továbbképzés rendkívül szüksé­ges. Ugyanakkor azt is elmond­ták, hogy — tapasztalataik sze­rint — a fiatal műszakiak ener­giáját nem mindig és mindenütt használják ki megfelelően, ami előbb-utóbb egyiküknek, mási­kuknak a kedvét szegi. a pályakezdésnél — mond­ták többen — az lenne a jó, ha a fiatalt idősebb, tapasztalt szakember mellé osztanák be munkára, hogy tőle tanulja el a munkakörrel járó sokféle feladat intézését. Képességeik fejleszté­sére nagyon hasznos lenne, ha egy-egy önálló probléma megol­dását gyakrabban rájuk bíznák. Ha a témának csak a részletmeg­oldása sikerül, már az is örömet szerezne — vélekedtek. És igazuk van, amit azzal a fejtegetéssel támasztottak alá, hogy még a si­kertelen kísérletnek is megvan az a haszna, hogy a következő kí­sérlethez más kiindulási pontot szükséges választani. Elhangzot­tak olyan vélemények, hogy nem elég csak a szakmát jól megtanul­ni, hanem a vele járó adminiszt­rációt is. Ennek azonban ésszerű csökkentését nem ártana szorgal­A SARKADI GÉPJAVÍTÓ ÄLLOMÄS egy ffi időelemzöt, 1 lő műszaki rajzolót keres azonnali felvételre. Jelentkezés az állomás főmérnökénél személyesen vagy írásban. Fizetés megegyezés szerint Lakást biztosítani nem tudunk. 38 mazni, hogy több idő jusson a termelési és műszaki jellegű munkákra. S ha pillanatnyilag nem is, hiszen rerideletek szabályozzák és anyagi alap kell hozzá, de megszívlelendő a fiatal műszaki­aknak az az észrevétele, hogy a kezdő fizetés bizony lehetne va­lamivel magasabb. Persze, van erre megoldás. Ugyanis nagyrészt tőlük és munkájuktól függ, hogy mennyi idő alatt lépnek előbbre a beosztásban és ezzél együtt a fizetési ranglétrán. Mindenképpen hasznos volt a MÉTE-csoport kezdeményezése, amelynek az eszmecserén felül olyan célja is volt, hogy a három élelmiszeripari üzem fiatal mű­szakijai jobban megismerjék egy­mást és közös gondjaikat. Folyta­tásként pedig azt tervezik — s ez legalább ennyire hasznos lesz —, hogy a mostani találkozó ta­pasztalatainak megvitatására kö­zös tanácskozást rendeznek az élelmiszeripari vállalatok is gyá­rak gazdasági és műszaki vezetői­nek. A fiatal műszakiak életbe indításában, alkotó vágyuk ki­bontakoztatásában és az őket fog­lalkoztató kisebb és nagyobb gon­dok megoldásában nélkülözhetet­len az ő gondoskodásuk. Hiszen a gazdasági és műszaki vezetők a maguk munkáját könnyítik meg azzal, ha a pályakezdésnél azon­nal segítenek és sok szeretettel, türelemmel egyengetik a fiatalok útját. Röviden így lehetne a ta­nácskozás résztvevőinek igényét összegezni. ­Podina Péter Példásan törekszenek házikertek kihasználására a Békés megyeiek Zöldségtermesztési közösséget alakított tizenöt a csanádapácai asszony A harmadik ötéves terv idősza­kában egyik igen fontos népgaz­dasági célkitűzés a zöldség- és gyümölcstermesztés fokozása. Ezért a nőmozgalom, együttmű­ködve a különböző állami és tár­sadalmi szervekkel, elsősorban a SZÖVOSZ-szal, 1965-ben elindí­totta a háztáji zöldség- és gyü- mölcstermesztési akciót. Az akció célja, hogy ezekből a termékfé­leségekből a család szükségleté­nek kielégítésén túl a felesleg fel­vásárlásra kerüljön, és így bizto­sítsa a falu önellátását. A nőmozgalom már eddig is te­vékenyen támogatta a földműves- szövetkezeti szerveket a helyi el­látás megoldásában, a jövőben még erőteljesebben kívánja — a SZÖVOSZ-szal együtt — a meg­hirdetett baromfi tenyésztési ver­seny mellett a zöldség- és gyü­mölcstermesztése akciót segíteni. Az akciónak is része volt ab­ban, hogy a felvásárló szervek tavaly lényegesen nagyobb meny- nyiségű, és jobb minőségű zöld­séget és 'gyümölcsöt vásárol­tak fel és juttattak él fel- használásra a fogyasztókhoz, mint a korábbi években. Zöldség­ből 43 százalékkal, gyümölcsből 66 százalékkal haladta meg a fel­vásárolt mennyiség a tavaly előtti hasonló időszak eredményét. A konzerv- és hűtőiparnak is nagyobb mennyiséget adott a me­Február 12-én választják meg a Békés megyei Tégl a- és Cserépipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsát A Békés megyei Tégla- és Cse- répipári Vállalat gyáraiban ja­nuár 27-én ér véget a szakszer­vezeti bizottságok és az alapszer­vi vezetőségek választása. A vál­lalati szakszervezeti tanács vá­lasztására február 12-én kerül sor. Ebben a két békéscsabai és a 12 vidéki téglagyár, valamint a központ ' dolgozói létszámuk arányában képviseltetik magu­kat. A tanács 41,tagból áll majd, amely 13 tagú vezetőséget, 5 ta­gú számvizsgáló bizottságot, • 7 tagú társadalombiztosítási taná­csot, öt kereskedelmi ellenőrt, valamint társadalmi bírósági tagokat választ. Négy vagon bab helyett hatra kötöttek szerződést A Kondorotsi Földművesszö­vetkezetnél befejeződött az idei gazdasági évre a bab­termelési szerződések kötése. Az eredmények a vártnál sok­kal jobbak, a tervezett négy- vagon helyett a Dolgozók és a Vörös Qktóber Termelőszö­vetkezet illetékesei hat va­gon bab szállítására kötöttek szerződést. A túlteljesítés el­sősorban annak köszönhető, hogy a Dolgozók Termelőiszö­vetkezetben tavaly igen jól sikerült a kukoricaköztes­ként termelt bab s a tavaly termelt három vagon után most ismét ugyanennyire kö­töttek szerződést. A jó példá­nak követője akadt, a Vörös Október Termelőszövetkezet­ben is elhatározták ennyi bab termelését. Hasonlóan túlteljesítette a földművesszö­vetkezet a máktermeltetés szerződési tervét, hetven má­zsa helyett száztíz mázsa szál­lítását vállalták a közös gazdaságok. Ugyancsak pa­pírra került a község idei zöldségellátásának terve is. A Dolgozók Tsz vállalta 4 vagon különböző zöldség és öt vagon burgonya termelését a helyi ellátás céljára. * I Számok, aláírások bizonyít­ják, hogy a község nyúl te­nyésztői egyre jobb munkát végeznek. Az fmsz az idén a tervek szerint mindössze 2130 darab nyulat szándéko-' zott felvásárolni. A társulás ötven tagja közül eddig har- mincketten kötötték meg a szerződést, amelyek szerint 1035 exportképes házinyulat adnak át a felvásárlóknak. A galambászok még nem jelent­keztek mindnyájan, a tizen- hatezer-kileneszáz darabos tervvel szemben eddig még csak ezernégyszáz darabra kötöttek szerződést. —y— zőgazdaság zöldségből és gyü­mölcsből, mint az előző években. Jelentősen emelkedett az export­mennyiség is. Az 1964. évinél 30, az 1965. évinél 50 százalékkal több devizaforint bevételt értünk ej nyers zöldségből és gyümölcs­ből. Az export növekedése, a vá­rosa lakosság jobb ellátása annak is eredménye, hogy nem kellett mindenütt központi készletből ki­elégíteni a falu zöldség- és gyü­mölcsellátását, Békés megyében a nőtanácsok és földművesszövetkezetek ki­emelten foglalkoznak a zöldség­es gyümölcstermesztési akció nép­szerűsítéséért és annak sikeréért. A jó vetőmag- és palántaéllá- tás, az áru zökkenőmentes felvá­sárlása mellett a házikertek ki­használhatóságának lehetőségét nemcsak a zöldségfélék termesz­tésében látják az asszonyok, ha­nem a facsemete, a bogyós és nyári gyümölcsök telepítésében is, mélyek szüretélése, szedése munkaigényes, és ezek termeszté­se gazdaságosabb a háztáji gazda­ságokban, bázikertetoben, mint a mezőgazdasági nagyüzemekben. ' Sikeresek, népszerűek a fölld- művesszövetkezetek és a nőtaná­csok által szervezett mintakert- bemutatók is, melyek célja a kor­szerű termelés és a kert helyes kihasználási lehetőségének bemu­tatása. A gyulai, orosházi és szeg­halmi járásokba a községekből csoportosan ellátogató asszonyok látták azt, hogy a kert folyama­tos kihasználásával hogyan lehet a család étrendjét változatossá tenni és jövedelmét növelni. Figyelemre és követésre méltó, hogyan dolgoznak a falu önellátá­sáért a termelőszövetkezeti nőba- zottságak. Csanádapócán 15 tagú nőbizottság közös zöldségterületet művel, mélynek termelését a he­lyi földművesszövetkezet boltjá­ban értékesítik. A zöldség- és gyümölcstermesz­téshez megfelelő szakmai segítsé­get is kapnak az asszonyok. Té­len a nőtanácsok a kertgazdállco ■ dással foglalkozó témáéról is tar­tanak előadásokat, ahol az asz- szonyok a kert gazdaságos, jó ki­használásáról és a korszerű ter­melésről szaktanácsokat is kap­nak. A zöldség- és .gyümölcstermesz­tés módszereinek, eredményeinek tapasztalatcsere-értekezletein, a mintakert-bemutatókon, a nőta­nácsok téli tanfolyamain az asz- szonyok előtt ismertté válik, hogy a jövőben még nagyobb szerepe lesz a háztáji gazdaságok és a há­zikertek tervszerű kihasználásá­nak, mert azok a közös gazdasá­gok szerves kiegészítői. A Gyár­és Gépszerelő Vállalat keres dunántúli szerelési területeire lakatos, csőszerelő, hegesztő, kovács szakmunkásokat, betanított vasipari munkásokat. Jelentkezés személyessen vág írásban, Bp., VI., Paulay Ed u. 52. Személyzeti osztály. 679

Next

/
Oldalképek
Tartalom